Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-07 / 287. szám

15J5 december 7. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Tegyük jövedelmezőbbé a tehenészetet — Tapasztalatok két kisújszállási termelőszövetkezetben — * i Meddig futott, hol tart két ter­melőszövetkezet a haszonállat tar­tás jelentőségének felismerése te­rén. A Kisújszállási Sallai és a Táncsics TSZ szarvasmarha te­nyésztésével kapcsolatban erről lesz szó. A Sallai TSZ-t úgy tartják szá­mon, hogy a tagok eléggé lebecsü­lik a szarvasmarhatenyésztést. Mi ebben az igazság? Szőke Attila, a pártszervezet ve­zetőségi tagja így vélekedett: —1 Ami azt illeti, szép teheneink vannak. A haszonnal azonban csakugyan baj van. Tejtermelésünk éppen csak a beadási kötelezettsé­get fedezi. Keveset fejünk. Van olyan üsző, amelyik már 5 éve meddő. Ezt csak etetjük, de hasz­not nem hoz. A tsz elnöke, Fehér Imre elvtárs bizakodóbban látja a helyzetet. El­mondta, hogy 1954-ben tehenen­ként 1567 liter tejet fejtek, ezév- ben; pedig már 1884 litert. Van növekedés, de ez jelenték­telen. Nem lehet vele dicsekedni, mert amíg ez az állapot fennáll, a Sallai TSZ-ben csak ráfizetnek a tehéntartásra. A 30 tehén napi tartása szűkén számolva 2000 forintba kerül a szö­vetkezetnek. Mindenképpen arra kellene tehát törekedni, hogy ha­szonnal térüljön meg az állatokra fordított költség. Ezt pedig csak úgy tudja elérni a tsz, ha olyan embereket bíz meg a tehenek gon­dozásával, akik fáradságot nem saj­nálva, kellő szaktudással harcol­nak a tej hozam növeléséért. , Példa is van rá, hogy eredmény­nyel jár a jószágot szerető emberek kiválasztása. Pár hónappal ezelőtt a kommunista Dikó Sándor lett a tehenész-munkacsapat vezetője. Az­óta pontos időben fejnek, s a ko­rábban elhanyagolt tehénállományt jobban gondozzák. Májusban még 3259 liter tejet fejtek a 30 tehéntől. Dikó elvtárs odakerülése után 5356 literre emelkedett az egyhavi fejési eredmény. Csak az a hiba, hogy az utóbbi időben ismét megcsappant a tejmennyiség. Az elnök elvtárs véleménye sze­rint nincs mód a tejhozam további növelésére. Ez a megállapítás nem egészen helytálló. A tsz vezetőinek meg kellene beszélniük Dikó elv­társsal, hogy milyen lehetőségek vannak még kiaknázatlanul. Be kellene vezetni az egyedi takarmá­nyozást, a tőgymasszázst, a napi háromszori fejést, egyszóval nem szabadna idegenkedni a fejlett zoo- technikai módszerek alkalmazásá­tól; 4 tudatit ttfíxlhs gaadaanec, a Tán­csics Termelőszövetkezet Kisújszál­lás legjobb állattartó tsz-ei közé tartozik. Itt a tehenészetben dolgo­zók fele párttag,, olyan emberek, akik huzamosabb ideje ebben a be­osztásban vannak és szeretik az ál­latokat. Ez pedig igen fontos. A jó- szágállomány megismerése nélkü­lözhetetlen előfeltétele az eredmé­nyeknek. Földesi András, F. Rácz János és Máté András már több mint 5 esztendeje a tehenészetben dolgoznak. A többi között ennek is köszön­hető, hogy a Táncsics TSZ-ben sokkal magasabb a tejhozam. mint a Sallai TSZ-ben. Novemberben 9 6 liter volt egy tehéntől a napi fejési átlag. A tagok és a vezetők ezzel nincsenek megelégedve. Míg a Sal­lai TSZ elnöke úgy vélekedett hogy nem sokat tudnak tenni a tej­hozam növelése érdekében, addig a Táncsics TSZ elnökének más a véleménye. —• Nálunk is van 10 olyan tehén —• mondta Nyikos elvtárs — ame­lyek tartása nem fizetődik ki. Ezek egyrészét most meghízta!juík. A hí­zómarhát értékesítjük és az árán jóltejelő teheneket vásárolunk. Elmondta még az elnök elvtárs, hogy az éröemszerinti takarmányo­zást már két évvel ezelőtt bevezet­ték a Táncsics TSZ tehenészetében. Az istállókban most önitatókat sze­relnek fel. Ezt a munkát két hét múlva befejezik s még a téli hóna­pokban megvalósítják a napi há­romszori fejést. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a tehenészet minél nagyobb jövedelmet biztosítson a tagok számára. Sok még a tenn'vnlő a TáH/C|j£S TSZ-ben is, de már előbbre jár, mint a Sallai TSZ. Hasznos lenne, ha a jövőévi termelési tervek ösz- szeállításánál a Sallai TSZ tagjai figyelembe vennék azokat a tapasz­talatokat, módszereket, melyekkel jövedelmezőbbé tehetnék a tehén­tartást. s nem ártana a szomszédos tsz-ekbe is ellátogatni tapasztalat- cserére. Az üzemi levelezőnek volt igaza ... November 30-án szakszervezeti taggyűlés volt a Járműjavítóban, amelyen megválasztották az új üze­mi bizottságot. Ezen a taggyűlésen felállt Andrási Béla, a VIII, osztály vezetője és egy előbbi felszólalás­hoz csatlakozva — amely a lógósok fokozott ellenőrzését követelte — a következő meglepő s,javaslatot” tette: 1— Es ellenőrizni kell azokat az álujságirókat is, akik itt varrnak az üzemünkben, mert romboló mun­kát végeznek, lejáratják az üzem becsületét. Ezután Andrási Béla azt a cikket kifogásolta, amely november 17-én jelent meg a Néplapban a Jármű­javítóról és amelyben — szerinte — a Vili. osztályt igazságtalan bírálat érte, A Vili. osztály vezetője névsze­rinti nem jelölte meg, ki az az „ál- újságíró", akiről beszélt, de aki a taggyűlésen jelen volt, mindenki tudta, hogy Csömör Jánosról, a Néplap levelezőjéről van szó. Andrási Béla felszólalása után Cseh elvtárs, a Járműjavító párt- bizottságának titkára névszerint ■megvédte Csömör elvtársat, hang­súlyozva, hogy a levelező igen hasz­nos munkát végez. De nézzük meg, mi volt abban a cikkben, amelyet Andrási Béla sé­relmezett és ami miatt elment odáig, hogy sértegette Csömör elv­társat és karlátoztatni kívánta a le_ velezöi szabadságot? Csömör elvtárs november 17-i le. veiében többek között arról írt, hogy a VIII. osztály a hónap elején nem biztosít elég kereket a kocsi- osztálynak, ennek következtében a kocsiosztály nem tudja tervét egyenletesen teljesíteni, a hó végén hajrázni kénytelen. Vajon igaza volt Csömör elvtárs­nak? Beszéljenek erről az érdekeltek. A Kístrszállási Sütőipari Vállalat fordítson nagyobb gondol a kenyér minőségére! Kérem a Néplapot, hívja fel a Kisújszállási Sütőipari Vállalat dol­gozóinak figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a kenyér mi­nőségére. — Megengedhetetlennek tartom ugyanis, hogy a kenyérben nagy darabokban lehessen találni burgonyát. A kenyér íze scan min­dig kifogástalan. Lukács Jenő Kisújszállás. Sztálán-u. 8—10. Balázs József elvtárs, a kocsiosz­tály vezetője a következőket mond­ja: — A cikk teljes mértékben meg­felelt a valóságnak. Megjelenése után Debreczeni elvtárssal, az alap. szervezet párttitkárával átmentünk a Vili. osztályhoz és megbeszéltük: hogyan javítsuk meg a két osztály közötti együttműködést, Ma már nincsen panaszunk, időben kapunk elég kereket. Nem kell azt hinni, hogy Balázs elvtárs csak akkor helyesel, ha más osztályt bírál Csömör elvtárs. Helyesel ő akkor is, ha a levelező a kocsiosztályon fellelhető hibákat tárja fel. Csömör elv társ megírta a Néplap számára, hogy a szabad­ban dolgozó munkások nem kapták meg időben a mele ’ ruhát. Balázs elvtárs a cikk megjelenése után be­hívatta a levelezőt és a követke­zőket mondotta neki: i— Teljes mértékben igazad van, már intézkedtem, hogy a munká­sok megkapják a vatta-kabátokat. Bardonyi Istyán, a kocsiosztály egyik alvázlakatos brigádjának ve. zetője nem olvasta a cikket, csak hallott róla.-7 A cikk megjelenése óta — mondja — nincsen fennakadás a kerékellátásban, A VIII. osztály most a hónap elején is biztosit kellő mennyiségű kereket, s így naponta ütemesen tudjuk biztosíta­ni a tervet. Mi történt tehát? Az, hogy szavakban Andrási Béla felháborodott Csömör elvtárs cikke miatt, tettekben pedig magáévá tette a bírálatot. És ez az utóbbi a helyes -. s , December 20-tól január 16-ig téli szünet az általános és a középiskolákban Mint minden éviben, most is az Oktatásügyi Minisztérium rendele­tét adott ki az általános és közép­iskolák téli szünidejére vonatko­zóan. Eszerint az általános és kö­zépiskolákban a téli szünet decem­ber 20-tól január 16-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 20. az első január 16. A szünidő alatt az általános és középiskolákban az iskolák biztosít­ják, hogy minden osztály 3 ízben egy, legfeljebb két órai konzultá­ción vegyen részt. A napközi ott­honok a szünidő alatt is működ­nek; ES AZ ALAIRAS? A Hatodik Békekölcsön egyik jegyzési ívén, ame­lyet a cibakházi tanácstitkár őriz, Kapitány István egyénileg dol­gozó paraszt, tanácstag neve is szerepel. Ott az aláírása a 200 fo­rintos jegyzés mellett. Az aláírás annyit jelent, hogy amit megígé­rünk, azt írással megpecsételjük, tehát teljesítjük. Kapitány And­rás úgy látszik erről megfeledke­zett, mert többszöri kérés elle­nére a mai napig nem fizette be a 200 forintot. Pedig ő, mint ta­nácstag, jól tudja, hogy a béke­kölcsön befizetett forintjainak 50 százaléka közvetlenül a község javát szolgálja. Még a megvaló­sult példa is ott van előtte: a Rozgonyi utcai kúttól éppen az ő körzetébe vezettek el több lefo-, lyót, hogy az ottani lakosoknak ne kelljen olyan messzire menni a vízért. És ebben az új létesít­ményben benne vannak a béke­kölcsönök befizetett forintjai. Bizony az történt, hbgy nem egy dolgozó paraszt Kapitány András választói közül ezt job­ban felismerte, mint a tanács­tagjuk. Tábori Sándor és Tóth János dolgozó parasztok már be­fizették a jegyzett összeget. De az igazság azt követeli, hogy mondjuk meg őszintén: Ci­bakházán igen rosszul megy a Hatodik Békekölcsön befizetése, éppen azért, mert a tanácstagok nem mindnyájan tartják maguk­ra nézve kötelezőnek az aláírásu­kat. Sőt olyan tanácstag is van, mint Demeter András, aki még a végrehajtóbizottságban is he­lyet foglal és egyáltalában nem jegyzett békekölcsönt. így aztán nem csodálatos, ha a „példát” követve, a dolgozó pa­rasztok egyrésze nem tett eleget annak, amit vá'lalt hiszen azok a tanácstagok, akik nem jegyez­tek, vagy még nem fizették be a békekölcsönt, nem mehetnek oda a választóikhoz, hogy: „Te je­gyeztél, a becsület azt kívánja, hogy fizesd is be.” Pedig a községnek szép tervei vannak, amelyek a cibakháziak jobb életkörülményeit szolgál­ják. Itt van mindjárt az egyik: a bánom-szőlői autóbuszmegálló­hoz várótermet akarnak építeni, hogy az ottani lakosok ne ázza­nak és fázzanak, míg az autó­buszra várakoznak. Dehát úgy látszik, hogy a ci- bakházi tanácstagok és dolgozó parasztok egyrésze nem akarja, hogy a község épü'jön és szépül­jön, így aztán megrövidítik azo­kat — a többséget —, akik áll­ják azt, aminek a jegyzési íven aláírtak; Az lenne a helyes, ha a cibak­ház! tanács erre úgy válaszolna, hogy először azokban a körzetek­ben csinálna új létesítményeket, amelyeknek lakói — tanácstag­jukkal az élen — becsülettel be­fizették a békekölcsön jegyzett összegeit; 1 izénkét felejthetetlen nap tött napokat, az erdő­keit, a szép szőlőket és gyümölcsös kerteket, a vulkáni eredetű he­gyet, a kőbányát s mindazt, amit ezen a szép vidéken láttak. Sokszor elmondják: olyan boldogan éltek az úttörőtáborban, mint egy mesebeli várkas­télyban. Wcsniczky Antal Besenyszög A MEDOSZ üzemi bizottslgok tennivalóiról [MEZŐGAZDASÁGI I üzemisink­ben az elmúlt évihez mérten jó eredményeik mutatkoznak a bér­gazdálkodás terén. A Pusztakürti Állalmi Gazdaságban például a nyári betakarítás gépesítésével az idén 80 000 forintos béralap-meg­takarítást értek el. Hasonló ered­mények vannak a Surjáini, a Csor­bái, valamint a Mezőhékd Állami Gazdaságban. Jó munkaszervezés­sel, a gépesítés fokozásával az új gazdasági évben még további le­hetőségeket sikerül majd kiak­názni. Hiba azonban, hogy az állami gazdaságok, a tangazdaságok és a gépállomások többségében a ter­melési eredményekkel nem tart lé­pést a dolgozókról való gondosko­dás, ügyes-bajos dolgaik elintézése. A Palotása, valamint az Alcsi- szigetd Állami Gazdaságban és a Szolnoki Gépállomáson az illet­mény-földek jórészét olyan későin adták kt, hogy azokon az idén már jóformán semmit sem tudtak ter­Rendet a mezőgazdasági építkezések terén A Szolpokmegyei Néplap ezév október 11-i számában* közlemény jelent meg. amelyben mi foglalkoz­tunk a gépállomási építkezéseknél előforduló hiányosságokkal. Szük­séges azonban ismét visszatérni rá, mert a cikk megjelenése óta két hónap telt el és sem a Mezőgazda­sági Igazgatóság, sem a Szolnok- megyei Építőipari Vállalat vezetői nem válaszoltak és a bikák megszüntetése érdekében sem sokat tettek. Az október 11-i cikkben szó volt arról, hogy a Kunszentmártoni Gépállomás új szerelőcsarnokában a közművek még nincsenek besze­relve. illetve a villany- és a víz­szolgáltatás nincsen biztosítva. Sai­nt®, ezek a hibák jórészt ma is fennállanak. A gépállomás szerelői a téli gép- iavítás idejének'« bekövetkeztével oár héttel ezelőtt átköltöztek az úi szerelőcsarnokba. Itt azonban meg­lehetősen mostoha körülmények fo­gadták őket. Az Építőipari Vállalat az egyébként is hibás tervezésű lé­tesítményt meglehetősen gondatla­nul készítette el. Az ajtók sehol sem záródnak pontosan, a szerelő- műhely ezért rendkívül huzatos és hideg. Pedig még alig-alig sűlved fagypont alá a hőmérséklet. A fűtés egyáltalán nincsen megoldva. Fá«- kályhafűtésre tervezték az épületet, a kályhákban a tűz nem ég, a ké­ményeknek nincs huzatja és a füst a kémén/ek helyett a szerelőcsar­nokban reked. (Mellesleg meg­jegyezve hasonló a hiba a Szolnoki és a Cibakházi Gépállomás új épü­leteiben is.) A vízszolgáltatás a mai napig sincs mego’dva, bár mindössze né- hányméteres csővezeték hiányzik ahhoz, hogy az ártézi kúttól a hid­rofor-házhoz vezessék a vizet. Az Építőipari Vállalat hozzá se fogott ehhez a munkához. Sípos Károly hegesztő és még több szerelő elmondta, hogy az építővállalat dolgozóit nem is látták mostanában az új gépál­lomás környékén. A gépállomási szerelőmunkások ivóvízszükségletét ilyenformán leg­feljebb néhány, meglehetősen rozs­dás kannában tárolt víz „biztosít­ja”. A kovácsműhelyben dqlgozó elvtársak elmondották, hogy az ivóvizes kannában reggeltől estig a rozsdától megvörösödik a víz. (A gépállomás vezetőinek célszerűbb lett volna alumínium kannákat vá­sárolnia.) A vízszolgáltatás hiánya miatt a mellékhelyiségeket sem használhatják a gépállomás dolgo­zói. A Mezőgazdasági Igazgatóság már az elmúlt esztendőben sem. s az idén sem gondoskodott arról, hogy a téli gépjavítás idejére az Építőipari Vállalat teljesen üzem­kész állapotban adja át az újonnan épített szerelőcsarnokokat. így tör­tént ez tavaly a Szolnoki Gépállo­máson és most a Kunszentmártoni Gépállomáson is. A Néplap október 11- számában, a fentemlített cikk­ben szó volt arról is, hogy a Kun­szentmártoni Gépállomáson a gáz- fejlesztő készülék üzembiztos elhe­lyezése sincsen megoldva. Nos, a