Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-03 / 284. szám

SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1955 december 8. PARTÉIÉT★ A párivezetőségek újjáválasztása előtt ___ Kisújszállási tapasztalatok — Fe kete Károly, a kisújszállási Dózsa TSZ elnöke beszélgetésünk alkalmával nagyon találóan azt mondta: a pártszervezet munkája a vezetőség-választástól függ. S mennyire igaza van. A tsz ed­digi pártvezetősége elhanyagolta a pártmunkát, magára hagyta a párt- titkárt. Ennek következtében a vá­ros szövetkezeti közül a Dózsá­ban a leggyengébb a pártoktatas, legalacsonyabb a tagdíj-fizetés. „A gazdasági munkában azonban nem érződik ennek hatása1’ — vallják egyesek (még a városi pártbizott­ságon ás.) Arra hivatkoznak, hogy „a Dózsa TSZ többnyire élenjár a munkában.“ Azt azonban már el­hallgatják, hogy ha a pártvezető- ségi tagok jobban szívügyüknek tartották volna a szövetkezet ügyes-bajos dolgait, több segítséget adtak volna a gazdasági vezetők­nek, akkor jóval nagyobbak lehet­nének az eredmények. Ha betar­tották volna például a megyei pártbizottság határozatát az állat- tenyésztéssel kapcsolatban, párt- megbízatáeként küldtek volna kom­munistákat tehenészeknek, akkor nem 3—4 liter lenne az istálló- átlag, hanem jóval több. Nagyabb lenne ezáltal a jövedelem is, köny- nyebben kifizethetnék a gépállo­mási és egyéb tartozásokat. Több példával lehetne illusztrál­ni, hogy nem mindegy, kik kerül­nek a pártvezetőségbe. Minden párttagnak, az egész szövetkezetnek érdeke, hogy olyan embereket válasszanak meg, akik egyaránt mentesek a jobboldali elhajlók, e a baloldali túlzók befolyásától, aJkjfc példamu­tatóan dolgoznak, aädk kiállnak a párt, az egéisz szövetkezet ügye mellett. A kisújszállási Táncsics TSZ párttagjainak is gondolni kell erre. A szövetkezetben ugyanis — jórészt annak következtében, hogy a pártvezetőség több tagja nem sokat törődik a tsz közös ügyeivel — a közelmúltban olyan nézetek kaptak lábra, hogy „min­den terményt ki kell osztani’1, stb. A közös vagyon gyarapítására, a következő idők jövedéteminövelé- sénefc kiinduló pontjára már nem gondoltak Azt hangoztatták, keve­sebb az egy munkaegységre jutó jövedelem, mint ahogy gondolták. S ebben van is igazság. De azt is meg kell vizsgálni, hogy ml okozza ezt? Egy kérdésre térünk ki. A megtermelt értékből való részesedés annál kisebb, minél többfelé osztják el. Márpedig a Táncsics TSZ-ben a nagyfokú mun- kaegység'higítás folytán, nagyon el­aprózzák a jövedelmet. Annak el­lenére, hogy a gépesítés minden lehetőségét kihasználták, a terve­zett 92 000 munkaegység helyett 120 000-et használtak fel. Az át­lagos munkaegység kb. 415. Emiatt már eleve nem juthat annyi jöve­delem egy munkaegységre, mint azokban a szövetkezetekben, ahol jobban ügyelnek arra, hogy min­denki csak a tényleges munkáéi-* részesüljön juttatásban. A vártvezetőségi tagoknak az egész szövetkezet érdekében ügyelni kell erre. Azt kell meg­értetni az emberekkel, hogy a „szövetkezeté“ és a ,mienk” nem két különálló fogalom. Azzal, hogy beírják a munkaegységet, még nem növekszik a haszon. A Táncsics TSZ kovácsműhelyében dolgozók összjövedelme például kb. 50 000 forintra rúg. — Hozzávetőlegesen ilyen összeget fordítottak egy év alatt nyersanyagra. A kovácsmű­hely tehát egészében véve körül­belül 110 000 forintjába került a csoportnak. Ezért az összegért 20 új kocsit vehettek volna. A mű­hely kettőt két;zített el mindössze. Igaz, végeztek apróbb munkát, szerszámjavítást, stb. is, de az ;-tt*íny így sem kielégítő. Lehetne említeni példát a növénytermelés­ből is. a a pártvezetőség minden tagja szembeszáll a munka­egység-hígítással, teljes erővel küzd a hozamok növeléséért, ak­kor jövőre már nagyobb eredmé­nyekről, magasabL jövedelemről lehet számot adni. Ezért is szüksé­ges, hogy alaposan meggondolják a párttagok, kiket választanak a ve­zetőségbe. Az még nem ok a jelö­lésre, ha valaki jól dolgozik és köz- tiszteletnek örvend. Szükséges az is, hogy' a hibák felett ne hunyjon szemet, megadja a választ a hangoskodók- nak, minden téren védje a csoport érdekeit.­Arra kell törekedni, hogy poli­tikailag, szakmailag képzett elvfár- salkat válasszanak meg a régi, jói- dolgozó pártvezetőségi tagok mellé. Igen helyes, hogy több pártszerve­zetnél — például a Dózsa TSZ-ben — már most gondolkoznak azon. hogy a jelenleg pártiskolán iévő etvtársakat is jelölik majd. Ez a terv azért is helyes, mert csak ideo'ógiailag képzett elvtársik ve­zetésével javulhat a pártmunka. A pártvezetőségi tagok szakmai ismeretére azonban már nem na­gyon gondolnak. Párttag agronó- mus kevés van a szövetkezetekben. Ilyen helyzetben az a helyes, ha öthónapos brigádvezetői iskolát, H vagy egyéb szakmai tanfölyamot végzett párttagot is jelölnek a ve­zetőségbe. Ez az elv azonban — ha nem változtatnak elgondolásu­kon a kisújszállásiak — nem érvé­nyesül. A városi pártbizottságon olyan nézet uralkodik, hogy „a brigádvezetőknek a parancsolás, a pártvezetőségi tagoknak a meg­győzés elvével kell élni. Ez a kettő nem nagyon egyeztethető össze.” Az Ady TSZ pártvezetősége úgy véli, hogy ,,a pártvezetőségi tag­nak ellenőrizni kell a termelést. Ha brigádvezetőt választunk a ve­zetőségbe, hogyan ellenőrzi sajá* magát?“ Mindkét nézet helytélen. A szö­vetkezetekben választják a vezető­ket, s már eleve ez is lehetetlenné teszi, hogy a brigádvezető olyan parancsot adjon ki, ame’ynek he­lyességéről nem győzi meg a tsz- tagokat. A kommunista brigád- vezetőitek — mint minden párttagnak — ön­kritikusan kell végezni munkáját Emellett nap, mint nap figyelem­mel kísérik tevékenységét az egy­szerű párttagok. A párttitkár, a gazdasági vezetők is, figyelmeztetik hibáira. Az a kifogás tehát, hogy „nem ellenőrizheti önmagát” — nem ok arra, hogy brigádvezetőt ne válasszanak a pártvezetőségbe. Ahhoz, hogy a pártvezetőség szak­kérdésekben is helyesen foglaljon állást — márpedig a termelés pártellenőrzésánél ez elengedhetet­len — szükséges, hogy a vezetőségi tagok ne csak gyakorlati tapasz­talatokra, hanem a tudomány vív­mányaira is támaszkodjanak. /gondolni kell arra is, hogy a ” dolgozók minden rétege kép­viselve lágyén a párt vezetőségben. Az Ady TSZ vezetőségi tagjai kö zött 45 éves volt eddig a „legfiata­labb.“ Nem véletlen, hogy nem Is segítették e^dtg megfele'ően a szö­vetkezet DISZ szervezetét. A fiata­lokkal, az asszonyokkal, az egy­szerű tsz-tagokkal való törődés ki­hat munkakedvükre, a szövetkezet eredményeire. Ezért is kell arra gondolná, hogy képviselőik útján a leg illetékesebb helyen, a párt­vezetőségben tolmácsolhassák el­gondolásaikat. Nem . egyszerű feladat tehát a oártvezetőségek újjáválasztása. A A napi feladatok — a zárszámadás, a jövőévi terv elkészítése, stb. — mellett már most kell mérlegelni hr-ay telik: ion "trek számításba a választásnál : Mindenekelőtt olyan elvtársafeat kell jelölni, akik képe­sek a párt vezető szerepét minden téren érvényesíteni. Simon Béla. A Tissamenti Vegyiművek ifjú technikusa A hatalmas csarnokban alig ta­lálkozni emberrel, mindenütt ma­gasba nyúló fekete tartályok, teker­gő csőrendszerek különböző vastag­ságú acélból, ólomból. És az üzem dolgozik, minden porcikája végez valamilyen munkát. A gyártási fo­lyamatot alig egy-két ember irá­nyítja, a többi a gépek, műszerek dolga. Fiatalembert látunk futólépésben járni-kelni eraeletről-emeletre, tart- tálytól-tartályig, a csarnok egyik sarkából a másikig. Szinte észre­vétlen az óriási méretek között. Pedig itt, ahol a kénsavat állít­ják elő, úgyszólván ő a lelke a munka gigászi folyamatának. Úgy hívják ezt a barna, eleven­mozgású