Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-29 / 280. szám
1955 november 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 5 dolgozók legjobbjait választották az Aprítógépgyár üzemi bizottságába | DÉLUTÁN I negyed négy. Az Aprítógépgyár gyönyörű kultúrter- mében egyre többen foglalnak helyet. Az emberek a nagy esemény- lói, az ÜB. választásáról beszélnek egymás közt. Jó a hangulat s félórával később már együtt van a szakszervezeti tagság 75 százaléka. Szudi elvtárs, az üzemi bizottság elnöke beszámolójában az elmúlt év munkájára emlékezik. Köszönetét mond az üzem dolgozóinak, az élenjáróknak, akik az első sorban harcoltak a termelés frontján és hozzásegítették a vállalatot ahhoz, hogy az első negyedévben élüzem lett és a negyedévi terveket sikerre vitte. A verseny és a munka megszervezése terén jó munkát végzett Jergel Zoltán, a lemezüzem művezetője. Öt a termelést irányító vezetők előtt példaként említette meg Szudi elvtárs. Jó bizalmi volt Szelei elvtárs, aki megértette, hogy feladata több a bélyeg eladásánál. Fontos feladatának tartotta, hogy dolgozótársai ügyes-bajos dolgait megfel'lően elintézze. Dicséretet kapnak a munkás-ellátási albizottságban működők, akik gondoskodtak az ebédlő gőzelszívójának mielőbbi beszerzéséről, a konyha jói qnűködéséröl és a téli felkézü’ésről. — A szakszervezet egyébként 45 dolgozót juttatott üdülési beutalóhoz ebben az évben- Többen ingyen üdülték közülük. A sport terén is jó eredményeket ért el az üzem. A vasas üzemék között az Alkotmány-kupáért folyt ver-eny — első helyén végzett a gyár. Kétezer forintot juttattak az üzemi könyvtárnak új könyvek beszerzésére. | AZ ÜB. ELNÖK 1 bírál is beszámolójában. — Sokkal jobb eredményekrő' számolhatnék be — mondja — ha az üzem minden dolgozója szervezett munkás lenne és ha a tagdíjfizetésekkel nem maradnának el egyesek. A művezetők és a bizalmiak a munkaverseny-szervezést nem tekintik a legfontosabb munkájuknak és ez különösen a jelenlegi tervlemarad-'sban érezteti hatását. A IV. negyedévi és ezzel az éves tervünk 3 százalékkal való túltel iesítése függ attól, hogy az üzem művezetői, szakszervezet' bizalmijai mennyire értik meg a verseny fontosságát. A beszámoló után sok-sok hozzászólás következett. Jergel elvtárs a szervezeti élettel foglalkozott. — A múltban üldözték a szervezett munkást. Ma teljes joggal, szabadon bírál, javasol s szavát meghallgatják. Ma — mondja Jergel elvtárs — szervezett dolgozónak lenni dicsőség és hatalmas kollektív erőt jelent. TASI ELVTARs} a kuiturmunka gyengeségeit abban látja, hogy az aktívák nem mernek bátran az üzem fiataljai közé menni. Azt mondják, hogy az Aprítógépgyár dolgozóinak 50 százaléka fiatal, hatalmas erő ez együtt, csak nincs, aki jól összefogná őket. Gróf elvtárs. a vállalat igazgatója arról beszélt hogy egyesek A mezőtúri könyvtárnak 5000 kötete van. Ez a szám igen szép, ha a2t számítjuk, hogy a múlt rendszer idején a dolgozók számára rém állt rendelkezésre olyan műv-lődési lehetőség, mint amit most a könyvtár nyújt. A szövetkezeti város dolgozói étnek is ezzel a lehetőséggel, a könyvtárnak jelenleg 1500 olvasója van. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozó népünkben igen megnövekedett a po’itika, az irodalom iránti érdeklődés. Ha azonban a két számot, az 5000-et és az 1500-at összevetjük, akkor azt kell mondani, hogy a könyvtár ma már nem felel meg az igényeknek. Eszerint egy-egy tagra 3,3 könyv jut. A politikai könyvek terén nincsen hiba. mintegy 2000 kötet van étből a könyvtárban. De igen kevés a város számára az a 3000 kötet, amely a szép- irodalmi művek számára marad. Ha így vesszük, akkor egy-egy olvasóra csak két szépirodalmi könyv jut. Azonban nemcsak kevés a szép- irodalmi mű, hanem rossz az elosztás is. Pl. Jókai műveiből olyan kevés van, hogy 70—80 centiméteres szakaszban elférnek. Ugyanakkor például egy irodalompolitikái műből 14 kötet is van raktáron. Ezt az utóbbit nem lebecsülésképpen emnií- tem meg, hiszen egészen biztosan vannak Mezőtúron szép számmal olyanok, akiket érdekelnek az irodalom kérdései, de semmi esetre csak akikor érzik szakszervezeti tagnak magukat, amikor valami - yen segélyt, vagy egyebet oszt a szakszervezet. Sokat segítette a vállalat termelési munkáját az elmúlt időben az üzemi bizottság arra kéri az új ezetőséget, hogy tegyenek meg mindent az éves terv sikeréért. | JELÖLIK | az üzemi bizottság tagjait: Patti Sándor hegesztő sztahanovista, Cseresznyést Béla esztergályos sztahanovista, Tasi Kálmán lakatos sztahanovista, Lajos Gyuia hegesztő sztahanovista, Zajék József esztergályos, a „Szakma kiváló do’eozója“, a legjobbak lesznek az ÜB. tagjai. Takács J„ Aprítógépgyár. sem annyian hogy egy műből 14 kötetnek kell lennie. Különösen hiány mutatkozik a könyvtá-ban az ifjúsági könyvekből. Ebből mindössze 200 van. valamennyi már ronggyá olvasva. Véleményem szerint felül kell vizsgálni a könyvtárban a könyvek megoszlását, gyarapítani kell a könyvtár állományát, mert a tél előtt állunk, ilyenkor van leginkább módja arra a termelőszövetkezet1 tagoknak, hogy olvassanak. Az pedig igen fontos kérdés Mezőtúron, a termelőszövetkezeti városban, hogy a könyvtár be tudja tölteni hivatását: miné! szélesebb tudást nyújtson a város dolgozóinak. K. Tóth Lajos, Mezőtúr, Zninyd-u. 11. sz. Építkezési rointakönyv a tsz-eknek A termelőszövetkezetek házi erőkkel történő építkezéseinek elősegítésére a Földművelésügyi Minisztérium műszaki rajzokkal és tervekkel ellátott mintakönyvet bocsátott ki. A mintakönyvben a termelőszövetkezetek válogathatnak a számukra legmegfelelőbb épület- típusok között. A könyvben megtalálhatók a sertésfiaztatók, baromfiólak, silók, magtárak, brigádszállások stb. különböző típusai. A tervek készítésénél figyelembevették a terme1 őszövetkezetekben megtalálható építőanyagokat, Kevés a könyv, rossz az elosztás a mezőtúri könyvtárban A Néplap olvasótáborának növeléséért November 16-án jelent meg az MDP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának és a Megye1 Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása mesvémk valamennyi pártszevveze- tóh-z. tömegszervezetéhez: „Szervezzünk miniéi több Szolnok megyei Néplap előfizetőt.’* Ebinek nyomán megyei viszonylatban megkezdődött az új előfizetők gyűjtése. Az első napokban a tiszafüredi és a szolnoki járás ért el igen jó eredményt; A tiszafüredi járásban mintegy 180 új előfizetővel növelték a Néplap olvasótáborát. A szolnoki járás közvetlenül nyomában halad s a legutóbbi eredmények alapján újabb 141 előfizetővel megszerezte az elsőséget. A szolnoki járásban eddig 240 előfizetővel gyarapodott a Néplap olvasóinak sz-ma. Ha továbbra is így végzik a járá ban a népnevelők az előfizetők szervezését, bizton számíthatnak megyei viszonylatban az első helyre. Igen nagy a lemaradás