Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
1955 november 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdaság 673 millió forint értékű gépet kap 1936-ban (Folytatás a 2-ik oldalról.) 1956-ban a mezőgazdaság összesen 673 millió forint értékű gépet kap. Ez lehetővé teszi, hogy az állami mezőgazdasági gépállomások; összes traktor- és motormunkáit normál holdakban számítva 12 százalékkal emeljék. A mezőgazdasági termelés általános emelkedésénél jóval nagyobb arányban fog növekedni a mező- gazdaság árutermelése. Az összes begyűjtésen belül a szabadfelvásárlás 31 százalékról közel 40 százalékra emelkedik, ami jelentős anyagi előnyöíkhöz juttatja a termelőket. Az ipari és a mezőgazdasági termelés emelkedéséből kifolyólag megnőnek a közlekedés 1956. évi szállítási feladatai. Az áruszállítás 4,7 százalékkal emelkedik. Minthogy az áruszállítások legnagyobb részének terhe továbbra is a vasutakra nehezedik, tervünk elsősorban a vasutak teljesítőképességének az előző éveiknél nagyobb arányú növeléséről gondoskodik. 1956-ban 1680 új tehergépkocsit bocsátunk a közlekedés rendelkezésére. A hírközlésinél jelentős fejlődést érünk el a távbeszélő főközpontok fejlesztésében. Gyorsított ütemben folytatjuk a televízió bevezetésére irányuló munkálatokat, hogy a nagyteljesítményű 12 kw-os adó 1957-ben megkezdhesse működését. Az ideinél 30 százalékkal több beruházás — állami erőből 1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat. Állami erőből 12 204 millió forintot irányiunk elő beruházásokra, ami az 1955-ös tervezethez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel 1 milliárd forint további beruházással számolunk részint a szövetkezetek saját eszközeiből, részint község- és vállalatfejlesztési alapokból, valamint a magánerőből történő lakásépítés terű létén. 1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. A nehézipari beruházásokra fordított összeg 3460 millió forintról 4580 millió forintra növekszik és az egész beruházási összeg közel 39 százalékét teszi ki. Az anyagbázis kiszélesítését szolgálják a bányászati beruházások, melyek az egész beruházási összeg 1/9-ét teszik ki. A kohászati beruházásokat 1955-höz képest mintegy 43 százalékkal, az építőanyagipar beruházásait százalékkal növeljük. A villamosenergiaipari beruházásokra 110O millió forintot fordítunk, közel másfélszeresét az 1955-ben erre a célra fordított összegnek. Megindítjuk a Tiszamenti Vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz. Megkezdődik Szörnyben egy modern krakk-üzem létesítése, Sztálinvárosban szalmacellulóze- üzem építését kezdjük meg. Folytatjuk a rudabányai ércdúsító építését. Energetikai bázisunk kibővítésére folytatjuk a tiszapalkonyai nagy erőmű építését és ugyanakkor megkezdjük Pécsűjhelyen egy másik nagy új erőmű létc- ' sítését. Á Szovjetunió által nyújtott hatalmas jelentőségű támogatás felhasználásával megkezdjük az első magyar atomreaktor építését és biztosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv folyamán megteremtsük az első magyar atomerőmű alapjait. (Taps.) 1956-ban összesen 758 millió forintot fordítunk gépipari beruházásokra, kétszer annyit, mint 1955-ben. Jelentős összeget, 95 millió forintot fordítunk a gyengeáramú ipar fejlesztésére. 1956-ban összesein 2200 millió forint értékű beruházást fordítunk állami erőből a mezőgazdaság céljaira, az összes beruházások 18 százalékát. Ennek az összegnek legnagyobb részét a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére fordítjuk: 697 millió forintot az ál lami gazdaságokra, 409 millió forintot a gépállomásokra, 332 millió forintot a termelőszövetkezetekre, Nagy összegek lakásépítésre, szociális, kommunális és kulturális célokra A közlekedési beruházások 1956- ban 1148 millió forintot tesznek ki és 46 százalékkal magasabbak, mint 1955-ben. Az összes beruházások majdnem egyötödét lakásépítésre, szociális, kommunális és kulturális célokra fordítjuk. Legnagyobb mértékű emelkedést az állami erőből lakásépítésre szánt összegek mutatnak, amelyek az egész ország területén 70 százalékkal. Budapesten pedig 120 százalékkal magasabbak, mint 1955- ben. Ha ezeket a nagy összegeket takarékosan és észszerűen használjuk fel és nem a nagykom- fortos lakások építésére, hanem minél több jól megépített egyszerű kislakás építésére helyezzük a hangsúlyt, úgy mód nyílik 1956-ban a jelenleg uiég nagyon kedvezőtlen lakáshelyzet erezhető megjavítására. 1956- ban jelentősen növekednek a munkavédelmi beruházások, ameí lyev 170 millió forintot tesznek ki. Növeljük a felújításokra fordított öszeeóket, amelyek vállalati és költségvetési vonalon összesen 5326 millió forintot tesznek ki, 19,2 százalékkal többet, mint 1955-ben. 1956-ban az építőipar termelése ?3,1 százalékkal nő. Nagy súlyt helyezünk az előregyártóit könnyű betonelemek és nagyméretű falazótestek alkalmazására, ami lehetővé teszi az építkezések lényeges meggyorsítását. Aíinak ellenére, hogy az elosztható neTnzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát fordítjuk az állóalapok növelésére, mint 1055-ben, a lakosság fogyasztási alapját Is több mint háronunilliárd forinttal, 1955-höz képest 4,7 százalékkal emeljük, ami az élet- színvonal újabb javulását jelenti. A fogyasztási alapnak ez a növelése lehetővé teszi bérrendszerünk egyes aránytalanságainak kiküszöbölését és főiként olyan bérügyi intézkedéseket, amelyek a műszaki fejlesztés előrevitelét, az abban való anyagi érdekeltségét biztosítják. A lakosság jövedelemnövekedéséből kiindulva, a kiskereskedelmi áruforgalom 4,1 százalékos növelését irányozzuk elő. Az élelmiszerek között például 10 százalékkal emelkedik a hús és húskészítmények forgalma. Az életszínvonal emelésében jelentős szerepet fog játszani a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátásának számottevő megjavulása. 1956-ban kilencvennégy községet fogunk villamosítani. 1936. évi tervünk új lépcsőfokot jelent abban a hatalmas gazdasági átalakulásban, amely hazánkban a felszabadulás óta folyik. 1956-ban Magyarországon minden lakosra négy és félszer annyi villamosenergia fogyasztás, több mint két és félszer annyi hensereltacél-ter- melés fog esni, mint 1938-ban. Egy kát. holdon több mint ötször annyi műtrágyát fogunk felhasználni, mint Horthy-Magyarországon. Az égy főre eső cukorfogyasztás több mint kétszerese lesz az 1938. évinek.! 1956-ban ötször annyi bölcsődei férőhellyel, négy és félszer annyi kulturotthonnal fogunk rendelkezni, mint 1950-ben. A második ötéves tervet szélesebb ukpokon^ magasabb színvonalon indítjuk meg A második ötéves tervet sokkal szélesebb alapokon, sokkal magasabb színvonalon indítjuk meg, mint 1950-ben az első ötéves tervet. A magasabb kiindulási pont arra kötelez minket, hogy a szocializmust továbbépítve, második ötéves tervünk éveiben is gyors léptekkel vigyük előre a gazdasági fejlődést, és olyan eredményeket érjünk el, amelyek megfelelnek népgazdaságunk nagy erőforrásainak, amelyek méltók népünk hősi erőfeszítéseihez. (Taps.) Fejlődésünk távlatait, a gazdasági fejlődés során elérendő színvonalat az szabja meg, hogy egyre szilárdabb szocialista alapokra felépülő országunknak a számunkra legfontosabb területeken belátható időn belül el kell érnie a jelenleg előttünk járó fejlettebb országok színvonalát. Fel kell használnunk népgazdaságunk hatalmas belső tartalékait Béréi elvtárs a továbbiak során népgazdaságunk hatalmas belső tartalékairól szólt. Miben állanak ezek a tartalékok? Először is a műszaki színvonal is a emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figyelembe nem vett eredményeiben. Hatalmas tartalékaink vannak másodszor a takarékosság következetes megvalósításában. Végül további tartalékok rejlenek abban a baráti együttműködésben, amely egyre jobban mégszilárdul országunk és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor több állama között. Mindent el kell követnünk, hogy még jobban elmélyítsük a gazdasági és műszaki együttműködést a Szovjetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran éljünk a nemzetközi munkamegosztás által teremtett új lehetőségekkel. (Taps.) Most, amikor befejezzük 1956. évi tervünk kidolgozását, elmondhatjuk, hogy ez csak kezdete az eredményes tervező munkának. A mi tervező munkánk csak akkor lesz célravezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervfegyelmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az állami és gazdasági szervek vezetőinek es munkatársainak és legfőképp a széles dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésére. Csak a dolgozók millióinak akarata, tudatos erőfeszítése. szocialista munkaversenye biztostíhatja a terv sikeres megvalósítását, a tervben kitűzött célok elérését. Csak a dolgozók aktív közreműködése mellett valósítható meg a terv végrehajtásának olyan ellenőrzése, amely lehetővé teszi* hogy a tervet megvalósítása során javítsuk és tökéletesítsük és így biztosítsuk azt a tervszerű vezetést, amely megfelel a lenini követelményeknek és amelyre a mi országunknak. a mi népgazdaságunknak is szüksége van. 1956. évi tervünk sikerének legfőbb feltétele abban áll, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túlteljesítésére. a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, második ötéves tervünk sikeres megindítására. Kérem a t. országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági tervnek ismertetésemben kifejtett irányelveit vegye tudomásul. (Hosszantartó taps.) ........................... lém ához viszonyítva alárendelt jél- legű. A Szovjetunió —1 mondotta — Molctov elvrtárs, ezért javasolt egy európai kollektív biztonsági egyezményt. Ha egyes nyugati államok még nem képesek az egész Európára kiterjedd kollektív biztonsági szervezet megteremtésére, akkor Európa egy részének biztonsági egyezményéivel lehetne kezdeni. Ez az egyezmény magába foglalná mindkét német államot és azokat az európai országokat, amelyek már most készek belépni ebbe a szervezetbe. A kormányfők irányelvei közvetlenül utalnak erre is. Más javaslatokat is tettünk ugyanezzel a céllal. Megállapodás azonban még nem jött létre. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselőinek törekvése egyáltalán nem felel meg a kormányfők döntéseinek. Sajnálkozásunkat kell kifejeznünk afölött, hogy értekezletünkön nem sikerült elérni a német kérdés kellő kezelését — mondotta ezután Molotov elvtárs. — Jóllehet, a nyugati hatalmak képviselői sokat és szívesen beszéltek. Németországról, mégsem járultak hozzá ahhoz, hogy meghallgassák a német nép képviselőit. Molotov elvtárs rámutatott arra: most nem lehet úgy megoldani a német kérdést, ha nem veszik tekintetbe azt a tényt, hegy két különböző társadalmi berendezésű német állam van. Mi amellett vagyunk, hogy Németország egysége szabad össznómet választások alapján helyreálljon. Nem segíthetjük azonban Németország egyetlen része militarizálásának terveit sem, .még kevésbé egész Németország újra felfegyverzésének terveit. Olyan tervezetet terjesztettek elénk, amely szerint Németország újraegyesítése egész Németország remilitarizáiásától és nemcsak Nyu- ipo'jMi• ívnak mm ee már meg is történt, — hanem KeletNémetországnak is az északatlanti tömbbe (NATO) való belépésétől függene. A Német Demokratikus Köztársaság határozottan tiltakozik ez ellen. Az európai biztonság és a német kérdés vitája megmutatta — hangoztatta Molotov elviéire, — hogy az európai biztonság kérdése igen fontos minden európai nép szempontjából és hogyha ezt nem oldják meg. nem lehet megoldani a német kérdést sem. A vita egyúttal azt Is megmutatta, hogy a két német állam fennállása mellett is biztosítani lehet az európai biztonságot. A vita azt is megmutatta, hogy a német kérdés rpegoldásának mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügyévé kell válnia és helyes az NDK javaslata az össz- német Tanács megalakítására. Az európai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalása még nem vezetett bennünket összehangolt . következtetésekre. Reméljük azónban, hogy ez a vita haszonnal jár, hogy e kérdések megoldása nem fog elhúzódni, hogy összehangolt következtetésekre és döntésekre jutunk — állapította meg Molotov elvtárs, Nem lehet süket fülekkel hallgatni a népek óhaját a fegyverkezési hajsza megszüntetésére A világ népei talán semmit sem akarnak annyira, mint a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Süket fülékkel hallgatni a népek szavát annyit jelent, mint nem igazolni a világ békeszenető népeinek bizalmát. Az elért eredményekkel azonban nem lehet dicsekedni — mondotta ezután Mooltcv elvtárs. — Elegendő megismerkedni azzal a javaslattal, amelyet az Amerikai Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Francia- erszág nevében nyújtottak be. Ebben a javaslatban szó sincs a fegyverkezési verseny beszüntetéséről Ez a javaslat egyáltalán nem beszél a fegyverzet csökkentéséről, ez a javaslat teljesen hallgat az atomfegyver eltiltásának szükségességéről, jóllehet, az Egyesült Nemzetek Szervezete már 1946-ban állást fog lalt emellett. A leszerelés kérdésének ilyen kezelése nem járhat pozitív eredménnyel. A Szovjetunió abból indult ki, hogy a jelen helyzetben komoly sikert lehet elérni a leszerelésben és ezen belül a várattam atemtámadás veszélyének megszüntetésében. Ha az ENSZ a négy nagyhatalom kezdeményezésére erkölcsileg és politikailag elítélné az atom- és hidío- génfégyver alkalmazását — ezt nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Molotov elvtárs ezután kitért a szovjet küldöttség más fontos javaslataira, amit a leszereléssel kapcsolatban tett. Sajnos a három nyugati hatalom — mondotta a továbbiakban — e javaslatok közül egyiket sem fogadta el és így anélkül kell befejeznünk ezt az értekezletet, hogy gyakorlati erd-ményre jutottunk volna ebben a fontos ügyben. Mindamellett ez a körülmény nem hathat ki arra az elhatározásunkra, hogy továbbra is síkraszáll- junk a leszerelésért. A szovjet kormány — hangsúlyozta Molotov elvtárs — javaslatokat terjesztett ©lő, annak érdekében hogy szakítsuk .el a Kelet és a Nyugat között emelt korlátokat, amelyek akadályozzák, a zavartalan kereskedelem és a gazdasági kapj esolatek fejlődését. A szovjet küldöttség egész sói- javaslatot terjesz-> tett elő, a kulturális, tudományos, művészeti sportkapcsolatok fejlesz* tésére, az idegenforgalom stb. fejlesztésére vonatkozólag is. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy meg lett volna az alap a megegyezésre ebben a kérdésben, ha az értekezlet valamennyi részivevője a kormányfők irányelveit követte volna és tiszteletben tartotta volna a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A szovjet kormány — mondotta ezután Molotov elvtárs — azonban anélkül, hogy döntésekre várna, gyakorlatilag megvalósítja a kapcsolatok fejlesztését azokkal az országokkal, amelyek erre törekszenek. A Szovjetunió tovább• halad a genfi szellem útján Mj nagy jelentőséget tulajdonítunk a genfi kormányfői értekezlet eredményeinek. Ez az értekezlet kifejezésre juttatta, hogy a népek mindenütt a nemzetközi feszültség enyhülését kívánják. Az értekezlet után a Szovjetunió már egész sor újabb intézkedést tett, amelyeknek célja a genfi szellemnek megfelelően a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása volt. A Szovjetunió továbbra Is ezen az úton fog haladni mindazokkal együtt, akik előtt becsesek a béke és a nemzetközi együttműködés érdekei. A külügyminiszterek mostani ér- i tekezlete véget ért anélkül, hogy ’ bármiféle végleges határozatot hozott volna. Ez az értekezlet bebizonyította. hogy a nemzetközi feszültség ügyében mindennemű elöbbre- vivő lépés nem kis nehézségekkel jár, szükségessé teszi azoknak az akadályoknak és a hangulatoknak leküzdését, amelyek nem ritkán nem előre viszik, hanem viszafelé húzzák az ügyet. Az értekezlet egyúttal elősegítette, hogy ráirányítsuk a széles körök figyelmét korunk legégetőbb kérdéseire. Lehetetlen, hogy ez ne járjon pozitív következményekkel. Nemcsak az akadályok váltak világosabbá, hanem a problémák meg• oldásának lehetőségei is Most nemcsak az akadályok váltak világossá, hanem azok a széleskörű lehetőségek is, amelyek megvannak a problémák sikeres megoldására: Meggyőződésünk, hogy a mostani értekezlet hasznos lesz a nemzetközi együttműködés fejlődése és a nemzetközi feszültség további enyhülése szempontjából. c i A nyugati hatalmak álláspontja nem felelt meg a kormányfők döntéseinek Molotov elvtárs nyilatkozata a záróülésen Befejeződött a külügyminiszterek értekezlete Zárókozlemény a három kérdésről, amelynek megvitatását a? irány elvek alapján rájuk bízták, mégpedig 1. az európa biztonság és Németország; 2. a leszerelés; 3. a Kele és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdé séről. A külügyminiszterek megegyeztek abban, bog; tárgyalásaik eredményeiről jelentést tesznek kor mányfőiknek és javasolják, hogy a külügyminiszte rek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai ütői szabályozzák. Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió, és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1955 október 27-toI november 16-ig Genfben megtartott értekezletéről az alábbi közleményt adták ki: Azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a négy kormányfő, júliusban, Genfben megtartott értekezlete után adott ki, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955 október J7-től november 16-ig értekezletet tartottak Genfben. Őszinte és átfogó eszmecsere folyt le közöttük arról Ä genfi értekezlet ziröiilésén nyilatkozatot tott Molotov elvtárs szovjet külügyminiszter is. Nyilatkozatát az alábbiakban kivonatosan ismertetjük: Molotov elvtáns bevezetőben hangoztatta: a négy külügyminiszter értekezletének az volt a célja, hogy megvitassák a nemzetközi élet megérett problémáit, és közös erőfeszítésekkel törekedjenek a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a bizalom helyreállítására. A fő probléma — mondotta ezután, — amelyet meg kellett vitatnunk, az európai biztonság és ezzel összefüggésben Németország kérdése volt. Molotov elvtárs hangsúlyozta: nagyon természetes, hogy az európai népek számára az első helyen az európai biztonság problémája
