Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének határozata

az alapszervezeti párt vezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és^ a^ revíziós bizottságok ájjáválasztásáról 1956. Január 1 és április 2iá közolt

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetük vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási. a a városi, a megyei, a budapesti párt- bizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról

a párttaggyűlések, illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10— április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5— április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat. '

I.

Az alapszervezetekben a beszá-1 lasztása a következőképpen történ- moló és a pártvezetőségek újjává-' jék.

A) A taggyűlés és a beszámoló

1. Az aiapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, .úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A párt- szervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnya) rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincse- nék elmaradva, a tagsági járulék 1 2 3 4 5 6

fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képvi selőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választ' hatók: a) Az alapszervezet nyilván tartásában szereplő párttagok; b) A területi aiapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is meg választhatók, kik bár valamely üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető aiapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is. akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb párlérte- kezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség elő' zetesen tárgyalja meg. Ha valame lyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

ti) A jelölés és a válaszfás as alapszervezet taggyűléséi!

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a párt- szervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek szama összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazatszedö bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedö bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a párt- szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi, tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagol és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben. ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjel'ltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlevő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelöltekét.

b) Azokban az alapszervezetekjelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szüne tét rendel el.

3. A szavazás módja;

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pcd;g áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevét húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokat kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, saját- kezüleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlálá- sának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlál áfához. 1-Ia ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedö bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést be- 'zárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tag jelöltek létszáma együttesen a ti zet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkár-helyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, a másodpéldányát pedig mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál keve sebb és héttő, vagy ennél több alap- szervezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-kü'ön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi uártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

ben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlevő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak. mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az el nők által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen éfetrajzukat röviden ismertetni; a fel telt kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés á’tal szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szava zólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani;

A szavazólapra először a jelölő bizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavaz;»tok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetek’oén, ahól néni választanak jelölőbizötságot, a kapott szavazatok arányában kell a

II.

A) A pártértekesclel ég a beszámoló

1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjává- lasztása, valamint a felsőbb párt- értekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezlelet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezletén a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb párt- szerveik megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek reszt. Szavazati jogúik van azoknak, akiket az alap- szervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s kül- döttigazolvóminyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezelek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a me gyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—6U0-nál, a budapesti pártértekezleten 600—300 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási Jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni a) Az alapszervezetekben meg választandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó páti-értekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten ftárom napirendi pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezető?,égválasztó pártértekezlelnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszerve zet további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb partértekezletre.

8. A pártbizottság és a revízió' bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg: ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a párt- bizottságig illetve revíziós bizottsági illésen kifejteit álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten

A jelölőbizottság a pártertekeZlét

tanácskozása által összeállítja a jé" löltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésére tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Külön- külön kell szavazásra bocsátásai a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek javasolt elvtársalk névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezleten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében történik; miután a jelölőbizottság által beterjesztett jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezle leken részvevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik.

5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania.

6. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat.

7. A titkos választás alatt a párt- értekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

3. A szavazás megkezdése előtt a szavizatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy mindén szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány pártbizottságí tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a. pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokéi beírni. A szavazólapot a küldöttek sajátke- zűleg dobják a zárt urnába.

9. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok ösüzeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepei, csak egy szavazatnak szánüt. A pártbizottság megválasztott tagjainak, póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek

kifejtheti.

ti) A jelölés és a szavazás a pártéricltezlefen

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget. va1 amint a jegyzőt.

b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek jelölésére;

c) Az 5—8 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek meg bízóleveléinek. a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú sza-azar szedő bl- ?> 'tságot í; szavazatok össze számlálására.

2, A pártértekezleten titkos szavazással választják:

a) A pártbizottság tagjait, pót tagjait és a revíziós bizottság tagjait.

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási teggal bíró küldötteket.

3. A jelölés és a szavazás előtt a oártértekezlet elnöke bejelenti, hogy felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártblzottságbc hány tagot, póttagot és a revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértékezletfé hány küldöttet választanak.

4. A letépő pártbizottság és re rí nős bizottság jelölt névsort előzetesen nem terjeszthet be,

azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

10. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás ered - mányét úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másik példányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek.

11. A megválasztott pártbizottság és revíziós bizottság a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését, A pártbizottság nyílt szavazással1 megválasztja a párt-végrehajtóbizottságot <% a nárr-w~HSág titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválasztja a fegyelmi bizottságot.

A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a revíziós bizottság elnökét.

A még választót pártbizottságét és oárt-végrebajtóbiZot-tságót, tóvábbá a revíziós bizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.