fiatalembert, hogy Zöld Géza. Fiatal vegyésztechnikus, ő a savkeverő. Szaktudás, a hozzáértés: itt a legfontosabb. És lám, minden megy rendjén, mint az óraszerke­zet és a kénsav tonnái csorognak a» tartályokba, hogy elkerülve a nagy ipari centrumokba, hozzájá­ruljanak vas- és acélgyártásunk si­kerességéhez. Ént a .folyamatot olyan ember irányítja, aki még húsz esztendős sincs, alig másfél éve került ki a Debreceni Vegy­ipari Technikum padjaiból. Szédü­letes gyorsasággal sorolja fel a képleteket, egyetlen perc alatt le­vezeti, hogyan készül a kén sav, s ez olyan természetes számára, mintha mindenki tudná ezt. Aztán szalad az egyik szelephez, hogy rendjén halad-e útján a kénsav? Ezt a szelepet se úgy tessék elkép­zelni, mint amilyen a kerékpár tömlőjén, vagy esetleg valamilyen gőzkazánon van. Ezt a szelepet egy ember aligha tudná megemelni s akkora kerékkel kell szabályozni, mint a traktor kormánya. A laikus számára itt minden érthetetlen, rá­adásul még az ittlét is kellemetlen, mert a különböző gázok, gőzök menthetetlenül megkínozzák a ké­nyes orrt és a légcsövet. Inam u"*an. hogy a munkát a gépek végzik, mert a Tiszamenti Vegyiművek a legkorszerűbb ter­vek alapján épült, de Zöld Gézá­nak mégis fáradságos a munkája. Egésznap lótni-futni, a szelepet ke­zelni — és a felügyelete alá bízott berendezésekért, a termelésért fe­lelősséget vállalni nem gyerekjá­ték. Kedvvel végzi a munkáját, megelégedései újságolja, hogy havi jövedelme eléri az átlagos 1600 fo­rintot. De arra a legbüszkébb, hogy ilyen komoly munkát bízták rá. Na ponta sok-sok tonna kénsav készül az ő felügyelete alatt. Érdemes volt négy évig tanulni, érdemes volt idejönni szülővárosából, Debrecen­ből. Bulganyin és Hruscsov Burmában Rangun (TASZSZ). Mint mór jelentettük, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja, december 1-én, helyi idő szerint röviddel 12 óra után Kalkuttából Burmába, a Ranguntód 20 kilométerre fekvő Migaladon re­pülőtérre ékezett. Burma határától Ranguxtig a re­pülőgép mellett a burmai légihad­erő egyik repülőraja teljesített dísz­kíséretet. A Szovjetunió és Burma zászlóval díszített repülőtéren U Nu miniszterelnök vezetésével a bur­mai kormány tagjai, a hatóságok, a társadalom és a sajtó képviselői, a diplomáciai testület tagjai és többezer főnyi ranguni lakos fo­gadta a szovjet vendégeket. A repülőgép leszállása után fel­ment a gépre A. D. Scsiborin ran­guni szovjet nagykövet, majd N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a megjelentek tapsától kísérve, ki­szállt a repülőgépből. A szovjet ál­lamférfiakat U Nu miniszterelnök, Sao Hkun Hkio külügyminiszter, U Ba Szve hadügyminiszter és Kyan Nyein iparügyi miniszter üd­vözölte. Burmai leányok, a hagyo­mányoknak megfelelően, virágfű- zéreket nyújtottak át a szovjet ven­dégeknek. Tizenkilenc tüzérségi sortűz dördült el. Bulganyin és Hruscsov bemutatta a kíséretében lévő személyeket U Nu Burma mi­niszterelnökének, majd miközben a katonazenekar a Szovjetunió és Burma himnuszát játszotta, U Nu- val együtt ellépett a díszszázad előtt; Ezután U Nu miniszterelnök be­szédet mondott. Miniszterelnök Ür, Hruscsov Elv­társ, Barátaim! Burma kormánya és népe nevé­ben és a magam nevében melegen üdvözlöm excellenciótokat orszá­gunkban. Biztosíthatom önöket, hogy Burma vezetői és népe nem csupán mint barátaikat és jó­akaróikat, hanem mint kedves ro­konaikat szeretik önöket — hang­zott a beszédben. Az üdvözlő szavakra N. A. Bul­ganyin válaszolt. Nagy megelégedéssel és hálával fogadtuk U Nu miniszterelnök meg­hívását, hogy látogassunk el Bur­mába — hangzott a beszédben. — A szovjet népben forró rokenszen- vet és nagy érdeklődést keltenek a burmai kormány lépései Ázsia és az egész világ békéjének fenntar­tása és megszilárdítása érdekében, valamint a burmai nép erőfeszíté­sei hazája gazdasági önállóságának biztosítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy burmai látogatásunk, megismerkedésünk Burma népével, őéd kultúrájával, az ország gazdasági életének újjá- éoítésében és fejlesztésében elért sikereivel, nagymértékben elő fogja segíteni kormányaink és népeink kölcsönös megértésének további fejlődését, baráti kapcsolatainak további erősödését A repülőtérről a városba vezető utcák mentén hatalmas tömegek sorakoztak fel virágokkal és zász­lókkal. (MTI) Elutazott Magyarországról a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége •Őszintén kívánjuk önöknek, A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttei, akik N. M. Pe- gov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének titkára vezeté­sével hazánkban tartózkodtak, pén­teken délelőtt több mint kéthetes magyarországi látogatás után el­utaztak Budapestről. A Legfelső Tanács küldöttségé­nek búcsúztatására a ferihegyi re­pülőtéren megjelentek a párt és a kormány vezetői közül: Hegedűs András, Kovács István, Vég Béla. Ott volt Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke, Bcldóczki János kül­ügyminiszter, valamint a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak több tagja, az országgyűlés tisztikarának tagjai, s a politikai, gazdasági élet kiváló képviselői. Jelen volt J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete. Ott voltak a Szovjetunió nagykö­vetségének tagjai. Megjelent a re­pülőtéren a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára búcsúzóul többek között a következőket mon­dotta: Szívünkben önökkel maradunk, kedves barátaink. A szovjet és a magyar nép nagy, megbonthatatlan barátsága örökké él, napról-napra mélyül és erősödik. Kiolthatatlan fáklyaként világítja meg orszá­gaink és népeink javát szolgáló bé­kés építő munkánkat. (Taps.) hogy e barátság fényében még pompásáéban virágozzék csodála­tos hazájuk, még szebb, még bol­dogabb legyen a magyarok élete. Még egyszer szívem mélyéből megköszönöm a magyar népnek azt a vendégszeretetet, amelyben mindig és mindenütt részesítette küldöttségünket. Reméljük, hogy elfogadják a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását a magyar parlamenti küldöttség kiküldésére és a leg­közelebbi jövőben módunk lesz saját hazánkban találkozni a ba­ráti magyar nép kedves küldöttei­vel. (Taps.) N. M. Pegov szavaira Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke vála­szolt Meggyőződéssel mondjuk, hogy az Önök látogatása hazánkban még jobban elmélyítette, még jobban megerősítette a Szovjetunió népei és a magyar nép közötti megbont­hatatlan barátságot és testvéri együttműködést — mondotta töb­bek között. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után N. M. Pegov Ró­nai Sándor kíséretében ellépett a néphadsereg díszszázada előtt. Út­törők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A megjelentek szí­vélyes búcsút vettek a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttsé­gének tagjaitól, akik az Intema- cionálé elhangzása után beszálltak a repülőgépbe. (MTI) A kanadai javaslat vitája az ENSZ különleges politikai bizottságában (MTI.) Hírügynökségi és rádió- jelentések szerint csütörtökön dél­után az ENSZ közgyűlés 'különle­ges politikai bizottságának ülé'én btterjesztették a kanadai kü'dött- sőg határozati javaslatát. Ez a ja­vaslat, mint ismeretes, 18 ország egyidejű felvételét indítványozza FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY T>ene Józsejné az 1951-es esztendő nyarát úay U őrzi emlékezetében, mint élete legszebb napjait. Olyan élményben volt ekkor része, amelyre legmerészebb álmaiban sem gondolt. A harmadik paraszt-delegáció tagjaként négy hetet töltött a Szov­jetunióban. Azóta családjának, ismerőseinek sok­szor elmeséli az ott látottakat és ilyenkor úgy érzi. újból ott jár a kolhozok földjén, a vidám, kedves szovjet-emberek között. A Kelet Fénye Kolhozban éppen aratlak — emlékezik vissza. — Amikor ott álltunk a hatalmas búzatengerben, figyelve a méltóságtelje­sen úszó kombájnok munkáját, a csodálattól szólni sem tudtam. Csak hallgattam a kolhoz-tagok szavait, akik arról beszéltek, hogy hektáronként 30—35 má­zsás termést ad az általuk termelt búza. S közben arra gondoltam, hogy a mi 4 hold földünk termése — bármennyire igyekszünk is — meg sem közelíti a kolhoz terméshozamát. A Szovjetunióban töltött 4 hét alatt értettem meg igazán, hogy az egyéni gaz­daságban soha nem lehet úgy termelni, mint össze­fogva. közös erővel, a gépek igénybevételével. 7 öbb kolhozban jártunk. Láttunk hatalmas lu- 1 cérna. és cukorrépaterületeket, amelyek mind gazdag termést ígértek. A szovjet-emberek szeretettel fogadtak bennünket. A kolhoz-tagok meg­hívtak otthonukba is, hogy megismerjük családju­kat, házuktáját. Még most is magam előtt látom a tiszta, fehérre meszelt szobákat, melyek szinte virá­goskertnek tűntek a sok színes szőnyegtől, hímzett térítőtől, párnától. A kolhoz parasztasszonyok és lányok ügyes kézzel készítik ezeket. Feltűnő volt, hogy minden házban sok könyvet találtunk. Ez minden szó nélkül elárulta, hogy a szovjet-emberek sokat tanulnak, olvasnak. Bennünket is megajándé­koztak, mint kedves vendégeiket, selyemkendővel, hímzett ruhával, sapkával. JA at napot Moszkvában töltöttünk. A hatal- más Szovjetunió fővárosában annyi szépet láttunk, hogy *napokig sem lehetne azt mind fel­sorolni. A Szovjetunióban töltött 4 hét nem hosszú idő, mégis rengeteg élményt adott. Még mindig előfor­dul, hogy hirtelen eszembe jut egy-egy esemény amelyről még nem beszéltem. Ekkor elmondom csa­ládomnak, ismerőseimnek, vagy a termelőszövetke­zeti tagoknak. Mert meg kell mondanom, hogy ha­zatérésem után férjemmel együtt beléptünk a já- ■noshidai Dimitrov TSZ-be. A szovjet kolhozok ered­ménye nemcsak engem győzött meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, hanem szavaim után férjem is megváltoztatta korábbi álláspontját és 4 hold jut­tatott földünkkel mi is csatlakoztunk a közös gaz­dálkodás útján hatadó dolgozó parasztokhoz. A z évek röppennek, de az emlék nem halvá- ^ nyúl. Egyre többen ismerik meg az egyszerű parasztasszony szavai nyomán a szovjet kolhozok nagyszerű termelési eredményeit, a kolhoztagok de­rűs, boldog életét. NAGY KATALIN az ENSZ-be. A kanadai küldött felhívta a biztonsági tanácsot, hogy ne halogassa tovább a 18 felvételét kérő állam ügyét, mert „Kanada véleménye szerint az ENSZ tekin­télye óriási mértékben növeked­nék, ha a szervezetben minden kormány képviseltetné magát. Az ENSZ-nek a valódi világot kell tükröznie, nem pedig egy saját maga által körülhatárolt részleges világot.’* Kuznyecov szovjet küldött támo­gatta azt a javaslatot, hogy vegyék fél a szervezetbe valamennyi felvé­telét kérő országot, kivéve azokat, amelyeknél a területi egyesítés -u-cb'émája fennáll. A szovjetküldöttség egyidejűleg kérte, hogy a határozati javaslat névszerint sorolja fel a felvételre jelentkezett 18 országot. Sir Pierson Dixon Anglia nevé­ben támogatta a kanadai, javasla­tot, noha egyes országok1 iránt ké­telyeket támasztott. Az angol kül­dött ugyanakkor kifogásolta a c!zo'ví“i'iri*--'ük azt az álpspnnHát. hogy mind a 18 orszzág egyidejű kivételéhez ragaszkodik. A ho'land kü’dötriég támogatta a kanadai javaslatot, kifejezte azt íz elható-ozását hogy n*m sza­vazza meg az országok felsorolá­sra vona kozó szovjet módosítást, ^viptom küldötte szintén a kana­lai javaslat mel'ett foglalt állást. A különleges politikai bizottság 'egközélebbi ülését pénteken dél­után tartja. (MTI.) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents