Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

Szohwkmegyd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG"EStA MEGYEI TANÁCS LAPJA MAT SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A vezetósegválasztás sikere nagyméi'tékben függ az elő­készítés időszakában végzett politikai munkától, <2. «•) Példamutatóan dolgozik a szolnoki SZTK rendelőintézet szakszervezete. (3. o.) Nem olyan egyszerű... (3. o.) Sporthírek (4, o.) VII. évfolyam 274. oxém Ara 50 fillér 1965 november 22.. kedd Teljesítsük tűi a kenyérgabona vetési tervet Szolnok megye őszi kenyérgabona vetési tervét évenként rendszeresen teljesíti; Az átteleltetés idején azonban évről-évre többszáz hold vetésterület pusztul ki. A tavaszi statisztikai összeírások azt bizo­nyítják, hogy nagyarányú a vetés- terület csökkenése az átteleltetés okozta károk folytán. A késői fagyok, a nyári jégzápo­rok, a Tama- és a Zagyva-memi vidékeken a vízkárok betakarításig még csökkentik a búzavetés terü­letét. Az elmúlt öt év átlaga azt mutatta, hogy ezeknek a külső ha­tásoknak következtében mire beta­karításra került a scar, mintegy 6000 holddal kevesebb lett a vetési terü­let, Éppen ezért a kenyérgabona vetési tervet hasznos túlteljesíteni. A községi vezetők ne elégedjenek meg a globális tiervteljesítéssel, gondoskodjanak arról, hogy minden gazdálkodó egyenként is elvesse a megfelelő búzamennyiséget. — A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ- ben, a tiszaszöllősi Szarvas Sándor TSZ-ben és még több helyen a ve­tési tervet túlteljesítették. Az élen­járó tez-ek példáját érd?mes kö­vetni, mert hiszen soha nem volt olyan nagy szükség a biztonsági alapra, mint éppen most, amikor a vetési idő meglehetősen elhúzódott és a vetés a tél beállta előtt nem tud eléggé megerősödni. Varga Lajos, megyei termésbecslési felügyelő. Megnyitották a mezőtúri mezőgazdasági kiállítást Vasárnap reggéL ünnepélyes keretek /«izeiti nyitották meg a ■mezőtúri városi kulturotthonban a mezőtúri termelőszövetkezetek öt­éves fejlődését bemutató kiállítást. A megnyitón resztvettek a mező­túri városi pártbizottság, a megyei tanács végrehajtóbizottsága képvi­selőt, valamint a helyi tsz-vezetők, mezőgazdasági szakemberek és nagyszámú érdeklődő. Minden túl­zás nélkül elmondhatjuk, a kiállí­tás iskolapéldája annak, hogyan leéli járási, illetve városi kiállítást ágy megrendezni, hogy a látogatók tiszta képet kapjanak a termelőszö­vetkezetek életéről, gazdálkodásá­ról. Kiáüitókként resztvettek a helyi termelőszövetkezetek, a Pusz- tabánrévi Állami Gazdaság, a Me­zőtúri Gépállomás, a Mezőtúri Me­zőgazdasági Technikum és a Tan­gazdaság, valamint az Öntözési és Talajjavítási Vállalat és a Vízügyi Igazgatóság kirendeltségei. Grafi- Iconok, szemléltető ábrák mutatják a termelőszövetkezetek közös va­gyonának gyarapodását 1951-től 1955-ig. Különösen szemléltető a város öntözéses gazdálkodásának bemutatója. A mezőtúri határban 1944-ben mindössze 48 hold rizst termettek s 1955-ben 5043 holdon folyik rizstermelés Mezőtúron, A szántóföldi öntözés az 1950. évi 468 holdról 1955-re 1251 holdra növeke. dett. A kiállítás az eredmények mellett szól arról is, hogy a ter­melőszövetkezeteknek sok még a tennivalójuk, különösen a talajerő, gazdálkodás, valamint az állat- tenyésztés fejlesztése tekintetében. A Mezőgazdasági Technikum ké­pekben, s a Technikum Tangazda­ságának kicsinyített másában mu­tatja be, hogyan élnek a jövő szak­emberei, hogyan sajátítják el a me­zőgazdasági szaktudományokat. A talajjavító vállalat térképet készí­tett, amelyen különböző színekkel ábrázolják a mezőtúri határ talaj­típusait, s azt, hogy az eddig hasz­nálhatatlan területeket milyen ta­lajjavítási módokkal változtatták át művelhető földdé. Mindent egybevetve, elmond­hatjuk, hogy a kiállítás igen hasz­nos, tanulságos, ezért a város ve­zetői elhatározták hogy egy, s a látogatottságtól függően esetleg két hétiig is nyitvatartják. Csoportos látogatást szerveznek a termelőszö­vetkezetekből s ilyen alkalmakkor egy-egy szakember magyarázza meg a látogatóknak a mezőgazda- sági kiállítás tanulságait. A termelo*aövetke*eti vezetők négyhónapos továbbképzése A termelőszövetkezeti vezetők in­tézmények oktatása eddig kizárólag a zsámbéki tízhónapos termelőszö­vetkezeti elnökképző tanfolyamon történt. Az idén a tanfolyamnak már több mint 200 hallgatója van. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata a termelőszövetkezeti ve­zetők képzésének nagyarányú ki- szélesítését írta elő és kimondta, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négy­hónapos vezetőképző tanfolyamo­kat az Agrártudományi Egyetem és a mezőgazdasági akadémiák mel­lett. Minthogy a mezőgazdasági akadémiák még nem rendelkeznek annyi tanszékkel és szakemberrel, hogy 600 termelőszövetkezeti veze­tő téli képzését meg tudnák olda­ni, ezért szükség volt arra, hogy az idén a technikumok is segítsenek a mezőgazdasági akadémiáknak a feladat megoldásában. Ebben az évben a három akadémia összesen 150. a technikumok pedig 450 tsz- vezető képzését oldják meg. No­vember 25-én négyhónapos tovább­képző tanfolyam indul a termelő­szövetkezeti vezetők részére a há­rom mezőgazdasági akadémián kí­vül a szentlőrinci, a kalocsai, a gyöngyösi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a mezőtúri, a törökszent­miklósi és a debrecen—pallagi tech­nikumban és a lengyeli mezőgaz­dasági szakiskolán. A képzés a zsámbéki elnökképző tanfolyam tantervének alapján történik. A hallgatók a mezőgazdasági szak­ismereteken kívül elsajátítják a munkaszervezéssel kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalókat is. (MTI) Új áruk a falvakban A földművesszövetkezeti boltháló­zat nagymérvű fejlődése lehetővé tette, hogy az ország legkisebb helységeit is ellássák az ipar kü­lönböző termékeivel. Nemcsak az elárusító helyek számát növelik, hanem az árucikkek választékát is bővítik. Nemrég olyan árucikkeket hoztak forgalomba a földművesszö­vetkezetek, amelyeket falun eddig nem árusítottak. Többi között mint­egy 11 ezer elektromos mosógép került a falusi boltokba. Decem­berben 500 hordozható telepes rá­diót hoznak forgalomba a földmű­vesszövetkezetek. A negyedik ne­gyedév során 2600 vízvezeték nél­kül is használható „Falu” fürdő­kályhát osztanak el a földműves- szövetkezeti boltok között. (MTI) AZ ÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Öt hét van még hátra az év vé­géig. Üzemi dolgozóink nagy erőfe­szítéseket tesznek ezekben a na­pokban, hogy vállalásuk szerint már december 20-ra befejezhessék éves tervüket s a még hátralévő időben terven.felüli termékeket ad­janak a népgazdaságnak, jól előké­szülhessenek a második ötéves terv első negyedévére. Vállalatainktól egymásután ér­keznek a jelentések, melyek arról számolnak be, hogy jó úton járnak a cél elérése felé s már idáig is jelentős előnyt szereztek. A Szolnoki Cukorgyár az országos verseny első helyén jár A karbantartási munkák befejez­tével — az őszi kampány megindu­lása előtt — a Sarkadi Cukorgyár „Adjunk több cukrot dolgozó né­pünknek’* jelszóval versenyre hívta ki az ország összes cukorgyárát. A felhívást a mi üzemünk is elfogad­ta és arra törekedtünk, hogy mi­előbb megszerezzük az első helyet. A győzelem nem volt könnyű. Októberben — annak ellenére, hogy az ország tizenegy cukorgyára kö­zül elsőnek kezdtük meg a répa feldolgozását — második helyre ke­rültünk. — A forradalmi műszak azonban változást hozott a munká­ban. Dolgozóink elhatározták, hogy az ünnepi műszak tartama a’att be­hozzák az előnyt, s megszerzik az első helyet. Ez sikerült is. Előirányzaton fe­lül 600 vagon répát dolgoztunk fel cs 102 vagon cukrot adtunk a nép­gazdaságnak. Gyárunk minden fizi­kai és műszaki dolgozójának ér­deme ez. Különösen jó! kivette ré­szét a munkából a Besenszky mű­szak. Ebben az időben répafeldolgo­zás! tervüket 120 és cukorfogyasz­tási előirányzatukat 110,5 száza­lékra teljesítették. Az első helyre, amit elértünk, jogosan lehet büszke vállalatunk minden dolgozója. Szilárd elhatáro­zásunk, hogy megtartjuk a meg­tisztelő címet. Klimon Mihály levelező, Cukorgyár, A Középtiszai Öntöző­vállalat befejezte éves tervét Kunhegyesről dísztávirat érkezett a győzelem hírével: „Örömmel jelentjük, hogy a Kö- zeptiszai Öntözővállalat, Kunhe­gyes, éves tervét az utolsó dekád értékelése szerint október 31-én teljesítette.“ Gecse Mária Borsodi József pérttitlcár. ÜB elnök. Hoos János igazgató, A Szolnoki Papírgyár továbbra is élenjár A szolnoki Papírgyár az utóbbi hónapokban példamutató termelési és gazdasági eredményeivel tűnik ki a megye üzemei közül. Novem­ber első tíz napjában sem csökkent a munka irama cs minden jel arra vall, hogy kemény harc folyik az élüzem cím megtartásáért. A Papírgyár mennyiségi tervét 12 százalékkal, értéktervét 16,4 százalékkal szárnyalta túl. A Cel- lulózegyár 105,8 százalékos terme­lési eredményt ért el. Példamutatóan dolgozott az I-es gépen a Helmrich-, a II-es gépen a Tamasi- és a III-as gépen a Tacsi-brigád. 20—30* százalékkal több papirt adtak kiszabásuknál. A hármas papírgép tíznapos átlagban néhány százalékkal lemaradt terve teljesítésével. Ezt részben az okoz­ta, hogy gőzhiány miatt 1 órát állt a gép. A Járműjavítóban a mozdonyosztáiy érte el a legjobb eredményt A szolnoki Járműjavító nagy üzemei közül a mozdonyosztály ve­zet 100 százalékos tervteljesítéssel. A kocsiosztály és a VIII. osztály 3—1 százalékkal lemaradt s kisza­bását nem tudta teljesíteni. Bár az üzemosztály, mérlegmühely jóval túlszárnyalta feladatát, a nagy üze­ntek lemaradását nem tudta ellen­súlyozni s igy üzemátlagban is né­hány tized százalékos elmaradás mutatkozik. Előidézte ezt a normánáluli telje­sítmények nagy száma. A Icocsi- iizemben pl. több mint 300 dolgozó nem érte el a 100 százalékot elszá­molt munkalapja alapján. A moz­donyosztályon 35 dolgozót tartanák nyilván a normán alul teljesítők között. A Járműjavítót az élüzem cím arra kötelezi, hogy rövidesen pó­tolja a lernaradást s havi tervét időben teljesítse, A Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat dolgo­zói teljesítik Ígéretüket A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói eddig 28 969 fo­rint értékű munkaidőt, illetve anyagot takarítottak meg vállalá­suk szerint. Több körzet jelentősen túlszárnyalta tervét s ezen belül elvégezték a terven felül vállalt munkákat is. így az újszászi körzet dolgozói 105 árammérőt szereltek fel az átalányfogyasztók részére. Az igaz­gatóság Rákosi épitőbrigádja 1040 normaórát takarított meg s Í46 szá­zalékos eredményt ért el; Zárszámadás előtt a lurkevei Táncsics TSZ jutiászatában Szolnok megye egész területén megszűnt a burgonya forgalmi korlátozása A begyűjtési m'niszter 19/1955. számú rencielete alapján Szolnok megye egész* területén a burgonya forgalmi korlátozása a mai nap­pal megszűnt és burgonyából az egész megye területén szabadpiaci forgalom van. Burgonyát azonban csak az a termelő értékesíthet, aki beadási kötelezettségét teljesítette. A. hátralékban álló termelők csak a kötelezettség teljesítése után ér­tékesíthetnek burgonyát. A burgonya forgalmi korlátozá­sának megszűnése után is egyik községből a másikba 10 q-nál na­gyobb mennyiségű burgonyá* va­súton, hajón, tehergépkocsin és egyéb fuvareszközön csak az el­eiszállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal által ki­állított egységes mintájú szállítási engedély alapján szabad szállí­tani. bányai János hivatalvezető A turkevei határban, nem mesz- sze híres Ecseg pusztától, terül el a turkevei Táncsics TSZ gazda­sága. Ez a hátú- már sok jó juhot felnevelt. 1951-ben, az akkor még ifjú termelőszövetkezetbe Retter György juhász is belépett 50 anya­juhával. Rövid rábeszélés után fiá­val, ifjú Retter Györggyel együtt átvette a közös juhállomány te­nyésztési gondjait, pár évvel ké­sőbb országos hírű lett a juhász, meg a nyáj is. Az 1954-es Országos Mezőgazdasági Kiállítás országszer­te ismertté tette a turkevei Tán­csics TSZ juhászaiét. A törzsnyáj 150 anyából áll, amely az elmúlt esztendőben a zárszámadási mérleg szerint összesen 142 800 forintot jövedelmezett' tehát majdnem 1000 forintot egy- egy anyajuh. Ez a kézzelfogható eredmény a múlt évi zárszámadás után a jövedelemelosztáskor már megmutatkozott. Most isimét zárszámadásra készül a termelőszövetkezet. Az idei zár- számadási eredményekben jelentős része van a juhászainak. A magas jövedelemhez magas hozamokat kell elérni, a magashozamú gyap­jútermelésnek pedig ára van, amint azt Retter György mondja — a jó takarmányozás; Az elvónült, kilú- gozódott, penészes széna a juhok­nak sem való. A juhtenyésztés ak­kor jövedelmező, ha olcsó takar­mánnyal, illetve kevés ráfordítással sokat teaméinek a juhászatok. A semmiért azonban valamit várni még a juhcktól sem lehet; Retter György jó juhász, így is­merik a Táncsics Termelőszövetke­zetben és szerte a megyében is. Ta­karmány nélkül azonban a jó ju­hász is keveset tud tenni és igy ért­hető, ha a Táncsics TSZ vezetői és a juhász nincsenek mindig egy gondolaton A legfőbb probléma a takarmányozás. így történt aztán az elmúlt évben is, hegy az átteleltetés. naponta és egyedenként átlagosan 70—80 dkg. gyenge minőségű szénával és mint­egy napi 40 deka kompakt abrak­takarmánnyal történt; Az abrak- tákarékosságot sajnos, a juhászai­ban szinte túlzásba vitték. A termelőszövetkezet állatte­nyésztője is híve a juhtenyésztés­nek, ha lehet azonban, igen szűkre szabja a juhok takarmányadagját. Ezév elején az anyákon 5 cm fürt- hosszúságú tömött gyapjút láttam, ami nagyjából biztosította is a várt nyíróeúlyt, hiszen a törzsnyájnál az átlagos nyírósúly 6 kg 51 deka lett. Ez pedig megyénkben a legjobbnak számít. Jobb takarmányozás bizto­sította volna azt is, hogy az idén elérjék a 7 kg-on felüli átlagos nyírósúlyt, még az idei kedvezőt­len tavaszi időjárás mellett is. A gazdasági év mérlegének elkészíté­sénél és a jövő esztendei tervek ki­dolgozásánál nem árt arra figyel­meztetni a Táncsics Termelőszövet­kezet vezetőit, hegy a szarvas- marha tenyésztés mellett az eddi­ginél sokkal jobban törődjenek a juhászattal. Hiszen az idei zászámadásra a Táncsics TSZ juhászaié újból meg­mutatta létjogosultságát. Gyapjú- termelési tervét 139 százalékra tel­jesítette. Már az első félévben kö­zel 3000 liter, pontosabban 2882 liter tejet fejtek. És hogy teljes le­gyen az idei eredményességi nap- tál", a 150 anyajuhnál 171 százalékos volt a bárányozási százalék. A termelőszövetkezet a beszállított gyapjúért 120 000 forintot kapott. A tehenészet számára is a juhte­nyésztés volt a segítő, mert a ju­hászat pótolta, amit a tehenészet nem tudott nyújtani a tejbéadási kötelezettség teljesítésében. A juh tenyészet jó zárszámadásá­nak fényét az is előre vetíti, hogy Retter György ebben az évben 18 bárányt és mintegy 80 küó gyapjút kapott a bárányozási és a gyapjú­terv teljesítéséért jutalmul. Munka­egységeinek száma 800-on felül van és előreláthatólag igen szép lesz a jövedelme. A termelőszövetkezet vezetőit egy látogatás alkalmával a juhá­szat takarmányozási kérdésének el­hanyagolásáért bírálat érte. Ered­ménye mutatkozik, hiszen ebben az évben a tavalyi tapasztalatokon okulva, nagyobb területeken vetet­tek pillangós és szálas takarmány­növényt. Ez az eredmény azonban még nem kielégítő. A zárszámadási mérleg és a jövőévi terv elkészíté­sénél ne feledkezzenek el a tur­kevei Táncsics TSZ vezetői a ju­hászairól sem. A hibákat leszámítva, elmond­hatjuk a szövetkezet juhásza tárói, hogy egészévi eredményességével jelentős mértékben hozzájárult a munkaegységre járó részesedés emeléséhez. Szabó Illés, főállattenyesztő. Ünnepségek, előadások, kiállítások lesznek a megyében az Ukrán Hét alkalmával A Magyar-Szovjet Társaság or­szágszerte Szovjet-Ukrajna Hetet rendez. Az ünnepi hét november 27-től december 4-ig tart. Ünnepé­lyes megnyitása megyénkben no­vember 28-án lesz Szolnokon a Szigligeti Színházban. A Magyar-Szovjet Társasággal karöltve a tanácsok, a DISZ és a TTIT gazdag programot dolgoztak ki az Ukrán Hétre. A Szovjet-ük- rajnában járt diákok, küldöttségek tagjai élménybeszámolókat tarta­nak, ezenkívül előadások lesznek „.4 virágzó Szovjet-Ukrajna’’ címmel. A DISZ és a MÖHOSZ 8 előadáson emlékezik meg az ukrán partizá­nok hősi harcáról a második világ­háború alatt. Az Állami Könyvterjesztő, a DISZ és az MSZT a helyi nép­könyvtárakkal karöltve kiállítást rendez ukrán írók műveiből. Ezen­kívül képkiállítás lesz, amely be-, mutatja Ukrajna kolhozait. Ukrán zeneszerzők műveiből zenei esteket rendeznek Szolnokon, a vidéki vá­rosokban és a járási székhelyeken.

Next

/
Thumbnails
Contents