Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
Negyvenhetedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1955 november 6 Gyalogosok bús panasza Kőtelken a gyaloglóknak panaszuk van mostan, tudtul adom a világnak néhány rövid sorban. Sok-sok évre teljesült a kőtelkiék vágya: A faluban elkészült a széles beton-járda. Az új járda szép is, jó is, pont méteres széles~ De rajta a gyalogjárás rettentő veszélyes. Ketten-hárman karonfogva sétálhatnánk rajta, Ha fülünkben — hogy ne halljuk r— volna egy kis vatta. Am — ha volna — rózsás tervünk felborulna rögtön, Mi pediglen elgázolva nyögnénk lenn a földön. Ezelőtt is volt itt járda: pont arasznyi keskeny, Rajta menve egymás mellett nem fértünk el ketten. Mikor sár volt, hogyha bárki haladt velünk szembe, Káromkodva kellett térnünk le a sártengerbe. Kimentünk hát a kőútnak kellős közepére. Mert azon — ha szembe jöttek — kitérhettünk félre. Most a járda sima, fényes, mint a tükör síkja, A gyalogost, a biciklist, a motort is bírja.. Kipróbálták lábhajtós és motor-kerékpárral, És azóta ezen járnak szörnyű száguldással. S a gyalogos mit tehetne? Ugrál jobbra-balra, Kimenekül a kőútra riadtan szaladva. Manapság a gyaloglók itt kint, az úton járnak. Ott nem lesznek áldozatja az elgázolásnak. Ott ballagnak az örömtől megfosztottam árván, A járművön utazók meg suhannak a járdán. Kőtelken így alakult a dolgok rendje mostan: Űtonjáró egy se-tudja, hogy a helye hol van. A gyalogos kiszorul a kőút közepére, Biciklis meg a járdán megy ki a failuézélre. Zúg a nép: „Hát mér készült itt széles betonjárda, Tán azért, hogy azt csak épp a kerékpáros áldja? ’’ Illetékes legyen éber s teremtsen itt rendet. Járdám járó járművekből csípjen már el egyet! EGYED JÁNOS SZOLNOKI STRÓFÁK Mezőgazdasági könyvvásár van látom, Bimbó, a té len nagyon jó lesz Sakkozók a kulturotthonban — Lépj már, komám! Ezen csak nem gondolkodsz annyit, mint a szövetkezetbe való belépésen?: Csurognak a csatornák // M/ ///MJÍ'J. cícS? « — Hát maga miért ott megy, teljesen — önkritikát gyakorolok .. 4 _ ? ? ? — Én vagyok a KIK vezetője. ELŐADÓ Nem érted, mért nagy a le morzsolódás, Imigy panaszkodsz mindegyre többnek, ... Ne legyen beszéded száraz, sablonos és akkor — meglátod — mindnyájan jönnek. Nem egy értekezleten láttuk már KISZOLGÁLÓ Mosolya mögött ki tudja mennyi baj. Fáradtság, amit gondosan rejt el. Amikor mévgesen akarsz r ászólni, Jusson eszedbe: ő is csak ember. TÜRELEM Mért lázadozol, ha úgy né ha-néha, Nincs úgy valami, miként kellene. Ne felejtsd el, hogy annak, aki épít, Nem fogyhat el soha a türelme. TALÁLÓS kérdés Egy csomóban van negyven betonoszlop A Tisza partján. Tavaly c sinálták. * Belefektettek munkabért, anyagot, Jogosan kérdjük: mért nem használják.’ A POSTÁN A posta csomagfelvevő ősz tályán Egy valaki „száz’* csomagot ad fel. Mögötte várok ;,egy’’ csőm aggal s kérdem: Miért nincs külön „tömeges’’ felvétel? JÓ LENNE A Tisza mozi tágas és kell eines: A váróterem is igen jó és szép. Csak az álldogáló fáradt ven dégek Mondják: elkelne itt is néhány szék. SZ. 1. — Volna pár észrevételem. — Mondd el. — Nem vagyok tökkelütött bolond. — ... Most pedig, kérem, szóljanak hozzá a beszámolómhoz, mondják el bírálatukat az én munkámmal kapcsolatban is ... KOMOLY NEHÉZSÉG Ha felveszlek a vállalathoz, azt fogják mondani, hogy magam köré gyűjtöm a rokonaimat, ha nem veszlek fel, a rokonság fog neheztelni rám . . ITT VAN AZ ŐSZ — Csak azt tudnám, hogy a meleg csökkent-e, — Kép szöveg nélkül, vagy a hideg erősödött?
