Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
2 SZOLNOK MECi VEI NÉPLAP 1955 november 17. Jövő évi tervünk új lépcsőfok a szocialista Magyarország megteremtésében Béréi Andor elvtárs beszámolója az 1956. évi népgazdasági lervről Az 1956. évi népgazdasági terv az első lépést jelenti új ötéves tervünk megvalósításához. Az idén mindent elkövettünk — nem várva be a második ötéves terv végleges kidolgozását —, hogy az 1956. évi népgazdasági tervet minél korábban tető alá hozzuk. Első ízben sikerült elérnünk, hogy már novemberben a Minisztertanács által jóváhagyott tervvel rendelkezünk. December elején minden vállalat és intézmény már összes részletében ismerni fogja jövő évi tervét. Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán, valamint Központi Vezetőségünk márciusi és azt követő ülésein hozott határozatai szabják meg. A második ötéves terv első évében mindenekelőtt a szocializmus építésének ügyét kell elöre- vinnünk. Ezek a történelmi jelentőségű határozatok leleplezték és elítélték azokat az antimarxista, jobboldali opportunista felfogásokat, amelyek a nehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemondást hirdették. A párt határozatai világosan leszögezik, hogy hazánkra vonatkozóan is teljes mértékben érvényes a marxizmus—leninizmusnak az a tanítása, amely szerint a szocializmus eredményes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakítása útján lehetséges. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükségszerű előfeltételeitől. Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése, az életszínvonal fokozatos emelése —• ami a szocializmus alaptörvényéből kötelezően következik — csak akkor valósítható meg, ha a termelés szakadatlanul emelkedik, ha a korszerű technika alkalmazása eredményeképp állandóan növekszik a munka termelékenysége és csökken a termékek önköltsége. A második ötéves terv első évében mindenekelőtt a szocializmus építésének ügyét kell előrevinnünk és ezt csak úgy érhetjük el, ha tovább növeljük a szocialista ipar súlyát a népgazdaságban, ha megerősítjük és kiszélesítjük az állami és szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást a mezőgazdaságban. Ez a legfontosabb feltétele mezőgazda- sági termelésünk fejlesztésének is. 1956-ban további előrehaladást kell elérnünk a dolgozók életszínvonalának emelésében, de ezt csak úgy tudjuk szilárdan megalapozni, ha jelentősen nő az előállított termékek mennyisége, emelkedik az egy munkásra eső termelés értéke és csökkennek a különböző termékek előállítására fordított költségek 1956. évi népgazdasági tervünk tehát az új technika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség további csökkentésének jegyében áll. A Magyar Dolgozóik Pártjának határozatai élesen elítélték azokat, akik liberális módon eltűrték a lazaságot, a fegyelmezetlenséget, a pazarlást, vagy egyenesen bátorították ezeket és leszögezik, hogy a szocialista építőmunkát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takarékosság tehetik eredményessé. 1956. évi népgazdasági tervünk ezeknek a követélményeknek felel meg. 1956. évi népgazdasági tervünk a Magyar Dolgozók Pártjának ezekre a marxizmus—leninizmus tanításaiból fakadó irányelveire épül fel. Munkánk akkor lesz eredményes, ha a terv végrehajtása során is tántoríthatatlanul kitartunk ezek mellett az irányelvek mellett, ezektől nem térünk el sem jobbra, sem balra! Sikeresen teljesítjük az 1955. évi tervet 1956. évi tervünk kidolgozásánál gondosan figyelembe vettük azokat az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek az 1955. évi terv megvalósítása során mutatkoznak. Az 1955. évi népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következményeit kiküszöbölve új lendületet adjon a termelésnek és az egész szocialista építőmunkának, ezzel szilárd alapra helyezze a lakosság megnövekedett életszínvonalát, és ugyanakkor kedvező előfeltételeket teremtsen a második ötéves terv megindításához: A párt márciusi, áprilisi és júniusi határozataira és a kormány megfelelő intézkedéseire támaszkodva, az 1955. évi tervnek ezeket a feladatait egészében sikeresen oldjuk meg. Az eredményeket azért érhettük el, mert a Magyar Dolgozók Pártja teljes erővel, következetesen fellépett a jobboldali opportunizmussal szemben, mert eredményesen mozgósította a város és a falu dolgozóit a népgazdasági terv' teljesítésére és túlteljesítésére, mert munkásosztályunk és az egész dolgozó nép odaadó munkával, kitartó erőfeszítéssel helytállóit a termelés frontján. Az 1955. évi terv végrehajtása során elért eredményekhez igen nagymértékben hozzájárult az az önzetlen baráti segítség, amelyet elsősorban a Szovjetunió kormánya, valamint a népi demokratikus országok nyújtottak nekünk. A hiányosságokkal kapcsolatban a következőket mondotta Béréi elvtárs: Az 1955. évi tervteljesítésünk fogyatékosságait csak úgy tudjuk kiküszöbölni 1956-ban, ha nem szépítjük, nem kicsinyeljük le ezekét. Nyíltan kell beszélnünk az 1955. évi terv végrehajtása során mutatkozó legsúlyosabb hiányosságról: külkereskedelmi tervünk néni kielégítő teljesítéséről is. Az 1Ő56. évi terv központi jelentőségű kérdésé, hogy a felesleges importot kiküszöböljük, exporttevékenységünket ugyanakkor lényegesen megjavítsuk és így olyan tartalékokat gyűjtsünk devizában és importanyagokban, amelyek külkeréske- delmi forgalmunkat a tőkés országok viszonylatában is a lehető legbiztonságosabbá teszik, ügy kell folytatnunk 1956-ban a szocializmus alapjainak lerakását, a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság szocialista átalakítását, úgy kell fejlesztenünk a mezőgazdasági termelést és fokozatosan növelnünk a dolgozók életszínvonalát, hogy ezzel egyidejűleg megjavítsuk külkereskedelmünk összetételét és arányait, hogy gazdaságosabbá legyük kereskedelmi kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Az 1956. évi népgazdasági terv legfontosabb feladatai Ezekből az alapvető célkitűzésekből következnek azok a legfontosabb feladatok és előirányzatok, amelyeket 1956. évi tervünk tartal- mazj I-1956. évi tervünkben előirányozzuk a népgazdaság szocialista szektorának további megerősítését cs kiszélesítését. A mezőgazdaságban számolunk a termelőszövetkezeti szektor szántóterületének további növekedésével; ezt a párt és a kormány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének további fokozására, a parasztok önkéntes belépésére alapozzuk A szocializmus alapjainak kiszélesedése kifejezést nyer abban, hogy megnő a szocialista szektor részesedése a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a részesedés 1956- ban 74,5 százalékot fog kitenni, szemben az 1955-ben elért 73 százalékkal. 2* Az 1956. évi terv fontos feladata a nehézipar jelentős fejlesztése, népgazdasági súlyának növelése; ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előrevitelének és a második ötéves terv szilárd megalapozásának. Mig az utóbbi két év folyamán a nehézipar aránya az ipar össztermelésében csökkent, 1956-ban a nehézipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46,5 százalékát fogja kitenni. 3, 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági termelés további növelését. Elsősorban a a mezőgazdaság erősödő szocialista szektorára támaszkodva és ugyanakkor támogatva az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok termelési lehetőségeit is, 1956-ban az 1955. évihez képest, a mezőgazdasági termelés értékének 3 százalékos növelését irányozzuk elő, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredményekre, komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehetővé teszi — a szabadfelvásárlás és a szerződéses termeltetés növekedésének eredményeként — a begyűjtés 7,5 százalékos növelését, az élelmiszeripari termelés 10,1 százalékos emelését és mindezek alapján a lakosság élelmiszerellátásának megjavítását. 4, Az 1956. évi terv központi jelentőségű feladatként — aktív külkereskedelmi egyenleget irányoz elő úgy a baráti, mint a ká- pitalista országokkal, éspedig az év első negyedétől kezdve. 5. 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a műszaki színvonal eddiginél sokkal gyorsabb emelésének, az új technika fokozott alkalmazásának. 6.1956. évi térvünk előirányoz- za a takarékosság fokozását minden téren és mindenekelőtt az anyagok felhasználásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján a nfinísztériumi iparban az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 7.1956-ban a nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét fordítjuk az wllóalapak bővítésére, mint 1955 ben. A nemzeti jövedelem 1955-höz képest 6,2 százalékkal növekszik, a beruházásokra viszont 30 százalékkal többet fordítunk, mint 1955- ben. A beruházások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. 8. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fogyasztásra fordított részének oly mértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év folyamán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét, és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arányában növekedjék. 9. Végül az 1956. évi terv fontos feladata o baráti országokkal váló gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztése és kibővítése. ható szén termelését 1955-höz képest 18 százalékkal emeljük. A másik nagyfontosságú alapanyagunk, a kőolaj termelését 1958- ban 6,6 százalékkal emeljük. Ugyanakkor csaknem 40 százalékkal növeljük a kőolajfeltárásra irányuló kutatófúrásokat. A harmadik döntő jelentőségű nyersanyagforrásunk: a bauxit feldolgozása alapján tervünk a timföldtermelés 15,6 százalékos és az alumíniumtömbtermelés 10.8 százalékos növelését irányozza elő. A színesfém-behozatal csökkentése szempontjából számottevő jelentőségű a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító üzembehelyezése, amelynek eredményeként 1956-ban megkezdjük a kinyert ólom-szín- por nagyüzemű kohósítását. . Az építkezések növelése, valamint a lakosság építőanyag-szükségletének emelkedése szükségessé teszi az építőanyag-termelés jelentős fokozását. Különösen nagy arányokban emeljük a fcetenanyagok előállítását, amelyekkel nehezen beszerezhető fanyagokat helyettesíthetünk.. Jelentősen bővül kohászatunk hazai nyersanyag-bázisa. A barnavasérc termelését közel 12 százalékkal növeljük és a sztálinvárosi ércelőkészítő üzembelépése további importanyag-megtakarítást tesz lehetővé. Kohókoksz-g'yártásunk a sztálinvárosi kokszoló üzembehelyezésével háromszorosára fog emélkedni. Üzembelép a második sztálinvárosi nagykohö is. Mindez lehetővé teszi a hengerelt acél termelésének 5,7 százalékkal való növelését. Villamosenergia-termelésünk 8,7 százalékkal bővül, vagyis nagyobb arányban, niint az ipari termelés átlagos növekedése. Fordulat a nagyipar és a nehézipar Javára Vizsgáljuk meg röviden, hogyan irányozza elő az 1956. évi terv a népgazdaság legfontosabb területeinek fejlődését. Népgazdaságunk döntő jelentőségű ágában, a szocialista iparban a teljes termelés 6 százalékos növelését irányozzuk elő. Figyelembe kell venni, hogy a termelés 6 százalékos emelkedése mellett az iparban jelentős szerkezeti átalakításokat irányozzunk elő. Amíg az utolsó két évben az iparon belül egyrészt a könnyűipar gyorsabban fejlődött, mint a nehézipar, és másrészt a helyi és szövetkezeti ipar fejlődése felülmúlta a minisztériumi nagyiparét — 1956. évi tervünk fordulatot irányoz elő a nagyipar és a nehézipar javára. A minisztériumi nagyipar termelése 6,8 százalékkal fog növekedni, míg a helyi és szövetkezeti iparé csak 1,6 százalékkal. A nehézipar termelése 10,1 százalékkal fog növekedni, míg a könnyűipar termelése 3,8 százalékkal csökken: A nehézipari termelés jelentős emelésére szükség van, hogy megfelelő mértékben láthassuk el termelőeszközökkel és berendezésekkel a termelés többi ágát, és nem utolsósorban a külkereskedelmet, nem is szólva lakoságunk növekvő keresletéről a vas- és fémipari cikkek iránt. Egyes könnyűipari cikkek exportja nem bizonyult gazdaságosnak. Ugyanakkor ruházati és más könnyűipari cikkekben igen jelentős készletekkel rendelkezünk és így a könnyűipar csökkentett termelése mellett is - nagymértékben javítani fogjuk a lakosság ellátását könnyűipari termékekkel. 1956-ban különös gondol fordítunk azon iparágak termelésének fokozására, amelyek az ipar többi ágát nyersanyaggal, illetve félkésztermékkel látják el. A szénbányászati termelést 7—8 százalékkal emeljük és ugyanak- kór a széntermelésen belül növeljük a feketeszén arányát és ászén átlagos kalóriaértékétj A kökszolIpárunk fejlesztésének alapja: az nj technika, a gazdaságosabb termelés 1956. évi tervünk nagymértékben, 11,9 százalékkal növeli a gépipar termelését. Minthogy kohászati termelésünk átlagosan csak sokkal kisebb mértékben emelkedik, gépiparunk anyagellátását csak úgy tudjuk biztosítani, ha a gépiparban jelentősén fokozzuk az anyagtakarékósságot és csökkentjük a gépek súlyát, A gépipari fejlődés irányét 1956- ban az szabja meg, hogy nagymértékben növeljük az új típusú, magasabb műszaki színvonalat megkövetelő, exportcélokra is alkalmas, korszerű gépek, híradástechnikai termékek és műszerek gyártását. Az 1956. évi terv előirányozza a mezőgazdasági gépgyártás nagymértékű fejlesztését is. 1956. évi tervünk különös súlyt helyez a gépipar egyik évek óta húzódó kérdésének, az alkatrész- gyártásnak a megoldására. Minthogy a gépipar fejlődése döntően meghatározza valamennyi iparág fejlődését, 1956. évi tervünkben a gépiparban a technika különösen nagyarányú fejlesztésére törekszünk. Az összes iparágak között a vegyipar termelése emelkedik a legnagyobb arányban, 13.8 százalékkal 1955-höz képest. Különösen nagy jelentőségű a nitrogénműtrágya-termelés több mint háromszorosára való felemelése, valamint, hegy a vegyipar 1956-ban hazai és exportcélokra sokkal több gyógyszert — és köztük számos rendkívül értékes új gyógyszért — is fog előállítani. Könnyűiparunknak csökkentett tennelése mellett — teljes erővel törekednie kell minél több jobb minőségű, korszerű cikk előállítására. Az élelmiszeriparban a termelés 10,1 százalékos növelése érdekébén előirányozzuk a rendelkezésre bocsátott mezőgazdasági termékek és egyéb anyagok jobb felhasználását; Tervünk az ipari termelés egész területén előirányozza a műszaki szittvonal jelentős növelését, a fejlett technológiai eljárások széleskörű bevezetését cs az új technika fokozott alkalmazását. Elsősorban ez alapozza meg a munka termelékenységének 4,8 százalékos emelését. A műszaki fejlesztés térén a gépiparban tesszük a legnagyobb erőfeszítéseket, ezért a termelékenység emelése a gépiparban éri él a legmagasabb fókót: 8,7 százalékot, Az ipari termelés növelésének több mint háromnegyedét a munka ter- melkenységének emelésével érjük eh A műszaki színvonal emelésének együtt kell járnia a fokozott anyag- takarékossággal, a fajlagos anyagfelhasználás javításával, a selejt csökkentésével. Mindén iparágban az önköltség anyaghányadának jelentős csökkentését irányozzuk elő, ami megalapozza áz ipari lermé- jrek önköltségének átlagosan 3 százalékos leszállítását. Mindent el kell követnünk, hogy mezőgazdaságunk saját erejéből ki tudja elégíteni a növekvő igényeket 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az 1956. évi tervben a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelésének elérésére a legfontosabb növényfajták átlagtermését és az állattenyésztés hozamait is magasabb színvonalon irányozzuk elő, mint amit akár az utóbbi öt év, akár a felszabadulás előtti tíz év átlagában elértünk. Ahhoz, hogy a kenyérgabona- eliátást saját erőnkből biztosítsuk, mindenekelőtt szükséges a kenyérgabona vetésterületének növelése az ideihez képest mintegy 150 000 kát. holddal. A rizs vetésterületét viszont — tekintettel az évek óta rizzsel bevetett földek egy részének kimerülésére — 7500 kát. holddal csökkentjük; A növénytermelésben előirányzott aránylag magas átlagtermések eléréséhez szükséges a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása. Állattenyésztésünk fejlesztését kizárólag a hazai takarmány-bázisra építjük fel. Ezért a kukorica vetés- területét az ez évi magas szinten tartjuk és a szálas takarmányra fordított területet mintegy 160 000 kát; holddal növeljük. Ugyanakkor állatállományunk alakulását összhangba hozzuk a rendelkezésre álló takarmányalappal. Fokozott támogatás a szocialista szektornak 1956. évi tervünk különösen nagy súlyt helyez a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, ez évben már megmutatkozott termelési fölények további megszilárdítására. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termésátlagai és hozamai lényegesen meg fogják haladni az egyéni gazdaságokét. Az állami gazdaságok termelésének térvezésében érvényesítettük a mezőgazdasági tervezésnek a Szovjetunióban alkalmazott új módszerét; kötelező előirányzatokat csak az állami gazdaságok termékéi értékesítését jllétően írtunk élő; ezek alapján az állami gazdaságók saját maguk készítik el részletes termelési terveiket. Az 1956. évi terv előirányozza a termelőszövetkezetek fokozott állami támogatását. A termelő- szövetkezetek 21 százalékkal többet fognak beruházásokra fordítani, mint 1955-ben és ezenkívül 50 százalékkal több közép- és rövidlejáratú hitelt kapnak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek messzemenő támogatása mellett 1956-ban is jelentős segítséget nyújtunk az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoknak, hogy termelési lehetőségeiket -ameny- nyire csak lehet — fej tudják használni. (Foly tatás a 3-ik oldalon.)
