Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-18 / 297. szám

Iám EGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 297. szám * Ara 50 fillér 1955 december 18., vasárnap MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A kunszentmártoni járási párt-vcgrchajtóbizottság munkájáról tárgyalt a megyei végrehajtóbizottság (a. o.) A rizstermelés idei tapasztalatairól és a további feladatokról tartott ankétot a Micsurin Agrártudományi Egyesület szolnoki csoportja (3. o.) Gyermekszemmel (3. o.) Felel az orvos (4. o.) Jász-Kun Kakas (5. o.) Sporthírek (6. o.) I ' Hazánk — az ENSZ tagja A tervismertető értekesietek elé december 14-én az ENSZ mewyorki székházára hetven or- 1799. SZijg zászlaja mellé ünnepélyesen felvonták; tizenhat euró­pai és ázsiai ország lobogóját, köztük hazánkét, a Magyar Népköztár­saságét is. Tíz évvel a második világháború befejezése után Magyar- ország elfoglalja helyét a nagy világszervezetben, hegy erejéhez, ké­pességéhez mérten a legmegfelelőbben kivegye részét annak munkájá­ból, s a szervezeten belül is együttműködjék mindazokkal az orszá­gokkal, amelyek a bélre megőrzésén, a nemzetközi barátság, együtt­működés megszilárdításán, kiszélesítésén fáradoznak. A genfi külügyminiszteri értekezlet, sajnos nem váltotta valóra a népek reményeit. A külügyminiszterek nem tudtak gyors megegyezést elérni a vitatott kérdésekben, s az emberele milliói vegyes érzelmek­kel tekintettek az elkövetkező időszak elé. Azok, akiknek nem kedves a bélre ügye, akik azt szerették volna, ha a tárgyalások módszerét fel­váltja a fenyegetés, a zsarolás, s az erőszak módszere, igyekeztek szí­tani a lemondás, a borúlátás hangulatát. A genfi szellem eltemetésé­ről, a hidegháború kiújulásáról írtak és beszéltek. De a genfi szellem mégsem temetődött el. Ott él tovább is a népek szívében. Megmutat­kozott a békés egymás mellett élés öt elvében, a szovjet-indiai, vala­mint a szovjet-burmai közös nyilatkozatban és megmutatkozott most a Biztonsági Tanács és az ENSZ közgyűlés történelmi jelentőségű döntésében is. Kd agyarország s a tizenöt másik állam nem először kérte a fel- * “ vételét a nemzetek parlamentjébe.. De a felvételt a szervezet­ben kezdetben kialakult amerikai szavazógép rendre elutasí­totta. A békés egymás mellett élés szellemének térhódítása, a nem­zetközi légkör fokozatos megváltozása, javulása azonban mind köze­lebb hozta azt az időpontot, amikor egy-egy országot eltérő társadal­mi berendezésére hivatkozva nem lehet többé kizárni a népek együtt­működésének legfőbb fórumáról. A nagy gonddal összeszkábált szavazó­gép már évek óta csikorgott-nyikorgott. Mind több ország ismerte fel a nemzetközi élet bajkeverőinek igazi arculatát s követelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét tegyék valóban egyetemessé, mert csali így felelhet meg magasztos céljainak, csak így teljesítheti azo­kat a feladatokat, amelyeket alapítói, a hitleri koalíció ellen győztes hatalmak, alapokmányában eléje tűztek. A szovjet külpolitika, a szov­jet diplomácia újabb nagy diadala a tagfelvétel oly régen vajúdó kérdésének megoldása. A zavartkeltők, a viszálykodáscii vámszedői természetesen most is megkísérelték, hogy továbbra is távoltartsák az ENSZ-íől azokat a felvételüket kérő országokat, amelyeknek társadalmi be­rendezésül! nem felel meg szájízüknek. Szószólójuk ezúttal az ameri­kai imperializmus egyik legszánalmasabb bábfigurája, Csang Kaj-sek volt. A kínai szárazföldről kiebrudalt kalandorok nem törődve a viiág Közvéleményének felháborodásával, megkísérelték az utolsó pillanat­ban elgáncsolni a közgyűlés elsöprő többséggel elfogadott javaslatát. Vétót emeltek a Mongol Népköztársaság ellen, s ezzel átmenetileg holt­pontra juttatták a felvételt. Csang Kaj-sek vétózott — Csang Kaj-sek bánja! A kuomintang-vétót követő szinte osztatlan felháborodásnak ez volt az alapvető kicsengése. A News Chronicle című angol lap kül­politikai kommentárjában például így írt: ,.A sarokba szorított far­kas, amely túlsókéig élt és szenvedett és dühödt morgással fejezi be végső kihívását, nem valami épületes látvány... Csang Kaj-sek végső ellenállása azonban, midőn magára akarta rántani az ENSZ oszlopait, még a legaljasabb zsiványbecsület dicsőségét is nélkülözi. Formoza vétója kedden a biztonsági tanácsban njylt félreérthetetlen vérszomj megnyilvánulása volt, amely legalább azzal a nemzetközi előnnyel járt, hogy sietteti Formoza végét.’* A szovjet diplomácia elmozdította a holtpontról a tagfelvétel " ügyét. A biztonsági tanács rendkívüli ülésén tizenhat állam felvételét javasló módosító Indítványt terjesztett elő Szoboljev, a Szovjetunió küldötte. Ez, mint a londoni Times ENSZ-ludósítója ki­emelte „egycsapásra felvillanyozta a Biztonsági Tanács légkörét. A szavazás eredményét lelkes tetszésnyilvánítással fogadta a tanácsterem egész közönsége.“ Csang Kaj-sek tehát csúfos kudarcot vallott. S ugyanolyan csúfos kudarcot vallottak azok is, akik a színfalak mögül mozgatták. Amerika és engedelmes bábja elszigetelődött, magára maradt, szembekerült a közgyűlés és a biztonsági tanács túlnyomó többségével. Keserűen, is­merte be a szavazás után a Newyork Herald Tribune csütörtök reg­geli vezércikkében, hogy „az Egyesült Államokat az új ENSZ-tagok felvételének kérdésében a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben hagy­tál!. Az Egyesült Államoknak végeredményben nem volt sem reális pozíciója, sem elvi jelentőségű erős állásfoglalása. Lehetetlen nem ereznünk azt a benyomást, hogy az amerikai diplomácia nem tudott sem gyorsan, sem értelmesen cselekedni.“ Az ENSZ a tizenhat új tagálllam felvételével nagy lépést tett az ^'egyetemesség felé. Az új országok több, mint százötven millió embert képviselnek. De az ENSZ addig nem válhat teljesen egyete­mes szervezetté, amíg a hatszáz milliós kínai nép nincsen képviselve benne. Csang Kaj-sek tajvani klikkje nem képvisel mást, mint az amerikai imperialisták érdekeit. Eltávolítását elemi erővel követelik nemcsak az ázsiai országok, hanem olyan vezető európai kapitalista országok is, mint amilyen például Anglia. Népünk nagy örömmel, lelkesedéssel fogadta a biztonsági tanács döntésének linót. Küldöttségünk büszkén, felemelt fővel foglalhat helyet a közgyűlésben. Olyan népet képvisel, amely mindörökre meg­szabadult az elnyomástól, amely szabad hazában, boldog jövendőjét építi Pártunk, kormányunk eddig is híven követte a béke, a népek kö­zötti együttműködés politikáját. Egész sor országgal állunk diplomáciai viszonyban és építettünk ki sokoldalú, gyümölcsöző kereskedelmi kap­csolatot. Alkotó erőnket, békés munkánk eredményeit a világ mind több pontján ismeri!: meg. És most mint az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tagjának még több, még nagyobb lehetőségünk lesz arra, hogy kivegyük részünket a népek közös erőfeszítéseiből. S népünk, amint azt a magyar kormány nyilatkozata kiemeli, ki akarja és erejéhez , ké­pest ki is fogja venni a részét ezekből az erőfeszítésekből. Indust, amikor elfoglaltuk helyünket az Egyesült Nemzetéi! Szer- “ ‘ vezetőben, hálatelt szívvel fordulunk azok felé, akilmeli első­sorban köszönhetjük felvételünket. A Szovjetunió és a szocialista tá­bornak az Egyesült Nemzetek Szervezetében helyet foglaló többi tag­ja1 felé. Felhívás a világ dolgozó asszonyaihoz Moszkva (TASZSZ). Bukarest­ben nemrégiben ülést tartott a dolgozó nők nemzetközi értekezle­tének előkészítő bizottsága. Az elő­készítő bizottság elhatározta hogy az értekezletet 1956. július 14-tő! 17-ig tartják meg. Az előkészítő bizottság ezenkívül felhívást inté­zett a világ dolgozó asszonyaihoz A felhívást a Trud. a Szovjet Szak- szervezetek lapja december 16-i számában közli. Az előkészítő bizottság a felhí­vásban méltatja a megtartandó nem­zetközi értekezlet jelentőségét, is­merteti amnak tárgyát és buzdítja a dolgozó nőket, hogy küldjék el az értekezletre képviselőiket. *= Megyénk ipari munkásai a ter- mlslésd értekezleteken tett javas­lataikkal sokszor bebizonyították már, hogy magukénak tartják az üzemet, osztoznak gondjaiban, problémáiban. Különösen nagy volt a dolgozók aktivitása a negyedik negyedév első hónapjában tartott műszaki fejlesztési értekezleteken — s itt is fényesen beigazolódott pártunknak az a tanítása, hogy a munkások széles tömegeire tá­maszkodva, javaslataikat meghall­gatva meg iáiét oldani a nehezebb termelési, műszaki problémákat is. Százával adtak ezeken a munkás- fórumokon olyan javaslatokat, me­lyek nagy lépéssel vitték előbbre iparunk technikai színvonalát, ol­csóbbá, gyorsabbá taszi'k a terme­lést. A törökszentmiklósi gépgyárban ma már 140 munkaóra alatt készül el az a kultivátor, melyre régeb­ben 170 munkaórát fordítottak. Egyik morzsoló előállítási ideje 17 óráról 12 órára csökkent. A Tisza Cipőgyáríbam megkezdik az úgyne­vezett terepjáró talpak gyártását, mely rengeteg import-bőrt tesz fe­leslegessé. öntödéinkben eredmé­nyesen alkalmazzák a kckillaön- tést, mély lehetővé teszi a selejt csökkentését. A jászberényi fóm- nyomcfcn eredményesem vezették (be a félrakáscs hegesztést s még tovább sorolhatnánk a technika előrehaladásának fciizcnyítákait, — melyeket pártunk felhívása nyo­mán kiváló rtiiunkósaink, mérnö­keink, műszaki dolgozóink valósí­tották meg az utóbbi hónapokban. A munkának azonban ezzel még nem, értünk a végére. Olyan nagy feladatok előtt állunk, mint a második ötéves terv. S az új célok nem kicsinyek — számolnak munkásosztályunk hő­sies erőfeszítéseivel, a rohamlép­tékkel fejlődő technikával, a mun­ka élenjáró szervezésével. Az Ap­rítógépgyárnak 15 százalékkal na­gydob tervet kell teJjleaíteme az ideinél, tokozni kell exportképes­ségéi olyan gyártmányokkal, me­lyek a világpiaci viszonyetk között árban és minőségben versenyképe­sek. A Mezőgazdasági Gépgyárnak új korszerű gépekkel keMcClátoi új alapokon fejlődő mezőgazdaságun­kat; Nem kisebb munka vár az építőiparra sem, melynek egy óv alatt több, mint. 50 000 600 forint értékű munkát kell elvégezni rész­ben új álilóalapek létesítését, rész­ben ezek bővítését, A feladatokat nem letíat meg­oldani anélkül, hegy ne terjeszte­nénk azok elé, akik éppen meg­valósítják, ne leérnénk véleményü­ket, javaslataikat. Éppen ezért a közeljövőben megtartandó terv- ismertető értekezleteknek igen nagy jelentősége van s célját — a munkások bekapcsolódását csak akkor érheti el, —- ha jól előké­szítik az üzemi bizottságok, mű­szaki vezetők, s megfelelő elvi irá­nyítást — sőt gyakorlati segítséget ad mindehhez az üzemi pártszer­vezet. Mindenekelőtt le kell szögezni azt, hogy az 1956. évi terveket pár­tunk Központi Vezetőségének a műszaki fejlesztésre hozott novemberi határozata alapján kell felbontani: A részleteire bon­tott évi tervet teirvismertető érte­kezleteken kell a munkások elé vinni. Ezt azonban meg kell előz­nie a műszaki konferenciáknak — melyeken tulajdonképpen a jövő­évi munka legfontosabb elveit, gya­korlati kivitelezésének fő irányait szabják meg. A konferencia után műhelyekig, brigádokig, munkanapokig lebon­tott tervet kell a dolgozók elé vinni, akik a részfeladatok isme­retében meg tudják tenni javas­lataikat, elmondják, milyen hiá­nyosságok vann ak még a munka- terület-sn. S ez talán a jövő évi tervmunka előkészítésének legfontosabb része. Már jóelőre fai kell hívni a nép­nevelőknek, aktíváknak, műveze­tőknek a dolgozók figyelmét a leg­gyengébb pontokra, hogy legyen idejük gondolkozni, bátran mondják el ötlateákeft. Sehol se lehet azt mondani, hogy „itt már nincsenek problémák, megoldandó feladatok.“’ A terme­lésnek mindig vannak és lesznek kihasználatlan tartalékai. — Me­gyénk egyik legjobb üzeme a Tisza Cipőgyár. Azonban itt Is, mintegy '170 főre tehető azoknak a száma, akik nem érik él a 100 százalékos Moszkva; .TASZSZ). Dzsava- harial Nehru india miniszterelnö­ke a következő üzenetet intézte N A. Bulganyinhoz: „Nagy megelégedéssel tudtam meg ma, hogy a Szovjetunió kez­deményezésére tizenhat uj tagot fel­vettek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. Engedje meg. hogy üdvó­Kabul. .TASZSZ.) N. A: Bul- ganyin és N. Sz. Hruscsov decem­ber 16-án megtekintette a liabuli történelmi múzeumot, amely a vá­ros uj részében épült. A vendége­ket Gulman Jahja Tarzi. Afganisz­tán moszkvai nagykövete kisérte. A múzeum épülete előtt Abdul Med- zsid közoktatásügyi miniszter és más hivatalos személyek fogadták őket; Muhammed Davud afganisztáni miniszterelnök ugyanaznap este vacsorát adott N. Sz. Hruscsov és N, A; Bulgainyin elvtárs tisztele­I M «I mi mmmmmmta na——ll i teljesítményt. A kérdés, hogyan lehet ezt kiküszöbölni, milyen szervezett formát adjanak a munkamódszer - átadásnak? A Szolnoki Papírgyár, mely szin­tén a jó üzemek közé tartozik, a minőség megjavításának problémá­jával küzd. Sok a gyűrött, szennye­zett áru. A Szolnoki Vasipari Vál­lalat öntödéjében megengedhetet­lenül nagy a selejt — vajon hogyan akarják ezt az öntök kiküszöbölni? Az építőipaiban nagy a pazarlás, éppen a legdrágább importanya­gunkból, a fából. Hogyan lehetne takarékoskodni az anyaggal? Az időkérés és meg nem dolgozott órák aránya ugyanebben az iparágban 34 százalék vollt a III. negyedév­ben. A fajlagos anyagfelhasználás normáját egy sor üzemünkben nem tudják betartani, de sok he­lyen még rendszeresen ellenőrizni sem. Ehhez hasonlóan tudnánk so­rolni tovább a termelés problémáit, megoldatlan kérdéseit, melyeket kimerítően ismernek a vállala­tok is. A termelés gyenge pontjainak ki­küszöbölése kétségtelenül nagy fel­adat, s néhány vezető vagy meg­bízott hiába is próbálkozna ezzel. Ha azonban a dolgozói! nyilvános­sága elé viszik eZciket, legnagyobb részüket kétségtelenül sikerül meg­oldani. Ezért fontos most, hogy tö- megszervezeteink, vállalati vezető­ink jó előkészítő munkával alapoz­zák meg a tervismertető értekezle­tek sikerét. Pártszervezeteink pedig fogják keményen kezükbe az irá­nyítás szálait — éberen őrködje­nek azon, hegy egyetlen hasznos javaslat se akadhasson cl.­alkalmából, amelynek következté­ben megszűnt a zsákutca, amely ed­dig sok államot megakadályozott abban, hogy képviselete legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Remélem, hogy rövidesen azokat az országokat is felveszik, amelyek most a szervezeten kívül maradtak, és. hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. tere. A vacsorán résztvettek N. A. Bulgany in és N. Sz. Hruscsov kísé­rői, az afganisztáni kormány tag­jai, a népi tanács és a szenátus el­nökei, a Kabulban akkreditált nagykövetségek és követségek veze­tői, a Szovjetunió kabuli és Afga­nisztán moszkvai nagykövete. Ké­sőbb Muhammed Nairn afganisztáni külügyminiszter a külügyminisz­tériumban nagy fogadást rendezett a szovjet vendégek tiszteletére. A fogadáson a hivatalos szemé­lyeken kívül az afgán társadalom képviselői is megjelentek. (MTI), Dzsavaharlal Nehru üzenete N. A. Bili «anyuihoz selőjének bölcs és hatékony lépése Dzsavaharlal Nehru.” (MTI.) N. R. Bulganvin és N. Sí. Hruscsov kabuli tartózkodása Szilárd munkafegyelemmel, nagyobb szervezettséggel nélollietjék mulasztásaikat a Tiszafüredi Gépállomás dolgozói A Tiszafüredi Gépállomáson ezév szeptember elsején meg kellett volna kezdeni a gépjavítást. Ezzel szemben még november elején sem láttak hozzá. A Tiszafüredi Gépállomás niég jelentős mélyszántási »inkával tar­tozik a termelőszövetkezeteknek, így a gépjavításra előzetesen be­tervezett munkáslétszámot sem tud­ta biztosítani, hiszen a mélyszán­tással igyekezni kell. A munkaerő­hiányon úgy segítettek, hogy a két javító brigádot segédvezetőkkel egészítették ki és négy brigádot alakítottak. A módszer bevált, mert a képzett szakemberek irányí­tásával a segédvezetők is tevéke­nyen résztvettek a javításban és nagymértékben fejlődött műszaki képzettségük. Alkatrész nehézségeiken úgy se­gítettek; hogy felvették a kapcso­latot a szomszédos állami gazda­ságokkal, gépállomásokkal. Ezt mosj fokozottabb mértekben foly­tatják. A Tiszafüredi Gépállomá­son nincs még minden javítási fo­lyamat elvégzéséhez szükséges gép, ezért a Turkevci Gépállomás vál­lalta cl a cséplőgép dobkosarak kö­szörülését. Ezzel a tiszafüredieket a hosszadalmas és fáradságos kézi munkától mentesítik. A turkeveiek ezen kívül a hengerek fúrásában is segítenek. A Tiszafüredi Gépállomás dolgo­zói a felmerült nehézségek elle­nére eddig egy traktor főjavítását és három folyó javítását végeztél* el. Ezenkívül kijavítottak két csép- 'őgépet, egy ekét, egy kultivátort és négy vetőgépet. Eredményeik azonban csekélyek és egyáltalán semmi ok nincsen az elbizakodott­ságra, mert há tra van még hat trak­tor főjavítása, 27 traktor fulyo ja­vítása. Ezenkívül 46 ekét, 23 tár­csát, 4 kultivátort, 7 vetögépet, 37 kazalozót, 14 ara-tógépet, 3 kom­bájnt cs 32 cséplőgépet kel! kijaví- íaniok. A gépjavítás határideje pe­dig február 25-e. Ahhoz, hogy eze­ket a gépeket határidőre kijavít­sák, sokkal jobban meg kell szilár­dítani a munkafegyelmei. A leg­több hiba ugyanis ezidcig a mun­kafegyelem lazaságából adódót1- Az eddig jól bevált módszerek alapján a pártszervezel és a MEDOSZ segítségével szervezzék meg a javítóbrigádok közötti inun- kaversenyt. Ennek legfőbb érték­mérője a minőség legyen. Ha most a téli gépjavítások idején nem ja­vítják ki elég gondosan a gépeke-t, akkor jövőre is megismétlődnek az idei hibák, amelynek végső soron a körzetükhöz tartozó termelőszö­vetkezetek látják kárát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents