Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1935 november S, Elméleti kérdések A párt egységéről A párt egységének jelentősége Lenin pártról szóló halhatatlan tanításában különösen fontos he­lyet foglal el a párt egységére vo­natkozó iránymutatás. E nagyfon­tosságú lenini elvek valamennyi kommunista párt számára nélkü­lözhetetlen útmutatást adnak. E tanítások lényege az, hogy a párt csak akkor vezetheti a kapi­talizmus megdöntéséért, a szocia­lizmus és a kommunizmus felépí­téséért vívott harcot, ha egységes, tömör. Éppen ezért valamennyi kommunista pártnak különös gonddal kell őrizni egységét; A párt egységén a legkisebb repedés, rés megtűrése, a legkisebb enged­mény a párt aláaknázásához vezet és súlyos károkat okozhat. Az osztályellenség is tudja és megérzi, hogy a párt ereje egysé­gében van, s ezért elsősorban azt igyekszik aláaknázni. Ezt bizo­nyítja az SZKP és a többi kommu­nista pártok története. Az ellenség említett kísérletei azonban nem jártak sikerrel, mivel ezekben a pártokban voltak olyan erők, ame­lyek kíméletlenül felléptek a párt egységét bomlasztani akaró törek­vések ellen. A mi pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja is éberen őr­ködik és következetesen harcol egységéért; Miben áll, mit jelent a párt egységei* A part egysége mindenekelőtt ideológiai- egységet jelent, A párt ideológiai egysége pedig azt je­lenti, hogy a pártnak egységes, forradalmi ideológiája van. Ez az ideológia a marxiztnus-leninizmus forradalmi elmélete, A párt min­den tevékenységét forradalmi taní­tásnak kell áthatnia; A marxizmus-leninizmus elméle­te az a biztos iránytű, amelynek se­gítségével a párt el tud igazodni az osztályharc legbonyolultabb viszo­nyai között is. Viszont a marxizmus-leninizmus- tól való eltérés a burzsoá és kispol­gári ideológia felé, aláásná a párt ideológiai egységét és a munkás- osztály harcát zsákutcába, a bur­zsoáziával való megbékélés irányá­ba vinné. Ezért kell a párt eszmei tisztaságáért harcolni; A párt egy­sége a marxizmus-leninizmus el­méletén alapuló egységes progra­mot és egységes taktikai elveket jelent; A párt egysége azonban nemcsak ideológiai egységet, egységes prog­ramot és taktikai elveket jelent, hanem szervezeti egységet, egysé­ges szilárd vezetést és a cselekvés egységét is. A párt szervezeti egy­sége a párt valamennyi tagjára kö­telező egységes szervezeti szabály­zatban ölt testet: A párt Szervezeti Szabályzata szilárd elveken nyug­szik, így pl:: a demokratikus cent­ralizmus, a kollektív vezetés, a párt összetételének állandó javitása. Az SZKP és a többi kommunista pár­tok története ezen elvek követke­zetes érvényesüléséért folyó hare története; A szervezeti formák, módszerek teién — a. körülményeknek meg­felelően — történnek változások, az alapvető szervezeti elvek azon­ban nem változnak (pl. a demok­ratikus centralizmust nem válthat­ja fel más centralizmus). A Szervezeti Szabályzatban meg­nyilvánuló elvek és azok a for­mák, amelyeken keresztül megva­lósul, mind azt a célt szolgálják, hogy a párt egységes, erős, ütőké­pes vezetőerő legyen: Ezért fontos kötelessége vala­mennyi párttagnak a párt Szerve­zeti Szabályzatának a betartása. A párt egysége akarat-egységet, cselekvés-egységet jelent. Ez köze­lebbről szilárd, egységes, kollektív vezetés érvényesülését jelenti. A kollektív vezetés támaszkodik az egész párttagság munkájára, szoros kapcsolatot tart fenn az egyszerű párttagok tömegeivel. Végered­ményben a párt cselekvés-egysége az egész párttagság egységes cse­lekvését jelenti; A Magyar Dolgozók Pártjának harca a párt egységéért, a párt egységét veszélyeztető jobb­oldali elhajlás ellen. — Feladataink a párt egységéért vívott harcban Pártunk kezdettől fogva éberen őrködött egysége, tisztasága felett. Ez a harc különösen nagyjelen­tőségű a jobboldali elhajlással szemben.; Ebből a szempontból tör­ténelmi jelentőségűek a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi hatá­rozatai. Pártunk Központi Vezető­sége ezekben határozottan elítélte azokat a törekvéseket, amelyek a párt sorainak tömörségét akarták megbontani és hathatós intézkedé­seket tett a párt egységének meg­szilárdítására; E határozatok ismételten kieme­lik, hogy eddigi sikereink záloga a párt egysége; Ezt az erőt bom­lasztották az elburjánzó jobboldali nézetek és az ezzel járó gyakorlat. A Központi Vezetőség márciusi határozata kiemeli, hogy a párt egységének megőrzése és állandó erősítése érdekében mindenekelőtt „megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell folytatni a pán politi­kájától eltérő minden elhajlás el­lem Fel kell tárni mindenütt a jobboldali veszély gyökerét. Fel­tétlenül biztosítani kell a jobboldali nézetek elszigetelését és azok tel­jes jelszámolását.” Ez az eszmei, ideológiai harc tu­lajdonképpen a párt ideológiai egy­ségéért, a marxizmus-leninizmus érvényesüléséért folyó harc. Ez a harc a marxizmus-leninizmus alap­vető tanításainak szilárd ismeretét, a burzsoá és kispolgári nézetek fel­ismerését követeli meg; Éppen ezért ez a hare a mavx- izmus-leninizmus elsajátítása, az elméleti tudás gyarapítása nélkül elképzelhetetlen; Ennek következ­tében a pártoktatás megjavítása különösen nagyjelentőségű. A jobb­oldali nézetek feltárása, leleplezése és elszigetelése terén már jelentős eredményeket értünk el. Az ered­ményekkel azonban még távolról sem lehetünk megelégedve. A jobb­oldali, burzsoá, kispolgári nézetek nyílt hangoztatása megszűnt, kép­viselőik, e nézetek hordozói azon­ban leplezetten tovább folytatják a harcot. Ezek a káros nézetek sok becsületes párttag fejében tovább élnek, éreztetik káros hatásukat. Az e nézetek elleni harc csak úgy lehetséges, ha az egész párttagság emeli elméleti képzettségének a színvonalát; A káros jobboldali nézetek és gyakorlat elleni támadás, amely egyet jelent a párt egységéért folyó harccal, nem korlátozódhat csak ideológiai térre. A párt egysége erősítéséért folyó harc a pór szervezeti és cselekvés- egységének érvényesüléséért, folyó harcot is jelent; Ez pedig a párt Szervezeti Sza­bályzatának szigorú betartását, az egész párttagságnak a párthatáro­zatok végrehajtásáért folyó harcra való mozgósítását, fellépését jelen­ti. Ennek kell most tükröződni a II. Ötéves Tervre való felkészü­lésből. A párttagoknak mindent el kell követni, hogy az éves terv tel­jesítésénél elkerüljük a roham­munkát, s ne üres raktárakkal, ha­nem kellő előrelátással, jól felké­szülve, az új év első napjától kezd­ve biztosítsuk az egyenletes ter­melést. A párt cselekvési egységé­nek egyik szép kifejezője a mező­gazdaság szocialista átszervezésé­nek segítésére falura jelentkezett kommunisták sokasága is. Végeredményben el kell érnünk azt, hogy valamennyi párttag ébe­ren ügyeljen és állandóan harcol­jon a párt eszmei-politikai-szerve- zeti egységéért; HAJNAL MIHÁLY Gömöri Endre: A NAGY FORDULAT Az Országos Béketanács külpoli­tikai füzetsorozatának legújabb száma Gömöri Endre: „A nagy fordulat” című írását tartalmazza. A füzet azokat az okokat elemzi, amelyek a nemzetközi helyzetben a genfi kormányfői tanácskozás óta bekövetkezett enyhültebb légkört, a „nagy fordulatot” előidézték. Is­merteti azt a helyzetet, amelyben a négy hatalom külügyminiszterei­nek genfi tanácskozása megkezdi munkájút, összegezi azokat a kér­déseket, amelyekben a nagyhatal­mak álláspontja a közelmúlt tár­gyalásai során közeledett egymás­hoz, ugyanakkor megvilágítja: me­lyek azok a vitás kérdések, ame­lyekben a közeledést, illetve a megegyezést a genfi külügyminisz­teri tanácskozástól várja a béke- szerető emberiség. A nemzetközi helyzet enyhülését dokumentáló, képekkel gazdagon illusztrált füzet egy forintért kap­ható az üzemi, városi és községi béketitkároknál, továbbá a hírlap­árusoknál. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy elősegítse a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlődését — jelentette ki Molotov elvtárs a külügyminiszterek értekezletén Molotov elvtárs beszédének ele­jén megemlékezett a genfi kor­mányfői értekezlet határozatéiról, amelyben megibíztáik a külügymi­nisztereket: dolgozzák ki a népek közötti kapcsolatok megjavítását elősegítő intézkedéseket. Itt javasolták — folytatta Molo­tov, .— hogy hozzanak léire a Ke­let és a Nyugat kapcsolatainak fej­lesztésével foglalkozó szakértői bi­zottságot. A szovjet küldöttség cél­szerűnek tartja ilyen bizottság megalakítását és helyesli, hogy e bizottság haladéktalanul lásson munkához. A bizottság munkájának eredményessége végett szükséges­nek látszik eszmecserét folytatni arról, mivel kell foglalkoznia a bi­zottságnak és meg kell próbálni meghatározna munkájának irányát. Természetesen megelégedéssel állapítom meg azt a tényt, hogy az előttem felszólaló Finay ür és MacMillan úr helyeselte az országaink közötti kapcsolatok, akárcsak általában a Kelet és a Nyugat országai közötti kap­csolatok fejlesztésének szüksé­gességét, Ez összhangban van a négy ha­talom kormányfődnek irányelveivel. Szembetűnő azonban, hegy ezeket a nyilatkozatokat néhány olyan megjegyzés kísérte, amelyekről — ha az ügy ténybeli oldalát vizs­gáljuk — nagyonis lehetne vitat­kozni. Ezt kell mondani például ar­ról, amit Pinay úr és MacMillan úr a keleti és a nyugati országok normális gazdasági kapcsolatai megbomlásának okairól jegyzett meg. Ezek a tények jól ismertek. Úgy gondolom azonban, hegy fel­adatunk nem annyira a polemizá­lás, még kevésbé az, hogy beavat­kozzunk valamely ország belügyibe, hanem az a törekvés, hogy ked­vező eredményeket érjünk el a Kelet és Nyugat közti érintkezés fejlesztésében, a kereskedelem, a kultúra, a tudomány, az idegenfor­galom stb. vonalán. Véleményünk szerint ■a Kelet és a Nyugat kapcsola­tainak fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha az államok közti gazdasági kapcsolatok fejlődé­sére épül. Ez elképzelhetetlen a kereskedelem normális fejlődése nélkül. Teljesen világos, hogy a kereskedelem aka­dálytalan fejlődése megfelel vala­mennyi nép érdekeinek. Minden egyes országnak minden hátrányos megkülönböztetés nélkül akadály­talanul kell eladnia azt, amit tud és megvásárolnia más országoktól azt, amire szüksége van, Az álla­mok közti egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi kapcso­latok megteremtése elő fogja segí­teni a nemzetközi kereskedelem normálissá tételéit. Az országok közti kereskedelem normális fejlődésének útjában azonban nem kevés mesterségesen támasztott akadály áll. A keres­kedelmi tilalmak és koriátozáisok bizalmatlanságát keltenek az egyes országok között és kárt okoznak a hagyományos gazdasági kapcsola­toknak, akadályozzák az államok között nemcsak a gazdasági, hanem az egyéb kapcsolatok megszilárdí­tását is. Következésképpen ki kell tehát mondani, hogy a nemzetközi kereskedelemben szűnjenek meg a hatályban levő korlátozások. Ez megmutatná, hegy megvan az őszinte kész­ség a nemzetközi gazdasági együttműködés kiterjesztésére, továbbá az országok közötti bizalom megszilárdítására, a népek közti kapcsolatok és az érintkezés fejlesztésére. Néha azt mondják, hogy a Szov­jetunióval folytatott kereskedelem fejlesztésének nincs meg a kellő alapja, nincsenek olyan árak, amelyek a más országokkal folyta­tott kereskedelem fejlesztésének tárgyául szolgálhatnának. Hogy ez mennyire nem felel meg a tények­nek, az már abból is látható, hogy a Szovjetuniónak más államokkal folytatott külkereskedelmi forgal­ma a háború után a háború előt­tinek négyszeresére növekedett. A szovjet 'küldöttség úgy véli, hogy a szakértő bizottságnak első­sorban azt a kérdést kellene meg­vizsgálnia. hogyan szüntessék meg a fennálló, az államok közti köl­csönös gazdasági kapcsolatok fejlő­dését gátló hátrányos megkülön­böztető intézkedéseket. Ez elősegí­tené azt, amiről a kormányfők irányelveinek első részében a kap­csolatok fejlesztéséről szó van. Sok még a tennivaló a kulturá­lis, a tudományos’ és a technikai kapcsolatok fejlesztésében. Haszno­sak lennének azok az intézkedé­sek, amelyeknek alapján kicserél­nénk az ipari és a mezőgazdasági tapasztalatokat, bővítenénk a tár­sadalmi és a kulturális küldöttsé­gek cseréjét, fejlesztenök az ide­genforgalmat. Ez összhangban áll­na a kapcsolatok fejlesztésére vo­natkozó kormányfői irányvonalak második részével. MacMillan úr beszélt például arról, hogy a Szovjetunióban vala­miképpen szabályozzák a közvéle­ményt. Foglalkozott a Szovjetunió belső életének néhány más kérdé­sével is. Az effajta támadások is­meretesek előttünk. Mi nem szán­dékozunk erre az útra lépni Anglia belső rendjét illetően. A Szovjetunió mindent elkövet, hogy elősegítse a kapcsolatok fejlődését a többi állammal, Molotov elvtárs itt felsorolta azo­kat a küldöttségeket, amelyek a nyugati országokból a Szovjetunió­ban jártak, valamint a külföldet látogató szovjet küldöttségeket is. Az első sikerek mór megszület­tek — folytatta a szovjet külügy­miniszter. — De még sokat kell tenni, hogy biztosítsuk a minden ország és nép számára kölcsönö­sen előnyös nemzetközi érintkezés szélesebbkörü fejlesztését, Mint már mondottam, a Kelet éti Nyugat közti kapcsolatok fej­lesztését szolgáló intézkedések kon­krét kidolgozását négyhatalmi szak­értő bizottságba keil bízni — mon­dotta Molotov, majd ismertette a Szovjetunió javaslatát a Kelet és Nyugat kapcsolatainak fejlesztésé­re. (A javaslatot lapunk tegnapi számában közöltük.) Molotov elvtárs hozzáfűzte, hogy e tervezet kidolgozásában tekin­tetbe vették a genfi kormányfői értekezlet irányelveit, valamint a Kelet és a Nyugat közti érintke­zés fejlesztésére vonatkozó azon kívánságokat, amelyek a nyugati országok kereskedelmi köreinek számos képviselője részéről, köz­életi személyiségek, tudósok, a kul­túra művelői, sportszervezetek kép­viselői és magánszemélyek részéről hangzottak el: A szovjet küldöttségnek meg­győződése, hogy e munkapro­gram megvalósítása az orszá­gok közti kölcsönös megértés javulására és a baráti kapcso­latok megszilárdulására vezet. Ez pedig elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését és teljesen megfelel a népek vala­mennyiünk előtt ismeretes kíván­ságainak — mondotta végül a szovjet külügyminiszter. Dulles külügyminiszter felszólalása Ezután Dulles külügyminiszter az Egyesült Államok küldöttségének álláspontját fejtette ki. Az Egye­sült Államok — mondotta — re­ménykedve, de elővigyázatosan kö­zelíti meg az államok közötti sza­bad érintkezés útjaiban álló akadá­lyok elhárításának és a nemzet­közi kereskedelem fejlesztésének kérdését. Tudjuk, hogy feszült lég­körben nem lehet egyszerre meg­teremteni az érintkezés szabadsá­gát, vagy a kereskedelem rendezé­sét, de szét kell zúznunk azt a circulus vitiosust. amely további meg nem értéshez, a kapcsolatok hiányához és feszültséghez vezet. Dulles emlékeztetett arra, hogy a négy külügyminiszter New Yonk-i megállapodása értelmében az ér­tekezlet a sorompók megszünteté­sének és a kapcsolatok kiépítésé­nek kérdését szakértői bizottság elé utalja, amely majd jelentést ter­jeszt a külügyminiszterek elé. Az Egyesült Államok küldöttsége kéri — mondotta Dulles, — hogy a kapcsolatok kérdésével összefüggő intézkedéseket ugyanolyan hittel és optimizmussal vegyék fontolóra, amilyent júliusban az Egyesült Ál­lamok elnöke tanúsított. Elindulá­som előtt, amikor találkoztam az elnökkel, ő még egyszer kijelen­tette, hogy sileert remél ettől az értekezlettől, nemcsak Németor­szágnak az európai biztonság kere­tiében történő újraegyesítése és a leszerelés kérdésében, hanem a né­pek közötti kapcsolatok fejleszté­sének kérdésében is. ' : Dulles azt mondotta, hogy az Egyesült Államok sok mindent meg akar tudni a Szovjetunióról és népéről, és ő reméli, hogy ez így is lesz. Jó kapcsolatainknak szilárd alapjai vannak — folytatta — lény ugyanis, hogy a történe­lemben nem fordult elő olyan eset, amikor egymás ellen harcoltunk volna. Dulles azt állította, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok megbomlása a Szovjetunió intézkedéseinek követ­kezménye volt. Hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a szovjet kor­mány álláspontja változik, és hogv ő üdvözli ezt. Dulles három részre bontóta fel a kapcsolatok kérdését: 1. a tájé­koztatás és a gondolatok szabad cseréjére; 2. a kölcsönös látogatá­sokra és az utazási szabadságra: 3. a Kelet és a Nvugat közötti ke­reskedelem fejlesztésére. Szerinte a tájékoztatáscserét, ahogy kifejezte magát, a Szovjet­unióban levő „mindenre kiterjedő sajtó- és rádiócenzura“ akadá­lyozza. A tájékoztatáscsere fokozá­sára Dulles azt javasolta, hogy újból terjesszék a Szovjetunióban az Amerika című orosz nyelvű fo­lyóiratot és engedélyezzék ugyan­ilyen fajta hivatalos szovjet folyó­irat terjesztését az Egyesült Álla­mokban, terjesszek az amerikai filmeket a Szovjetunióban és állít­sanak fej mindkét fővárosban tá­jékoztató központokat. Dulles in­dítványozta továbbá, hogy változ­tassák meg a rabéi árfolyamát Az idegenforgalmat érintve ezt mondotta: Szovjet mezőgazdasági szakemberek egy csoportja elláto­gatott az Egyesült Államokba, amerikai farmerek egy csoportja pedig a Szovjetunióba, Jelenleg szovjet építészküldöttség és szovjet újságíró-csoport tartózkodik az Egyesült Állaanokiban. Két kiváló szovjet zeneművészt hívtak meg az Egyesült Államokba, az egyik már meg is érkezett. Továbbra is ked­vezően fogjuk megítélni az ilyen látogatásokat olyan mértékben, amilyen mértékben azok mindkét országnak kölcsönösen előnyére szolgálnak és az igazi együttműkö­dés szellemét tükrözik. Remélhető, hogy a szovjet és az amerikai állampolgároknak az Egyesült Államokban, illetve a Szovjetunióban teendő láto­gatásai a jövőben nagyobb ará­nyokat öltenek. Dulles javasolta továbbá, hogy a szovjet repülőgépek szabadon szállhassanak le a Néw York kö­zeiében lievő egyik repülőtéren, amerikai repülőgépek pedig Mosz­kva közelében; A kereskedelem fejlesztésének kérdését érintve Duties csatlako­zott Pinay és MacMillan megjegy­zéseihez, az úgynevezett stratégiai cikkek kereskedelmére vonatkozó korlátozások kérdésében. Azt han­goztatta, hogy a Kelet és a Nyugat közötti áruforgalom alacsony szín­vonalának oka nem a nyugati or­szágok megkülönfeözte'ő kereske­delmi rendszabályaiban keresendő, hanem abban, hogy a Szovjetunió nem tanúsát kellő érdeklődést ez­iránt. Dulles feltette a kérdést: kész-e a Szovjetunió most fokozni kivitelét, hogy ily módon előmoz­dítsa a Nyugattal folytatott keres­kedelem kiszélesítését, ha igen, milyen arakat tud szállítani; Ha a Szovjetumáó ügy látja — mondotta, — hegy komoly akadá­lyok vannak a Nyugat résférői, m: szeretnénk tudni, melyek ezek az akadályok. Dulles elmondta, hogy Genfbe indulása előtt tanácskozott a meg­felelő kormányhivatalok vezetőivé és intézkedéseket tett a „szovjet tömb1’ országaiba irányuló kivitel­lel kapcsolatos néhány eljárás fo­kozatos egyszerűsítésére, hogy si­mább legyen a kereskedelem fej­lesztésének útja.- Ezután Pinay Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok ■küldöttsége nevében emlékiratot terjesztett be, amely talkalmazza a három küldöttség javaslatait a Kelet és a Nyugat közötti kapcso­latok fejlesztésére vonatkozóan. A francia külügyminiszter megje­gyezte, hogy nézete szerint ez az okmány egész sor olyan pontot, fog­lal magában, amelyek közel állnak a szovjet küldöttség javaslataihoz. Olvasd, tanulmányozd a PÁRTÉPlTÉS-t!

Next

/
Thumbnails
Contents