Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 november 18. EZ A DIVÄT • /{• Vi-\ / y J; A. \ ' Á‘iÁ í\ •V.\ ! ' ÁjF •cr? át "ÁL i ■■ v i t-f rnk y "v í <•. _ - -A— __ i/h. " ■ vHETI ÉTREND HÉTFŐ Paradicsomleves, rakott palacsinta. ESESD Pirított tarhonyaleves, paprikás burgonya kolbásszal, savanyúság-. SZEREK Bableves, lekváros gombóc. GSÜTÜRT. Gombaleves, öntött karfiol. PÉNTEK Vékony mctéltleves, kelká- káposzta főzelék, rántott zsemlye. SZOMBAT Köményleves petrezselymes burgonya. VfiSÁRN. Kacsa aprólékleves daragaluskával, kacsasült, pároltkáposzta. burgonyapüré, — blrsalmakompót. vajaspogácsa. IDOJARASJELENTÉS:-j Várható időjárás vasáaiap estig: Enyhe, párás, felhős idő. Néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt délkeleti — déli szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nyugaton 5—8, keleten 2—5, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 10—13 fok között. (MTI). Néhány szó az észszerű és gazdaságos táplálkozásról Étrendünktől megkívánjuk, hogy változatos és ízletes ételekből álljon, hogy a test szükségletét fedezni tudjuk; Sokan azt hiszik, hogy minél drágább egy élelmiszer- cikk ára, annál dúsabb tápanyagokban. Ez téves nézet. Ezért kéül megállapítanunk azt, hogy kevés pénzből is megfelelő étrendet állíthatunk össze, ha ismerjük az egyes ételek tápanyag értékét. A tehéntúró aliapanyagtantalma például alig különbözik az emmentháM sajtétól. mégis lényegesen olcsóbb annál. Húsz deka savanyúkáposzta tápértéke is jóval nagyobb két citroménál s ez is olcsóbb amannál. Tehát télen is sok vitaminhoz juttathatjuk a szervezetet savanyúkáposzta élfogyasztásával: Nézzük meg egy néhány fogyasztási cikk értékét: Tej naponta szerepeljen étrendünkön, mert a szervezet számára sok táp- és védőanyagot tartalmaz. A túró nagy fehérjetartalma miatt a hús fehérjénél is fontosabb tápanyag, mert a túróból hiányoznak azok az anyagok, amelyek a hús fogyasztásakor a vesét és szívet terhelik. A másik igen értékes élelmiszerünk a tojás, melyet kevésbé értékes életaiiszeneink dúsítására is használhatjuk. A burgonya ásványi anyag- és vitamintartalma különösen télen tesz nagy szolgálatot szervezetünknek. Különösein úgy értékes, ha héjában főzzük meg. A hüvelyesek isok szénhidrátot és fehérjét tartalmaznak. Szervezetünk könnyebben tudja értékesíteni, ha kis szalonnával, vagy tojással fogyasztjuk; A hús és húsétel minőségét sem annak ára határozza meg, mert pl. s máj, vagy a lép több fontosabb anyagot tartalmaz, mint a hús. Legolcsóbb élelmiszereink közé tartoznak a zöldségféléit. Nélkülük hiába fogyasztanánk bármennyi húst vagy tejterméket, hajlamosakká válnánk a betegségekre. A zöldfőzelék nem hiányozhat étkezésünkből; Még nagyobb lesz a főzelékek értéke, ha az elkészített főzelékhez kevés nyers, részéit zöldfőzeléket keverünk közvetlenül a tálalás előtt. Mind gyakrabban tarkítsák étkezéseinket a saláták, fejes-saláta, zöldbab, sárgarépa, káposzta, uborka, zeller, spárga, paprika-saláták. A gyümölcs rendszeres fogyasztása egészíti ki a helyes táplálkozást. Egész éven át fogyasszunk gyümölcsöt, télen befőttet, . aszalt gyümölcsöt és az igen magas C-vitamintartalmú csipkebogyó-teát. Húsételekhez mindig adjunk savanyúságot, salátát. Amíg van friss anyag ne bontsuk meg a télire eltett üvegeket, mert azok vitamin- tartalmára a tél végén nagyobb szüksége lesz szervezetünknek. — Ebédhez, vacsorához mostanában még készíthetünk friss savanyúságot. VEGYES SALÁTA. Vöröskáposztát, paprikát, hagymát szeletelünk és besózzuk. Egy-két órán át állni hagyjuk, majd kicsavarjuk. ízlés szerint ecetet, vizet, cukrot, sót keverünk össze. Felforraljuk és forróm ráöntjük a salátára. Kihűlve tálaljuk. CÉKLA ízletesebb, ha fogyasztás előtt pár napig elkészítve állni hagyjuk, de fogyasztható rögtön is. Elkészítése a következő: Megmossuk a céklát, és sutiam, vízben megfőzzük. Vizét leöntve, mint a főtt krumplit, meghámozzuk. Amikor kihűlt, vékony szeletekre vágjuk. Üvegbe rakjuk, tormaszeleteket teszünk közéje. Vizet, ecetei, cukrot, sót és köménymagot vegyítünk ízlés szerint, ezt felforraljuk és az üvegbe rakott céklára öntjük. Lekötözzük és elrakjuk. Ételek díszítésére is használhatjuk, szendvicseSaláta, savanyúság ken is szép és étvágygerjesztő, különösen, ha hullámos élű késsel szeleteljük. „Válaszoljunk I“ 0. sí. rejtvény: Építésleinkről 32 33 33 29 39 * :v 7“ 2 1 3 ITT 6 6 7 r* 3 9 ■ n AZ t5*“~ Ak tS KJ mm dS 19 I®? &'rV'pfe:20 fPf 2-i 22 25 a4 j 25 26 :íi ■ \ ’ff 2 7 >vVfAV ‘ 26 354 3b ■ 3b Vízszintes: 1. öt kérdésünk egymás után (folytatása a vízszintes 10., függőleges 9., 1., vízszintes 12., 18., függőleges 19., 17. és vízszintes 38. sorokban). 9. Védő. 10. A vízszintes 1. folytatása. 11. Görög betű (a Ludolf-féle sziám). 12. A függőleges 1. folytatása. 13. A téli csapadék. !4. Betű kiejtve. 15. Ritka férfinév. 18. A vízszintes 12. folytatása. 20. Tesz-vesz. 21. Ilyen kormány is van. 23. Vonatkozó névmás. 25. A jövedelem is az. 26. Mely iránti kérdés. 27. Az egyik szülő (a középső kockába TY). 28. Növénynek van. 29. O. A. 31. Gyümölcsöt szárít. 32. Betű kiejtve. 34. Szomorúság. 36. Éneklőhang. 37. Olasz skálahang (c-nek felel meg). 38. A függőleges 17. befejezése. 41. Régi magyar súlymérték. Függőleges: 1. A függőleges 9. folytatása. 2. Olasz folyó. 3. A madarak királya. 4. T. M. 5. A. A. H. 6. „Tóga” betűi keverve. 7. A. Y. 8. Adnak neki. 9. A vízszintes 10. folytatása. 12. Magam. 16. Hibáztató. 17. A függőleges 19. folytatása. 19. A vízszintes 18. egyenes folytatása. 21. Egymást előző betűk a szoros ABC elejéről. 22. Pest megyei község. 24. Téged. 30. Borsod megyei község. 31. Pára (!) 33. ..Holt” — ellentéte. 35. Á Bp. Dózsa elődje volt. 36. Női becenév. 39. K. ZS. 40. A függőleges 2. fordítottja, 41. Háziállat, NÉPLAP keresztrejtvény 9. számú sze'vény Háztartási balesetek Az üzemekben hivatásos és önkéntes segélynyújtók százai végzik hasznos munkájukat. A baleseteknél és sérüléseiméi rendkívül sokat jelent, ha addig is. míg az orvos megérkezik, kéznél van a gyors segítség. Van azonban egyfajta ,,üzem‘’, ahol nincs balesetvédelem, nincs szervezeti elsősegélynyújtás — s ez a háztartás. Elég gyakori a kés okozta vágott sérülés, főleg a húsdaraibolásmál, burgonyahámozásnál. Alattomos a káposzta-, tökgyalu, a reszelő, ezek mind mélyreható sérülést okoznak. Időzzünk itt egy keveset. Egyesek azt hiszik, jót tesznek, ha olajos, zsírós, kenőcsös kötést raknak a friss sérülésre, amelyen- még meg sem alvadt a vér. Igaz, hogy az ilyen kötés könnyen eltávolítható, nem okoz vérszivárgást. De megakadályozza a véralvadást, fellazítja a seb körül megbúvó kórokozókat és fertőzést idézhet elő. A friss sérülésekre A CSALÁDI NEVELÉS KÉRDÉSEI Szkvorcov: ti lehtőfltk ! A papa munkába ment, a nagymama bevásárolni. Otthon csak a mama maradt, a kisfiával. Kopogtattak az ajtón. — Jó napol, kerüljön beljebb — hívogatta kedvesen a szomszédasszonyt a mama. Kiderült, hogy a szomszédasszony egy százast szeretne kölcsön estig, amíg a férje haza nem jön. — Jaj, kedvesem,, nálam nincs itthon pénz. De sajnálom.-.: — mondta a mama és hangja őszintén csengett. A kisfiú ráncig<a a ruháját: „Mama -.#. de mama!” — Nyugodj már, fiacs. kám! Hagyd az embert beszélgetni. De sajnálom, kedvesemHa tegnap jött volna... Maradj bélién, gyermekein! Amikor a szomszédasz- szony mögött becsukódott az ajtó, a mama megkérdezte: — Mi van veled? N. — Elfelejtetted, hogy van pénzed? —r mondta a kisfiú, mert jól tudja, hogy a mama az ebédlőszekrény baloldali fiókjában, az öreg cukortartóban őrzi a pénzt. — Ne ártsd magad az én dolgomba — felelte haragosan az anyja. — És ne mászkálj itt, amikor a felnőttek beszélgetnek. Ott vannak a játékaid, menj játszani -. .A kisfiú játszani ment, de nem gondolt sem a hintalovára, sem a kockáira. Nem értette, mi történt. Épp azelőtt, hogy a szomszédasszony bekopogtatott, oktatgatta a mama: „Sose hazudj, fiacskám, hazudni csúnya dolog, mindig az igazat mondd”: És a mama most?. A fiú sétálni indult. A mama kikísérte az ajtó elé, a szomszédasszony pedig épp akkor nézett ki valamiért a lakásából. Be. szélgetni kezdtek. A kisfiú fülét megütötte eoy mondat a beszélgetésükből, az, hogy „a harmadik emeleten az az asszony, akinek az öreg macskája van, nagyon fennhordja az orrát”. A fiúcska erre nem lefelé indult a lépcsőn, hanem felfelé. — Hová mégy, kisfiam? — Megnézem a nénit, szeretném látni, hogyan hordja fenn az orrát. — Micsoda?! Nem mégy azonnal sétálni? Már éppen menni a.kart, amikor megjelent a lépcsőfordulóban a néni, a harmadik emeletről. A kisfiú nézte, nézte. — Mit nézel rajtam, kis. fiam? — kérdezte a néni. — Semmit — fe\elte kissé nyersen a fiúcska, mett hiszen tudta, hogy aki fenn hordja az orrát, az nem lehet jó ember. A mama pedig mosolyogva üdvözölte és vidáman elbeszélgetett a nénivel. „Itt nincs valami rendben...” — gondolta a kisfiú... Odament a nénihez és megkérdezte: — Te fenn hordod az orrod? A mama elszömyűlködött: — Miket beszélsz, te gyerek?! Hallatlan, menynyi bajom van veled! — Hiszen te magad mondtad, mama. -. -. Este hazajött a papa. — De hamar jöttél. Talán elhalasztották az érte. kczletet? — ?cédezte örömmel a mama. — Nem ... Azt mondtam, nem érzem jól magam. Vacsora után elmegyünk látogatóba a... Vacsora közben a kisfiú megkérdi: — Fáj valamid, apukám? — Nem, semmi, kisfiam. Honnét veszed? ... Szól a telefon. Mondjátok, hogy alszom! .:. Amikor a nagymama lefektette a kisfiút végigvonultak előtte a nap ese. menyei és ezek közt a sok érthetetlen dolog... Nagyon sok mindent nem értett meg aznap csak száraz, steril kötést tegyünk; Egy másik gyakori sérülés a szálka. Padlósíkálásnál, fából készült eszközök tisztításánál faszilánkok, — csontdarabolásnál éles, tühegyes esontdaralbkák hatolnak be a bőr alá. Ne próbáljuk magunk tűvel, ollóval eltávolítani, mert mélyreható, fájdalmas, sok éjszaka nyugalmát elrabló kötőszöveti gyulladást idézhetünk elő. A szálkát az orvos megfelelő műszerrel következmények nélkül távolítja el. Ne resteljünk ilyen látszólagos „kicsiség" miatt a rendelőbe menni! A szemsérülésekmél -— ha homok, korom, por, szilánk stb. kerül a szembe —■ első át nem hágható parancs: ne nyúljunk hozzá! Hanem takarjuk le tiszta, száraz kendővel és siessünk a legközelebbi szemészeti szakrendelésre! További gyakori baleset az égés, forrázás. Nyár idején a szabadban, mosáshoz kikészített veder forró víz sok ilyen balesetet okoz, mert a meleg környezetben nem párolog, ezért nem vesszük észre, hogy forró. Égési sérülésnél is a száraz, steril kötés a legjobb. Tévhit, hogy az égett sebet olajjal kell bekenni! A hámját vesztett, égett területre ugyanis az olajjal együtt a fertőző csírák tömegét kenjük és így megfertőzzük. Van azonban a hőnek egyéb kellemetlen mellékhatása, különösen éltesebb nőknél, nyár idején. A forró tűzhely mellett hőtolulás lép fel és összeesnek. A segítség egyszerű: hűvös helyre kell vinni a beteget, ruháit megoldani és hideg folyadékot itatni vele. Ezek a háztartás „fizikai ártalmai”, de vannak „vegyi ártalmad’’ is. Ilyen -a szénvasalóból, az elégtelen égés következtében kiáradó és főfájást, hányást okozó széngáz. A segítség itt is a szabad levegő. De sajnálatosan gyakori még a különböző takarító és tisztítószerek által okozott mérgezés, de csak akkor, ha valaki tévedésből megissza. Itt legfontosabb a megelőzés. Például: harmatvizes üvegben ne tartsunk petróleumot, lúgot stb. írjuk mindig rá a tartályra, - üvegre, mi van benne, vagy figyelmeztetésül kössünk fekete pántlikát az üveg nyakára. Baleset forrása a „munkaeszközök gondatlan karbantartása“ is a háztartásban. A mozgólábü asztalra rakott, rozoga székről nem szabad a mennyezetet porolni, a létra két szárát összekötéssel merevíteni es biztosítani kell: Csúszós padlón sose toljunk nehéz bútort. A villamosáram okozta balesetek fő oka a gondatlanság. Rossz villanyvasalót, vilda- mcsfcészüléket nem szabad hálózatba kapcsolni..'— Falj dugaszba puszta drótvéget dugni tilos, vizes kézzel kapcsolóhoz nyúlni: áram- ütéssel fenyeget. Tartsunk otthonunkban ..baleset- védelmi hetet1’! — Vásároljunk MNOSZ egységes elsősegélynyújtó csomagot. Végezzünk tervszerű műszaki karbantartást. Rakjuk • ki az éléskamrából az idegen anyagokat, szögeljük össze a hibás bútordarabokat. hozassuk rendbe a villany- vezetékeket. Használjunk burgonyahámozókést, zöldség- vagy hús- darabolásnál ne ujjunkkal vezessük a kést. Kenyérvágásnál ne magunk felé metsszünk. Ha forró vízzel teli edényt öntünk ki, vigyázzunk, hogy ujjúnkat ne érje. Forró zsír, olaj keverésénél fordítsuk félre a fejünket, védjük szemünket. Benzinnel ne gyújtsunk aló és ha benzinnel tisztítunk, ne dohányozzunk. És főleg: ne pepecseljünk a sérülésekkel, hanem forduljunk orvoshoz. A jólkezelt sérülés hamar gyógyul és nem marad utókövetkezménye. A bajt jobb azonban megelőzni, mint gyógyítani. Dr. Schindler Frigyes. Mérleg — üvegből Akinek nincs pénze mérleget venni, nagyon olcsón pótolhatja azt, ha valamelyik üvegáru üzletünkben üvegből készült házi fűszer- mércét vásárol. Ez nem más, mint egy nagy üvegpohár, amelyen körben különböző rovátkák vonallal jelzett beosztás található. Gyártásakor kimérték és megjelölték, hogy mi meddig, mennyire tölti meg a poharat. Mérni lehet vele folyadékot, lisztet, cukrot, grízt, rizst, mákot. Beosztása öt dekától 50 dekáig terjed. Ára: 11.— Ft. ALMA, KÖRTE ECETBEN. — Bármilyen húshoz adhatjuk. Az almát, körtét egyforma darabokra vágjuk, magházát kiszedjük üvegekbe rakjuk. Fél kockacukor mennyiségű szalicilt teszünk a tetejére. ízlés szerint ecetet hígítunk vízzel, cukrot adunk hozzá (két literes üvegre 20 dekát számítva) és felforraljuk. Langyosan öntjük a gyümölccsel telt üvegekbe. Dupla celofánnal lekötözzük és dunsztol- juk. # I
