Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

2 SZOLNOKMEGYKI NÉPLAP 1955 nóverrtttér 17j A nép jólét emeléséért, a szocialista Magyarország megteremtéséért Hegedűs András elvtárs beszámolója az országgyűlés ülésén A lakosság ellátásának további megjavítására törekszünk (A beszéd első részét előző számunkban közöltük.) vételénél a távirat feladója is je­len volt. (Derültség.) Azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy — tisztesség ne essék szólván — ilyén „ügyintézésre” nincs semmi szük­ségünk. Szigorúan megköveteljük a törvényesség betartását A Minisztertanácsot valamennyi in­tézkedésénél — amelyet népgazda­ságunk fejlesztése, az ipar és a me­zőgazdaság termelésének fokozása érdekében tett — az a cél vezette, hogy a népjólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen. Országunkban a népjólét fellendí­tésének egyik sarkalatos előfelté­tele a lakosság zavartalan ellátása mezőgazdasági termékekkel A me­zőgazdasági termékek kötelező be­gyűjtéséből szánftazó mennyi­ségek az ország lakosságának zavartalan ellátását és a mező- gzadasági 'termékék tervezett kivi­telét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezében a kötelező begyűjtéssel biztosított mennyiség­nél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej, és más fontos élelmiszer- ipari és mezőgazdasági termék áll­jon rendelkezésre. E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek állami szabadfelvásárlási rendszerért ke­resztül széleskörű intézkedéseket foganatosított a lakosság zavarta­lan ellátása érdekében. A dolgozó, parasztság a szabad- felvásárlás keretében az államnak eladott termékekért olyan összeget kap, amelyek a termelés fokozása, új, eddig nem alkalmazott agro­technikai és termelési módszerek bevezetésére ösztönöznek, gazdasá­gossá teszik a többletmunkát. Gon­doljunk csal» arra, hogy az állami szabadfelvásárlás keretében a bú­záért 280, a kukoricáért pedig 240 fonintot fizetünk, tehát lényegesen többet, mint a dolgozó paraszt ter­melési költsége. Az állami szabad­felvásárlás rendszere jelentős sike­reket hozott. Míg tavaly a begyűj­tésen felül alig 3000 vagon kenyér- gabonát vásároltunk fel, az idén az első 10 hónapban 28 160 vagont. Nem kisebbek az eredmények a sertéshízíalási szerződéskötéseknél sem. Ez év október 1-től a jövő év szeptember 30-ig történő átadásra eddig több mint 540 000 hízottser­tést kötöttünk le, háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Az élelmiszerellátás terén azon­ban ez éviben még nem tudtuk tél- jes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet.. Átmeneti nehéz­ségek jelentkeznek a zsírellátásban is. Enyhítésére jelentősebb meny- nyisógű étolajat hoztunk forgalom­ba. A szerződéses hizlalások szám­szerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy foko­zatosan megjavítsa a városok ellá­tását sertéshússal, zsírrai és külön­böző hú termékekkel. ■ Megfelelő mennyiségű és minő­ségű, és a tavalyinál olcsóbb zöld­ség állt és áll a lakosság rendelke­zésére. Meg kell azonban monda­nunk azt is, hogy zöldségkereske­delmünkben még mindig sok a bü­rokratikus vonás, nagyon drága a szállítás, sok a romlás, ami indo­kolatlanul drágítja a Varsókban a zöldségtermékek árát. Az idei jó gyümölcstermés lehe­tővé tette, hogy a városok lakossá­ga nagy mennyiségben és olcsóbban jusson gyümölcshöz, Jelentős a javulás a lakosság ipari termékkel való ellátásában is, amely egy-íkét cikktől eltekintve, úgyszólván zavartalan. Az állam nagy moÉnyiségű ipari árukészlet­tel rendelkezik. A szocialista ke­reskedelemben lévő készletek ez év október 1-én mintegy l4 milliárd forintot tesznek ki. Az életszínvonal alakulásánál fi­gyelembe kell még vennünk a fo­gyasztási termékek forgalmán kí­vül a lakáshelyzetet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem kielé­gítő és sok ezer dolgozó -család él még rossz lakáskörülmények között Budapeten, Miskolcon, Özdon‘ Sal­gótarjánban, Győrött, Pécsett és másutt. A kormány nagy erőfeszí­téseket. tett és tesz azért, hogy meg­gyorsítsa, olcsóbbá tegye a lakás­építést. Az újonnan épülő lakások számainak növelése érdekéiben nem­csak a beruházások összegét növel­jük, hanem csökkentjük az épülő 2—3 szobás lakások számát és át­menetileg több 1 szoba-konyhás la­kást építünk, hogy ilymódon minél több családot tudjunk minél rövi- debb idő alatt lakáshoz juttatni. Népünk fokozódó életerejét, élet- színvonalának emelkedését jelzi a természetes szaporodás örvendetes javulása, a hiánybetegsécek meg­szüntetése, a tibc-s megbetegedések jelentős csökkenése.. Kórházi hálózatunk nagyarányú fejlesztését folytatva, már ez év el­ső felében újabb 1500 ágyat állí­tottunk be. Folytatná kívánjuk ez irányú erőfeszítéseinket és 1956-ban is jelentős fejlesztést tervezünk. Tisztelt országgyűlés! Egész ál­lami munkánk alapja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szi­gorú betartása és betartatása. Hegedűs elvtárs ezután arról be­szélt, hogy gyakran előfordult, hogy állami szeiveink meghátrál­tak az úgynevezett népszerűtlen feladatok megoldása elől. Ennek a megalkuvó, az állami fegyelmet súlyosan sértő gyakorlatnak kez­dünk véget vetni és következete­sen érvényt szerezni jogszabá­lyaink előírásainak; Egyre gyífarabban találkozunk olyan esetekkel, amikor egyes vég­rehajtó bizottságok és más állami szervek túllépve a törvényes le­hetőségeket, erőszakoskodnak és megengedhetetlen törvényellenes eszközökhöz nyúlnak. Már eddig is eltávolítottunk egynéhány tanács­funkcionáriust, aki megsértette a szocialista törvényességet. Nem tűr­tük és a jövőben sem fogjuk meg­tűrni államapparátusunkban az ön- kéíiyeskedöket, azokat, akik meg­szegik törvényeinket és rendele- teinket. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a letűnt úri Magyar- ország különböző rendű és rangú képviselői, az osztályellenség, első­sorban a kulákok közül számosán támadják állami és társadalmi ren­dünket, alapvető jogintézményein­ket. A szocialista törvényesség azonban megköveteli, hogy más­képpen bíráljuk el azoknak a dol­gozóknak az ügyét, akik egész éle­tükben becsületesen dolgoztak, de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben, egy ízben megsértették a népi demokrácia rendelkezéseit. Az ügyészi szervek és bíróságaink egy része nem tesz elég különbsé­get az ilyen kisebb jelentőségű, te­hát a társadalom szempontjából ke­vésbé veszélyes ügyek és a meg­rögzött bűnözők, illetve népi de­mokráciánkkal szembenálló, tuda­tos osztályidegen, ellenséges ' ele­meknek a társadalmat súlyosan veszélyeztető bűntettei között. Változtatni akarunk ezen a hely­zeten. Ezért a Minisztertanács — többek között r— törvénytervezetet terjeszt majd az országgyűlés, illetve az El­nöki Tanács elé a járási, városi és községi tanácsok mellett mű­ködő szabálysértési bizottságok felállításáról. amelyek felhatalmazást kapnának arra, hogy a jelenlegi szabálysér­tési ügyeken túl, az olyan kisebb jelentőségű ügyekben is bírságo­lást a ^almazzanak, amelyekben eddig a bíróságok ítélkeztek. El kell érnünk, hogy a szocia­lista együttélés szabályainak meg­sértőit a becsületes dolgozók jogos erkölcsi felháborodásának olyan légköre vegye körül, amely a tör­vénysértések csökkenéséhez vezet? Az ellenőrzési munka megjavítá­sára szerveztük meg az Állami El­lenőrzési Minisztériürriát, amely a kormány központi ellenőrző szerve. Ezenkívül valamennyi állami és vállalati szervünk vezetőjére is fo­kozott felelősség hárul az ellenőr­zés megjavításában és eredménye­sebbé tételében; A kultúra valamennyi vívmánya szolgálja népünket! Külpolitikánk célja a tartós béke biztosítása A nép jólétéhez, az élet megszé­pítéséhez — és mindazoknak a fel­adatoknak a végrehajtásához, ame­lyekről eddig szó volt — elválaszt­hatatlanul hozzátartozik a dolgozók tudásának, ismeretkörének sokol­dalú bővítése, kultúrájának állan­dó növelése. Az oktatás helyzetéről szólva megállapította, hogy oktatásunk legfőbb hibája az, hogy tanterveink nem veszik eléggé figyelembe a gyakorlati élet követelményéit. Az érettségizett, de tovább nem tanu­lok problémája élesen felvetette gimnáziumi . képzésünk tartalmá­nak és egész középiskolai rendsze­rünknek a hiányosságait. Az álta­lános iskola, de különösen a gim­náziumok és technikumok új tan- terveinek kidolgozásánál már foko­zottan figyelembe vesszük a poli­technikai oktatás követelményeit. Ennek megvalósítása téliét övé te­szi, hogy ifjúságunk tájékozott le­gyen a modern nagyüzemi, ipari és mezőgazdasági termelés alapvető folyamatainak kérdésében, s meg­szerezze a legfontosabb munkaesz­közök használatához szükséges készségeket. A Minisztertanács a közoktatás- ügy dolgozói iránti megbecsülését juttatta kifejezésre, amikor ez év nyarán az óvónők, tanítók és ta­nárok fizetését, felemelte. A dolgozók tudásának növelésé­ben, kiszélesítésében nagy jelentő­séget tulajdonítunk a könyvtárak­nak, meglevő könyvtáraink jobb kihasználásnak és a könyvtárügy fejlesztésének. Népünk szereti a könyveket, amit közkönyvtáraink nagy és egyre növekvő forgalma Azoknak a feladatoknak a sike­res elvégzéséhez, amelyek a nép­gazdaság, a kultúra és tudomány területén előttünk állnak, tovább kell erősítenünk népi államunkat. Erősítenünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a néphadsereget, az államvédelmi és rendőri szerveket is. Tovább kell javítanunk az ál­lami munkát államszervezetünk minden láncszemében. Növeltük az elmúlt félévben helyi államhatalmi és államigazgatási szerveink hatás­körét, mert a legnagyobb hiba ná­lunk az ügyek intézésének túlzott központosításában volt és bizonyos mértékig van még ma is. Figyel­münket az előttünk álló időszak­ban a járási, városi és községi ta­nácsok jogkörének növelésére for­dítjuk­Változást kívánunk elérni a he* lyi tervezés területén is: A terve­bizonyít a legjobban. Az 1953. évi nyolc és félmilliós kikölcsönzési szám 1955-ben 16 millióra növeke­dett, tehát csaknem megkétszere­ződött. Bolti könyvtárforgalmunk pedig az elmúlt évi 196 millió fo­rintról 208 millió forintra emelke­dett. A Minisztertanács behatóan fog­lalkozott könyvtáraink helyzetével és feladataival s ennek eredménye­képpen mér a legközelebbi jövőben javasla­tot terjeszt a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé olyan törvényerejű rendelet kiadásáról, amely hathatósan segíteni fogja könyvtárügyünk fejlődését. Kulturális forradalmunk egyik igen- eredményes fegyvere — a film. Az a tény, hogy az elmúlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előreláthatóan mintegy 107 millió látogatója lesz a ‘forga­lomba kérült 11 magyar és 99 kül­földi játékfilmnek, ékes bizonyíté­ka kulturális életünk egészséges demokratizálódás i folyam a t ának. 1938-ban — ennek a számnak csu­pán egyhatodát — 18 millió nézőt mutat a statisztika. Filmszínházaink látogatottságát tekintve, számos nyugati országot hagytunk magunk mögött, köztük olyanokat is, mint a filmgyártásban előkelő helyet el­foglaló Franciaország. Megfelelő gazdasági-szervezési intézkedések­kel, filmgyárunk bővítésével és korszerűsítésével, mozipankunk ve­títési lehetőségének megjavításával lehetővé tesszük, hogy közönségünk az eddiginél is több és jobb filmet, kulturáltabb körülmények között láthasson. zés során nem érvényesülnek elég­gé a lakosság jogos helyi igényei, nem tárainak fel eléggé a helyi lehetőségek, amelyek pedig bőven vannak községeinkben, városaink­ban. E hiba kijavítására az Országos Tervhivatal és a helyi végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervként a me­gyei, járási és városi tanácsok­nál tervbizottságokat hozunk létre, amelyekbe be kell vonni a terület legjobb szakembereit is. A Minisztertanács a községpoliti­kai célok megvalósítását még szé­lesebb területen kívánja lehetővé tenni és gondoskodni fög arról, hogy községéink hozzájuthassanak az országos készletből azókhóz a helyilég elő ném állítható anyagok­hoz, melyek segítségével elkészül­hetnek a községpólitikaj tervbe fel­vett létesítmények, Egész kulturális életünk a legszo­rosabb összefüggésben van irodal­munkkal. A felszabadulás óta sok kiváló írói mű, regény, vers, elbeszélés, színdarab látott napvilágot. A mun­kásosztály és az egész magyar nép igényei azonban megnövekedtek az írókkal szemben, amelyeket ezek még csak kis részben elégítenek ki. A munkásosztály, a dolgozó nép azt várja íróinktól, hogy színvonalas művekben elsősor­ban a máról írjanak, adjanak bátorítást a szocializmus építé­sében előttünk álló feladatok elvégzéséhez. Lelkesítsék dolgozóinkat jobb mun­kára. a nehézségek leküzdésére, járuljanak hozzá, hogy a dolgozók egymáshoz való viszonyát egyre in­kább a szocialista emberiesség és egymás megbecsülése jellemezze. Kormányunk mindem erejével segí­ti és támogatja azokat a művészé­ket és írókat, akik tehetségüket a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítják. Hegedűs elvtárs ezután a tudo­mány eredményeiről szólt és meg­állapította: A tudomány megbecsülését nem lehet csupán a költségvetés számai alapján értékelni. Ehhez elválaszt­hatatlanul hozzátartozik az is, hogy állami szerveink vezetői és dolgozói felhasználják-e munkájukban a tu­domány vívmányait. Ném dolgoz­hat jól az, aki a maga munkaterü­letén nem ismeri a tudomány leg­újabb eredményeit. Sajnos, ma mág sok ilyen dolgozónk van, és ennek következményei sok állami szer­vünk munkájában érezhetők is. Tovább növeljük a tanácsi szer­vek önállóságát, de ugyanakkor to­vább erősítjük a központi vezetést is. A Minisztertanács a továbbiak során is harcolni fog a bürokratiz­mus ellen Még mindig sok az utasítás, a papiros, gyakori a különböző kimutatások, nyilvántartások, jelentések bekérése, melyeket a kérő szenek sokszor lel sem használnak. Még ma sem ritka az olyan ügy­intézés, mellyel a Nógrád megyei Tanács végrehajtó bizottságánál ta­lálkoztunk. Itt a megyei mezőgaz­dasági osztály egyik bürokratája táviratot küldött az ugyanazon épületben levő járási mezőgazda- sági osztálynak, ahelyett, hogy az ügyet személyesén vagy telefonon Kíséíéllek volna még elintézni. Hozzátartozik niég az eset érde­kességéhez az, hogy a távirat át­Tisztelt országgyűlés! Áttérve külpolitikánk kérdéseire, mindenekelőtt szükségesnek tar­tom aláhúzni, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya külpolitikai tevékenységét az országgyűlés áp­rilisi ülésszakán elfogadott irányel­vek és a varsói szerződés törvény­beiktatásakor hozott határozat alapján végezte. Kapcsolataink erősödésének a szocialista tábor vezető erejével, felszabadítónkkal, a Szovjetunió­val, fontos állomása az országgyű­lés mai ülése is, amelyen első al­kalommal üdvözölhetjük itt ha­zánkban, a magyar népi demokrá­cia törvényhozó házában, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának dele­gációját. (Hosszantartó, lelkes taps.) A dolgozó magyar nép és kormá­nya nagy megtiszteltetésnek te­kinti ezt a látogatást és teljesen meg van győződve arról, hogy a testvéri szovjet nép képviselőinek magyarországi útja elmélyíti azt az őszinte barátságot és szoros együttműködést, amely országaink és népeink között az elmúlt évti­zedben kialakult. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében meleg szeretettel és igaz barátsággal köszöntsem a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának küldött­ségét, kedves vendégeinket. (Fel­állva. tapssal üdvözlik a szovjet vendégeket.) Országunk és a szocialista tá­bor országai közötti együttműkö­dést, az országok függetlenségének, egyenjogúságának és egymás érde­keinek tiszteletben tartása, a test­véri barátság, a sokoldalú, kölcsö­nös segítségnyújtás jellemzi. Hála és köszönet illeti a Szovjetuniót, amely élen járt és áldozatos test­véri példát mutatott a szocialista országok közötti együttműködés­ben. (Taps.) A magyar kormány az elmúlt fél­évben — az országgyűlés határo­zatának megfelelően — több je­lentős kezdeményezést tett annak érdekében, hogy elmélyítse barát­ságunkat és fokozza együttműködé­sünket a szomszédos Jugoszláviá­val. Egyetértek Kocsa Popovics elvtárssal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtit­kárával, aki a szövetségi gyűlés két házának múlt heti együttes ülésén elmondott külpolitikai be­számolójában is aláhúzta, hogy lé­nyeges haladást értünk el Jugosz­lávia és a Magyar Népköztársaság viszonyának rendezésében. Az utóbbi hónapok során megegye­zésre jutóttunk, többek között, az országainkat Kölcsönösen érintő vízgazdálkodási és tiszáhajózási kérdésekben és több. a közös ha­tárunkat érintő kérdésben. Tovább nőtt külkereskedelmi forgalmunk, amely az elmúlt félévben mintegy 200 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Bí­zunk abban, hogy a szeptember hónapban félbeszakadt tárgyaláso­kon felvetett pénzügyi kérdések­ben is mielőbb megegyezésre ju­tunk; t Szeretnék egy-két szót szólni Ausztriával való viszonyunkról is. Kezdeményezéseink nyomán növe­kedett a két orfeág közötti áru- csereforgalom. Tárgyalásokat foly­tattunk az országaink közötti kul­turális kapcsolatok kiszélesítésére is. Intézkedéseink eredményeként jelentősen megnövekedett az or­szágaink közötti személyforgalom; Illetékes szerveink meghívására osztrák mezőgazdasági küldöttség vett répzt a budapesti mezőgazda­sági kiállításon, magyar részről pe­dig kormánydelegáció utazott a bécsi Őszi vásárra. Örömmel vettük tudomásul, hogy Ausztria kormánya részéről kezde­ményező lépéseinket jószándékkal fogadták s mint Raab kancellár ki­jelentette . Ausztria hajlandó a mégértő jószomszédi együttműkö­désre Magyarországgal”; Tovább erősítettük diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsola­tainkat más országokkal is. Az el­múlt félévben diplomáciai kapcso­latot létesítettünk Indonéziával és Izlanddal és ugyanezen célból tár­gyalásokat folytattunk Görögor­szággal, Burmával és több más or­szággal is. Különösen örvendetesen fejlőd­nek kapcsolataink Egyiptommal, Indiával és Burmával, azokkal a közel- és közép-keleti országokkal, melyeknek kormányai visszautasít­ják az imperialista hatalmak be­avatkozásait országuk belügyeibe, és nem hajlandók népeik érdekei ellenére támadó jellegű katonai blokkokba lépni. Egyiptommal kö­vetet cseréltünk, s ismeretes, hogy N as szer miniszterelnök úr. elfo­gadva kormányunk meghívását, a jövő év folyamán Magyarországra látogat. A magyar nép mély ro- konszenwel figyeli ezen országok népeinek függetlenségükért vívott küzdelmét, a magyar kormány pe­dig kötelességének tartja, hogy kezdeményezőleg lépjen fel az ezen országokkal meglevő kapcsolataink erősítéséért. Gazdasági kapcsolataink' erősö­dését mutatja, hogy a kapitalista országokba irá­nyuló árukivitelünk ez év má­sodik és harmadik negyedévé­ben 65 százalékkal, behozata­lunk 44 százalékkal Ua'adta meg az e'múlt év azonos idő­szakának áruforgalmát. (Folytatása a 3-ik oldalon^ 'lovább kell javítanunk az államgépezet munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents