Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-06 / 286. szám
MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES. A MEGYEI, TANÁCS LA 9, JA 1955 decembai 5.. kedd Vil. évfolyam 285 szám * Ara 50 HUéi Jegyzetek egy szemináriumról (2. o.) Orvostudomány és vallás (2. o.) A szépség hirdetője (3. o.) Sport (4. o.) Készítsünk iá termelési tervet írta; Yedrődi Gusztáv, a Magyai Tanács Mezőgazdasági igazgatósága tervosztályának vezetője 1 3 1954—Ö5-ÖS gazdasági év végére értünk. Tenmelőszövétkeze- ** íeimík most adnak számot arról, hogyan gazdálkodtak egy esztendőn át s az eredményeket közgyű éseken tárgyalták meg. A tsz elnökök a gazdasági beszámolóban ismertetik, hogy a termelőszövetkezet részleteiben hogyan teljesítette termelési tervét, s ha elmaradás mutatkozik ann ak mi az ok a. A tsz vezetők nagy többsége bátrán áll a zárszémadó közgyűlésen a tagság elé, mert termelőszövetkezeteink döntő részében a gazdálkodás jövedelmező volt. Kiegyenlítették állam iránti kötelezettségeiket, s a munkaegységekre járó részesedés — amely az elmúlt évihez mérten jelentősen növekedett — általában megfelel a tagok várakozásának. Akad azonban néhány termelőszövetkezet, ahol bizonyos objektív nehézségek *— mint a rizstermésben mutatkozó kiesés — valamint a gazdálkodásban elkövetett hibák miatt <—< nem teljesítették részleteiben a termelési tervek y ermelőszövetkezeteinköen a zárszámadás előkészítésével egy- * időben az 1955—5é—os gazdasági év tervkészítésének munkája is megkezdődött. Az id^i tapasztalatokat gyümölcsöztessük, s fokozottan ügyeljünk arra, hogy az elmúlt gazdasági év hibáit a helyes tervezés révén a következő évben elkerüljük. A tervkészítés során határozzuk meg gondosan a növénytermelés helyes arányait, az egyes növénycsoportokon bélül a termelendő növényeket. Különösen 'vonatkozik ez a takarmányféléikre. Ki kell választanunk azt a növényt, amelyik a helyi adottságoknak megfelelően a legnagyobb tömeget és a legtöbb fehérjét adja. Ezek a főnövények a kukorica, a silókukorica, valamint a lucerna. Termelésüket fokozni kell egyéb •takarmánynövények, mint pl. a tavaszi árpa, zab, zabos-bükköny rovására. Nem megengedhető ugyanis az a helyzet, ami az 1954/55-ös gazdasági évben is fennállt, hogy tsz-eink a közös gazdálkodásba vont területnek mindösze 10,5 százalékán termeltek kukoricát, Szolnok megye az ország legnagyobb rizstermelő megyéje- A rizstermelés iránti érdeklődés érthető, hiszen egyes rendkívüli évek károsodása ellenére — mint az idén is —< több évi átlagban mégis jövedelmező a rizstermelés. Az átlagtermés évenkénti csökkenése azonban figyelmeztető mert az objektív okokon kívül —• mint a bruzome és a kedvezőtlen időjárás —* gazdálkodásunkban is komoly hiba mutatkozik. A rizses vetésforgót nem vezettük beég a megépített telepeken mindaddig termedümk rizst, amíg a talaj teljesen el nem gyomosodik, a talaj szerkezete él nem romlik és a termelést befolyásoló baktériumok működését vissza nem szorítjuk. Utána kikapcsoljuk és elhagyjuk a telepet és a nagy költséggel épített, öntözésre alkalmas területen nem termelünk más kultúrnövényt. Meg kell tehát büntetni a rizs monokultúrás termelését és be kell vezetni az öntözéses vetésforgót, ggyes termelőszövetkezetekben az elmúlt évben meglehetősen alacsony átlagtermést irányoztak elő, nyilván a magasabb premizálási lehetőségek érdekében. A karcagi termelőszövetkezetekben például 9,8 mázsás átlagtermést irányoztak elő kukoricából, amely még a karcagi talajadottságok mellett is igen alacsony. Nyilvánvaló, hogy nem szabad olyan magas átlagtermést beállítani, amelynek nincsen alapja, de a tervezést önös célok sem irányíthatják, A kukoricatermelés elégtelensége az ólra annak, 'hogy termelőszövetkezeteinkben a sertéshízlalás még mindig nem érte el a kívánt szintet 1955-ben termelőszövetkezeteink 54 000 sertést állítottak be eladásra, s ebből csupán 25 500 volt a hízó. A többit, mint malacot, vagy mint soványsertést értékesítették. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem jövedelmező. 1956-ban tsz-einknek még több hízottsertést kell piacra adniofc és fokozniok kell az állam felé történő értékesítést, Nemcsak a sertésekből, hanem kenyérgabonából és tejből is. Termelőszövetkezeteinkben meglehetősen alacsony az állatsűrű- ség, de különösképpen a tehénállomány. Karcagon például 100 Irat. holdra csak 1,7 tehén jut. Valamivel jobb a helyzet Turkevén, ahol 2,4 ez a ir.utatószám. Nagyon igaz Rákosi elvtárs megállapítása: amíg a növénytermelés csöpögtek, az állattenyésztés csurgatja a jövedelmet. A jászberényi termelőszövetkezetekben például a zárszámadás aktív, a jövedelem megfelelő, mert az állattenyésztés fejlett és a tehénsűrűség elérte a 100 kát. holdanként: 4,5-et. Mem csekély gondosságot igényel a különféle mezőgazdasági munkák megszervezése. Az elmúlt évben a gabona betakarításának több mint 80 százalékát gépi aratásként irányozták elő a-termelőszövetkezetek és ez így helyes volt. Arra kell törekedni, hogy az új gazdasági évben ez az arány még inkább növekedjék. De nem használták ki termelőszövetkezeteink a gépállomások gépi kapálása segítségét. Nem egy termelőszövetkezetben manapság is 120 forintos napi önköltségi ár mellett dolgoznak a fogatok, amelyeket ráadásul nem is jól használnak ki. Ez a rendkívüli nagy fogatköltség az egyes növények termelési költségét indokolatlanul megnöveli. Érdemes megemlíteni, hogy megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben ezéwben 100 millió forintba került a fogatok eltartása, ugyanakkor a gépállomásoknak a végzett összes gépi munkáért ezévben énnél-; pontosan felét, 50 millió forintot fizettek ki a termelőszövetkezetek. Fogatot csak annyit es csak arra a munkára tartsanak termelőszövetkezeteink, amelyet a gépállomások gépei elvégezni nem tudnak. A gépi munka olcsóbb. Nemcsak az a fő kérdés, hogy 10 mázsa öűza helyett 12 mázsát termeljenekteimelőszövetkezeteiink holdanként, hanem az is fontos, hogy ezt u 12 mázsa búzát 60 forintos és ne 400 forintos költségráfordítással termeljék. A termelési tervkészítés na v feie’össégeí jelentő, fontos íel- " adat. Éppen ezért a terme őszövetkezetek vezetősége nem is készítheti e! egymaga. Agronómusaink. állatién vésztőink ezekben a napokban beszélgessenek sűrűn a tsz tagokkal, kérjék ki véleményüket, tanácsaikat a jövőévi tervre vonatkozóan. A tsz vezetősége pedig gondoskodjon arról, hogy ezeket a javaslatokat az 1955/56-os termelési tervbe bele is foglalják. Figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek tervkészítése nem egyszerű adminisztratív, hanem az egész termelőszövetkezet jövőjét, a tsz tagok boldogulását előmozdító tevékenység. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink a kommunisták, mozgósításával adjanak meg minden segítséget ehhez a munkához. A csat a szögi Szebb Élet TSZ közös vagyona már csaknem másfél millió Csataszög kis település, tanya- központ. Itt gazdálkodik s nagyon eredményesen a Szebb Élet Termelőszövetkezet. Az idei zárszámadást most készítették elő. A tények amellett tanúskodnak, hogy a közösen végzett munka sokkal eredményesebb, mint az egyéni gazdálkodás. Kalászosokból és kapásokból egyaránt több termett a szövetkezetben, a jövedelem pedig hasonlíthatatlanul nagyobb a Szebb Élet TSZ-ben, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál. Búzából, árpából több mint 2 mázsa volt a különbség a termésátlagban a szövetkezet javára. Kukoricából 32 mázsa termett a tsz- ben egy holdon, az egyéniek egy holdján pedig csak 25. A tagok átlagos jövedelme 15—25 000 forint között van, némelyik család azonban — mint a Pongrácz-család, amelyből hárman dolgoznak a szövetkezetben és 1094 munkaegységet teljesítetteii — 70 000 forintnál is többet keres. Ugyanakkor a település egyik legügyesebb és legszorgalmasabb dolgozó parasztja, Szőlőéi Mihály 8500 forint tiszta hasznot tudott csak elérni hét hold földjén. Holdanként! jövedelme tehát alig haladja meg az 1200 forintot, ugyanakkor a Szebb Élet TSZ minden holdja 2600 forint tiszta jövedelmet biztosított. Óriási eredmény ez, ha tudjuk, hogy 5 esztendővel ezelőtt a csataszögi település legszegényebb dolgozó parasztjai alakították meg a szövetkezetei. Akkor egyetlen jószága, egyetlen épülete sem volt a Szebb Élet TSZ-nek, s az első vetésre szánt búzát kilónként adták össze. így indultak, s ma már csaknem másfélmillió a vagyonuk. Az idén száztízezer forinttal gyarapították a közös vagyont. Az állatál lornánv is szép, valamennyien büszkék a 210 sertésre, a 70 szarvasmarhára, a hét pár lóra és a 112 szárnyast számláló kacsararmra. A szövetkezeti vagyon gyors növekedése, a tagok jólétének állandó emelkedése a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak, a gépi munkának köszönhető, Az egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen látják be, hogy nem tudják felvenni a versenyt a szövetkezettel. Nagy vonzóerőt jelent a szövetkezeti tagság szép jövedelme. Eddig 12 család határozott úgy, hogy jövőre már a szövetkezetiekkel gazdálkodik. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság csatlakozott a Puszta bánrév! Állami Gazdaság gépjavítást versenyfelhívásához Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság dolgozói legutóbbi termelési értekezletükön megvitatják és elfogadták a Pusztabánrévei Állami Gazdaság dolgozóinak versenyfelhívását. Versenyvál'lalásuik szerint gazdaságukban javítják ki az összes szántó- és univerzál-toaktorokait, valamint a munkagépeket. Valar mennyi alkatrész felújítását házilag végzik el és az önköltséget 15 százalékkal csökkentik. A munka helyes megszervezésével, a brigádok célszerű beosztásával, a munkafegyelem megszilárdításával 12 százalékos munkaóra megtakarítás méilstt dolgoznál!. A kijavított erő- és munkagépeket a terv szerinti 1956 február 26-i határidő helyett már- január 30-án átadják a termelésnek. Az Aicsiszigeti Állami Gazdaság dolgozói emellett rendszeresen résztveszniefc a politikai és a szakmai oktatásban. A -gépjavítással kapcsolatos adminisztrációs munkái -padiig állandóan naprakész állapotban tefcják; ME61ÖTT Ä TÉLAPÓ! A Szolnoki Űttöroházbim VGM-Kuvp délután még a szokottnál is elevenebb élet folyt az Úttörő-házban-. Télapó ünnepséget rendeztek, amelyen mintegy 600 gyermek vett részt. A színjátszó szakkör Télapó játékot mutatott be, majd nagy izgalom közepette laezdadöil a játék-verseny. Ügyességet igényelt a zsiráf- vadászat; a nyuszi-fogás és a részekre vágott papírállatok összerakása. Azok az úttörők és pajtások, akik jó eredményt értek el, vagyis minden akadályt leküzdötték, megkapták a versenylapot, rneiyen szerepelt, hogy hány pontot értek el, Háromszázötven pajtásnak sikerült minden feladatot megoldani. Boldogan futottak eredménylapjuk. kai az automata Télapóhoz, hogy átvegyék igyekezetük jutalmát Sok culcorkát, csokoládét és játékot kaptak a gyermekek, s a délutáni órák vidám játszadozással teltek el. A Télapó-ünnepség kedves élmény volt az úttörők és pajtások számára. A Kiskereskedelmi Vállalatnál A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében vasárnap délután kétszáz gyermek várta izgatottan a Télapó érkezését. S hogy az idő gyorsabban szaladjon, a vállalat napközi otthonának kis lakói dallal, tánccal szórakoztatták a megjelenteket. A szülőknek és nagyobb gyermekeknek kedves élményt nyújtott a kis apróságok szereplése. Az egyórahosszás műsor végén megjelent a fekérszaJcállú, puttonyos Télapó. A gyermekek kitörő örömmel fogadták, köréje sereglettek, s kipirult arccal lesték, mi kerül elő a puttonyból. A Télapó elővette nagy piros „mindenttudó” könyvét, s abból olvasta a gyermekek nevét Egyiket-másikat msgpi- rmigatta csínytevéséért, s alti jő volt, annak a dicséretből is kijutott. Mind a leétszáz gyermek kapott csomagot, hiszen akik szőfogadaila- nok voltak, azok is megígérték a Télapónak, hogy megjavulnak, A Télapó-est tombolasorsolással ért véget. A díjmentes tombolajegyekre értékes tárgyakat kaptak a szerencsés nyerők, a mezőtúri fazekas-házet Kormányzatunk nagy gondot i'ov dít a népi iparművészet fellendítő sere. E törekvésnek szép megnyii vánulása volt, hogy az országoshír i mezőtúri fazekasok részére új mű helyt és égetőkemencéket építtetet Az új fazekas-házat decembe 3-án, szombaton avatták fel. Délelőtt 11 órakor a Mezőtúr Fazekasok Népművészeti Házi ipar Termelőszövetkezetének tagjai és ; meghívott vendégek megtekintettél a fazekasházat. Ezt követően Mócz András, a HISZÖV elnöke adta á rendeltetésének az új épületet, me lyet a szövetkezet tagjai- nevébe: Jakucs Imre vett át. Ezt követően a megjelentek kő zös ebéden vettek részt-rá«:»Il«Olli MT-,,, ......................... Er edményesen folyik a téli gépjavítás A téli gépjavítás terén mari vannak számottevő eredményei megyénkben; A .Mesterszállási Gép állomáson eddig 11 traktort javítót tak ki, Fegyverneken 14 vetőgépei végezték el a szükséges javítás munkát, a kisújszállásiak többéi! között 13 aratógépet hoztak rend be. A Szolnoki Gépállomás szerelő 12 cséplőgépet tettel! üzemképessé Cibakházán pedig összesen 77 mun ka- és erőgépen küszöbölték ki ; rongálódásokat; A párt hívó szavára falusi munkára jelentkeztek Gál Sándor elvtárs korábban is a kengyeli Sallai TSZ-ben dolgozott, íz iskola elvégzése után ismét visz- izakeríilt Kengyelre, al>ol a Saltei TSZ p&rtlltkrra lett Predács Gyula Budapesten a Szak- ( szervezetek Országos Tanácsánál j dolgozott ezideig. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma a Tisza- a Cürcd-Kócsi Állami Gazdaság igaz- s 4 gatójüv» nevezi" ki Soós Ferenc elvtárs a Néphadseregben szolgált, honvédtiszt volt. —» Jászberénybe került, ahol a járási nárt-végrehajtóbizottság mezőgazda-sági osztályvezetője lett.
