Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-09 / 289. szám

T95S december 9. SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szorosabb kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel Ä mesterszállási Úttörő Termelő­szövetkezet székiháza és a gazdaság központja mindössze 10 pare járás­nyira van a gépállomástól. Har­kányi «Marsnak, a’ gépállomás fő- mezőgazdászának azonban éppen 4 hónapig tartott, amíg az Úttörő TSZ-be eljutott. Ajkkor is hogyan? Miután a tsz-foeliek egy héten át hiálba kérték a gépállomás vezetőit, kü’-’iék a silótöltőgépeket, Har sányi elwtárs végül is megunva a „'zaklatást'“, maga mtsmf el a tsz-be jelenteni: Elvtársak, holnapra itt lesznek a gépek. A múlt héten szombaton a három «ílótöltő való­ban meg is érkezett. Amint azt Kakuk ftátyás tsz-tag elmondotta, éppen ideje volt már ennek. A tsz tagjai bízva a gépál­lomás vezetőinek Ígéretében, már jóéi őre odakészítették a sílózni- valójt, Ezer mázsa takarmányrépa, 600 mázsa cukorrépa-szelet és 30 kát. hold kukoricaföld szárter­mése hevert aztán a be nem váltott ígéret miatt huzamo­sabb ideig a silógödrök körül. A répaszelet egy része tönkre is ment a hiábavaló várakozásban. A gépállomás vezetőd — amint ez a fentiekből is kitűnik — még ■mindig nem valami szoros kapcso- atot tartanak egyes közös gazda­ságokkal. Kétségtelen, hogy nagy a körzetük s olyan hatalmas szö­vetkezetek tartoznak hozzájuk, mint a mezőhékl Táncsics, vagy az öcsödi Szabadság TSZ. A számos tennivaló közül azonban ki kellett volna választamiok a legégetőbbet. Az Úttörő TSZ-bein négy hónap­ijai ezelőtt is elkelt volna a hatha­tósabb segítség, hiszen a földterü- ethez képest elég kevés a taglét­szám. Csak most fejezték be a ku­korica-betakarítást. A Mesterszállási Gépállomás ma •mér nem tartozik a leggyengébben működő mezőgazdasági üzemek közé, sőt a Szolnok megyei gép­állomások versenyében a harmadik helyen van. A szövetkezeti gazda­ságok, közöttük az Úttörő TSZ tagjai is, éppen ezért sokkal töb­bet várnak tőlük. Vajon a gépállomás 11 kombájn­jából és a fűkaszákból megfelelő —■! III I III átalakítás után nem jutott volna egy-egy az Úttörő TSZ-be, hogy ott a kukorica-betakarítást, meg­könnyítse? Dehogynem, ha a gép­állomás vezetői nem feledkeznek meg étről. Az utóbbi időben azon­ban ők is úgy jártak, mint a mezőtúriak, akik mintaszerűen megszervez­ték a termelőszövetkezetek tár­sadalmi munkaerővel való meg­segítését. Csak éppen egyetlen kombájnt sem alakítottak át szárvágásra. Pedig az lett vol­na az igazi gépállomási munka. Erre különben rendelet is kö­telezte őket. A gépállomások, - — köztük a Mesterszállási Gépállomás is, — úgy szolgálják legjobban a ter­melőszövetkezetek megszilárdítását, ha a munkafolyamatok gépesítésé­ben nyújtanak hathatós segítséget. Természetesen ez nem megy min­den zökkenő nélkül. A gépállomás és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat erősítésével azonban en­nek is módját lehet találni. Har­sány! elvtárs és a gépállomás többi vezetője azonban ezt elmulasztotta. k. a. Dicséretet érdemelnek jó munkájukért PAKSY KÁLMÁN, a Terményfor­galmi Vállalat pénzügyi osztályá­nak vezetője. Tevékenyen kiveszi részét a szakszervezeti munkából is. A dolgozók a szakszervezeti ve­zetőségválasztás alkalmával kultúr munka irányításával bízták meg. SASVARI LÁSZLÓ, a Termény- forgaimi Vállalat munkaverseny- felelőse volt. Jó munkájáért a no­vemberi szakszervezeti választáskor újból jelölték a vezetőségbe. Jelen­leg az osztálybizottság munkaver- seny-fclelőse, TARJÄNI ANDRÄS MÄVAUT gépkocsivezető. 1953 óta dolgozik a vállalatnál. Munkatársai szeretik, az utasok is megbecsülik, s már távolról üdvözlik barátságos, udva­rias magatartásáért. Vásár ^Csataszögön Kedden reggel egész autókaraván indult el a Szolnoki Kisker. Válla­lat elől Csataszög felé, a Szebb Élet Termelő- szövetkezethez. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a tsz vezetősége a ta­gok megbízása alapján felkereste a vállalatot, hogy ott kint Csataszö­gön rendezzenek vá­sárt. A termelőszövet­kezeti tagok szeretné­nek vásárolni ruhane­műt, lábbelit és háztar­tási cikkeket. A Szebb Élet Terme­lőszövetkezetben ugyan még nem volt meg a zárszámadó közgyűlés, a tez-fagok azonban előlegként jelentős ösz­szeget kaptak. Az ed­digi számítások szerint a munkaegység érték? több mint 37 forint lesz. Rakvica Gyula 580 munkaegységet szer­zett, készpénzben 15 500 forintot kapott, ezenkí­vül 14 mázsa búzát, ku­koricát, árpát és 1 má­zsa cukrot. Keresetéből 3 kerékpárt is vásárolt. Egyet a feleségének, másikat a gyereknek, harmadikat pedig saját magának. Ezenkívül a család minden tagja kapott cioőt, ingeket és egyéb apróbb szükséges holmikat; Nagy Erzsébet, a női munkacsapat vezetője 4600 forintot költött magára. Télikabátot, cipőt, zománcozott tűz­helyet és kerékpárt vá­sárolt. Tóvízi István fo- gatos pedig tetőtől tal­pig felöltöztette a csa­ládot. 7000 forintot köl­töttek magukra. A vásár jól sikerült, inert a Kiskereskedel­mi Vállalat autóinak kétszer is kellett for- dulniok újabb árukért. Eladtak többek között 10 tűzhelyet, 11 kerék­párt, 22 szőrmebéléses nagykabátot, 12 női kabátot, 20 pár csizmát. Mindent összevetve, a csataszög! Szebb Élet TSZ tasiai 150 000 fo­rint értékű árut vásá­roltak; A MÁV figyelmébe 1 KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR KÖNYVEI ÚÜljúságl könvvak Vidor Miklós i Hók korlát A napokban került ■forgalomba. — az Ifjúsági Könyvkiadó kiadásá­ban — Vidor Miklós „Kék korlát” című kedves, hangulatos regénye. Maga a cím szimbólum; a vándor- cirkuszosok romantikus világát és egy dunántúli kisváros nyugalmát választja el egymástól a porondot kö­rülvevő kék korlát. Vakációzó isko­lásgyerekek kerülnek legközelebbi ismeretségbe a cirkusszal, különö­sen Giovannivál, a levegő hercegé­vel^ barátkoznak meg, aki velük egykorú kisfiú. A gyerekek mentik meg a társulat becsületét is, ame­lyet a medve elszabadulásakor majdnem elveszített a cirkusz. S a nyári vakációz történet mögött fel- ködlik az 19é7-es országos válasz­tások izgalmas képe. Minderről azonban csak „bizalmasan” értesíti a szerző olvasóit, mivel ha a „csa­pat” tudomást szerez a regényről; falra kerül a „nagyvészjel” s az árulót utóléri megérdemelt sorsa. Becmiaay Judilt Marika 1035 nyarán tragikus szerencsét­lenség történt Péchy Dénes birto­kán: fölrobbant a cséplőgép s meg­ölte Marosi gépészt. A földbirtokos, hogy elejét vegye a íelelősségrevo- nasnak, kártérítésként szakácsnő­nek alkalmazza kastélyában a fia­tal özvegyet kislányával, az ötéves Marikával. így kezdődik, a cseléd­házból a nagyúri kastélyba, Péchy- nek fényes, előkelő, gazdag világá­ba. De innen még feljebb visz az út; Budapestre, a rózsadombi vil­lába. „Mindig felfelé törni, minden szívet meghódítani, mindenki ked­vencévé vélni” — ez Marika öntu­datos programja s ennek jegyében vívja meg élete első kemény har­cát az elismerésért, az elsőségért a rózsadombi zá rd a i sko1 ába rí, ahol nem egykönnyen felejtik el az em­bernek, hoay szakácsnő a mamája. A múló évek úgy látszik egyenes vonalba viszik Marikát, egyre kö­zelebb, leahőbb vágya megvalósu­lásához. ahhoz, hogy tanítónő le­hessen. Fordulatos, színes cselekmény kitűnő meseszövés, a régi világ „felső tízezrének” nagyszerű, apró megfigyelésekben bővelkedő bemu­tatása, a gyermeki lélek mélységes ismerete teszik Beczássy Judit írá­sát kitűnő olvasmánnyá: Két panaszos levelet kaptunk Mind a kettő a martfűi Tisza Cipő­gyár dolgozóit érinti elsősorban és a két levelet mintegy húszán írták alá; Miről van szó? Arról, hogy a Szolnok—szentesi és a szajol—mart­fűi vonalon az utóbbi időben a vo­natok rengeteget késnek. Idézünk az egyik levélből: „Vonatunk hetek óta állandóan 30—40 perces késés­sel érkezik úgy Szolnokra, mint délután a 4.55-kor induló vonat vissza Szentesre”. A másik levél azt panaszolja, hogy Martfűtől Sza- jolig 60—80 perces késések is ta­pasztalhatók. Emiatt a vidéki mun­kások nem tudnak a cipőgyárban pontosan kezdeni és későn érkez­nek haza, A Tisza Cipőgyár az ország egvik igen fontos üzeme, amely igen nagymennyiségben terme] export­ra. A vonatok késése azt jelenti hogy a gyár termelésében zökke­nők vannak, rngzavarják az égés* termelési menetet, mert hiszen tudvalevőleg az üzemben szalag- rendszerrel gyártanak. De nemcsak a Tisza Cipőgyár van érintve, ha­nem a szolnoki üzemek is. így első­sorban a Járműjavító, ahova' igen sokan járnak be a két vasútvonal­ról. A MÁV-nak az lenne a feladata hogy éppen azért, mert ezzel a két vonallal több fontos üzemünk ter­melése van érintve, nagyobb gon­dot fordítson a vonatok menetren- szerű pontosságára. De van itt egy másik kérdés is, mégpedig az, hogy azok a munkások, akik az egész­napi munka után későn érkeznek haza, nemcsak a munkától, hanem a hosszú várakozástól is törődötten, nyilvánvaló, hogy a nyolc óra alatt iem tudnak olyan intenzíven dol­gozni. mintha kipihenten állnának reggel a munkapadi mellé. Ez aztán természetesen Irthat a munkások egészségére, a teljesítményére és végső soron a fizetésére is. Ha a MÁV a pontatlan közleke­dés ezen következményeit felméri, akkor egész biztosan belátja, hogy az eddiginél nagyobb gondot kel) fordítania a két vasútvonalon köz­lekedő vonatok nagy késéseinek a megszüntetésére: SZÓVATESSZÜK fi Rendeli) intézel ne vonja hi a munkákéi feleslegesen a dolgozó anyákat A napokban hivatalos nyomtat­ványt kaptam a városi tanácstól, hegy december 5-én déli egy órára háromhónapos kicsinyeimmel jelen­jek meg az SZTK csecsemő-osztá­lyán, s vigyem magammal az ol­tási lapját is. Félegykor értem oda, s azt láttam, hogy talán az összes augsztusban született cse­csemőt egy időpontra idézték be. Ez nagyon helytelen, mert 8—10 gyermek számára van hely,, így a mintegy negyven édesanya sem letenni, sem levetkőztetni nem tudta a hideg miatt alaposan bebu­gyolált kicsinyeket. Még ennél is nagyobb hiba az, hogy 1 órától fél 3-ig hiába vár­tak a gyemi; kekkel, az orvos nem jött. Végül az anyák jogos bosszú­sággal tájvoztak. Kérjük a városi tanácsot, a jö­vőben nagyobb gondot fordítsanak az ilyen ügyek intézésére, s a fe­lelőtlen szervezés miatt ne vonják kd az édesanyákat feleslegesen a munkából: Az értesítésben közölt időpontot tartsák be, s helyes lenne, ha egy­szerre csak annyi gyermeket hív­nának be, amennyit el lehet he­lyezni. Telek Istvánná, Szolnok. Tőül) figyelmet, telkilsmereteseob munkát A közelmúltban egyik dolgozó társam a kunmadarasi sütőipari üzem által készített kenyérből egy egész zsákmadzagot húzott ki. Pár nappal később pedig, amikor jóét­vággyal falatozta a kacsasültet és friss kenyeret, egyszer csak fel­ordított. Az történt, hogy a ke­nyérből egy rajzszeg fúródott a szájpadlásába. A minap nálunk is hasonló eset történt. Négyéves kisfiam reggeli­zés közben vasszeget talált a ke­nyérben. Sokszor előfordul, hogy tégy, bogár, fadarab kerül elő a minőségi kenyérből. Joggal kérdez­hetjük: Irt ezért a felelős? A sütő* üz=m dolgozóitól azt kérjük, na- nagyöbb gonddal végezzék munká­jukat, vigyázzanak jobban dolgo­zótársaik egészségére. Lovas s Ferenc KTSZ dolgozó, Kunmadaras. Kern ígéretei várok már a Mezőkertöl Bizalommal fordulok a szerkesz­tőséghez vitás ügyemmel, hiszen sokszor olvasom a Néplapban, hogy a jogos panaszok orvoslásához se­gítségeit' nyújtanak, Sérelmem a következő: Az abádszalóki MEZÖKBR tele­pén dolgoztam 1955 június 12-től 1955 október 19-ig, mint kisegítő. Napi munkámat csak 4, sőt néha többéről túlórával tudtam elvé­gezni. Illetményemet minden pót­lék nélkül számolták el, pénzt is kezeltem, de mankópénzt nem kap­tam. Véleményem szerint a túlórát vagy ki kell fizetni, vagy pedig szabadnapban kiadni. A részeimre járó összeg kib. 2000 forint. Mind­eddig csak ígéreteket kaptam az illetékesektől a pénz helyett, hol­ott követelésem jogosságát elisme­rik. Szeretném, ha mielőbb kifizet­nék járandóságomat. Gerzsabek Jánosné, Abádszalók; Válaszoljon a Kiszfiv Dendvai József tiszaörsi dolgozó paraszt két évvel ezelőtt 1500 vá­lyogot adott el a KTSZKnjsk, me­lyet a községi tanács épületéhez használtak fel. A vályog árát, 750 forintot még a mai napig sem kapta meg. Mikor akarja a kun- madarasd KTSZ megfizetni a Lend- vai Józsefnek járó összeget? Vagy úgy gondolják az illetékesek, hogy még nem volt elég a két évi vára­kozás. __ Ifj. Orosz János, Tiszaörs. rD eceml)epl (ilmbemutatok Jjullanak az őszi falevelek, a xi nap már csak bágyadt suga­rakkal pásztázza a fázósan össze­bújó házakat és esténként hideg köd telepszik az utcákra. Búcsúzik az ősz. Melegre, kényelmes karos- székre vágyik ilyenkor az ember. A mozik fényreklámai, melegfényű lámpái hivogatóam. csillognak az es­ti szürkületben. Az előcsarnokok megtelnek szórakozni vágyókkal. Színes, tarka plakátok hirdetik a jobbnál jobb filmeket, melyekkel decemberben várják közönségüket a filmszínházaik. A hónap elején a DÁN DIN GYÖRGY VAGY A MEGCSUFOLT FÉRJ című színes magyar filmet mutatják be. Rendezője Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas. A főszerepe­ket a magyar közönség kedvencei: Mészáros Ági és Pécsi Sándor Kos. suth-díjas művészek játsszák. A francia irodalom legnagyobb nevet- tetőjének, Moliérenek vígjátékát először vették színes hangos filmre. Alkotói Moliére szövegéhez egyet­len szót sem toldották hozzá, s mindaz, ami a színpadtól eltérő helyzetet teremt, Moliére szavaiból fakad. Akik a moziban nevetni szeretnek, jóízűen kacagrujik majd a komédiairás felejthetetlen meste­rének remekművén. Ugyancsak december elején tűzik műsorra az UJ PARTOK FELÉ cí­mű színes szovjet filmet, amely Lá- císz, lett író azonos című regénye alapján készült, A sok szálból fo­nódó, feszült cselekményű film szovjet és lett műv-szek közös al­kotása, a: Lídum-család történetét mondja el megrázó művészi eszkö­zökkel. Rendezője, a hazánkban is ismert és népszerű Leonyid Lukov, ő rendezte többek között a nagysi­kerű DONYECI BÁNYÁSZOK cí­mű filmet. Ethel Vojnich angol írónő „Bö­göly” című regényéből készült a VIHAR ITÁLIA FELETT című színes szovjet film, melynek cselek­ménye a múlt század 30—40-es éveiben játszódik Olaszországban. A történet középpontjában egy diák áll, aki egész életét az olasz sza­badságmozgalomnak szenteli. A fil­met Fajncimmer rendezte, zenéjét Sosztakovícs szerezte; A francia filmeket a decemberi műsorban a TILTOTT SZE­RELEM képviseli. A főszerepet a népszerű komikus, Fernandel ját­ssza, ezúttal azonban Színészi te­hetségének új oldaláról ismerhet­jük meg, drámai szerepet alakit. A GYÖTRELMES ÉJSZAKA cí­mű magyarul beszélő jugoszláv film a múlt században játszódik. Megrázó szerelmi drámát dolgoz fel, melynek hátterében kirajzoló­dik a kivándorlók agyonhajszolt, megnyomorított élete. Egy volt német katona és idegán- légionista történetét mondja el az ATLANTI TÖRTÉNET című ma­gyarul beszélő lengyel film. Ez a férfi keserű tapasztalatok árán is­meri fel az imperialista háború borzalmasságát, aljasságát és ez a felismerés elvezeti őt a békeharco­sok soraiba. Johann Strauss örökszép dalla­mai csendülnek fel a ZSONGÓ MELÓDIÁK című színes német filmoperettben, mely a Denevér filmváltozata. Többek özött a De- nevér-keringőt, Császár-ke ringó t, Tere-fere polkát hallhatjuk a DE­FA szimfónikus zenekarának tol­mácsolásában. A mesefilmek kedvelőinek, gyer­mekeknek és felnőtteknek egyaránt kellemes szórakozást nyújt majd a VOLT EGYSZER EGY KIRÁLY című színes cseh­szlovák film. Ugyancsak az ifjúság körében számíthat érdeklődésre az ELTŰNT KAPITÁNY című kalan­dos sziries' szovjet film, melynek kísérőműsora az orosz nénmexe alánján készült BÉKAHERCEGNÖ. A decemberi filmbemutatók so­rát az EGY PIKKOLÓ VILÁGOS című magyar film zárja be. A film ”gy pesti szerelem történetét mond­ja el, A szerelmesek, Jülika és Marci mai fiatalok. Történetük ta­tín ugyanolyan lenne, mint sok más pesti fiatalé, aJcik megszeretik ■'gymást és hosszabb-rövidebb idő után elérkeznek a házasság révé­be, ha Julika nem kerülne rossz társaságba. A lány a züllés útjára téved. Győzedelmeskedhet-e így tt tiszta, igaz szeretem? Ezt a problé­mát veti fel a film, A főszerepeket Ruttkai Éva és Büuskey Tibor játsszák. A filmet Máriássy Judit forgatókönyvéből Máriássy Félix rendezstei k l /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents