Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-14 / 293. szám

MJSS étecémber 14 3 6ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP HÁROM KIVÁLÓ DOLGOZÓ K. TÖTH IMRE, ?, Talajjavító Válla’at csoportvezető agronómusa a „Mezőgazdaság ki­váló dolgozója1' címet viseli. Jó munkájával nagyban elősegítette, hogy a vál’alat 154 százalékra tel­jesítse III, negyedévi tervét. GRÖSZ JENŐ, a Talajjavító Vállalat mezőtúri munkahelyének vezetője. IV. ne­gyedéves szállítási és depózási ter­vét már teljesítette. Szorgalmas becsületes munkája mindenki előtt példamutató, TARJANI KAROLY, a Talajjavító Vállalat vontatás bri­gádvezetője. Átlagos teljesítménye a III. negyedévben állandóan 120 százalék felett volt. A rábízott gé­pet szakszerűen, példamutatóan kezeli. TANULJUNK A LEGJOBBAKTÓL Jónéhány voe2sőgazdasági termelőszövetkezetben az állattenyésztés, s ezen bélül különösen a tehénál­lomány minősége igen gyenge, a tejtermelés pedig alacsony. A kunmadarast Dózsa TSZ-ben például az elmúlt gazdasági évben tehenenként még 1000 liter tejet sem fejtek. A tehenészetből eredő bevételek ér­éke ily módon még a jószággondozók mgszerzett munkaegységének értékét sem fedezi. Nem leülönb a helyzet a tiszafüredi Zöld Mező TSZ-ben, a kisúj­szállási Sallai TSZ-ben és a kunszentmártoni járás őrületén egész sor közös gazdaságban. 1953. júniusa után a káros jobboldali nézetek el- harapózása a helyes zootechnikai módszerek lebecsü­léséhez vezetett. Egyesek azt hangoztatták, hogy a háromszori fejes, az érdem szerinti takarmányozás mm vezet eredményhez. Így aztán megtörtént, hogy 1954-ben egyszerűen elhagyták ezeknek a módsze­reknek az alkalmazását, holott kézzelfoghatóan be lehetett bizonyítani hasznosságukat. Szó sincs róla, szép számmal akad már olyan termelőszövetkezet, ahol ezt a hibát nemcsak felismerték, hanem kezdik is felszámolni, A leunhegyesi Táncsics TSZ-ben pél­dául néhány napja ismét érdem szerint állítják össze a takarmányadagokat és ennek eredményeképpen szinte egyik napról a másikra két literrel nőtt az istállóátlag. A hibák felszámolása mindenképpen fontos fel­adat. Egyrészt a termelőszövetkezetek jövedelmező­sége kívánja, másrészt pedig az a körülmény, hogy tovább javuljon a dolgozók élelmiszerekkel való el­látása. A hibáikat ki lehet javítani. Az állattenyész­téssel foglalkozó kommunisták fáradhatatlan helyt­állására van szükség s akkor az eredmények nem maradnak el. A legjobbaktól kell tanulni. Ennek ér­dekében lapunk a nyilvánosság elé viszi a legjobbak tapasztalatait. Várjuk az olyan írásokat, amelyek az állattenyésztés minőségi megjavításának lehetőségei­vel foglalkoznak. Ebben a rovatban helyt adunk min­den olyan javaslatnak, módszernek, amely az állat- tenyésztés minőségének gyors javulásához vezet. Az alábbiakban Bakpndi Sándor elvtársnak, a Bánhalmi Állami Gazdaság ÜB-elnökének írását közöljük. A bánhalmiak módszereiből érdemes tanulni. i Hogyan növelik a tejtermelést a Bánhalmi Állami Gazdaság tehenészei Nálunk, a Bánhalmi Állami Gaz­daságban az elmúlt éveikben a nö­vénytermelés terén szép eredmé­nyek születtek. Sajnos, ezt nem mondhatjuk el az állattenyésztés­ről. A hiba már a takarmány fel­használásánál kezdődött. Sok ta­karmány elpusztult, értéktelenné vált. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy a tej­hozam nagyon alacsony volt. Az igazgatóság állami gazdasagai kö­zött leggyengébben szerepeltünk. . Ez évben mér felszámoltuk az elmaradás alapját. A takarmányt dolgozóink gondosan kázlazták és így megóvták a romlástól. Ezzel persze még nem történhetett gyö­keres változás. November elején az igazgatósig kebelébe tartozó állam- gazdaságok tej termelési versenyé­ben még mindig a 22-ik helyen álltunk. A jószággondozók között elharapózott a fegye'mezetlenség. Egyesek rosszul bántak áz állatok­kal, ütötték s nem tartóttá k tisztán azokat. Baj volt az utáwfejéSsel is. Gépi fejős után egyesek nem fej­ték ki a tejet. Egyszóval a tehe­nészetben nem volt valami rózsás a helyzet. „Mit kellene tenni, hogy ez a tűrhetetlen alapot megszűnjön?’' — vetődött fel a kérdés. — A vá­laszt a tehenészetben dolgozó párt­tagok adták meg. Néhány háttel ezelőtt megbeszélést tartottak. Itt kizárólag arról volt szó, milyen módon szüntessék meg a tejterme­lés növelését akadályozó hibákat Megbeszélésük eredményes volt. Attól kezdve egyénenként hatá­rozták meg, ki milyen tennivalók elvégzéséért felelős. Kovács Miklós tafcairmóinyos például azt a pánt- megbízatást kapta -hogy mindig el­lenőrzi, vajon a takarmányadagok összeállítása az előírtnak megfele­lően történik-e; A párttag állatgondozók elsősor­ban sajáit maguk mutatnak pél­dát a pártonkiviilieknek. Miben kellett példát mutatná? Abban, hogy az állatokat tisztén tartsák, pontosan, meghatározott időben etessenek, itassanak. Amit a párt­tagok elhatároztak, meg is valósí­tották. Napok alatt jelentős Változás tör­tént az istálló'tlag növekedésében Ez volt a kezdtet. A kommunisták azonban nem álltak meg félúton A pár-tvezetőség újraválasztásénak tiszt-Jetére, munkavcirsenyit kezde­ményeztek. A verseny lóndülete magával ragadta a pártonkívüliéket is. Az egyes számú istálló dolgozói versenyre szólították a kettes szá­mú istálló dolgozóit. — Vállalták, hogy a 7.5 literes istállóátlagot ha­táridő előtt elérik. A második számú istállóban Hadházi Gábor elvtárs páros versenyt kezdemé­nyezett. Vállalta, hogy havi tervé: 130 százalékra teljesíti. S kialakult a nemes küzdelem. Hadházi Gábor elvtársinak ugyancsak igyekeznie keh, mert szorongatják a többiek Varga Imre és Bugyik János. Állami gazdaságunkban -tehát a kommunista jószéggondozók vet­ték kézbe a tejtermelés növelésé­nek ügyét s ennek máris van ered­ménye. Másfél holnappal ezelőtt az egyes számú istállóban hat liter volt az istállóátlag. Ma mér 7,2 liter. A kettes számú istállóban pedig 7,5 liter. Ez az eredmény még nem mondható valami jónak. De most már minden lehetőségünk megvan arra, hogy az elsők közé kerüljünk. A FAJOKRÓL_______________________________________________________ j ÍRTA: M- NYRSZTRüH, A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA Az ember származását és fejlő­dését, valamint az emberi fajokat az antropológia tanulmányozza. A földkerekség lakosságát több nagyobb csoportra, úgynevezett fa­iokra tagolhatjuk a bőr színe, az alak és a haj színe, az orr és az sjájk formája, továbbá néhány kül- ■o jellemvonás alapján. H ny faj él tehát a földön? Há- om fő fajt különböztethetünk neg: feketét (negroid — ausztrá- öid), sárgát (mongoloid) és fehé­ret (europeoid). A sárga és a fehér rajtához tartozók száma mintegy -gymi 1 liárdsíézmillió egyenként, a akete fajhoz tartozók száma pedig mintegy százötvenmillió. Ezek az dapvetó. vasy mint nevezni szok­ják, nagyfgjok hét olyan kisebb fajra tagozódnak, amelyek még jó- léhány antropőgiai típuscsoportbói evődnek össze. A fajok és az antropológiai típu­sok vizsgálata során a tudósok meggyőződtek arról, hogy a fajokra való tagozás eléggé viszonylagos. Vegyük pé dául az etiopiai, vagy az abes'zíniai bennszülött lakosságot. A fekete és fehér fajra jellemző vonások az etiÓTv alaknál annyira összekeverednek hogy még a szak­emberek is csak nagynehezen so­rolhatják őket egyik, vagy másik fajihoz. Pedig nem is olyan kevés az ilyen közbeeső, kevert fáj csoportok szirna. Ide tartoznak például a szaámctk (láppck), akik a Kairél- fínn SzSzK, Norvégia és Svéd­ország területén élnek, továbbá a csendesóceáni szigeteken élő poli­nézek stb. Mindez kétségtelenül ams-lfett szól, hogy az emberiség egységes, hogy valamennyi faj szoros rekeni kapcsolatban van egymással, még az is, amely első látásra a legin­kább különbözik a másiktól. Emellett szólnak a régészeti lele­tek is. A francia-olasz határon lévő Mentőn város közelében lévő egyik barlangban a tudósok néhány tízezer évvel ezelőtt itt élt két ember csontvázát találták. Kopo­nyájuk felépítésében fehér és fe­kete fajhoz tartozó jellemvonáso­kat észleltek. Számos lelet alapján az antro­pológia bebizonyította, hogy a mai emberiségnek egy ugyanazon közős elődje van: áz ősidőkben kialakult ember. Az ősemberek egy sajátos fajta emberszabású majomtól szár­maztak. Ezek az ősemberek a neandervölgyi leletek alapján „Neandervö’ayi ember“ elnevezés­sel vonultak be a tudományba. Az a terület, amelyen éltek, magában foglalta Ázsia, Afrika és Euröp, szomszédos területeit. Hogyan keletkeztek a faji kü­lönbségek? Az ősemberek, amint szétszóródtak a szomszédos orszá­gok területén, új természeti kör­nyezet hatása alá kerültek. A for­róbb éghajlatú területre került em­berek bőréiben mind több színező anyag halmozódott fel (pigment- melanin), amely megvédte őket a perzselő napsugaraktól. Ennek kö­vetkeztében bőrük mind sötétebb színt öltött. Az északi vidékekre vetődött csoportoknál viszont a hi­deg és a nedves éghajlat viszonyai köz-patte a bőr. a haj, valamint a szem szivárványh'áirtyájának a színe mind világosabbá lett. így alakultak ki a fajok a történelmi fejlődés folyamán. Később azonban az emberek fo­kozatosan megtanultak védekezni a természeti behatás ellen, s így a környezet mind kevesebb befolyás­sal volt az emberre. Az utóbbi év­ezredben az emberek szétszóródtak a szárazföldén és erősen megsza­porodtak. A különböző fajcsopor- tok mind többet érintkeztek és mindjobban keveredtek egymássá Ez a folyamat a kevert fajok kl- a’akulásához vezetett. (Folytatjuk.) Akinek legfőbb törvénye a kötelesség A kommunista ember egyik leg­nemesebb tulajdonsága, hogy ke­rüli a hangoskodást, soha nem dön­geti a mellét, ha túl tesz társain a dologban és mindig ott található, ahol leginkább szükség van a helyt­állásra. Ilyen emberként említik társai idős Emesz Jánost is, a Kis­újszállási Gépállomás traktorosát. A Táncsics TSZ-ben, ahol szövet­kezeti tag, szintén elégedetten be­szélnek róla, egyhangúan elisme­rik, hogy munkájával nagyon so­kat segített az őszi vetésnél. Tavasztól mind a mai napig 150 százalékra teljesíti tervét. Az őszi kampányban eddig 520 nonrnál- heldnyi munkát végzett el, ez pe­dig 132 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Áldozatkészségéről, kö- telessógtudásáról tanúskodik az alábbi példa is. Amikor mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a város nem tudja tel­jesíteni vetéstervét a Miniszterta­nács által megszabott határidőre, a gépállomás vezetői felmérték az egész határt, hogy kiderítsék, hol van szükség a legnagyobb erőbedo­básra. Ekkor tűnt fel, hogy a Rá­kóczi Termelőszövetkezeti csoport aránytalanul elmaradt a többi kö­zös gazdaság mögött a kapások be­takarításában, ez pedig a sz-ántást- vetést hátráltatta. Jónak látták a gépállomás vezetői és a pártszer­vezet. ha ebbe a csoportba olyan tapasztalt, megbízható kommunis­tát küldenek, mint amilyen idős Emesz János. Nem csalódtak kiváló traktoro­sukban. Emesz János hat napon keresztül úgyszólván éjjel-nappal dolgozott és ezidő alatt hatvan hol­dat szántott fel és készített elő a vetésre. Majd visszatért saját ter­melőszövetkezetébe, ott folytatta tovább a munkát a vetésterv telje­sítéséért. Szerény, hősies helytállá­sáért megkapta november hete­dikén „A gépállomás kiváló dcil- gezója’’ címet. A jó munka nem mindig elegen­dő ok arra, hogy társai meg is sze­ressek a kiváló dolgozót. Idős Er- nesz János emberi magatartása azonban méltó a kommunistához. Mindig kész a segítésre, ezért a környezetéhez tartozó munkások szívesen fordulnak hozzá tanácsok­ért. Türelmével, segíteniakarásávál másokat is eljuttatott a jó hírnév­hez. 4 tisennrolc éves Farkas Ta­mást hosszú időn át nyűgnek te­kintették a gépállomáson, mert amit rábíztak, azt mindig elron­totta. Féltek vele dolgozni az em­berek, hisz másokat is hátráltatott a munkában. Idős Emesz János nem húzódott félre a reménytelennek vélt fiától embertől. Kérte, hogy bízzák csak rá, majd embert farag belőle. így lett a kiváló traktoros segéd­vezetője a mindent elrontó Farkas Tamás. Ettől kezdve egyre keve­sebb panasz volt rá, örvendetesen megjavult a munkája, méltó társa lett híres tanítójának. Hogy miként történt, az külön téma. elég az hozzá, hogy az ifjúmurkás nem hallott rossz szót, szidás helyett in­kább tanították. Érezte, hogy olyan ember mellett, mint Emesz János, szégyen a félmunka, összeszedte hát minden akaratát. S ez az em­beri átalakulás értékének bebizo­nyítása úgy ment végbe, hogy haj­szálnyit sem csappant a teljesít­mény. Idős Frnes* János erényeit ed­dig csak a Kisújszállási Gépállomá­son és egy-két termelőszövetkezet­ben ismerték. Méltó ama, hogy másutt is megismerjék, mert a jó példa mindenütt elkél. A békebizottságok életéből Az elmúlt vasárnap ünnepi béke­estre gyűltek össze Cibakháza köz­ség dolgozói a községi kultúrott­hon termében. A békeest előadója: Kónya Rudolf, az általános iskola igazgatóhelyettese ismertette a nemzetközi eseményeket, a genfi tárgyalások eredményeit- Előadásá­ban részletesen foglalkozott a bé­ke védelmének 1950. december 8- án történt törvénybe iktatásának a jelentőségével. Ezt követően ördög Imre pedagógus Bartók Béla életé­ről, munkásságáról tartott igen ér­tékes előadást, majd a hagy magyar zeneszerző népdalgyűjteményeiból adott elő a helyi kultúrcsoport ének­kara. A Himnusz eléneklésével zá­rult be a tartalmában gazdag bé­keest. (Dósa Istvánná járási Bb titkár.) • CserkeszÖllő község külterületén, a Korhányi iskolában nemzetközi helyzetet ismertető békeestet tar­tott a helyi békebizottság. (Pintér Jánosáé községi békettikár.) * Az elmúlt héten Jászladány köz­ség békebizottságainak tagjai és a békebeszélgetés vezetők értekezlet­re jöttek öss2e a község kultúrott- honában. Itt Kalmár Jánosné béke­bizottsági titkár tartott beszámo­lót a nemzetközi helyzetről. A gyű­lésen megbeszélték a békebizottsá­gok előtt álló közvetlen feladatokat. (Kalmár Jánosné községi béketit­kár.) * A Jászkiséri Gépállomáson 38 dolgozó békevédelmi szerződést kö­tött az őszi munkák határidő előtti elvégzésére. Vállalásuknak becsü­lettel eleget tettek. (Táncos Alajos községi béketitkár.) A megye területén mintegy 500 békebeszélgetésen ismertették béke- bizottsági tagjaink a béke védelmé­nek 1950. december 8-án történt törvénybe iktatásának jelentőségét. A Kunszentmártoni Járási Békebi­zottság és a Pedagógus Szákszerve­zet december 15-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a község kulturotthonában értelmiségi béke­találkozót rendez. A béketalálkozón megvitatják a pedagógusok szere­pét és feladatait a békemozgalom­ban, A jászberényi járás békebizott- •a-;air;ajc ismeretterjesztő munkájá­ban igen jó szolgálatot tesznek az Országos Béketanács kiadásában megjelent külpolitikai füzetek- így pl. Jászboldogházán az elmúlt na­pokban a „Hol a nagyobb erő?'’ c. füzet alapján tartottak előadást a község dolgozói részére, „A nagy fordulat’“ c. füzeit útmutatása sze­rint pedig Pusztamonostoron és Jáncshidán. A „Bandung” c. füzet anyagát Alattyánon és Jászboldog- házához tartozó Csíkos tanyaré­szen ismertették. „Az ötödik part­ner” c. füzet alapján Jászágón és Jászárokszálláson tartottak előa­dást. A békebizottságok az emlí­tett külpolitikai füzetek alapján előadásokat' tartanak a Szabad Föld Téli Estéken. Ezeket a dol­gozók nagy érdeklődéssel fogad­ják és szívesen hallgatják a kül­politikai helyzetnek ebben az ér­dekes és vonzó formában való is­mertetését. .Bognár Gyula iárás-i Bb. titkár Jutalmat kaptak a Szolnok megyei Néplap terjesztésében élenjáró postáskézbesitök A MDP Megyei Végrehajtó Bi­zottságának felhívása óta párt-szer­vezeteink. népnevelőink és postás- kézbesítőink a SzoLnofcm agyéi Nép­lap terjesztése terén szép sikereket értek el. Szolnokon a pártszervezetek se­gítségével a postahivatal dolgozói eddigi tervlemaradásukból sókat pótoltak. A szolnoki kézbesítők novemberben 120 Néplap és 65 Szabad Nép előfizetővel növelték f pártsajtó olvasótáborát. Tényét. Jánosné elvtársnő népnevelő a Pa­tyolat Vállalatnál 16 előfizetőt szer­vezett. A karcagi postahivatal dolgozói is dicséretet érdemelnek. Operatív tervüket a december 31-i határidő h-'Ivett november 30-ig túlteljesítet­ték: 488 helyett 500 előfizetőt gyűj­töttek. Medgyesi Endre 37, Job­bágy János 28. Hantzmann Ferenr 1)0, Győri István 16 példánnyal nö velte a Néplap előfizetőinek szá­mát. A termelőszövetkezetekben a szervezés munkájához nagy lendü­letet adott a Lenin TSZ párttitká­rán ak, Kurucz Lajos eivtársnak a versenyfelhívása. Versenyre hívta ki az összes termelőszövetkezeti és üzemi alaipszervezeteket. Ennek nyomán 24 előfizetővel növekedett a Lenin TSZ-ben az előfizetők szí ma. Jó eredményt értek el a Tisza Cipőgyárban, valamint a jászfelső- zentgyorgyi népnevelők és a já- noshidal postásdolgozók is. A Tisza Cipőgyár építkezésén.. - Bognár V. László elvtárs, a Könnyűipart Gyárépítő Vállalat párttá tikára 12 Néplap és 2 Szabad Nép előfizetőt tervezett. A Szolnok megyei Néplap tér- iesztésében legjobb postósdolgozó- kat pénzjutalomban részesítette a kiadóhivatal. Kaposvárt József outiamon os tori, Pénzes János íószdózsai. Jobbágy János karcagi ■ ézbesítő 200—200 forint pénzjutal­mat, kantok. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents