Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-06 / 286. szám

1SS® december 6. SZOLNOKMEG¥lB NÉPLAP 3 A SZÉPSÉG HIRDETŐJE Atnig jövünk az állomásról amert nem halad a seprükötes. Mcst város felé, olyan rossz kedvet mu­tat Nagy Emília, a kisújszállási vá­rosi könyvtár vezetője, mintha meg­sértették volna. Faggatom, árulja el, mi a baja, ki bántotta meg? Szentül hiszem, hogy csak szemé­lyes sérelemről lehet szó. Megáll, rámnéz, s elképedve mondja: — Érthetetlen. Hát akad olyan ember, aki nem szereti a szépet?! •Azért kezdem ezzel a kérdő fel­kiáltással, mert a mellettem lépke­dő Nagy Emilia hatalmas vággyal akar minden embert a szépséghez szoktatni., Most az kezdte ki nyu­galmát, türelmét, hogy egyesek, akik pedig hivatásuknál fogva so­kat segíthetnének, közömbösen vi­seltettek az irodalmi est iránt, amelyre Hegedűs Gézát hívták meg előadónak. Persze, korántsem áll olyan rosz- szul a széna, mint ahogy arra kö­vetkeztetni engedne a felkiáltás. Kisújszálláson hűséges tábora van az irodalomnak, s ez a tábor egyre növekszik. E« ez éppen Nagy Emí­liának az érdeme. Középkorú, erőstermetü. Magas alakjáról, egyenes járásáról messzi­ről felismerni. Nincs a városbap olyan ember, aki ne ismerné és vi­szont, Az emberek jőrésze itt áhítattal lép be a könyvtárba, ünnepélyesség fogja el őket, megsejdítik, hogy az egyforma polcokon, ó sokezernyi kötet könyvben tudás rejtőzik. Nagy Emilia adja kezükbe a könyvekét. Neki köszönhető,' hogy a könyvtár mindenki otthona és nélkülözhetetlen a város életében. Ha valaki bejön, nem azzal szó­lítja meg a jövevényt, hogy mire van szüksége, hanem a személyes ismerős közvetlenségével kérdezi: hogy van az édesanyja, erősödik-e a Ids baba, vettek-e már új bútort, sikerül-e kijavítani a hármast a történelemből, aszerint, hogy férfi vagy nő, felnőtt, vagy diák a ven­dég. Azonnal elkezdődik a beszél­getés, a könyvtáros, a barát előtt kibomolnak az emberi sorsok és az így tudia meg, hogy kihez milyen könyv illik a legjobban. A polcról biztos kézzel emeli le azt a kötetet, amely pihentető a fáradságban, gyönyörűséget jelent a szerelmes lánynak, vagy egészséges virtussá nemesíti a gyerekek vásottságát. Nagy Emíliának az a legszebb öröme, ha újabb ég újabb hódoló­kat szerez az Irodalomnak. Erről beszél a legszívesebben, s számta­lan élményéből is felidéz néhányat. A malomnál a Toldiról vitatko­zott két diák. Meghallotta a be­szélgetést a hetven éves, fehérbaj- szú Nagy Károly bácsi és arra kér­te a gyerekeket, hogy adják neki oda azt az olvasmányt, mire azok így biztatták: — Tessék elmenni a könyvtárba. Emília néni odaadja. Mi is tőle kaptuk, örülni fog, ha a bácsi könyvet kér tőle. Él is ment az öreg. fölkerült a neve a többi olvasó közé. Két hét múlva — ennyi a kölcsönzési idő — szomorúan ballagott vissza: most mi lesz, nem tudta végig olvasni a Toldit; pedig nagyon szép könyv. Megengedték neki, hogy ismét ma­gával vigye az olvasmányt. Ettől kezdve Károly bácsi hűsé­ges barátja a könyvtárnak. Sorra került a Nagyidai cigányok, majd a Dózsa trilógia Gergely Sándortól, Eleinte panaszkodott, hogy az asz- szony molesztálja a sok olvasásért, már megnyugodott, sőt végighall­gatja, ha fennhangon olvassa a könyvet. Károly bácsi a minap a piacon szólította meg Nagy Emíliát, hogy vége az őszi munkának, hosz- szúak az esték, megint gyakrabban jön olvasnivalóért. Legelőbb a Ró­zsa Sándort viszi el, mert arra már nagyon kíváncsi. Egy másik alkalommal kilenc éves fiúcska állított be a könyv­tárba. Olyan pöttöm volt, hogy ágaskodva látszott ki a pult mögül. Azt mondta, nagy komolyan, hogy könyv kell neki, ide kü’dték. Még­pedig a Tőkét akarja elolvasni, mert az igen jó könyv, az apjától hallotta. A könyvtáros jót nevetett ezen, de nem küldte el a kisfiút. Amikor az makacsul ragaszkodott kívánsá­gához, maga mellé ültette és kinyi­totta a kilós kötetet s biztatta a fiút, hogy olvasson belőle. Az bi­zony hamarosan belátta, hogy a Tőkéből ő még nem igen ért sem­mit. Emilia néni azonban adptt ne­ki olyan könyvet, amit egyszuszra végig olvasott. Ma már tudja, hogy kik voltak azok a Pálutcai fiúk, is­meri Timur és csapatá-t, meg még egy tucat Verne-regényt. Ha könyv­re van szüksége, mindig Emilia néni tanácsa után igazodik. De a kisújszállási könyvtár veze­tőjének munkája nemcsak a ké­nyelmes, meleg szobában zajlik. Hozzátartozik még 15 fiókkönyvtár, szerie-szörva a szélesen terü’ő vá­ros különböző pontjain és kint a tanyavilágban. A tanyasi embernek is kell a szép szó, velük se lehet mostohán bánni. Nagy Emilia rója a hosszú utcákat, a pusztai dűlő- utakat fáradhatatlanul. Sarat da­gaszt, széllel birkózik, sötétben bo­torkál, mégsem panaszkodik miat­tuk Nagy Emília, sőt nem is akar erről beszélni. Csak amiatt panasz­kodik, hogy kevés a köpyv. Mind­össze 7000 kötet van a 16 000 lako­sú városra. Igaza van, elkélne 20 ezer kötet is, akadna rá olvasó és mégis, ezt a panaszt dicsekvésnek kell tekinteni. A múltban nem volt könyvtár- a városnak, ennek sze­repét egy magánkölcsönző töltötte be, aki 300 kötettel, a polgári giccsnél is silányabb, ócska pony­varegényekkel igyekezett kielégí­teni néhány hamisműveltségű .irodalomrajongót”. A parasztok­hoz nem jutott el a könyv, a mó­dos polgárok, kiváltságosok pedig házikönvvtárral rendelkeztek. A központi könyvtárnak ma ezer olvasója van, de ez csalóka szám, mert ha va’aki elvisz egy könyvet, azt az egész család, de még a szomszéd is végig olvassa. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a város egész felnőtt lakossága figye­lemmel kíséri az irodalmat. Aleg- ióbban keresett magyar könyvek Szabó Pál, Veres Péter, Hegedűs Géza, Nagy Lajos, Tersánszki J. fenő, Örkény István tolla a’ól ke­rülnek ki. Ezek a könyvek a leg- ayűröttebfcek s ezek a gyűrődések az író legbecsesebb rendjelei. S a gyerekek, fiatalok Emi néni­je, az öregek Emíliája lelkes igye­kezettel juttatja el a könyveket a hajlékokba. Idáig csak a munkájá­ról, hivatásáról szóltunk. Hát a ma­gánélete? Az is van, de a magán­élete szintén áldozatvállalás. Férje, Tltesz József a salgótarjáni megyei könyvtár vezetője s egy héten csak egyszer találkoznak. De emiatt sem panaszkodik Nagy Emilia. A szépséget hirdeti, ezért az ő élete is szép. GERENCSÉR MIKLÖS Munkában a fegyvernehi kultúrotthon színjátszó csoportja Ez év augusztus végén újjászer­veztük a fegyvernek! kultúrotthon színjátszőcsoportját. Ehhez nagy se­gítséget nyújtott Kiss István és Víz- keleti Mátyás, a csoport legidősebb tagjai. A színjátszók vezetője, Vida Istvánná pedagógus lett. Egy népi tánccsoport is alakult a kulturott- honban, ennek a munkáját Pál Sándomé pedagógus irányítja. A képzőművészeti szakkör a színfalak elkészítésével nyújt segítséget a színjátszóknak és a táncosoknak. A színjátszók és a népi-táncosok november 26-án mutatkoztak be a község lakosainak. A színjátszók Csokonai Vitéz Mihály „Karnyóné” című színdarabját, a népi-táncosok pedig az „üsté a fonóban” című táncjátékot mutatták be. A műsor­ban fellépett az úttörők kulturcso- Jx>rtja is a „Görög Ilona” című népi játékkal. Ezek a fiatalok nem­sokára tagjai lesznek a kultúrott­hon művészeti csoportjainak. Az előadás nagy sikert hozott. S művészeti csoportjaink jelenleg nagy lelkesedéssel készülnek a töb­bi előadásokra. Munkánkban az gá­tol bennünket, hogy kulturot.tho- nunkban nincsen egy olyan helyi­ség sem, amelyet fűteni lehetne. Gledura Lajos Fegyvernek A vetésterület utolsó holdjain folyik a mim ka a megyében A megyében minden lehetőség megvan arra, hogy a szövetkezeti és. az egyénileg dolgozó parasztság maradéktalanul teljesítse a vetés­tervet, A 224 600 holdból 223 054 holdat elvetettek, s a hátralévő földterületen is végezni lehet a munkával egy-két nap alatt, mert erre a kedvező időjárás megad minden lehetőséget! Eddig öt város — köztük a lema­radt Karcag is — teljesítette vetés­tervét, a járások is végeztek a munkával a jászapáti és a szolnoki kivételével. 4A. szolnoki járás ered­ménye a leggyengébb, itt még adó­sak 900 hold vetéssel. Ez a nagy­fokú lemaradás részben annak kö­szönhető, hogy a járás területén sok a kulákgazdaság, A legtöbb — mint idáig is «— a tanácsszervek mozgósító erején mú­lik. A községi, járási tanácsok kö­vetkezetesebb munkával néhány nap alatt elérhetik, hogy a vetéste­rület minden holdján földbe kerül­jön a vetőmag: A népi demobratikus országok életéből Állandóan emelkedik a Csehszlovák Köztársaság lakóinak száma A népi demokratikus Csehszlovákia mindent el­követ ' annak érdekében, hogy állandóan emelje a lakosság anyagi és kultu­rális színvonalát. Igen nagy gondot fordít a la­kosság egészségvédelmé­re is. Ennek köszönhető, hogy ez év első felében négyszer magasabb volt a lakosság szaporodása, mint 1937 hasonló idősza­kában. Évről-évre csök­ken az ojszág csecsemő- halandósága. így például az 1955. évi csecsemőha­landóság csaknem 75 szá­zalékkal alacsonyabb, mint a háború előtti utol­só évben. A lakosság össz- halandósáaa ebben az év­ben 1937-hez viszonyítva 75 százalékkal lett alacso­nyabb: lízezerfounás tengerjáró gőzöst bocsátottak vízre Lengyelországban A gdanski klkötőb n ünnepélyesen vízreboesá- tottak egy új, 10 006 ton­nás tengerjáró gőzöst. Hossza 154 méter, széles­sége 20 méter. Folyamat­ban van még egy 10 000 tonnás hajó építése. Len­gyelországban az ötéves terv végrehajtása során 11 nagy tengerjáró hajót építenek. Családi bázakal építenek vajdahunyadi kohászok A vajdahunyadi „Gh. Gheovghiu-Dej” kohászati kombinát dolgozói évről- évre nagyobb támogatást kapnak az államtól csalá­di házak építésére. Az idén a vajdahunyadi ko­hászok 2 168 000 lej állami hitelt kaptak családi ház építésre. Az állami kölcsö­nök igénybevételével és a kombinát vezetőségének sokoldalú segítségével az idén eddig 80 olvasztár költözött be saját családi házába. Az év végéig to­vábbi 36 vajdahunyadi dolgozó családi háza ké­szül élj A Kinai Vöröskereszt segítsége a vietnami népnek A Kínai Vöröskereszt 200 000 jüan értékű ruhát és gyógyszert küldött Viet­namba azoknak a lako­soknak a megsegítésére, akiknek a legutóbbi ha­talmas tájfun mindenüket elpusztította, A Kínai Vö­röskereszt további 50 000 jüant utalt át Indiába és Pakisztánba az árvízkáro­sultak megsegítésére. Jugoszláv művészek hangversenye Berlinben A Német Demokratikus Köztársaság hat hangver­senyre kötötte le a zág­rábi Rádió kamarazeneka­rát. A zágrábi művészek Antonio Jenigro vezény­letével Vivaldi, Haendel, Mozart, Hindemith, Kc-le- man és Albinoni műveiből adtak hangversenyt Ber­linben, Lipcsében, Drez­dában, Halléban és Er­furtban. Több mint hárommillió tagja van az NDK fogyasztási szövetkezeiéinek December 18-án lesz 10 esztendeje annak, hogy Németország demokrati­kus övezetében, a mai Né­met Demokratikus Köz­társaság területén Zsukov marsall kiadta a 176. szá­mú napiparancsot a fo­gyasztási szövetkezetek hálózatának helyreállítá­sára. Az újjászervezett fo­gyasztási szövetkezetek­nek is részük volt abban, hogy Németországnak eb­ben a részében megdön­tötték a monopolisták és földbirtokosok hatalmi po­zícióját. A mai NDK területén 1933-ban létező fogyasztá­si szövetkezeteknek 939 ezer tagjuk volt. 1946-ban. vagyis alig egy évvel a [elszabadulás után az újonnan kiépített foevasz- tási szöve*kezeteknok már ismét 586 ezres tag’étszá- muk volt. Ma az NDK fo­gyasztási szövetkezeteinek taglétszáma már a 3,2 mil­liót is meghaladja. Vasárnap béke-nagygyűlést tartottak Csendít Vasárnap, december 4-én Csépa /község dolgozói békenagygyűlést tartottak. A falu népe délelőtt 10 órára a mozihelyiségben gyűlt össze...Tisz­teletükre a községi DISZ-szervezet és az úttörő énekkar rövid műsort adott. Ezután a résztvevők átvo­nultak az iskola tornatermébe, ahol megtekintették a nagy magyar fes­tők műveiből, reprodukcióiból ké­szült kiállítást, majd a kultúrte­rembe mentek, ahol Csótó István, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a mpzőhéki Táncsics Terme’őszövetkezet elnöke tartott ünnepi beszámolót a külügyminisz­terek genfi tárgyalásáról és a je­lenlegi nemzetközi helyzetről. Csótó István elvtárs beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy a külügy­miniszterek genfi értekezletén megegyezés ugyan nem jött létre, de a Szovjetunió a tárgyalások so» rón bebizonyította, hogy kész min­dent megtenni az európai biztonság biztosítása és a német kérdés békés rendezése érdekében. A beszámoló végeztével felhívta a község dolgozóinak figyelmét, hogy a magyar népnek a többi né­pi demokratikus országok népével karöltve támogatnia kell a Szovjet­unió külpolitikáját, mely az euró­pai biztonság megteremtésére és Németország újraegyesítésére irá­nyuk Az ünnepi beszámolót díszebéd követte, az est beálltával pedig elő­adást tekintettek meg a falu dol­gozói. A kunszentmártoni kultur- esoport Sós György: Pettyes című zíndarabját adta elő. Utána vidám bál volt, amelyen reggelig szórako­zott a falu népe. Megjutalmazzák a társadalmi munkában kiváló úttörőcsapatokat A DISZ Központi Vezetősége és a Könnyűipari Minisztérium felhí­vására a z áttörök a tanév eleje óta egymással versenyezve sokol­dalú társadalmi munkában vesznek részt. A vas, színesfém-, papír gyűjtésén kívül segítik a kerületek szépítését, parkosítását is. Az út­törőszervezet tízéves fennállása al­kalmából a DISZ Központi Vezető­sége értékes jutalmakat tűzött ki a társadalmi munkában kiváló eredményeket elérő csapatok ré­szére. Az országos verseny győz­tesei között három keikenyfilm- vetítőgépet, öt labdarúgó-, hét röp­labda- és tíz asztalitenisz felszere­lést, továbbá tizenöt — egyenkint hetvenkötetes könyvtárat osztanak ki. A versenyértéke'lés 1956 már­cius 1-én és szeptember 30-án lesz. (MTI.) Szándékos kártevésért Ismét bíróság elé kerül Munkácsi Balázs szolnoki kólák Valamikor 67 holdon gazdálko­dott Munkácsi Balázs a szolnoki határiban, de mostanra összezsugo­rodott a birtoka harminc és fél hóidra. Munkácsi ravaszságban túl tesz sok hasonszőrű társán. Birto­kát kétfelé osztotta, a fiára íratott 17 holdat, magárnak pedig megha­gyott 13 és fék holdat. Ezzel aztán úgy gondolta, hogy a törvény előtt megszűnt kizsákmányolónak lenni, sem őt, sem a fiát nem lehet lcu- láknak kikiáltani. Hogy azután ©mögött mi tóténak, ahhoz senki­nek semmi köze. Dshát régeji megismerték és szállóigévé tették azt az igazságot, hogy kutyából nem lesz szalonna. Miéi t éppen Munkácsi Balázs lett volna az egyedüli, aki meghazud­tolja ezt az igazságot? Ahogy az égy igazi kólákhoz illik, akkorára nyitotta a száját, mint a Bécsi­kapu és még álmában is a demok­ráciát szidta. Amerikai megszállást jósolt, átkozta a törvényeket és a termelőszövetkezeteket rágalmazta a iegdühödtebben. A szövetkezeti párását nem volt más az ő száján, csak naplopó és tetves, persze, sa- játmaga kikiáltható a becsület mintaképének, a szorgalom aposto­lának, werthát a népi demokrácia tizenegyedik esztendejében is cse­lédet tart és úgy nevezteti magát a cseléddel, hogy „Munkácsi úr.“ Úrázás ide, úrázás oda, a tör­vényeik nem tartották tiszteletben ezt a rangot és olyan hamar le­csukták hat hónapra uszításért, la­zításért, hogy maga is akkor hitte el ezt a váratlan fordulatot, amikor már a cellában ücsörgött. Dehát nem volt elég ez a figyel­meztetés, bármennyire is bizony­gatja Munkácsi Balázs, hogy nem kuiák, csak megmaradt annak a büntetés után Is. Alig hagyta el a börtönt, mindent élőiről kezdett. A birtokrendezésnél nem fogadta el a csereingatlant. Többször is jártak náia a tanácstól, hogy köte­lessége beleegyezni a döntésbe, de ez sem használt. Nyolc holdat kel­lett volna elvetnie kenyérgaboná­val a csereingatlanból. Nem vetett be egy barázdát se. Utasítást ka­pott, hogy a vetőmaggal együtt je­lenjen meg a tanácsházán. Fütyült az utasításra. Ehelyett fuvarost fogadott — mert ott még nem tart, hogy maga hajtsa a lovat, ez nem illik egy igazi úrhoz — és beszál- Mttatta a vetőmagot a Termény- forgalmi Vállalathoz, Eladta, mond­ván, hogy ez a nyolcmázsa búza gabonafelesleg. így történt, hogy Munkácsi Ba­lázs ur minden földje parlagon hever. Az fog ■ megismétlődni, amiben már hat hónapig része volt. Szán­dékos kártevésért, rosszindu atú magatartásáért újra bíróság elé ál­lítják és az újabb börtönbüntetés ideje alatt lesz ideje gondolkodni egyről-másról, például a népi de­mokrácia törvényeinek erejéről. A téli gyümölcs eltartása A fáról óvatosan leszedett és gondosan beszállított gyümölcsöt 8—10 napig szellős, hűvös helyen 20—25 cm vastag rétegben szikkad­ni, izzadni hagyjuk. Utána válogas­suk ki gondosan a hibásakat, fér­geseket fogyasztásra, vagy értékesí­tésre. Az egészséges gyümölcsöt egyen­kint, szagmentes papírba bebur­koljuk. E célra a tiszta újságpapír is megfelel. Az így becsomagolt gyümölcsöt tiszta, szagtalan ládákba, üres hordókba szorosan berakjuk, hű­vös, száraz és lehetőleg egyenlő hő­mérsékletű pincében, padláson, „iszla szobában, kamrában tartjuk. Legjobb a náddal, vagy zsúppal fe­dett padlás, de igen alkalmas a nem fűtött, szellőztethető tiszta szó. ba is, ahol a szekrény tetejére több rétegben is elhelyezhetjük a begön­gyölt gyümölcsöket. így éltévé a gyümölcs tovább el­áll, nem ráncosodik meg. Eleinte kéthetenkint, később háro-mheten- kint szétrakjuk és gondosan át­vizsgáljuk. A romlani kezdőket ki­válogatjuk: ezt a megnedvesedett papírról hamar felismerhetjük. Ha valamelyik romlana, ivem tudja a uöbbit megfertőzni, mert a papír­burkolat ebben meggátolja. így a gyümölcs könnyebben kezelhető és nem árt neki a kisebb fagy sem. Erősebb fagyok esetén a gyümöl­csöt védettebb helyre hordjuk, vagy zsákkal, pokróccal letakarjuk. Kitűnően eltartható a gyümölcs — burgonya, vagy más gyökér-zöld­ség módjára — vermelve is, de így kellemetlen, dohos pince-, vagy földszagot kap. Azért főleg a kö­zönségesebb, olcsóbb fajtákat tá­rolják veremben. (Például téli piros pogácsa, papkörte, stb.) Nagyon jól eltartható még a téli gyümölcs hor„ dókban, ládákban, tiszta, száraz, szagmentes tőzegkorpa, árpa, ho­mok, pelyva közé rétegezve is. Fontos az, hogy az eltartóhelyiség szellős és fagymentes legyen. Amíg száraz és nem túl hideg az idő, ál­landóan szellőztetjük a helyiséget, nedves, párás, túlhideg időben pe­dig lezárjuk a szellőztetőket. Eladásra és fogyasztásra először a korábban érő, szürke-, vagy bör- ranetteket használjuk, mert ezek hamarabb megfonnyadnak, mint a fényes, zsíros tapintású fajták. Egyre nagyobb teret hódit a szarvasmarba mesterséges megfermékenyífése terséges termékenyítés. A jászapáti Alkotmány TSZ-ben, ahol ezév A szarvasmarha mesterséges megtermékenyítése, egyre nagyobb tért hódít megyénkben. Először a Jászságban kezdték meg ezt a módszert, ahol kiváló szarvasmar- hatenvésztők élnek. A jászságiak példáján a szolnoki járásban Rákócziialván, Tószegen, azonkívül Szolnokon, Mezőtúron, összesen 18 községben és 16 ter- melőszöv -' V -7?fi)gn folyik a mes májusa óta alkalmazzák ezt az új módszert, a tehénállomány 90 szá­za eka vemhes Megyénkben eddig mesterséges termékenyítéssel 115 bika vált fe­leslegessé, ami évente 1 495 000 fo­rint megtakarítást jelent a nép» gazdaság számára.

Next

/
Thumbnails
Contents