Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

1955 november 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Fontos feladat vár a Szolnoki Gépállomás pártszervezetére Nagyon sok függ napjainkban a gépállomási dolgozók munkájától. Amelyik percben csak az idő en­gedi, készíteni kell a talajt, hogy a búza mielőbb földbe kerüljön. A szolnoki Gépállomásra óriási földterület megmunkálását bízták. Szandaszöllőstől Besenyszög, Kőte­lek határáig ők szántják fel, vetik be a közös gazdaságok földjének legnagyobb részét. A gépállomás pártszervezetének kötelessége, hogy a nagy feladatok mindennapi tel­jesítése érdekében újra és újra felélessze.a felelősségtudatot, hogy tanítsa, nevelje a dolgozóikat. Mi tagadás, ezt a feladatot mindeddig nem tudta megoldani a pártszervezet. A legutóbbi pártvezetőségi ülés megmutatta, hogy még nagyon sok a kívánni való. A vezetőségi ülés tagjelölt fexvételi kérlemekről dön­tött. Számszerűleg megfelelő lett volna a felvételi arány. A kiválo­gatás viszont nélkülözte az alapos­ságot, mert a jelentkezők 5b száza­lékát nem javasolta a vezetőség. Nem gondoskodtak arról, hogy va­lóban azok álljanak elő ezzel az é.etbevágóan fontos kérdéssel, akik mögött életkörülményük, munká­juk. családi helyzetük is mint jó ajánló áll. Igaza van Tóth elvtárs­nak, a pártvezetőség egyik tagjá­nak abban, hogy mielőtt még a felvételi kérelmet kitöltené egy-egy dolgozó, tisztázzák vele az alap­vetően fontos kérdéseket. így a pártvezetőréget sem érheti utólag meglepetés és nem érez sérelmet az a dolgozó sem. aki jó előkészítés után valóban hű segítője lehetne pártunknak. Csak állandó, előre megtervezett munka gyümölcse­ként erősödhet, gyarapodhat úgy a pártszervezet, ahogyan azt a gép­állomás feladatai megkövetelik. — Ügy, ha a pártcsoportbizalmi etv- tánsak bevonásával a vezetőségi ta­gok személy szerint feleinek egy- egy dolgozó tagjelöltté neveléséért. A párttagok túlnyomó többsége vállalta a pártektatásban való részvételt. Erre az aktivitásra szá­mítani, támaszkodni lehet és kell is a pártszervezetnek. Az őszi munkák mielőbbi befeje­zése mellett a gépjavítás a gép­állomások legfontosabb tennivalója. Itt is sokat tehet a pártszervezet. Ne hagyja szó nélkül, ha nincs elég alkatrész, ha szervezetlenség uralkodik. De ami a legfonfosiäbb, világosan mutassa meg mit kell tenni a kommunistáknak. Kezdeményez­zenek mozgalmat, pl. az alkatrészek gazdaságos felhasználására. A párt­vezetőség tanácskozást szervezhet a szerelőkkel, a traktorosokkal arról, hogyan lehet meggyorsítani, tökéletesíteni, szervezettebbé tenni a gépjavítást. Mikor várhatnak ió munkát a traktorosoktól, a gépállomás dolgo­zóitól? Csakis az esetben, ha gon­doskodnak is róluk minden téren. Enélkül a legmeggyőzőbb felvilá­gosító szavak is ereménytóienek maradnak. Közeleg a tél. A zord, hideg idő­ben a határt járni nem jó, meleg ruha nélkül. A gépéllomási dol­gozók nemcsak kint járnak, hanem sok esetben kint is dolgoznak a sza­badban. Ezért a kollektív szerző­dés értelmében meleg téli ruha il­leti meg őket. A szolnoki gépállo­máson az ezévi tervezésnél meg­feledkeztek erről. Azóta már esett szó róla, de tett mindeddig nem követte. így még most sincs biz­tosítva a dolgozók téli ruházata. A munkásszállások és az üzemi konyha mellett sem lehet szó nél­kül elmenni. A legprimitívebb élet­mód jeleit találni mindkét helyen. A gépállomás körzetében hat he­lyen nincs brigádszállás. Sok trak­toros a szerszámos ládában hordja a napi, sőt heti eledelét? S milyen ügyintézésről tanúskodnak egyes esetek? Pető Imre a múlt hónap 19-én kérte át magát a Jármű­javítóból a gépállomásra. Több mint egy hónap leforgása után ke­reste az okát. miért nem kapja a három gyermeke után járó családi pótlékot. Ekkor derült ki, hogy még be sem jelentették az SzTK-hoz. Ezek a tényék is azt mutatják, hogy nagyon komoly feladat vár az üzemi pártszervezetre. A dolgo­zók nevelése, a róluk való gondos­kodás, a termelés pártellenőrzése eddig nem kapott megfelelő helyet a pártszervezet munkájában.: Most új titkárt: választottak a pártszer­vezet élére az egyik falura menő kommunista, Varga Pál elvtárs személyében. Varga elvtárs felé a pártszervezet legrégibb kommu­nistái. leghűségesebb tagjai az első percben kezüket nyújtották. A pártvezetőség több tagja bátor vé­lemény-nyilvánításával bebizonyí­totta, hogy látja a hibákat, s ha lesz, aki harcba vezesse őket, ké­szek azok kijavítására. A lehetőségek megvannak hozzá, hogy megyénk egyik legfontosabb gépállomásán is erős, kitűzött cél­jaink megvalósítása érdekében ered­ményesen dolgozó pártszervezet működjék. Több segítséget as új besenyssögi termelőszövetkezeteknek Besenyszög lélekszámra nem is, de földterületre a szolnoki járás legnagyobb kiterjedésű községei közé tartozik. 25 ezer holdas ha­tár öleli körül. Az itt lakó dolgozó parasztok nagy többsége áttért a közös gazdálkodásra. Besenyszög termelőszövetkezeti község lett. Érdemes megvizsgálni: a teg­nap még egyénileg dolgozó parasz­tok hogyan illeszkedtek bele a ki­csit már ismert, de mégis új ter­melési rendbe; hogyan győzik le az átalakulással -járó nehézségeket a gyors előrehaladás érdekében? A községben 6 mezőgazdasági tsz és 1 tszcs működik. A földterü­let 70 százalékán most ősszel nagy­üzemi gazdálkodást kezdtek. A nemrégen alakult tsz-ek megvá­lasztott vezetőivel megszaporodott a közéleti emberek száma. Faragó Sándort, a nemrég még 14. holdas középparasztot éppen a minap választották meg a Zagyva- menti TSZ elnökhelyettesének. Fa­ragó Sándor tisztességre termeti ember benyomását kelti. tántoríthatatlan híve a szövetkezeti gazdálkodásnak. — Hozzá hasonló ember Márkus Já­nos, az ugyancsak nemrég alakult Ezüst Kalász TSZ elnöke. A jövő­ről mindketten bizakodó hangon beszéltek. Már maga az is nagy­szerű, hogy ez a két ötvenbe hajló dolgozó paraszt szinte megfiatalod­va tervezi a holnapot. Faragó Sándor legelőbb is azt újságolta, hogy a búzát már két hete elvetették. Nem néztek se ün­nepet, se vasárnapot, csak minél gyorsabban földben legyen a mag. Egy-két nap — és az Ezüst Kalász TSZ is befejezi a munkát. Ez a szorgalom biztató a jövőre nézve. Nagy munka folyik a tanácshá­zán. A tagosító bizottság a táblák kialakításának utolsó simításait végzi. Eltűntek a mesgyekarók s most már sok olyan tervet meg le­het valósítani, melyeket eddig ép­pen a néhányholdas apró gazda­ságok gátoltak. Szurmai elvtárs. a .anács elnöke pénteken jelentette be a termelőszövetkezetek vezetői­nek, hogy hamarosan megérkeznek a talajjavító gépek. Ezeket mindad­dig Besenyszögön tartják, amíg valamennyi közös gazdaságban nem végeznek nagyobbarányú ta­lajjavítást. Az úi termelőszövetkezetekben most alakítják ki a közös jószágállemányt. A Zasv- vamenti TSZ tagjai — égy-két ki­vétellel — a háztájit meghaladó jó­szágállományt mái* bevitték a kö­zösbe. az Ezüst Kalász TSZ tagjai 100 darabból álló mhállományt kér­tek. A juhokat a járási vezető szer­vek közbenjárására már meg is kapták. — Eddig csak éltünk, de ha oko­san gazdálkodunk, akkor ezután már nemcsak élünk, hanem jól élünk — mondotta Márkus János, az Ezüst Kalász TSZ elnöke. S éppen ezért nem kákán is csomó- keresés már most szóvátenni né­hány hibát, amelyek jelentéktelen­nek látszanak ugyan, később azon­ban erősen gátolták a fejlődést. A közös munka is olyan, hogy minél előbb megkezdi valaki, an­nál hamarabb megszereti. A Zagy­vamenti TSZ-ben azonban a tagok nagy többsége még nem kezdte meg. A vetést befejezték, de mind­össze csak nyolcán dolgoztak. Ti­zennégyen tájára se néztek a nagy munkának. Ezt nem szabad hagy­ni. Már most meg kell találni a módját annak, hogy valamennyi tag dolgozzon. Ehhez viszont gon­doskodni kell a téli foglalkoztatás­ról. Az új tsz-ek vezetői azonban elég tanácstalanok. Az Ezüst Ka­lász TSZ-ben majd csak tavasszal akarják kialakítani a brigádszer­vezeteket. Ez nem helyes, mért — ha jól szervezik a munkát — ta­vaszig megépíthetik a tervezett halastavat. Ezek a hibák nem olyan nagyok, könnyen megszüntethetők. különö­sen akkor, ha a község és a már korábban működő tsz-ek vezetői okos szóval és tanáccsal segítik az első lépések idején még bizonyta­lankodó új tsz-eket; Az okos szá| a szíves segítség bi­zony elkel. A Zagyvamenti TSZ- nek is sokat jelent például az, hogy a Lenin TSZ kovács- és bognármű­helyéhez bármikor fordulhatnak, kisegítik őket a bajból, elvégzik a szükséges javításokat. Szívesen vennék azt is. ha az állami gazda­ság tar asztalt igazgatója is kiláto­gatna hozzájuk, s tanácsot adna a tervkészítéshez, az új csoport gyors erősödéséhez. Annál is inkább szükség lenne erre, mert a beseny- szögi tsz-ek nagy fába vágták a fejszéjüket, talajjavításra készül­I nek. Holdanként kb. 300 köbméter sárgaföldet terítenek szét gazdasá­gukban, természetesen gépi segít­séggel. Ilyen munkát eddig csak az állami gazdaságban végeztek, ta­pasztalatot tehát elsősorban onnan meríthetnek. A termelőszövetkezetek eddig is értek el kimagasló eredményeket. Kiss István, a Lenin TSZ fiatal mezőgazdásza — aki azt vallja, hogy az agronómus socem lehet elégedett a terméseredménnyel s az állatállomány hozamával — az egyéni gazdák földjével azonos mi­nőségű területen 14,60 mázsás bú­zatermést ért el, az egyéniek 4.5 mázsás átlagával szemben. Most azt tervezi, hogy Születésének 100. évfordulóján bensőséges ünnepség keretében emlékestek Karcagon Micsurinra A Magyar-Szovjet Társaság, a városi tanács népművelési osztálya, a Társadalom- és Természettudo- tnánjd Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezete ok'éber 30-án, va­sárnap eimlékünnepséget rendezett Micsurin születésének 100. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepség jelentőségét növelte az a tény, hogy az ünnepségen nemcsak a karcagi termelőszövetkezet és gépállomás mezőgazdászai, hanem Kisújszál­lás, Mezőtúr. Turkeve, Kunmada­ras és más helységek mezőgazda- sági szakemberei is resztvettek. A kultúrotthon nagyterme zsú­folásig megtelt az emlék ünnepség résztvevőivel, akik figyelmesen hallgatták Baskaj Tóth Bertalan elvtárs egyetemi docens szavait Micsurin életéről, nagyjelentőségű munkásságáról. — Az a feladatunk, hogy Micsu­rin biológiai elméletét és gyakor­lati tapasztalatait rnindennnapi munkánkban felhasználjuk, tovább fejlesszük s ezzel elősegítsük me­zőgazdasági termelésünk felvirág­zását — mondotta befejezésül Bas­ic ai Tóth Bertalan. Vezekényi Ernő tudományos ku­tató, a Karcagi Kísérleti Gazda­ság igazgatója felszólalásában el­mondotta, hogy növénynemesítő munkájában gyakran segítséget nyújtott számára a micsurini bioló­gia. Dr. Tőkés Imre, a gépállomás gyümölcstermelési agronómusa arra mutatóit rá, hogy Micsurin. 3 bio­lógia tudományának forradalmára a növénytermelés terén mindig az új és új lehetőségeket kereste, s így nemcsak jobb, az időjárásnak lellenállóbb, hanem teljesen új gyü­mölcsfaj tákat is létrehozóit. Az ünnepségen résztvett mező- gazdasági szakemberek megtekin­tették a Karcagi Micsurin Állomás kiállítását, a jövő mezőgazdasági szakembereinek, az úttörőknek 3 növénytermesztés terén végzett munkásságát. A karcagi ünnepségen méltókép­pen emlékeztek meg mezőgazda- sági szakembereink Micsurinról, kenunk nagy tudósáról. Kovács Ferenc Ajándékozz könyvet a könyvtárnak! a talajjavítás révén egy 10 000 lakosú község el­látását biztosító többlettermést ér­nek el a besenyszögi határban. Rengeteg a terv, a munka a községben, s ennek következtében — mivel a tsz-tagok gyorsan akar­nak mindent elintézni és ez bizony nem mindig sikerül — sok a nehéz­ség is. A Lenin TSZ tagjai például autót akarnak vásárolni. Jártak már ezért a „járásnál”, a „megyé­nél”, sőt Budapesten is ígéretet kaptak, kocsit viszont nem. Már­pedig nagy szükség volna rá. A legközelebbi vasútállomás 18 km-re van hozzájuk, s a gépállomás von­tatóira, vagy a TEFU kocsijaira so­kat kéll várni. Más szempontok miatt is szükséges volna az autó. Zöldségtermelésükkel a nyár fo­lyamán sokszor félére csökkentet­ték a piaci árakat a községben. Jö­vőre Szolnokra is olcsó árut sze­retnének szállítani. Vasútvonal hí­ján okvetlenül kell ehhez a kocsi. Még egy megoldásra váró prob­léma. Az új tsz-ek központjai kint vannak a tanyavilágban. Rossz idő­ben 10—15 km-t is meg kell ten- niök műúton, mire bejutnak a köz­ségbe. Elintézni való pedig sok van. jó lenne a telefon. Ezt is megígér­ték már nekik, s remélhetőleg tett is követi a szót. Élénkül az élet a kengyeli kulturotthonban KvMurotthonunkban az elkövet­kező napok során megélénkül az élet, megkezdődik az őszi-téli isme­retterjesztő és kulturális munka. Az asszonyok számára szabás­varrás és gazdaaszony tanfolyamot indítunk. Ezek iránt már most is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az a tervünk, hogy több asz- szonyt bekapcsolunk a bábszin. játszó-szakkör munkámba. Visnyovszki Béla tanár mos* szervezi az énekkart s hamarosan meg is alakul, hogy a jól működő zenekar mellett tovább gazdagítsa kullurotthonunk zenei életét. A lel­kes DISZ-fiatalókból alakult szin- játszócsopört nagy erőpróbára ké­szül, most tanulják tieltai Jenő „Néma levente” című mesejátékát. November 1-én kezdődik meg a tánc-tanfolyam is. Ennek révén igen sok fiatalt hozunk közelebb a kultúrotthon munkájához. Mezőgazdasági szakkörünk Tóth László tanító vezetésével működik s eredményesen terjeszti a fejlett mezőgazdasági ismereteket a ter­melőszövetkezeti tagok körében. Ennyit néhány sorban. Később szeretnék majd részletesen is be­számolni egy-egy tanfolyam, mű­vészeti csoport, vagy szakkör mun­kájáról. MUZAMEL FERENC kultúrotthon igazgató Kengyel A felszabadulás utáni 10 év eredményes munkájaként el­jutott a könyv minden községbe, a legtávolabbi tanyákra is. Ha összehasonlítjuk az előző évek. kölcsönzési statisztikáját az idei­vel, óriási fejlődést láthatunk. Mía 1954-ben Szolnok megye összes ál­lami könyvtárában 35 679 olvasó 788 &60 könyvet olvasott, addig 1955 első három negyedévében 35 360 olvasó 765 425 könyvet olva­sott ki. Biztató és igen örvendetes jelek ezek. Szolnok megye lakosságának kill turális igényei hatalmasan megnö­vekedtek az utóbbi években. Ez az igény különösen meglátszik az ál­lami tömegkönyvtárakban, ahol a gyermekek és fiatalok mindennapos szükséglete lett a könyv. Rendsze­res könyvtárlátagatókká váltak azok a felnőttek is, akik a felsza­badulás előtt nem jutottak jó ol­vasmányokhoz. De különösen meg- növékedett az igény a dolgozó pa­rasztság körében, melynek könyv- ellátása az állami könyvtárhálózatot igen nehéz feladatok elé állítja. Or­szágosan is példamutató a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának az a határozata, mellyel 40 000 Ft-ot adott könyvvásárlásra, hogy abból az ezerholdnál nagyobb termelőszö­vetkezetben (52 ilyen van) lehessen könyvtárat létesíteni, f z azonban még mindig nem. ■L/ elég. Szükséges, hogy a ren­delkezésre álló anyagi eszközökön kívül társadalmi úton, a tanács- és a tömegszervezetek segítségével, az üzemek, intézmények és a lakosság bevonásával és támogatásával segít­sünk a tanyai és falusi lakosság könyvellátásán, törekedjünk a fo­kozott olvasási igények, kielégíté­sére, A megindítandó mozgalomnak van azónban más célja is. Nem egy üzem könyvtárában, de különösen magánosoknál sok olyan könyv he­ver, melyet régen kiolvastak és moly azóta a szekrényben poroso­dik. Ezeknek bekapcsolása a forga­lomba nagymértékben lehetővé tenné a könyvtárakban jelentkező igények kielégítését. A mozgalomnak van tudományos oélkitüzése is. A megyei könyvtár minden olyan könyvet, nyomtat­ványt, füzetet gyűjt, mely Szolnok, megyében jelent meg, vagy Szol­nok megyére, illetve annak tájegy­ségeire, történetére, népének életé­re, stb. vonatkozik. Ezek rendsze­rint kis példányszámban jelentek meg és éppen ezért ma már nehe­zen szerezhetők be. Viszont szerte a megyében van belőlük még. Bi­zonyára akadnak olyanok, akik szívesen megválnak ilyen köny­veiktől és hozzájárulnak ahhoz, hogy a megyei könyvtár gyűjte­ménye minél teljesebb legyen. Ezekkel a célkitűzésekkel indít­juk el az „Ajándékozz könyvet a könyvtárnak!”-mozgalmat és bí­zunk a megye dolgozóinak támoga­tásában■: Jp elhívással fordtdunk megyénk 1 tanács_ és tömegszervez-tei- hez, támogassák mindenütt könyv­táraink könyvgyűjtő akcióját. Az üzemek, vállalatok, igazgatói, üze­mi bizottságai ajánlják fel az üze­mi könyvtárukban már kiolvasot- tan elfekvő könyveiket. Az iskolák igazgatói, nevelői se­gítsék elő, hogy tanulóifjúságunk minél nagyobb számban kapcsolód­jék be a könyvgyűjiő mozgalomba; Felhívással fordulunk a lakosság széles tömegeihez, ajándékozzák a könyvtárnak azokat a könyveket, amelyeket már kiolvastak s ame­lyek így ismét forgalomba kerülve hozzájárulnak a többi dolgozó ol­vasási igényének a kielégítéséhez; Végül felhívással fordulunk könyvtárosainkhoz, minél több jó ötlettel, alkalmas módszerrel segít­sék a könyvgyűjtés eredményes megszervezését. A mozgalom november 1-éntn­dúl. Arra kérjük az ajándé­kozni szándékozóiét, hogy felaján­lott könyvei,két a legközelebbi ál­lami könyvtárnak adják át, mely a könyveket azonnal állományba veszi és a helyi, kölcsönzés céljáéra használja fel. Bízunk Szolnok megye vezető szervei és lakossága megértésében, hogy támogatásukkal miméi ered­ményesebben zárhatjuk le a könyv- gyűjtő hőnapot. Ezen akcióval is közelebb jutunk célunk megvalósí­tásához: a dolgozók minél szélesebb rétegeinek kulturális felemelkedé­séhez. MEGYEI KÖNYVTÁR SZOLNOK Megjelent a Propagandista októberi száma ' Az új szám több fontos cikket közöl, amelyek a propagandisták jobb felkészülését s nagyobb tájé­kozottságát segítik elő. A lap első helyen, szerkeszt őség! cikkben kö­szönti az új pártoktatási év propa­gandistáit. Káldor Gyula: Az államappará­tus állandó Tökéletesítése szocialista épitőmunkánk elengedhetetlen fej­tétek? című cikkében az állam­apparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. A propagandista munkájához c. rovatban Bárányi Gyula cikke: A magyarországi fasizmus s néhány jellemvonása címmel jelentős se­gítséget nyújt propagandistáinknak a magyar fasizmus jellegének meg­értéséhez. E rovatban közli a fo­lyóirat Balázs Béla: A klerikális reakció, mint az ellenforradalmi rendszer támasza című írását amelyben, a szerző dokumentumok sorozatával bizonyítja. hogyan, milyen eszközökkel szolgálta a kle­rikális reakció a Horthy-remfczer nríae nyomó uralmát Kádár Iván cikkében a munkásosztály vi­szonylagos és abszolút elnyomoro- dását vizsgálja az ellenforradalmi Magyarországon, A népgazdaság időszerű kérdé­sei c. rovatban Csizmadia Ernő írását közli a folyóirat: A mező- gazdasági termelőszövetkezetek fö­lénye a gabonatermelésben az egyéni gazdaságokkal szemben. Az 1955. évi ipari tervek maradékta­lan teljesítéséért; címmel Huszár István és Tóth I,ászló e’emzik a torvteljesitésben elért eddigi ered­ményeket s rámutatnak azokra a feladatokra, amelyek, az utolsó ne­gyedévben az ipar.előtt állanak. A nemzetközi kérdések c. rovat­ban a német kérdés a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet előtt cím­mel a lap rövid összefoglalót kö­zöl a német-szovjet tárgyalások­ról. A propagandamunka tapasztala­tából c. rovatban közli a folyóirat Réti László: Pártunk történetének tanítása az iskolánkiviili pártokta- tás c. cikkét. Csatári Dániel íra&a azokat a lehetőségeket vizsgálja amelyeket äz ifjúság n«velésére a Petőfi is­kola történelmi tanyányagaí nyúj­tanak. E rovatban jelenik meg mse R. G. mása: Megjegyzéseik egy me­gyei előkészítőről csmmeh 1

Next

/
Thumbnails
Contents