helyzet ezen a téren is változatlan. A Cibakházi Gépállomáson ha­sonló mulasztások tapasztalhatók. Az alig 50—60 méteres villanyveze­téket a mai napig sem szerelte fel az Építőipari Vállalat s a szenny­víz elvezetésére szolgáló szivattyú­berendezés — bár a motorokat be­szerelték — nem működik. A bio­lógiai vízderítő építéséhez meg még horzá sem kezdett az Építőipari Vállalat. Ilyen kö­rülmények között természetesen a Cibakházi Gépá'lomáson sem jó a vízszolgáltatás. A Kunszentmártoni és a Cibak­házi Gépállomás do’gozói jogosan “lvárják a Szolnok megyei Építő­ipari Vállalattól és a Mezőgazda­régi Igazgatóságtól, hogy a gépállo­mási építkezések hiányosságainak megszüntetésével a téh gépjavítá- ~okhoz biztosítsa a megfelelő irmr ré körülményeket. k. a. rnélnii Psdig rendelet írja elő, hogy az illetmény és háztáji föl­deket az állami és tangazdaságok, illetve a gépállomások dolgozói ré­szére legkésőbb minden óv április 30-ig ki kell mérni. Aa említett üzemek szakszervezeti bizottságai nem harcoltak eléggé a rendelet megtartásáért. | az Állami gazdasagok"! igazgatói, üzemi bizottsági elnökei már most jelöljék ki az 1956. évi illetmény-földeket, hogy azt még az idén felszántsák és előkészítsék a tavaszi vetéshez. A gépállomások igazgatói és üb. elnökei pedig kö­zöljék a községi, illetve városi ta­nácsokká! a gépállomási dolgozók háztáji földszükségletét és méres­sék ki a területet. Ne forduljon elő olyan eset, mint ezévben Mezőtú­ron és Turkevén, hogy a miár elő­zetesen kiadott és művelés alá fo­gott háztáji földet egy meggondo­latlan intézkedés folytán a gépállo- máisS dolgozóktól vissza akarták venni. Sok vita merül fel az utóbbi idő­ben a túlórák elszámolásával kap­csolatban. Az üzemvezetők ugyanis legtöbbször nem veszik figyelembe a Munkatörvénykönyv V. 65. §-át, mely szerint a vállalat igazgatója túlórát csak az üzemi bizottság hozzájárulásával rendelhet el. Sok esetben azonban a dolgozók magúk is hibáznak. Ahelyett, hogy vitás esetekben az üzemi bizottsá­gok segítségét kérnék, önkényesen távoimaradnak a munkáiból. Az ilyenirányú hib-'k megszüntetése a MEDOSZ üzemi bizottságokra vár. A tangazdaságokban, valamint az állami gazdaságokban már meg­történt a szakszervezeti választás. Az elkövetkező hetekben pedig a gépállomási dolgozók választják meg az üzemi bizottságokat. A <jzaK«n7FB.VF,/FTi válasz­tásokra való készülés során az üzemi bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók megismer­jék a munkaügyi rendeleteket. Ldzár Mihí'y, MEDOSZ, Megyej Bizottság. IDÖJARASJELENTÉS — Várható időjárás szerdán estig: Fel- hőálvonulások több he'yen kisebb cső. Időnként élénkebb délnyugati, nyugati, később északnyugati szél. Az éjszakai le­hűlés gyengül, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: nulla—plusz három. — legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán négy—hét fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet nulla, plusz négy fok között. (MTI). A kirándulások során í sok mindent láttak a 1 pajtások. A hegyes, ( dombos vidék új volt i számukra, hiszen Be- ( senyszög környékén i csak sík alföldi terület i van. Jártunk a Velen- i cei-tónál. Felkerestük < Kápolnásnyéken Vörös- t marty szülőházát. t Szép emlékként őr. I zik a pajtások a velen­cei úttörőtáborban töl­a oesenyszogt aitaia- nos iskola harminc ta­nulója 17 felejthetetlen napot töltött a velencei úttörőtáborban. Dél­előtt tanultak a pajtá­sok, a délutánt pedig kirándulásokkal, s a szép kastély hatalmas parkjában játszadozás­sal töltötték. Esténként dalokat tanultak, mesét hallgattak. Az ellátás kitűnő volt.

Next

/
Thumbnails
Contents