Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

Siolnoimgtfd

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA'

VI!. évfolyam 294. szám

Ara 50 fiH«r

1955 december 15.. csütörtök

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL:

A párttagok legyenek a termelőszövetkezet megszilárdításának élharcosai (2. o.)

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az irodalmi életben mutatkozó jobboldal jelenségekről (3. o.)

A termelés színvonalának emelése iparunk további fejlődésének fontos feltétele (5. o.)

A2

Több figyelmet a dolgozók leveleire

A Központi Vezetőség novemberi határozata hatalmas célokat, feladatokat tűzött ki az egész dolgozó nép, párt-, állami és gazdasági szerveink elé. A határozatban megjelölt feladatok, a mezőgazdasági termelés fejlesztése —, a második ötéves terv ipari, mezőgazdasági és minden irányú sokrétű feladatainak megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a párt-, állami és gazdasági szerveinkben dolgozó kommunisták, valamennyi pártszervezet jó munkájára, a dolgozók tevékeny részvételére, javaslataikra, észrevételeikre. A dolgozók észrevételeinek, javaslatainak szélesítéséhez ad pártunk Központi Vezetősége megfelelő lehetőségeket, amikor határozataiban hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a bátor kommunista bírálatot, fel kell karolni a dolgozók észrevételeit, javaslatait; amikor arra kötelezi párt- és állami szerveinket, minden vezetőt, hogy a maga területén szerezzenek érvényt a dolgozók leveleinek és bejelentéseinek intézésére alkotott törvénynek;

A törvény egyik szakasza így hangzik: „Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az ál1 ami és gazdasági élet bármely területén jelentkeznek, kezdeményezze az állami és gazdasági szervek munkájának állandó tökéletesítését, harcoljon a pazarlás és a bürokratikus ügyintézés ellen-’;

r törvény két éve jelent meg. Elmondhatjuk, hogy Szolnok “ megye dolgozói egyre nagyobb mértékben élnek törvénybe foglalt jogaikkal és egyre nagyobb számban fordulnak a megyei, járási és városi pártbizottságokhoz, a Szolnok megyei Néplaphoz, a tanácsokhoz, a tömegszervezetekhez egyéni és közérdekű javaslataikkal, panaszaikkal, észrevételeikkel. Csak 1955. év eddigi időszakában több mint 10 000-re tehető azoknak a leveleknek a száma, amelyekben a Megyei Pártbizottsággal, a Megyei Tanáccsal, a sajtóval és más megyei szervekkel közlik megyénk dolgozói észervételeiket, kérnek orvoslást panaszaikra, sérelmeikre. Bár a beérkezett levelek többsége egyéni panaszokkal, sérelmekkel foglalkozik, egyre inkább található a levelekben olyan tartalmú is, amely a termelőszövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatban közérdekű problémára hívja fel a figyelmet. Egyes levelek a technika korszerűsítésére, fejlesztésére tesznek javaslatot. Több levélben pedig a társadalmi tulajdon védelméhez adnak segítséget a megye dolgozói párt-, állami és közbiztonsági szerveinknek.

Az egyéni panaszokkal, bejelentésekkel foglalkozó levelek is éppoly nagy figyelmet érdemelnek, mint ä közérdekű javaslatokat tartalmazó beadványok. Hiszen ezekből a levelekből, az egyéni sérelmek összerakása, a levelek gondos vizsgálata után olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek nagyon komolyan figyelmeztetik esetleg párt-, állami és gazdasági szerveinket munkájuk fogyatékosságaira.

z MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága az elmúlt hetekben megvizsgálta a dolgozók panaszainak, leveleinek intézését a megyében és megállapította — s ez örvendetes jelenség —, hogy nemcsak a levelezők tábora, a levelezők száma növekedett Szolnok megyében az elmúlt időszakban, hanem csökkent azoknak a leveleknek a száma, amelyeket a megye do’gozói a Központi Vezetőséghez, a Minisztertanácshoz és más központi szervekhez küldenek. Ezzel arányban egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik a járásivárosi pártbizottságokhoz, a Megyei Pártbizottsághoz, a Megyei Tanácshoz, a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségéhez és más megyei szervekhez fordulnak leveleikkel. Ez annak tudható be, hogy a megyei és helyi szervek munkája iránt nagyobb bizalommal vannak a dolgozók — különösen az elmúlt évben —, mert gyorsabb és lelkiismeretesebb intézkedést tapasztaltak a párt-, állami szervektől és a sajtótól.

Az MDP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága komoly fogyatékosságokra is rámutatott és megfelelő intézkedéseket tett. Ilyen fogyatékosságként állapította meg — a javulás ellenére —, hogy 1955- ben pártbizottságainknál, állami és tömegszervezeteinknél nem megfelelően alakult a levelek elintézésének ideje. Különösen a Néplap szerkesztőségére vonatkozik, de az MDP Jászapáti, Kunszentmártoni és Jászberényi Járási Végrehajtó Bizottságaira is, hogy a hozzájuk érkezett levelek nagyobb részét 1 hónapnál hosszabb idő alatt intézték el és ez a saját hibájuk mellett más szervek munkájának fogyatékosságaira is mutat. Előfordult pl. több esetben, hogy a Néplap szerkesztősége a hozzáérkezett levelekben vizsgálatot, vagy intézkedést kért vállalatoktól, üzemektől, az SZTK-tól, vagy a tanácsok szakigazgatási szerveitől és azok többszöri sürgetésre válaszolnak csali a levelekre, esetenként még azt a súlyos hibát is elkövetik, hogy válasz nélkül hagyják a Néplap leveleit.

linden kommunistának, minden vezetőnek és munkatársnak legfőbb feladatát kell képezze a párt és a dolgozók, az állami szervek és a dolgozók közötti kapcsolat szélesítése, fejlesztése. Tudomásul kell venni végre minden vezetőnek, bármelyik területen is dolgozzanak, hogy a dolgozók levelei, bejelentései a tömegkapcsolatok részét képezik, éppen ezért e kapcso’atnak használ minden vezető, ha rövid idő alatt, lelkiismeretesen intézi, vagy intézteti el a dolgozók panaszait, bejelentéseit. Azok pedig, akik késedelmesen, vagy lélektelenül intézik el a hozzájuk kerülő munkás leveleket — és még ilyenek is akadnak —, súlyosan vétenek a párt, a dolgozó nép iránt.

Arra van most szükség, hogy lelkiismeretes munkával, egyszerű, gyors ügyintézéssel segítsük elő a dolgozók bizalmának növekedését, a párt-, állami és tömegszervezetek, a szerkesztőség levelezési hálózatának bővülését.

A Néplap szerkesztősége segítse elő a dolgozók ügyeinek, leveleinek még jobb és rövidebb idő alatt történő elintézését azzal is hogy egyre következetesebben megbírálja a nyilvánosság előtt azokat a szerveket, vagy vezetőket, akik vétenek a párt határozataival, Nép- köztársaságunk törvényével szemben.

P

ártbizottságaink szerezzenek érvényt a törvénynek, a Központi Vezetőség határozatainak azzal is, hogy ha egves munkatársaknál hanyagság, vagy nemtörődömség fordul elő, felelősségre vonják őket. Áramhatalmi szerveink pedig az ügyek hanyag intézőivel szemben alkalmazzák a törvény büntető szankcióit,

SIMON FERENC

Csúcsforgalom a szolnoki vasútállomáson

M1

A szolnoki vasútállomás dolgozói vállvetve harcolnak a megnövekedett őszi forgalom sikeres lebonyolításáért. A zavartalan szállítás biztosítása nem kis gondot okoz, mivel ilyen nagy forgalomra még nem emlékeznek az állomás dolgozói.

A kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdasági termékek betakarítása körülbelül egy hónapot késett. így az az árumennyiség, amely más években az őszi forgalom megindulásáig elszállításra került — ebben az évben egy hónappal későbbre, az őszi csúcsforgalom idejére esett. Ez nagyban növelte az állomás dolgozói által megoldandó feladatokat.

Eddig 2000 kocsival több árut szállítottunk, mint az elmúlt év hasonló időszakéiban. Hogy mégis teljesíteni tudtuk őszi csúcsforga’mi tervünket, ezt nagyrészt a párt- és a szakszervezet jólmüködő aktiválnak köszönhetjük, akik megmagyarázták dolgozóinknak a megnövekedett őszi csúcsforgalom jelentőségét. Nagy segítséget adott még az a körülmény is, hogy sikerrel alkalmaztuk a szovjet csurgatásos toiatási módszert. Ez abból áll, hogy a mozdony egy kihúzással és háitratolatássel megállás nélkül 20—25 kocsiból álló kocsiegységet különböző iparvágányra szétrendez

A Duscsov-fiétle toiatási eljárással 2 százalékkal emeltük a teher- vonatek menetrendszerinti indítását. Ez havonta 1500—2000 kocsinak — pontosan egy 25 kilométeres szerelvénynek — felel meg. Az őszi csúcsforgalom 3 hónapja alatt ebből a 2 százalékos emelkedésből olyan hosszú szerelvényt tudnánk összeállítani, amely Szolnoktól— Budapestiig érne.

így az üzemeknek és a vállalatoknak nem vólt különösebb panaszuk a szállítások miatt. Sőt, büszkék vagyuk arra, hegy segítségünkkel tudta a Szolnoki Cukorgyár éves exporttervét határidő előtt teljesíteni. Naponta ugyanis 4 szerelvény közlekedik az áiiomáis és a Cukorgyár között percnyi pontossággal. A cukorrépa-szállítás egyébként — az elmúlt évihez viszonyítva — 5000 vagonnal nőtt.

Munkánk eredményeként az országos verseny során a második helyezést értük el. Ezenkívül állomásiunk több dolgozója az őszi csúcsforgalomban elért jó eredményéért pénzjutalomban részesült, sőt kitüntetést is kapott. Az eddigi eredmények alapján reméljük, hogy december végére mér az első hely lesz a mienk.

Elmondotta- Kovács Ferenc,

MÁV üzemgazdász

A Bútorgyár nsitolgozó; segítik a terv túlteljesítését

Két nappal ezelőtt — mint a Néplap már közölte is —- befejezte üzemünk éves tervét. Hogyan értük el ezt az eredményt?

Sikerrel gyűrtük le a nehézségeket s jó munkát végeztek a lányok, asszonyok is. A Járműjavító MNDSZ szervezete versenyre hívta ki a Bútorgyár nőszervezetét s a mieink lelkes röpgyűiésen elfogadták a felhívást. Meg is van ennek a látszata. Kunfalvi Lászlómé, Vastag Józsefeié, Szép Mihályné több mint másfélszeresen teljesítették normájukat. Jól dolgozott Fekete Istvánné, Kovács Katalin és még sekan mások. De nemcsak százalékban, hanem minőségben és anyagtakarékosságban is példamutató munkát végezitek. A két nőszervezet versenye kétségtelenül

elősegítette a termelést, az éves terv befejezését és a jövő évre való előkészületeket.

Közrejátszott az a körülmény is, hogy ebben az évben sokat fejlődtek a Bútorgyár munkásai. Szakoktatásra járnak dolgozóink, megismerkednek a szakrajzzal, a technikai tudományokkal. Mindez jó előkészület lesz a jövő évre s bíztatás arra, hogy sikerrel tudjuk megoldani a megnövekedett feladatokat is.

E hó 17-én kész,ül megünnepelni üzemünk ötéves fennállását' s ezt a napot már éves tervü.nk túlteljesítésével köszöntjük. Megfogadjuk, hogy a következő évben még sikeresebb, még jobb munkát végzünk,

Czuczor Gyu'a

asztalos, Bútorgyár.

A gépesítés fokozásával növeljük a mezőgazdaság terméshozamát

Az 1956 évi népgazdasági terv mezőgazdaságunkat is nagv feladatok elé állítja- Növelni kell a tenr és [hozamokat, több és olcsóbb búzát húst. tejet, stb. kell termelni, hogy dolgozóink életszínvonalát emelhessük. A sajtó, a rádió nap. mint nap hírt ad arról. hogy munkások és mérnökök, tudósok és technikusok fáradhatatlanul dolgoznak a termelés technikájának fejlesztéséért. Észszerü- sítérek teszik lehetővé a munkások teljesítményeinek szüntelen 13- vulását. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben is sok kiváló újító, észszesrűsítő dolgozik, akik megmutatták, hogyan keli eredményesen használni a technikai adottságokat, hogyan lehet növelni a mezőgazdasági termelésben is a munka termelékenységét.

E fejlett munkamódszerek azonban nem terjedtek el. Sok újítás, észszerűsítés megy feledésbe, mert az újítókat nem támogatók a gazdasági és műszaki vezetők Pártszervezeteink és a MEDOSZ sem foglalkoztak eredményesen a mezőgazdasági termelés technikai színvonalának emelésével. Nincse- nék kihasználva a patronálési

mozgalom állal nyújtott tapasztalatcserék lehetőségei sem, pedig u mozgalomnak ez az egyik főcélja. Elaludt üzemeinkben a munkamódszerátadás. a szocialista védnökség válalási mozgalom.

Mezőgazdaságunkban a termelékenység emelését sok tényező befolyásosa. Ezek közű, egyik ieg- fontosabb a dolgozók szakmai tudásának gyarapítása. Ez csak úgy lehetséges, hogy elterjesztjük a technikai tudományt és olyan feladatok megoldására irányítjuk a dolgozók figyelmét, amelyek növelik a termelékenységet és fokozottabb gépesítést valósítanak meg a mezőgazdasági termelő és kisegítő munkafolyamatok végzésében.

A MEDOSZ Megyei Bizottsága mellett létrehozott megyei újítási bizottság kidolgozta megyénk mezőgazdasági üzemed részére az 1956. évi újítási feladattervet. Felhívunk minden dolgozót, tevékenyen vegyen részt ennek megvalósításában, hogy ezzel is olőrevi- gyük mezőgazdaságunkban a termelés technikai színvonalának az emelését;

Újítási feladatok

I; Az üzemanyagfogyasztást az üzemanyag adagolón jelző készülék. vagy berendezés kidolgozása.

8. Kidolgozandó olyan periódusos rendszer, amely az elfogyasztott üzemanyagmennyiség alapján, vagy pedig az üzemórák alapján határozza meg az erőgépeken elvégzendő II., III., IV., V. fokozatú karbantartást.

3. Nagyteljesítményű gépi vető- magcsávázógép készítése, mely 5—10 percig a csávázó oldatban tartja a vetőmagot és utána vetésre alkalmas nedvességtartalomra szárítja.

4. Kialakítandó az istállótrágya és a mésziszap kiszórására alkalmas pótkocsira szerelhető gép vagy szerkezet5. Olyan láncos, vagy egyéb kaparógép, ame’y a siló;akarmányt. a silőgödörből kiemeli.

6. Kialakítandó kukorieatörő és szárvágó gép, vagy aratógép, illetve fűkaszákra szerelt szárvágó berendezés

7. Gépesített kombájnszérű tervezése, gabona elíúvő, vagy szállí tó szalag alkalmazásával.

8. Javaslattétel gépesített takarmánykamra berendezésére. Kívánalom: a meglévő típus épület és a takarmányfeldolgozó gépek alkalmazása.

9. A megyei adottságoknak legjobban megfelelő kapás növények sor és tőtávolságainak szabványosítására javaslattétel. Kívánalom: a meglévő erőgépek és növény- ápoló gépek keréknyomtávolságá nak, illetve művelési szélességének figyelembe vételével.

10. A kikapcsolt rizstelepek vetésforgóba való bevonása, figyelemmel a talajerő utánpótlására.

11. Javaslat a megyei adottsá goknak legjobban megfelelő zöldtrágya növény alkalmazására és vetésforgós gazdálkodásba való beépítésére.

12. Kis emelőmagasságra szállító viz szivattyúknál állandó mérésre alkalmas beépíthető mérőberendezés kido’gozása.

13. Olyan úszómű kialakítása, ahol a lengőcsövek csukló-szerkezete helyett gömb-csuklós kivitelezéssel I db. lengő cső alkalmazható az eddigi kettő helyett.

14. Olyan vízmérő, amely mául a fővíz kivételnél, mind az utolsó ruadű vízkivételnél az időegység alatt átfolyó vízmennyiséget pontosan méri,

15. Olyan gyorsan mozgatható zsilipszerkezet kialakítása, amellyel biztosítható a víz kormányzása. Ezen beiül megoldandó a ícnli szerkezetek zárhatósága a viz-óra- rend betartása céljából.

16. öntözött telepeknél géppel ? űvelhető hullámgátak megépítésének és az anyag-árkok kiküszöbölésének építési módja.

17. Kidolgozandó olyan eljárás, amely tartós éllel látja el a ZK kul- tivátor kapa szerszámait, a traktoros vetögép csúszó csoroszlyáit és a cséplőgép dobkosárléccit.

18. Olyan műanyag, vagy gumicső alkalmazása, amely költség és tartósság szempontjából előnyösebb a spirál magvezetö esőnél, traktoros vetőgépeken.

19. Kidolgozandó az erő- és munkagépek alkatrészeinek raktározási norma-rendszere a javítási cs üzemeltetési időszakra.

20. Kialakítandó az erő- cs munkagépek szerelési egységet képező alkatrész a csere-aggregátorok rendszere, a karbantartások és a javítások idejére. Meghatározandó ezek raktározási norma-alapja.

MDP SZOLNOK MEGVEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. MTVB MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÓSÁGA.

MEDOSZ

MEGVEI BIZOTTSÁGA.