Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-10 / 264. szám
1955 november 10. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP ........ Er edményesen dolgosnak a postahivatalok a pártlapok terjesztése érdekében Az egész megyében lelkesen készültek a postás dolgozók a postai hírlapterjesztés ötéves évfordulójának megünneplésére. Lelkesedésüket elsősorban az elért eredmények bizonyítják. Az elmúlt hónapokban legkiválóbb munkát a jászberényi postások végeztek, akik 62 Szolnok megyei Néplap, 36 Szabad Nép és 13 Szabad Föld előfizetővel növelték Jászberényben az olvasók számát. Közvetlenül a nyomukban vannak a karcagi postások, akik október hónapban 54 új előfizetővel gyarapították 9 Szolnok mégyei Néplap olvasótáborát. Ha az eredményeket összevetjük, akkor Tiszaszentimrét külön kell kiemelnünk, mint olyan kis postahivatalt, amely 33 Szolnok megyei Néplapot, 7 Szabad Népet és 3 Szabad Földet szervezett. Ez a szép teljesítmény példamutató az olyan hivatalok számára, melyek tervlemaradással küzdenek ma is. Ugyanilyen szép erédményről számolhatunk be Pusztamonostorról, ahol 17 megyei lap, 4 Szabad Nép előfizetővel szaporodott az olvasók száma. Tiszaburán 11 Szabad Nép, 2 Szolnok megyei Néplap és 14 Szabad Föld előfizetővel növekedett az újságolvasók tábora, Meg kell említenünk Vezsenyt, »hol 4 Szabad Nép, 7 Szolnok megyei Néplap és 21 Szabad Föld az eredmény október hónapban, Jászdőzsát, ahol 10 új megyei lap előfizetővé!, Kunmadarast, ahol 33 Szabad Nép, 7 Szolnok megyei Néplap és 19 Szabad Föld, Szandaszöllőst, ahol 7 Szabad Nép, 3 megyei lap és 31 Szabad Föld előfizetővel növelték a postások az újságolvasók számát Hasonló jó munkát végezték a csé- pai, cibakház!. abádszalóki, jászjá- kóhalmd, tiszajenői és tiszafüredi postáskézbesítők is. A felsorolt postahivatalok nemcsak ígéretet tettek a hírlapszolgálat megjavítására, hanem tettekkel bizonyították be, hogy van lehetőség több hirlap eladására, újabb és újabb előfizetők szervezésére. Nem mondhatjuk el ugyanakkor a Szolnok 1. számú postahivatal kézbesítőiről, hogy mindent megtettek az eredmények növeléséért. Ennek tudhatók be, hogy a lemondások száma például a Szabad Népnél háromszorosa az új előfizetőknek. Meg kell jegyezni, hogy a postahivatal munkájára a városból több panasz érkezett a rendszertelen lapkézbesiíésről és nem egy esetben a hanyagságig menő munkáról. Például a Cukorgyárban a Szolnok megyei Néplap helyett Népszavát adnak és az is előfordul, hogy nem kézbesítik rendszeresen a lapot. Legfőbb ideje lenne, hogy a Szolnok 1. postahivatal vezetősége felszámolná a kézbesítésben tapasztalható súlyos hibákat. Fent leírt véleményünk nem szól egyöntetűen a Szolnok 1. postahivatal valamennyi kézbesítőjére. A jól dolgozók lépjenek fel elsősorban a hanyagokkal szem-ben. Né tűrjék meg, hogy egy-két ember rossz munkája következtében Szolnok hírlapterjesztése egyre mélyebb pontra csússzon. A város területén megvan minden lehetőség a hirlaptervek teljesítésére, csupán az kell hozzá, hogy a vezetőség a dolgozókkal karöltve javítsa a munkát. A Szolnok megyei postás dolgozók a legjobb úton haladnak ahhoz, hogy a hirlapterveket teljesítsék. Ehhez azonban nem elegendő 15—20 postahivatal jó munkája. Az szükséges, hogy a megye valamennyi postahivatalában becsületbeli kötelességként végezzék a hirlapmun- kát. Biztosak vagyunk abban, hogy Szolnok megye a hírlapterjesztés terén a legjobb megyék közé fog kerülni HÍREK a barati ORSZÁGOKBÓL Ä sztálinvárosi nagykohó Ötéves Tervünk biiszfkeséfce Sztá- Unváros, benne a nagyfcohó, - amely nagymértékben megnövelte hazánk v ás termelését. A megnövekedett vastermelés tette lehetővé hogy mezőgazdaságunkat sokkal több traktorral, kombájnnal, vetőgéppel, ekével és egyéb, a fejlett mezőgazdáságot szolgáló gépekkel lássuk el. AZ EMBER SZARMAZASA ÍRTA; M. NYESZTURH, A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUS A (Késsiet) Wr • A legrégibb előemberek a' öbb mint 60 évvel ezelőtt tár- ták fel az egyik legrégibb, legprimitívebb ember csontmaradványait. Ezzel beigazolódott Charles Darwin tudományos jóslata: azt állította, hogy az egyik forróéqövi országban fogják megtalálni annak a majomszerü lénynek a csontjait, amely egyesíti maigában a majom és az ember ismertető jeleit. Merész állítás volt, ellenkezett az Adómról és Éváról szóló bibliai legendával. Az, aki nem tekinti a vademberhez hasonlóan össze jűg. géstelennek a természeti jelensége, két, irta Darwin, nem hiheti többé, hogy az ember a teremtés egyetlen aktusának az eredménye. Fellelkesülve Darwin tanításától és jóslatától, hogy rövidesen még fogják találni az emberiség családfájának „hiányzó láncszemétf’ az émber közeli elődjének formájában, Eugene Dubois, fiatal holland anatómus (1658—1940), mint kato- naórvos a Maláji-szigetekre utazott. Itt ásatag (fossilis)* emberi koponyákra bukkant; ez a felfedezés világhírt hozott számára. 1891-ben és 1892-ben Jáva szigetén ásatásokat végzett s ezek során 15 méter mélységben megtalálta egy addig teljesen ismeretlen majomszerü lény koponyatetöjét és combcsontját. A koponyatetö majoméra hasonlított: a homlokeresz, a kiugró homlok, a koponya összeszűkülése a szemüregek mögött. A koponyaüreg azonban körülbelül 900 köbcentiméter befogadó képességű volt, vagyis másfél-kétszer akkora, mint az orángutáné. Dubcis ezt a tényt „majomembernek” — piihecanth- ropusnak nevezte. (Görögül „pithe- cos” — majom és „anthropus” — ember.) A pithecanthropus maradvá. nyalnak a felfedezése a ma terialista tudomány nagy diadala volt és súlyos csapást mért a vallásos — idealista világnézetre. Később Jáva-szigetén sikerült megtalálni további négy pithecanthropus koponyáját, álkapcsaikat és fogaikat. A rétegek mélysége után ítélve. amelyekben a koponyákat találták, a pithecanthropus ezen a aten ezelőtt egymilliótól—ötezer évig élhetett, a földtörté- negyedkor első felében, a jégelőtti időszakban. Némrég Já- ugyanolyan rétegek-: ben nagyon durva kqszerszámokra bukkantak. Feltételezhető, hogy a nagy agyvelejű, egyenes tartású pithecanthropus a test súlyának viselésétől megszabadult kezével egészen egyszerű kőszerszámokat készített és használta is azokat, vagyis ember volt a szó tágabb értelmében. Külsejét és belső felépítését illetően azonban még nagyon hasonlított a majomra, annál is inkább, mert semmiféle ruhát nem ismert, lakhelyet nem épített és a tüzet — hihetőén — nem használta rendszeresen. A földön aludt, valószínűleg fűből és levelekből készített hason. Iá nagy kerek gödrökben amilyeneket ma is csinálnak a csimpánzok a földön nappal, a gorillák pedig éjszaka. Lehetséges, hogy pithecanthropus éjszakára, vagy rossz idő esetén a fák lombsátra alá, vagy barlangokban rejtőzött el. Arról, hogyan éltek a legrégibb emberek félmillió évvel ezelőtt, pontosabb fogalmat alkottak a tudósok azokból a leletekből és a legrégibb emberek kultúrájának nyomaiból, amelyeket Kina területén egy barlangban találtak. 1929-ben egy kínai tudós, Pei Ven-csung régész és őslénytankutató, ásatásokat végzett Csoukoutien faluban, a Ku. ocetang barlangban Pekingtöl 54 kilométernyire délnyugatra. Itt megtalálta az ősember képviselőinek koponyáit, amelyek nagy hasonlóságot mutattak a pithecanthropus koponyájával, de az agyüreg térfogata valamivel nagyobb volt — 1050 köbcentiméter. A barlang legrégibb lakói a sinanthropus elnevezést kapták (latinul „sinensis” — kínai és görögül „anthropus” ember). A sinanthropus külsejét illetően kétségkívül alig különbözött a javai majomemberektöl. Kultúrája azonban nyilvánvaló progresz- szív vonásokat áruk el. A barlang fenekén hosszú évszázadokon keresztül égő tűzhelyektől, vagy máglyáktól származó vastag hamurétegekre bukkantak. A tűz előállítása pedig — már két kőnek egymáshoz dörzsölésével is — óriási haladást jelent az ősember történetében. A tudósok a földrétegekben ugyancsak elszenesedett faágakat és állati csomóikat fedeztek fel. Itt és a barlang más helyein antilop, orrszarvú és egyéb emlősállatok csontjait és fogait találták meg. Húsukat á sinanthropus tűzön megsütötte, 0 csontokat széttörte, hogy kivegye belőlük tápláló belsejüket, a csontvelőt. A bőröket a sinanthropus feltételezhetően derékalj gyanánt, vagy valószínűleg takaróul használta pihenésnél és alvásnál, sőt talán egészen prim ív ruházatként. A sinanthropusgk nágy mennyiségben készítettek kőszerszámokat, amelyekből sokat találtak a barlangban. Ugyanitt többezer darab félig kész szerszámra bukkantak: úgy látszik, hogy a barlang mintegy a kőszerszámok műhelyéül szolgált. Nyilvánvaló, hogy az őshordára a vadász életmód volt jellemző. A vadászhorda azzal foglalkozott, hogy húst szerezzen táplálkozás céljából és ez döntő mértékben meghatározta a korda tagjainak kölcsönös viszonyát. A vadászat csak abban az esetben lehetett szerencsés, ha a legrégibb emberek — az adott csapat tagjai — jól összehangolták tevékenységüket. A vadászat elkerülhetetlenül erősen rányomta bélyegét az óshorda egész életére: sikerétől függött nagymértékben az életszin- vonal fenntartása, amely többnyire az éhezéssel volt határos. Egészen helytelen lenne azt Izépzelni, hogy a pithecanthropus, vagy a sinanthropus valami paradicsomi életet élt. Már a legegyszerűbb mesterkedést a vadászatban, vagy a hústáplálék megszerzésére szolgáló szerszámok kidolgozásában nagyra értékelték az őshorda tagjai körében. A kollektív munkában szerzett jártasság és a munkával és a vadászattal kapcsolatos szokások nemzedékről nemzedékre szálltak, tökéletesedtek, új fogások jöttek létre. Sf étségtelen, hogy az agy bonyolultabbá vált mind felépítését, mind az agyféltekék kérgének működését illetően. Fejlődni kezdett az alsó falcsonti lebeny, amelyek a finomabb izomműködéssel és a testrészek különböző mozgásműködéseivel kapcsolatosak. Fejlődtek továbbá ennek a résznek és a homloklebeny na k azok a terű. létéi, amelyektől a hangok kiejtése, a beszédszervek, mindenekelőtt pedig a gége működése függ. Az őshorda életét egyre nagyobb mértékben kezdte szabályozni a hangnyelv. A munka és a hangnyelv, amely később tagolt beszéddé alakult, óriási szérepet játszott nemcsak az agy, hanem az egész emberi szervezet fejlődésében is, Újfajta automata filmfelvevő A moszkvai kísérleti filmipari üzem dokument- és híradó filmek Operatőrjei számára megkezdte az úgynevezett „Konvasz-automatäk1 gyártását és az első sorozatot már el is készítette. Az új felvevőkészü- iék gyártáséiban részt vett a „Ki- nap“’ lenimgrádi és odesszai gyára, ugyanis ezek látják el a moszkvai gyárat optikával, motorokkal és félgyártmányokkal. * Az új feivevőgépnek háromlen- csés forgófeje van, amelynek segítségével gyorsain cserélhetik az optikát. A forgófejhez öt lencséből álló készlet tartozik, a lencsék gyuj tó távolsága 28—135 mm között mozog. A felvevőgép mechanizmusát villamos motor hajtja meg, s ehhez különleges hordozható akkumulátor szolgáltatja az áramot. De a filmfelvétel elkészíthető kézi- vagy rugós meghajtással is. A géphez öt kazetta tartozik, mindegyikbe 60 méter ffun fér bele. A kazetták segítséglével a készülék napvilágnál is újból megtölthető. A tükrös kereső módot nyújt arra, hogy a felvétel egész ideje alatt figyelemmel kísérhessék a kép elhelyezését. A „Konvasz-automatát“ kipróbálták több filmgyárban és bebizonyosodott. hogy az új felvévőkészülék- mek számos előnye van a híradófilmek felvételeire szolgáló egyéb készülékeikhez képest; 11.000 új házat építettek a felszabadulás óta Ziiina területén A zilinai terület a kapitalista Csehszlovákia egyik legelmaradottabb területe volt. A felszabadulás előtt számos falu volt ezen a területen, ahol a téglából épült házakat jóformán nem is ismerték. Peter Jilemniczky ismert csehszlovák író regényeiben úgy emlékezik meg erről a vidékről, mint a nyomor vidékéről. A felszabadulás után azonban ezen a vidéken is új élet kezdődött. A népi demokratikus állan tíz év leforgása alatt teljesen megváltoztatta a vidék arculatát. Csupán a zilinai területen több mint 30 új ipari üzem kezdte meg működését. Az egykori elmaradott falvak a fel- ismerhetetlenségig megváltoztak: 10 év alatt összesen 11 000 új lakóház épült a Ziiina területéhez tartozó falvakban. A kétezer éves város Szánkiang tartomány déli részén fekszik a kétezer éves Kasfar város. Lakosai sokféle nemzetiségből kerülnek ki. A kétezer éves város új életre kelt a felszabadulás óta. Számos középület, iskola, kórház, kultur- park, kultúrpalota, szabadtéri színpad jelzi a fejlődést. A városban számos állami és szövetkezeti bolt nyílt meg. A terület 2600 magánboltjával együtt ellátják a lakosságot selyemmel, szatinnal, egyéb textiláruval, teával és más cikkekkel, amiket az ország egyéb részeiből szállítanak ide. Az állami vállalatok ugyanakkor nagy meny- nyiségben felvásárolják a lakosság termékeit: házi szőttest, seiyemgu- bót, bőrt és ásványi termékeket. A kézművesek 14 százaléka a népkormány támogatásával ipari szövetkezetekbe tömörült. Kasga-rban a felszabadulás előtt nem volt egyetlen korszerű gyár. — Ma már működik a porcelángyár, mezőgazdasági szerszámgyár, stb. Ebben az évben üzemibe lép az áramfejlesztő telep is. A városban ma hárem és félszer annyi elemi iskola van, mint a felszabadulás előtt. A középiskolákban közel 2000 gyermek tanul, köztük a oamiri fennsík pásztorainak gyermekei is. A Kasgar folyó északi partján jól felszerelt kórházat rendeztek be. A felszabadulás előtt egy mozi működött, most négy* A. 39 IW« 8IB.~TW11D SIO-KUlOMBOZä MHöMW isga irmmmi-ím Sajnálom, hogy nem vehettem részt a levelező értekezleten Megkaptam a szerkesztőség szives meghívását a levelezői értekezletre. Bár nagyon szerettem volna résztvenni, nem tudtam, mert vidéki kiküldetésen voltam. Annál is inkább örömmel mentem volna ei, mert ez első alkalommal megismerkedhettem volna a levelezőkkel, valamint a lapot érintő különböző problémákkal, kérdésekkel — melyek nagyon érdekelnek. Buják! Imréné levelező, Szolnok, Egyetem. Köszönjük a Néplap seg itségét örömmel közlöm a szerkesztőséggel. hogy a MÁVAUT intézkedett, Besenyszögre rendes autóbusz közlekedik. Köszönetét mondunk a Néplapnak a közbenjárásért, a MÁVAUT-nak pedig kérésünk teljesítéséért. Községünk termelőszövetkezeti község lett. Ebből az alkalomból 32 000 forintot kaptunk autóbusz- m.-gátló építésére, jó lenne, ha mielőbb elkészülne, mert naponként 50—80 ember jár be innen Szolnokra. Kultúrotthon építésére 325 ezer forintot juttatott kormányzatunk. A község legszebb részén építjük fel a jövő évben. Wesniczky Antal levelező, Besenyszög, Kultur otthonunk életéből A kisújszállási József Attila kultúrotthon tánccsepcrtja és a gépállomás színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatkozott be a november ö-i ünnepi esten. Először szelepeit a kultúrotthon úttörő énekkara is. A tánctanfolyam is kezdetét vette. A résztvevők nem csak táncolni, hanem illemet és társasági szokásokat is tanulnak. Nyikos Sándomé, Kisújszállás, Kultúrotthon. Köszönet a lelkiismeretes munkáért A ízolnóki kórházban gondozás alatt levő kisgyermekek szülei nevében mondok közönetet dr. Szügyi Dezső orvosnak. Szügyi elvtárs fáradságot nem ismerve végzi munkáját. A kisgyermekek is szeretik. Szász János, Szol nők, Tankönyvet kérünk Szeretnék felvilágosítást kérni arra, hogy a zagyvaré-kasi állami általános iskola IV/b, osztály tizenhárom tanulójia részére miért nincs tankönyv? A könyvek árát 5 hétig bent tartották, s azután visszaadták azzal, hegy mindenki szerezze bt, ahonnan tudja. Töfobíaben érdeklődtünk a könyvek iránt, de mindig azt a választ kaptuk, hogy nem tudják mikor lesz. Az iskolaév megkezdése után két hónappal szeretnénk már könyvből is tanulni. Máté Imre, Zagyvarékas, Rózsa-u. 27/a. Több taggal gyarapodott termelőszövetkezetünk Nap mint nap több dolgozó paraszt keresi fel termelőszövetkezetünket, hogy felvételüket kérjék. November 1-ével, az új gazdasági év megkezdésével Szalóki Vince 6 holdas, Gál István 10 holdas. Tó- vizi Sándor. Novcbilszki Imre, Pólyák István 5 holdas, Szabó Teréz 3 holdas és Gulyás Károly DISZ tag felvették a munkát is. Tóvizi Lukács 22 holdas közép- paraszt két DISZ tag fiával, teljes gazdasági felszerelésével és 2 lovával lépett be szövetkezetünkbe és munkába is álltak midannyian. Tóvizi Vince levelező. Tiszapüspöki, Előre TSZ, Miért nem küldik meg a munkahőn}vemet? Régi előfizetője vagyok a Szol- nokmegyei Néplapnak, Számtalanszor olvastam, hegy igen sok jogos panaszt elintéznek, azért fordulok én is bizalommal a szerkesztőséghez. A mezőtúri KTSZ-nél dolgozom 1952 óta. Két évig voltam tanuló. 1954-ben szabadultam az asztalos szakmából. Ekkor bevittem a szükséges iratokat az irodába, innen elküldték Szolnokra a Tököly-úti iskolába. Azóta már többször sürgettük, de válaszra sem méltatták levelünket. Kérem a szerkesztőséget, kérdezze meg az iskola vezetőjét, hogy miért ntm küldi el a szükséges iratokat. Bányai László asztak«, RMÓtur, K£§Zi