Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

2 SZOLNOKMEGVKI NÉPLAP 1Ö55 november 24 Falura jött... ÍZ' i vette volna a többinél job- ban szemügyre azt a kis nyur­ga gyereket. Éppen olyan maszatos, szurtos volt egyetlen játékszerétől, az út porától Mufca Sándor is, mint a többi. Ugyanúgy építette a sár­kunyhókat, mint az uradalmi cselé­dek fiai közül bármelyik. Talán annyival különbözött mégis azoktól, hogy szívesebben pesztrálita kisebb testvéreit. Anyja, akinek naponta kilenc gyermek haját kellett meg­fésülnie, tizenegyedmagáról kellett gondoskodnia, ragaszkodott ahhoz, hogy mind megtanuljon írni, olvas­ni. Nem nagyravágyóból járatta őket iskolába, őt erről már rég le­szoktatta az élet, csakhát úgy gon­dolta, valamikor még hasznát ve­hetik az írásnak. Amikor Sándor 10 éves volt, az uras ágnál ősszel már felvették vol­na a vetésről a varjút hajtaná. S menyire kellett volna az a napi 18- 20 fillér. A kilenc gyerek, felnőtt. S ekkor —< húsz évvel ezelőtt — az időseb­bek közül egyet az 'urat,ág agyon- hajssolt. Tizennyolcéves kedves, szerény gyerek volt. Az idő már mindenkiben elmosta emlékét, csak a beteges anya szívén ejtett seb maradt eleven, örökké fájó. A fia­talok életét a robot, s a háború ke­serítette. Egy közülük rövid ideig pékinas volt a községben, de a töb­bi még idáig sem vitte.., így éltek 1945-ig Muka Sándoaék. S talári, ha nem írom is meg, hogy mindez Tiszaroffom történt, akikor sem kérdené meg senki. Hisz nem volt az országban olyan falu, ahol nem így éltek volna a szegénysor- súak. I 946-ban, amikor már juttatott földjükön maguknak dolgoz­tak s a vetés szép termést ígért,— mindent elvert a jég. A nagy csa­ládnak pedig kenyér kellett. Az anya is egyre betegebb lett. Orvos, orvosság, jobb eledel kellett. Ekkor hagyta el először Sándor saját el­határozásából a szülői házat, a jól­ismert kedves kis falut. Az új év­vel új életet kezdett. Nem tudta még akkor, hogy mi hajtja, csak ak­kor értette meg saját magát, amikor a MA VÁG Gépgyárban daru-keze­lői tanfolyamra került. Igen, ez volt a vágya: tanulni, szakmát keresni, a munkának gyümölcsét látni. T e lehetne-e írni minden áülo­•*-' mást, amelyen át Muka Sán­dor jelenéig eljutott. Igen, lehetne s minderről sokat lehetne beszélni, írni, hisz mind-mind az új ember születésének bizonyítéka. Amikor párttag lett, amikor az üzemben az első pártonegbízatást kapta, amikor először lépett a darura, mint annak teljhatalmú felettese.., De had említsek csak egyet, ami benne is él, amiből nyolc év óta sem felej­tett semmit. Szakszervezeti gyűlés völit, vezetőségválasztás, ö már ekkor szakszervezeti funkcioná­rius volt. Ott, azon a gyűlésen, először életében — bírálták. Elvtár­sak, kommunista vezetők olvasták fejére hibáit. S ő, aki talán mások előtt soha nem ismerte volna be hi­báit, a gyűlés után a szokottnál erősebben szorított kezet elvtársai­val. A munkások között tanulta meg, hogy az élet kétszer sem adja * i ugyanazt a feladatot. Ami tegnap még új volt, az holnapután már ré­ginek számít. Ezentúl tanult kitar­tóan, szorgalmasain. Í4 któber végén új elvtársakat köszöntöttünk megyénkben, akik pártunk jeladására elindul­tak, hogy szocialista mezőgazdasá­gunk megteremtésének' harcát ve­zessék, segítsék. Köztük jött az egy­kori tiszaroffi fiú, a MA VÁG pórt- bizotsága ágit. prop. osztályának ve­zetője, Muka Sándor elvtárs is. Ki ne értené meg, milyen nehéz volt otthagyni az ismert arcokat, az em­bereket, akik szakmunkássá nevel­ték az elvtársákat, akik között kom­munista lett, a darut, amelyen le- győzhetetlennek érezte magát, a barátokat, a kényelmes lakást. Fe­lesége az egykori gyendai paraszt­lány, aki könnyen megszokta a ké­nyelmesebb fővárosi életet, eleinte csak nehezítette mindezt. lVf őst Muka elvtárs ugyanolyan -LTA otthonosan mozog Tiszarof- fon, mintha nemcsak az utóbbi há­rom hetét, hanem az előző 8 évet is itt töltötte volna. Az ismerősök ba­rátságosan, örömmel üdvözlik az érett férfiként viszatért fiatalt. Tisz­telik, amiért visszajött közéjük, sok­ra tartják, amit a gyárban tapasz­talt. S Muka elvtárs e bizalomra alapozva tervezi, hogyan adja át mindazt a roffiaknak, amit a mun­kások közt tanult. Nem könnyű a dolga, hisz a nyolc év alatt a köz­ség, s az emberek is sokat változ­tak. Nincsenek már az utcán fel­ügyelet nélkül hagyott szurtos gye­rekek. Napköziben, óvodában hagy­ják őket a szülők, ha dolgozni men­nek, s reggelenként, amikor ő munkához lát, sokszor hallja az is­kolába siető gyerekek kacagását, csevegését. A község határában már nem az emberi verejték árán zöl­dült lei olyan szépen a jövő évi ke- nvémekvaló, hanem a traktorok, a Tiszaroffi Gépállomás gépei nyo­mán. A régi úri kastélyban, most az ötéves Terv TSZ tagjai a gazdák. Igen, a tsz, amelynek föld­jét már bejárta, amelynek tagjait már ismeri, tudja, hogy itt sok min­demben sürgősen segítenie kell. Mi tagadás, az ötéves Tervben sokan szorgalmasan dolgoznak, de van­nak, akik még nem ismerik mi az: pontosság, fegyelem. Merez József, a tsz egyik tagja pl. igen érzékeny ember. Előfordul, hogy munkacsa­patának valamelyik tagjával össze­zördül, s akkor másnap nem megy dolgozni. Ennek az embernek a pártszervezetben még csak ennyit mondtak: ne hirtelenkedj. Az az ember, akii a nagy budapesti üzem­ben megszokta a munkások pontos­ságát, fegyelmét, munkaszeretetét, tudja többet kell mondani Mercz Józsefnek. Mindenekelőtt azt, hogy magának vét, ha csupán sértődött­ségből nem jön ki dolgozni, hisz sok még a munka a tsz-ben, 20 hold szerződött kukorica még töretlen. Ha nem törik le sürgősen, az időjá­rás, a mezei férgek tönkreteszik a termést. Ha letörik, egy mázsa szer ződöttet 1 mázsa 20 kiló nem szer ződöttben vesz át az állam és má­zsánként még 50 forintot is fizet a tsz-nék. De mennyire jó lenne, hogy ezt az alkalmat megfogják. A jószágoknak is több takarmány kel­lene. Tizenhat darab tehenük van, s a fejési átlag alacsony. De ki le­het úrrá minden nehézségen más, mint a tsz tagok, a tsz kommunis­tái, a miként, ha nem a párt- és a munkafegyelem erősítésével. És ki segítse őket ebben elsősorban, ha nem a községi pártbizottság. Ter­vez Muka elvtárs: pártcsoportokat alakítaná, az emberekkel beszélget­ni, új tagokat és családtagokat be­vonni a tsz-be, megbízható szorgal­mas embereket az állattenyésztés­be ... stb. M uka elvtársra figyel a párt, melytől a megbízatást kapta, az üzem, mely jellemét formálta, tőle kémek tanácsot régi és új is­merősei, akik még nem tudtak dön leni saját jövőjük felett. B. E. Francia lapok a bagdadi szerződés tagállamainak értekezletéről Párizs (TASZSZ.) A párizsi sajtó leplezetlen nyugtalansággal ír a bagdadi katonai szerződésben résztvevő országok államiórfiainak Bagdadban megtartott értekezleté­ről; A lapok rámutatnak arra, hogy ez a lépés Franciaország kö- zelkeieti érdekeit fenyegeti. A Monde a közelkeleti francia ér­dekeket féltve, szükségesnek tartja, ho-gy Anglia és az Egyesült Álla­mok „Franciaországgal együtt meg­erősítse az 1950. évi deklarációt, amely a közelkeleti területi status quo fenntartását biztosítja.“ Az Humanité rámutat arra, hogy „a közelkeleti befolyási övezetnek Anglia éi az Egyesült Államok kö­zötti felosztása a francia pozíciók aiáakinázását jelenti és a két ország célja, hogy teljesen kiszorítsa Fran­ciaországot a Közel-Keletről.“ Az Humanité kifejti azt is, hogy a francia kormánynak figyelembe keli vennie közelkeleti politikájá­ban az ottani országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését, mert csak ilyen politika biztosíthatja a baráti kapcsolatok megteremtését Franciaország és. a szóbanforgó országok népei között (MTI.) A „SZOVÜET-UKRAJNA HETE SZOVJET-VKRAJNA (Folytatás.) A békés fejlődést félbeszakítot- i a fasiszták hitszegő támadása, íz ukrán nép dicsőségesen állta i a szovjet népek legnagyobb lűz- róbáját, a második imperialista vi- ágháborút és a Szovjetunió népéivel gyűlt kiűzte országából a fasisz- ákat. A megszállók 285 milliárd ubelt kitevő óriási kárt okoztak rkrajnának. A köztársaság a né- ek családjának közös erőfeszítése évén néhány év alatt újjáépült omjaiból és nagyszert sikereket rt el mind gazdaságilag, mind kul- urális téren. Ukrajna iparát 1950 végére nem- sak helyreállították, hanem az lenjáró modern technika alapján háborúelőttinél magasabb szín- onalra emelték. Az ipar összes srinelése már 1952-ben 35,2 száza­jkkal túlszárnyalta az 1940. évi íínvonaiat. A köztársaság, amelyet legalakulása óta két ízben dúltak s! az imperialista rablók, ma több asat termel és több szenet bá- yászik, mint Franciaország és )laszország együttvéve, több acélt s hengereltárut gyárt, mint Fran- iaország és háromszor annyit, nint Olaszország. A gépgyártás 940-hez képest átlagban több mint ;étszűrésére emelkedett. ,1 líonyec-tnedenee — aSzov- étunio „kazánháza” — lerombolt, Járás? tott bányáit hélyreállították, tier és ezer új szénkómbájnnal, ré­selőgéppel, rakodógéppel és egyéb olyan géppel látták el, amely meg­könnyíti a bányászok munkáját. Ha a Donyec-medence felé közeledünk, már messziről látjuk a szénbányák aknatornyait és a piramisokhoz ha­sonló meddőhányókat. Hosszú sor­ban húzódnak az üzemek. Mellet­tük munkástelepek, sőt néha egész városok terülnek el. Mindenfelé vasútvonalak és magasfeszültségű vezetékek. A Donyec-medence ma több szenet ad, mint a háború előtt. Újjáépült a dnyeperi vízierőmú, amely 20 százalékkal megnövelte áramtermelését. Kibővült az élel­miszeripar, megkétszereződött az élelmiszerek és iparcikkek meny- nyisége. A nyugati területek gaz­dasága együtt fejlődik az egész köztársasággal. Lvov nagy ipari várossá fejlődött, megizmosodott. Kárpát-Ukrajna és Bukovina ipara is. Szovjet-Ukrajna, a dúsan termő Ceketeföld hazája, amelyet lankás síkságok, beláthatatlan termékeny mezők borítanak és amelyet a Dnyeszter, a Bug, a Dnyeper és a Don vize öntöz. A forradalom előtti mezőgazdaság nem tudta ki­használni a gazdag földeket. A ki- uzsorázott föld soványan termett. Hektároukint alig 7—8 mázsa ga­bonát arattak a legjobb földeken is. A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan óriási segítsé­get nyújt a kolhozparasztságnak. Megváltozott Ukrajna képe. Vég­telen messzeségbe nyúlnak a kol­hozok és szovhozok szántóföldjei. A kolohozparasztok nagy falvakba költöztek át, házaik elmerülnek a gyümölcsfák zöldje között. Min­denfelé nagykiterjedésű búza- és cukorrépaföldek terülnek el. A terméshozam és a vetéste­rület hatalmasarányú megnövelését csak a mezőgazdaság gépesítésével lehetett elérni. A köztársaság trak­tor- és gépállomásai az összes me­zőgazdasági munkáknak több mint 80 százalékát, a déli területeken pedig 90—95 százalékát végzik el. Az élenjáró szovjet agrobiotógia eredményeinek széleskörű beveze­tése tette lehetővé, hogy Szovjet- Ukrajna ma sokkal több gabonát, burgonyát, cukorrépát termel, mint Franciaország és Olaszország együttvéve. Közel másfélszeresre növekedett a búza vetésterülete Megvalósul a természetátalakítás sztálini terve: értőkét ültetnek víztárolókat és tavakat létesítenek Jó eredményeket érnek el az uk­rán állattenyésztők is: a köztársa- sáeban az 1945—1953-ig terjedő időközben a szarvasmarhaállo- mány több mint 4,7 millió állatta' a birka- és kecskeállomány csak­nem 5.6 millió állattal, a sertésál­lomány pedig 7,2 millió állattal szaporodóit. (Folytatása következik.) A párt Hajtó hűségen tersessstői Néhány község kivételével nagy lelkesedéssel végzik népnevelő­ink a felvilágosító munkát a Szó nők megyei Néplap terjesztése érde­kében. A jászberényi járásban, — kivéve Jászárokszállást és Jász- jákohalmát — valamennyi községben dolgoznak a népnevelők. Eddigi eredmény 45 új előfizető. Jánoshid án szombaton estig 13 új előfizetőt győztek meg az olvasás jelentőségéről. A Dimitrov TSZ-ben a ter­melőszövetkezet elnöke 6, a jászfényszarui népneve’ők szintén 6, az alattyániak, 5. a jásztelkiek pedig 4 előfizetőt szerveztek. A jászberényi járás eredménye a Szolnokmegyel Néplap kihe­lyezése terén eddig a legjobbak közé tartozott. Kár, hogy a .jászárok­szállási és a jászjákóha'mi elvtársak leront'''k a tervteliesítést. Karcagon szintén jó ütemben indult a Szolnok megyei Néplap új előfizetőinek szervezése. A Lenin TSZ dolgozói november 21-ig 11 Néplapot helyeztek ki, s vállalták, hogy december 1-íg 20 új előfize­tője lesz a tsz-ből. a Néplapnak. A Szabad Ifjúság TSZ-ben is meg­kezdték ezt a munkát. A termelőszövetkezet pártszervezete nagyón helyesen, a tsz DISZ fiataljait is bevonta a munkába. így minden lehetőség megvan arra, hogy méltó versenytársai legyenek a Lenin TSZ-nek. Kíváncsiak vagyunk, hogy a Dézsa, a Béke, az Április 4. Ter­melőszövetkezetekben milyen eredmények szigetnek majd a terjesz­tés terén, m'vel itt is elfogadták a Lenin TSZ versenyfelhívását, de eredményekről még nem tudtak beszámolni. Dicséretet érdeme'nek a Tilalmas! Állami Gazdaság népnevelői, akik ezldcig 15 új előfizetővel növelték az olvasótábort s december 1-rc teljesíteni akarják tervüket. Több pártszervezet vezetője arra hivatkozik, hogy a nagy el­foglaltság miatt nem tudnak foglalkozni a Szo'nok megyei Néplap elő- fizeté't-gyüjtő munkával. Jó lenne, ha az elvtársak a, nehézségekre való hivatkozás helyett eleget tennének a Megyei Párt-végrehajtó Bizottság felhívásának Az E.\8Z-kftzjgyűiés politikai bizottságának vitája a koreai kérdésről N e w y o rk (TASZSZ.) Az ENSZ- I fejeződött a koreai kérdés általá- közgyűiés politikai bizottságának I ncs vitája. (MTI.) november 21-i délutáni üléséin be- I K0Z6AZDASAGIHÍREK Peking. (Uj Kína). Teng Cu-Huj, a Kínai Népköztársaság miniszter- elnökhelyettese fogadta azt az öt magyar mezőgazdasági szakértőt, aki azért érkezett Kínáiba, hogy se­gítsen megszervezni a Magyar Nép- köztársaság ajándékozta gép- és traktorán omást. November 19-én Liao Lu-Jen földművelésügyi miniszter vacsorát adott a magyar mezőgazdasági szakértők tiszteletére. * Moszkva, (TASZSZ.) November 21-én szovjet mezőgazdaságvillamo­sítási küldöttség utazott Ausztriába. A szovjet szakemberek Ausztriá­ból Svájcba utaznak, ott résztvesz- nek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága mezőgazdaság-villamosí­tási munkacsoportjának 3. ülés­szakán. * Berlin. (MTI.) A Wlesbadenben működő Szövetségi Statisztikai Hi­vatal legújabb jelentésében közli, hogy Nyugat-Németországban a szeptember közepétől október kö­zepéig terjedő időszakban tovább’ 1.1 százalékkal emelkedtek a lét­fenntartási költ-égek, * Belgrad. (TASZSZ.) A Borba közlése szerint november 20-án visszatért Varsóból Belgrádiba a jugoszláv gazdasági küldöttség, amely Jugoszlávia és Lengyelor­szág árucseréjéről és gazdasági együttműködéséről tárgyalt. Nikola Mincsev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a küldöttség veze­tője közölte a jugoszláv sajtó kép­viselőivel, hogy a tárgyalások si­keresen . folytak és aláírták az 1956. évi árulistákról szóló jegyző­könyvet, továbbá a háború végétől 1955 februárjáig terjedő időszak alatt keletkezett pénzügyi kérdé­sekről szóló megá'ilapodást. Ezen­kívül tudományos és műszaki együttműködési, valamint légiköz­lekedési egyezményt is aláírtak Levélváltás történt Jugoszlávia és Lengyelország idegenforgalmának fej’esztéséről. Mincsev kijelentette, hogy Len­gyelország késznek nyilatkozott kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani Jugoszláviának élelmi­szeripari beruházást javak, bánya­berendezések és vasúti gördülőanyag vásárlásáig. Úgy véljük — mondotta Mincsev — hogy az általunk aláírt okmá­nyok nagy sikert jelentenék a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Ezek a tárgyalások és eredményeik elősegítik a nem­zetközi együttműködést és az egész világ békéjét. • London. (MTI.) A Wéstérn Mail kiküldött tudósítója a Ruhr-vidók beutazása után a legsötétebb saí- nékkel ecsetek Nyugát-Németár- szág katasztróíális szénválságát. A nyugatnémet áramfejlesztő telepek üzemanyagának 9Q százaléka szén és szükségletüknek csupán 60 szá­zalékát képes a német Ipar fedezni. Nagyon sók német lakás fűtétlén, a háziasszonyok sokáig állnak sor­ban a szűkös, salakos szémadágért, akárcsak a háború alatt. A közön­ség ismét dühösen átkozza a „szén- halmozókat.’1 A nyugatnémet szempár válsá­gának főoka a bányák elavult be­rendezése; * Prága. (CTK.) Viliam Siroki. a Csehszlovák Köztársaság miniszter­elnöke kedden fogadta Adzsl Fra- szad Dzsajnt, az Indiai Köztársa­ság élelmezési és földművelésügyi miniszterét. * Taskent, (TASZSZ.) Rajczí Kál­mánnak. aa Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének irányításá­val nemrégiben magyar öntözés­ügyi szakemberküldöttség tartóz­kodott Üzbekisztánban. A küldött­ség hétfőn Moszkvába utazott. — (MTI.) A PARTOKTATAS hírei Közöljük a szakosított, tanfolya­mok megyei konferenciáinak idő­pontját: 1. Politikai gazdaságtan II. év­folyam propagandista konferencia november 26-án, szombaton d. e. 9 órakor-, -a Pártoktatás Házában. — Konferencia vezető: Bíró Antal elv­társ. 2. A filozófia II. évfolyam hall­gatói részére november 28-án hét­főn d. e. 9 árakor a Pártoktatás Házában. Konfereneiavezető: Rótt Ferenc elvtárs. 3. Politikai gazdaságtan I. évfo­lyam. megyei prop. konferencia november 29-én. kedden d. e. 9 órakor, a F árt oktatás Házában Konfereneiavezető: Karsai Mihály elvtárs. 4. SzKP története I; évfolyam megyei prop konferencia decem­ber 2-án. pénteken d. e. 9 órakor a Pártoktatós Háziban. Konferen- ciavezétő: Kálmán István elvtárs. 5. SzKP története II, évfolyam, önálló tanulók konferenciája, de­cember 2-án, pénteken d. e. 9 óra­kor, a Pártoktatás Házában. Kon- ferenciavezető: Daróczj Miklós eiiv- társ. 6. A politikai gazdaságtan II. év­folyam, önálló tanulói részére de- cefnber 3-án szombaton d. e. 9 óra­kor, a Pártoktatás Hazában. Konfe- reneiavezetö: Dencső Istvánevtárs. 7. MDF története L, (konl'er&n- ciavezető: Csáki István elvtárs) és II. (konferenciavezető: Ungor Ti­bor elvtárs) évfolyam megyei pro­pagandista konferenciáját decem­ber 6-án, kedden „ d. e. 9 órakor tartjuk a Fártcktatás Háza II. an. tanulószobáiban. 8. SzKP története IL évfolyam, megyei prop. konferencia, decem­ber 9-én, pénteken délelőtt 9 órá­kor a Pártoktatás Házában, Komfé- rentíia vezető- G-l Gvula elvtárs. Az MDP Szolnok megyei Végr?ha>tó Bizottsága. Ágit. Prop. Osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents