Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-08 / 288. szám

t

SZOLNQKMEGYEl néplap

I9dö décéiflbér 8<

ELMÉLETI TANÁCSADÓ

Mi a polgári demokratikus forradalom, miben különbözik a polgári forradalomtól?

Több tanfolyamon vitatott kérdés a forradalmak jellege, ezen bélül a polgári és a polgári demokratikus forradalom közötti különbség kérdése. Több hallgató kérésére az alábbiakban válaszolunk.

A társadalmi forradalmakat jellegük és mozgatóerőik alapján különböztetjük meg egymástól. Jellegüket az határozza meg, hogy milyen társadalmi viszonyokat semmisítenek meg és milyeneket hoznak létre — mozgatóerőiket pedig áá égyös osztályok cselekedete, ezerepe a forradalmakban.

A fenti kérdést is énnek a tükrében Keli megvizsgálnunk.

Az a táfefcdáiml forradalom, me&ét mi $élgári íórradalornhák névézünk, á hűbéri, feudális tátéa- dkimi Visíóftyókkt seimdieítétté még és a polgári, á tőkés társadalmi viszonyokat hozta létté.

Minthogy a polgári forradalom a feudalizmus ellen ifényül — a burzsoázia forradalma fftéllett a parasztság forradalma Is feudalistá uraik, a jobbágyi viszonyok eilen. É forradalom mozgatóereje téliét a Btlfzsoázia és a parasztság.

Vezetőereje azonban — történelmi helyzete folytán a burzsoázia, s á parasztság ebben a forradalöm- ban — szintén történelmi helyzete félytán a burzsoázia hadseregét, tartalékát képezi;

A forradalom eredményeképpen az államhatalom a fö’üesurak kézéből a burzsoázia kezébe kerül, a földesúri kizsákmányolás helyébe pádig a tőkés kizsákmányolás. Ezért nem tudja a polgári forradalom ä kizsákmányolt nép tömegeit hosszabb időre a burzsoáziához, a iofradal&m vézetőefejéhez kötni;

A polgári forradalmakhoz

és történetükhöz azonban hozzá kell fűznünk, hogy jelentős részük a feudalizmussal való kompromisZ- szummal, megegyezéssel végződött, mititáH a burzsoázia félt teljesen következetes lenni a feudális viszo- nyök felszámolásában, mett A forradalmi tömegek esetleg a kapitalista tulajdont is veszélyeztették volna. Vágy pedig a történelmi fej* lődés sajátosságai következtében mint ph hatónkban is —1 későn — a XTX==4f5í. Bisázadban zajlottak le.

Azokban aZ országokban, ahol a polgári forradalmak az említett módón, vagy később zajlottak le, ott a fennmaradó hűbéri Viszonyok, illetve azok csekévényel gátolták a kapitalizmus fejlődését, de

a kapitalista kizsákmányolás mellett, azzal egyidejűleg nyomták a parasztságot és a munkásságot is.

így ezekben az országokban is létre kellett jönni a teljes polgári átalakulásnak. Ez azonban már olyan történelmi körülmények között történt — Vagy történik — amikor már a munkásosztály megerősödött, kezd önálló erővé válni, s a parasztság is forradalmasod) k, így ezekben a késői polgári forradalmakban a széles néptömegek már nemcsak a burzsoázia hadseregéi, tartalékát alkotják, hahenl saját követeléseikké! is fellépnek, így ez á forradalom már nem egyszeri! polgári — csalk a polgárság érdekeit képviselő fórradaiofn —, hanem már emellett ftépi forradalom iá. Síért hívjuk az ilyen jéllééű Iá rrtűígátóenÜkkel réndeikéző főrrá- dálmákát polgári démókrétikus íőr- radá'máknák;

Az imperializmus korszakában, amikói* a burzsoázia niér ~eakcióssá válik, az eréjé teljében lévő marxista-leninista párttal rendelkező munkásosztály inát a forradalom Vezetőétejévé is tud válni. Sőt vezetőszerepe mellett megvannak már azok a fettételek is, amelyek alapján a polgári demokratikus forradalom átnőhet szocialista forradalomba;

így a polgári demokratikus fór* vadalmák, tehát lényegében a polgári forradalmak nem tűzik ki a böigári társadalmi viszonyok megsemmisítését, sőt fejlődésük elöl segítenek az akadályokat elhárítani — de olyan polgári forradalmak, amelyekben a nép hatalmas többsége az elnyomott és kizsákmányolt munkások és parasztok saját gazdasági és politikai követeléseikkel lépnek fel. (Pl, a politikai sí ibad- ságjogok az elnyomottak részére, a törvény előtt egyenlőség, közös teherviselés, jobbágyi, hűbén viszonyok eltörlése, etb,), Az imperializmus szakaszában pedig, amikor már a munkásosztály a vezetőére!, képes ezt a forradalmat szocialista forradalommá változtatni.

Polgári demokratikus forradalom zajlott le nálunk is 1848-ban és 1945-ben. AZ Í84B-ás forradalom Vézétőéréje a liberális héhiéfcSéö volt (mely hálunk a liberális búr* zSöéZla szerepét töltötte be) E az ország politikai és gazdásági függetlenségéért, a kapitalizmus fejlődéséért vívott forradalmi harcot Bévs és saját oligarchiáik ellen.

A polgári demokratikus jelieget e forradalomnak a nép követelései adtak, melyét a nép írói, Petőfi, Vasváry, stb. — a plebejus értelmiség formált meg 12 pontban. E forradalmat idegen, külföldi erővel letiporták. Feladatait lényegében az 1943-ös polgári demokratikus forradalom oldotta meg.

Az a tény, hogy a győztes Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat aá idegen és saját fasiszta elnyomás alól, lehetővé tette a már régóta esédékés demokratikus átalakulás Végrehajtását.

Ez az átalakulás forradalmi körülmények között ment végbe, ve- áétöééejé ä munkásóéztály és pártja. a Magyár Kommunista Párt vólt.

Nápiíehdre lehetétt-é tűzni ak- kór házánkbári á szocialista fória- daírnát? Nem, Nem tették ezt lehetővé a történelmi körülmények. El kelíétt tehát előSz''r takarítani a hűbéri maradványokat, meg kellett Oldani a polgári demokratikus forradalom célkitűzéseit, amely ugyanakkor a munkásosztály és a bárt köré tömörítetté az ország

összes haladó erőit.

Ezek a célkitűzések í a fasizmus elleni harc, az ország függetlenségének meg terem lése. az újjáépítés. Stb. voltak, — de jelentette a földreform, a politikai szabadságjogok stb. megteremtését iS, jelezve ezzé' a nép követeléseinek megvalósulását,

E forradalmi átalakulásban a munkásosztály — mindinkább erősítette pozícióit, erős szövetségre tett szert a dolgozó parasztsággal, s lépésről lépésre fejlesztette át a polgári demokratikus forradalmat, szocialista forradalommá;

UENCSÓ ISTVÁN

Karcagon irodalmi kor alakult

A karcagi írók, költők, esztétáit a megyei ífőcsoport közreműködésével irodalmi kört alakítottak, feladatukul azt tűzték, hogy a városi kúlturház, illetve a TTíT munkájába bekapcsolódva, pezsgő irodalmi érdeklődést teremtenék a városban éa segítenek a kulturális élet színvonalasabbá tételében.

ORVOSTUDOMÁNY ÉS VALLÁS

■ írté: t,-. Ú. Bunyó ifi,

,4* <ttfc«s és Mptoimté ttttnéMetéa jéténségeh

í. M, SZéCeenov fiziológiás művei siaaligaMsk kiinduló pontul L P Pavlovinak az csnlbet'ek és ma- gásabbrésrtdű á«dk idegműködéséről szóló tanánaik kidoigöéásánál. Pavlov tana szerint aa eifnfcéri psziché, illetve elme a nagyagy- kéreg fiziológiai működése által jön létre. E működés köziben az errtberéSöiéi és métfasttbibrettdű ál- W&StM különböző külső és belső ingerek Íratáséra feltételes reflexek rendszere alakul ki —- vagyis a szervezet az idegrendszer közvetítőiével időlegesen kapcsolatba kerül a környezettel. Ezek a kap- csőlátók csakis bizonyos körülményeik között jönnek leire es azonnal megszűnnek, ahogy ezek a körülmények megváltoznak, Ezek a feltételes reflexek és a veleszületett feltétlen reflexek alkotják az emberi psziché anyagi, élettani alapját. Ennek az elméletnek a kidolgozásával J. P. Pavlov a dialektikus materializmus egyik főtételének helyességét bizonyítja, amely szerint öntudatunk szerve az agy. é® a gondolat, a psziché az agy egyik funkciója, amely az anyagon kívül nem létezik és nem is létezhet. Favlov tana ugyanakkor lehetővé teile az elmétől, az állomról és az alvásról, a hipnózisról, valamint különböző ideg- és elme- zavavokról terjesztett vallásos-idealista nézet ek tudományéi lenes lényegének felfedését, ezeknek a jelenségeknek valóban tudományos magyarázatát és a felismerések alkalmazását a gyakorlatban.

Pavlov élettana a babonás emberek nézeteivel «zeniben megeé- folhatatiSnul bebiaonyította. hogy az alváson hipnózis teljesen tdrmé- süétés jelenségek. Az alvás semmi* esetre sem jelenti, azt, hogy a „léeémkij, ma ore o tt tud o itt A n>

ísk’i időhkint elszakad a tödtől, ahogyan ezt a vallás állítja. Az alvée a szervezet: védekezése, amellyel az idegrendszer működését gáfölja. Ez a gátló funkció az agy nagy részére kiterjed és megvédi az agykéreg sejtjeit a kívülről jövő káros hatásoktól, amikor mái* a kimerültség veszélye fenyeget. Ez a gátló folyamat lehetőséget nyújt az idégsejtek felfrissüléséhez és ezáltal fokozza munkaiképességüket. A hipnózis Pavlov tanítása sprint részleges alvás. Ezek a tudományos felisme- í kisek lehetővé teszik áz alvás és hipnózis hatékony alkalmazó sárt a gyógyászatban. Ma már jó eredményeket érnek él a különböző hipnotikus és alrtatásos gyógymódokkal egyes ideg- és élme-msgbe- tégedéseknél, belső és bőrbetegségeknél, a sebészetben, szülészetben, nőgyógyászaiban, stb.

A Pavlov által fel állít ott elméletek és az általa felismert törvény- szerűségeik következetes alkalmazása lehetővé tette különböző betegségek keletkezésének As okainak, gyógyszerek és egyéb terápiás gyógymódéit hatásának, valamint az egyéni és áütalános betegségmegelőző rendszabályoknak mélyebb és helyesebb megértését. Röviden: Pavlov élettana ma az orvostudomány teimészettudomán y i alapja.

I fájdalom legyőxésr

A szovjet orvostuudomány arra törekszik, hogy a megbetegedett emberek fájdalmát enyhítse, A fájdalom nyomasztólag hat az emberi elmére, kóros elváltozásokat Idéz elő az, ideg rendszerben, a belsőel- válaszitásos mirigyénél, a légzőszerveknél és az emésztésben, befolyásolja az élettani folyamatokat az emberi szervezetben. A szovjet tudósok egyik fófeladatuknak tekintik a fájdalom csillapítását. A Pavlov tanait követő orvostudomány állhatatosan munkálkodik a

tok kondid ét* se

fájdalom kiküsiö'boléáéaiék problá- niáján.

A Vallásos hívők erről a kérőéiről merőben más nézeteket hirdetnék. Ök valósággal dicsőítik a testi szenvedést, amely szerintük „isteai akaraténak“ beteljesülése. A vallás azt tanítja, hogy a fájdalmat nem szabad enyhíteni, mert az megtisztítja a testet és megnmmti a léiket. Nem véletlen, hogy egyházi emberek szembeszáll lak azzal, hegy szülésikor különböző fájdalomcsillapító szerükkel enyhítsék a szülő nők fájdalmát. Isten arra ítélte az összes nőket — mondjak a papok, — hogy Éva bűneiért vezekelve, kínok közt szüljék trr-g gyermekeiket. A fájdalom csillapítása isten parancsának megszegése és ezért meg kell tiltani.

Amikor James Jcung Simpson skót orvos 1847-ben szenvedélyesen küzdött azért, hogy nehéz szülés esetén altassák öl kloroformmal a szülőanyát — az egyház határozottan szembeszállt vele. A vallásos nézetek védelmezői „istentelennek*’ bélyegezték Simpson módszerét, amely ellentmondásban ált a szentírással, kitten lehetővé tenné, hogy a nők megmeneküljenek a rájuk kilőtt bünhődés egy része alól.

Ma már kevés az olyan nő. akt ne fogná fel a fájdalommentes szülés nagy előnyeit.'’ A Szovjetunióban, a városok és falvak szülészeti intézményeiben ma mór ugyanolyan természetes dolog a fájdalommentes szülés, mint például a terhes anyáik szakszerű gondozása. X. F. Pavlov útmutatása nyomén, amelyek szerint a szülési fá.Jda’om beállásakor a meggyőző s2ónak és az agykéregnek döntő szerepe van, a szovjet tudósok a fájdalom megelőzésére úgynevezett pszidicprofilaktiküs módszert dolgoztak ki, amely az orvosi gyakorlat területén ül lehetőségeket nyit.

(Vége.}

S békés egysps melleit élés elvei nmv lebetőséieket nyitnak meg a Szovjetunió és a Burmái Unió gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködése előtt

A Szovjetunió 4i Burma hőmö* nyilaíkosáta

Rangún, december 6. (TÄSSS8Z)

December 6-án Rangunban aláírták N. A. Butganyhnnok, ű

Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának és V Ntínak, a Burmái Unió miniszterelnökének közös nyilatkozatát.

A közös nyilatkozat aláírásánál szovjet részről jelen voltak: A. A. Gromilio, P, N. Kumhkin, D. R. Raszulov, 2, Ruhimbabajeva, 1. A. Szeröv és A. D. Scsiborin, a Szovjetunió burmai nagykövete. Burmái részről jelen voltak: Saó Hkun Hkio kuliig yminiezter, U Kyau Nyein iparligyi miniszter, U Ba Szve hadügyminiszter, U Hasid kereskedelemügyi miniszter, Bo Kin Mating Gale belügyminiszter, Thaikln Tin földállamosítási, miniszter, V Tun Vitt tájékoztatásügyi miniszter, U Mong On, Blitnia moszkvai nagykövete, V Tan, a miniszterelnök titkára.

A közős nyilatkozat szövege a következő:

A Burmái Unió kormányának meghívására N, A, Bulgahyití, a Szovjet szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet gzöéiaüeta Köztársaságok Szövetségé Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja 1855. december 1 és 7 között jóakarat-látogatást tett a Bur- maj Unióban. N. A. Bulgányín és N. Sz. Hruscsov burmai tartózkodásuk során megbeszéléseket folytatták ti Nuval, a Burmái Unió miniszterelnökével. Ezek a megbeszélések, amelyek az flszlulé szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés szenemében folytak le, lehetőséget nyújtottak átfogó eszmecserére mindazokról a kérdésekről, amelyek mindkét ország kölcsönös érdekelt és előnyét érintik, mind pedig néhány nemzetközi jelentőségű halaszthatatlan problémáról.

A* említett megbeszéléseken még egyszer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a Burmái Unió közötti viszony, amely mindig őszinte és baráti volt, a területi sérthetetlenség és a szuveránitás kölcsönös tiszteletben tartásának, a meg nem támadásnak, az egymás belügyelbe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnynek, a békés egymás mellett élésnek és a gazdasági együttműködésnek szilárd élvem alapul és fog alapulni. Mindkét ország államférfi».! bizonyosak abban, hogy a békés egymás mePett élés elveinek mind szélcsébhkörű alkalmazása a* államok között — legyén szó akár nagy, akár kis államokról —, a béke megszilárdítását és a népek jótékony együttműködésének fcj'osz- tését fogja szolgálni. Megelégedésüknek adnak kifejezést annak láttán, hogy mind több és több béke- szemő állam és nép ismeri el és teszi magáévá ezeket a* elveket, és aa olyan elveket, amelyek a békét és a ftépek jólétét szolgálják.

Kifejezést adták annak a meggyőződésüknek, hogy a békés egymás mellett élés elvei nagy lehetőségeket nyitnak meg a Szovjetunió és « Burmát Unió gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésé előtt, Kifejezésre juttatták továbbá azt az eltökélt szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a két ország szorosabb

kapcsolatainak fejlesztésére és elmélyítésére ezeken a területeken. Ez összhangban áll a Szovjetunió és a Burmái Unió népeinek érdekeivel, s elő fogja mozdítani a béke megszilárdítását és a nemzetközi stabilitást. A két ország ál- lamférfiai ennek kapcsán megegyeztek abban, hegy képviselőik tárgyalásokat folytatnak majd különböző kérdésekről konkrét egyezmények megkötése céljából.

A világ népeinek a béke megteremtésére. a baráti együttműködés megvalósítására Irányuló törekvései és erőfeszítései — egyebek között a fo’yó év áprilisában megtartott handungi értekezlet, amelyen különböző politikai és társadalmi rendszerű, de olyan államok vettek részt, amelyeket egységbe fogott a közös cél: gazdasági- kulturális és politikai együttműködésük továbbfejlesztése — azt mutatták, hogy a uépek közötti megértés és együttműködés teljes mértékben lehetséges és kedvező légkört teremtettek a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet sikeréhez. Ez az értekedet az államok közötti feszültség észrevehető enyhil'ését eredményezte. Teljes egyetértésre jutottak abban, hegy a feszültség enyhítését, amelyet mái' sikerült N, A. BTJLGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.

kiharcolni, még fee'l szilárdítani, a lépéseket kell tenni a nemzetközi feszültség tóvábbi enyhítésére, A két Ország államférfiál ait a meggyőződésüket fejezték ki, hogy bár a genfi külügyminisztert értekédet nem érte él a négy hatalom kormányfőinek irányelveiben szereplő problémák megegyezése* megoldását, további erőfeszítéseket kéll tenni a békéért, e problémák megoldására.

A szovjetunió és a Burmái unió államférfi» 1 mélysége« nyügíalftn- ságukat fejezik k! a fegyverkezési hajsza cs különösen az atom*, a hidrogén- és más tömegpusztító f egy vert ajták felhalmozása miatt, amely egyre növekvő méreteket ölt. Ügy vétik, hogy a félelem eloszlatása, az anyagi értékek és számtalan emberélet megsemmisülésének elkerülése céljából feltétlenül meg kell tiltani az atom- és a hidécgénfegyver gyártását, kipróbálását és a’kalmazását; lényegesén osőkkeftteftl kell a hagyományos fegyverzetet és hogy hatékony nemzetközi ellenőrzést kell teremti ni ezeknek a* intézkedéseknek a megvalósítása felett, Sürgetően szükségesnek tartják, hogy határozott erőfeszítések történjenek e cél megvalósítására. Ismét megerősítették azt az egységes véleményüket, hogy a tömbalakítási politikát cl kell ítélni, mert áz á népek között féléimet és bizalmatlanságot kelt, hogy csak az ilyen tömböktől való távolmaradás potitlkája segíti elő az államok közötti bizalom ős jóakarat kialaku'ását és járul hosstá üymódon a béke és blztons-g megteremtéséhez. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi béke megszPárdítás» és a népek számára a jövőbe vétet», hit biztosítása nem érhető el tómb- aiékításs»!, hanem csak minden nép együttes és kollektív ©rőféezí- léseivel.

Haladéktalanul még kell o'dánl a genfi értekezlet határozatainak értelmében az indokínai politikái rendezés probléma tát, A távol-kéleli feszültség enyhítése és a távöl- keleti béke megszilárdítása céljából haladéktalanul meg kell Oldani Korea egyesítését, továbbá ast a kérdést, hogy visszakerüljön a Kínai Népköztársasághoz Tajvan és a többi sziget, amely ősi kínai terület, E problémák megoldása elő fogja segíteni a nemzetközi béke és biztonság megszilárdu’ását.

Az ENSZ tekintélyének és jelentőségének növelése céljából a Kínai Népköztársaságnak c szervezetben el kell foglalnia jogos helyét. A békét és a haladást szolgáló hatékony nemzetközi együttműködés megvalósítása végett az ENSZ-nek egyetemesnek kell lennie és a* ENSZ-be fel kell venni minden országot, amely az ENSZ-alapckmány feltételeinek megfelel. A Szovjetunió kormánya és a Burmái Unió kormánya ebből kiindulva támogatja a felvételét kérő 18 ország felvételéről szóló javaslatot, amc- tyet Kanada terjesztett elő az ENSZ-ben.

A Szovjet Szociatisia Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsinak elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és a Búmtól Unió miniszterelnöke úgy véli. hogy a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdításának hatékony útja a vezetők közötti személyes érintkezés megteremtése, és tárgyaljaik, amelyek a megegyezés és a népeit közötti baráti viszony elérésére vezetnek.

1955. december 6,

U NU

« Burmai Unió miniszterelnöke