a kunszentmártoni. a törökszentmik ós’ jászapáti járásokban és újabban ez rapaszta’ható a jászberényi és kunhegyest lírásokban is. Pedig a lehetőség itt Is megvan új előfizetők szervezésére. Erre csak egy péld t mondunk el A kunmadaras! termel őszöve tkezett'k népnevelői a tsz-tagok közül eddig huszonöt új előfizetőt szerveztek. Karcag ezidéig a városok között az eiső helyet fogla ta el szervezésben. az utóbbi időben azonban gy nrébb eredményeket értek el a városban. Igen keveset tették a város termelőszövetkezetei. Sú yo a lemaradás Jászberényben is. Alig egy-két új előfizetőről lehet beszámolni. Hasonló a he vzet Török szentmik'óson. Mezőtúron. Turke- vén és Kisúiszál.áson. Hiba az. hogy a legtöbb járásban nem történt szervezett intézkedés a Néplap olvasótáborának növelésére. — Sok alapszervezetben a népnevelőkkel sem besz^'ték meg kel'ően e fontos feladat végrehajtását. December 15-ig még 18 nap van hátra. Ezenkívül fontos, hogy ezt az időt a pártszervezetek sokkal nagyobb mértékben kihasználják a megyei párt-végrehajtó bizottság áltat megadott tervek teljesítésére. Fokozzák erőfeszítéseiké .és a népnevelők jó munkáján keresztül biztosítsák a tervpéldány- számok teljesítését. Az eredmények fokozásához igen nagy segítséget tudnak nyújtani a postahivatalok Ezért felhívunk minden postás dolgozót, hogy a hátralévő időben minél több új előfizetőt szervezzenek a Szolnok megyei Néplap olvasó-táborába. A láp szervezésében résztvevő népnevelők, postás do’gozók vegye- nék példát a Tisza Cipőgyár népnevelőiről. akik lelkes munkájukkal egy hét alatt százn?gyvenegy Néplap és tizenkét Szabad Nép előfizetővel növelték a pártsajtó olvasóinak számát. A népnevelők munkáját itt a műszaki vezetők is segítették. A szolnoki városi párt- bizottság népnevelői az elmúlt héten 83 Szolnok megyei Nép'ap és 14 Szabad Nép új előfizetőt szerveztek. Kiváló eredményt ért el Farkas Illés elvtárs. aki egymaga 40 új előfizetővel növelte a pártlapok olvasótáborát. Köszönetét mondunk Farkas U’és elvtársnak odaadó, lelkes munkájáért. A hátralevő 18 nap alatt fokozott jó munkával növel iék a népnevelők a Szolnok megyei Néplap olvasótáborát. Keresők fel mindazokat a családokat, amelyek még nem olvasói lapunknak. Meggyőző, agitációs érvekkel biztosítsák, hogy december 15-ig újabb százaik csatlakozzanak az előfizetők táborához. A postás dolgozók tegyenek mt? mindent annak érdekében, hogy az új előfizetők rendszeresen kézihez kapják a megrendelt lapokat. Legyenek harcos, segítő társai a párt- szervezetekn'k az újabb és újabb előfizetők szervezésében. BÍRÓSÁGI hírek Dénes András Ujszász. Vasut-u. 3. szám alatti lakos, a szolnoki 60. számú csemegebolt árukihordója 1954/55-ben rendszeresen dézsmá’ta a bolt árurak'árát és meg nem határozható értékben babkávét, té1' szalámit, borsot, csokoládét, sonkát. málnaszörpöt, stb. lopott e; onnét. A lopott árut ismerőseinek adogatta el és az értük kapott pénzt salát cé’iaira ford-'totta. A Szolnok’ járásbíróság társadalmi tulajdon élén ismételten elkövetett lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek Dénes Andrést s ezért 1 évi és 8 hónapi börtönre ítélte Azokat az orgazdákat Etedig, akik ’uda-osan vásároltak a lopott árubó 200 forint- tót 1,3(10 forintig terjedő pénzbün tetéssel sújtotta. • Antal Lasz'ó Szolnok. Viola-u. 2. szám alatti lakos a Szolnoki Víz- é- Csatornaművek díjbeszedőié 1955 áprilisában és májusában összesen 4107 forintot sikkasztott el az ál- ta'a beszedett vízdijakból és tettét nyugta-hamisításokkal igyekezett palástolni. Az ily módon e'sikkasz- tott pénzt italoz’sra fordította. — A szolnoki járásbíróság társada’nr tulajdon elleni sikkasztás és magánokirathamisítás bűntette miatt Antal Lász’ót 9 hónapi börtönre íté’te és kötelezte az okozott kár megtérítésére, * Juhász Józsefné Ujszász. Kiss Emő-u. 5. sz a atti lakos 1955 januártól szeptemberig 14 alkalommal. esetenként 1—3 zsák vágott baromfit és 3—6 kosr tojást vásárolt fel Ujsz^szom és azt Buda- oestre szállítva az ottani piacokon magasabb áron értéke'tette A szolnoki járásbíróság árdrágító üzérkedés bűntette miatt 1 évi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Szovjet-Ukrajna Hetének kedves vendégei Az ukrán művészet több kiváló képviselője érkezett a napokban Budapestre, köztük: A. J. Jurovsz- kaja énekesnő, M. Sz. Grisko operaénekes és Borisz Goldsten hegedűművész. Mihail SztyeDanovics Grisko 1901-ben született a délukrajnai Mariupolban. Apja mesterember volt, nem tudta taníttatni jiát. A tizenegyéves Mihail Grisko nyom- dásztanomc lett, majd egy fémjeldolgozó gyárban esztergályos és lakatos szakmát tanult. A forradalom első napjaiban belépett a Vörös Gárdába, majd tengerész lett. 1923- ban leszerelt és esztergályosnak ment. Gyakran énekelt a munkások kulturestjein; felfigyeltek nem mindennapi zenei képességeire. A helyi szakszervezet az ogyesszai konzervatóriumba küldte tanulni. A fiatal énekes nagy lendülettel tanult: már mint a konzrevatórium másodéves növendéke, 1924-ben fellépett az Ogyesszai Operában, Csajkovszkij „Anyegin”-jének címszerepében. A konzervatórium elvégzése után a Harkovi Operaház tagja lett; többek között a „Sevillai borbély” és a „Rigoletto” címszerepeit énekelte. 1936 óta a Kievi Operaház tagja; ötvenkét szerepet énekel orosz, ukrán és európai klasszikusok, valamint szovjet zeneszerzők operáiban. Leghíresebb alakításai: Figaro, Anyegin, Bogdán Hmelnyickij és Amonasro. Aszódiét kormány érdemeinek elismeréséül Lenin-renddel tüntette ki; 1950-ben a Sztálin-díjasok sorába került. A fiatalabb nemzedékhez tartozik Anna Jőszifóvna Jurovszhaja énekesnő. Apja zongoraművész, anyja híres hangversenyénekesnő volt. Középiskolai és zenei tanulmányainak végeztével 1944-ben meghívták szólóénekesnőnek a Lvovi Operába. Már első fellépései megérdemelt sikerrel jártak. Szép és erős, csengő lírai-drámai szopránja, előnyös színpadi megjelenése és átélt színpadi játéka hamarosan főszerepeket biztosított neki. Tökéletes technikával és ihletetten énekli az „Aida” címszerepét, az „Álarcosbál” Amáliáját és a „Trubadúr” Leonóráját. Remekül megformált alakításai: Csajkovs^.ij „Pique Dame”-jának Lizája és „Anyegin”-jének Tatjánája, valamint Jaroszlavna szerepe Borodin „Igor herceg”-ében. 1953-ban, kievi vendégszereplése után az Ukrán SZSZK érdemes művésze címmel tüntették ki. Borisz Goldstejn 1922-ben született, Ogyesszábaru Apja számtantanár volt. A kis Buszja hatéves korában kezdett hegedülni, David Ojsztrah mester rének, Pjotr Sztóljarszkijnak vezetésevei. Két év múlva felvették a moszkvai konzervatórium gyermek- csoportjába, ahol előbb A. Jampol- szkij, majd Lev Cejtlin professzor osztályában folytatta tanulmányait, 1935-ben — tizenhárom éves korában — negyedik helyre került a varsói Wieniawski-versenyen. 1937- ben David Ojsztrahhal és a fiatal szovjet muzsikusok csoportjával együtt, részt vett a brüsszeli Ysaye- versenyen, ahol szovjet hegedűsök foglalták el az első öt helyet. Flesch Károly, a hires magyar pedagógus és hegedűs, az egyik londoni zenei lapban azt írta: „Goldstejn remek hegedűs, tehetsége igen korán kifejlődött. Egészen bámulatosan ját. szik”. A fiatal muzsikus szélesebbkörü hangversenyző pályafutása a harmincas évek végén kezdődött meg. Goldstejn ma egyike a szovjet hegedűiskola legkiválóbb képviselőinek. Ma — holdfogyatkozás Ha délután 15 óra 31 perc kezdettel részleges holdfogyatkozs lesz megfigyelhető, amely 20 óra 08 perckor végződik. A holdfogyatkozások nem mindennapi égi jelenségek, s felkeltik az érdeklődők figyelmét. A mai kor embere már nem tekinti a holdfogyatkozást titokzatos égi jelnek, hanem tudományos módszerekkel megfigyeli és felhasználja a természettudomány fejlesztésére. Régen a holdfogyatkozás baljós jelenség volt. A történetírás megemlékezik arról, hogy pé dá.ul ókori hadvezérek nagy csatákat szakítottak főibe a holdfogyatkozás bekövetkezte miatt. Ma már a csillagászok — évszázados megfigyelések alapján — ismerik azokat a természeti törvényeket, amelyek a hold- fogyatkozást előidézik és hosszú évekre előre percnyi pontossággal ki tudják számítani azok b-követ- keztét. Oppoltzer osztrák tudós 3369 évre e’őre kiszámította a holdfogyatkozások idejét,, valamint azt, hogy ebben az időtartamban 5200 holdfogyatkozás lesz. Itt említjük meg. hogy vannak évek, amelyekben egyetlen holdfogyatkozás sem fordul elő. Vannak viszont olyan esztendők, melyekben három hold- fogyatkozás is előfordulhat i’yen volt 1917-ben és Ilyen lesz legkó 7el°bb 1982-ben. Mit is látunk tulaidonképpen? Á Hold 15 óra 31 perckor lassan a bal zé'.én elsötétül, majd ez a sötétedés 17 óra 59 Eprekor kiter- 'ed a Hold korongjának 'izénké' százalékéra. Majd 20 óra 08 perckor Holdunk ismét teljes fényében fog ragyosmi. A sötétedés azért kezdődik a holdknrong bal szélén mert a Ho’d a Föld körül nyugat- k°'eti irányban kering. Mi okozza a ho dfoayatkozást? Mint ismeretes, a hold 384 eze kilométer távol=-eb»n kering a Föle körül. A Hold és a Föld kihűlt égi- 'ettek. Nincs saját fényük, hanem mindkettőt a Nap világítia meg Ezért a Fö’d a Nappal átellenes •rányban hosszú ámvékot vet melynek hossza meaköze’íti az 1 millió 400 ezer kilométert. így tehát a földámyék nemcsak elérheti, hanem messze túlhaladhat a Holdon. A Hold a Föld körül közei köralakú pályán kering. A holdpálya nem esik egybe a földpáiya síkjával, hanem azzal szöget zár be. Ebből az következik, hogy a Hold a földpályát két E>ontban metszi, mélyeket a csillagászok csomópont oknak neveznek. Holdfogyatkozás csak akkor követkeahetik be, ha a Hold a Naptól távolabbi csomópontban tartózkodik. vagyis telt hold van. Ilyenkor a Föld árnyéka rávetődik a Hóidra és ámyékjelenséget okoz. Ha a Hold teljesen be'emerül a földámyékba, akkor teljes hold- fogyatkozásról beszélünk. Amennyiben a Hold nem a csomÓE>antban. hanem annak csak a közelében tartózkodik, a fogyatkozás részleges, mert a földámyék a holdkorongnak csak egy részét takarja el. Ilyen a mai holdfogyatkozás is. Érdekes megfigyelni, hogy hold- fogyatkozáskor a holdlkorong nem sötétedik el teljesen, mint ahogy azt az ember képze’né, hanem rozsdavörös színt vesz fel. Ebinek oka Földünk légköre. A Nap sugarai ugyanis Földünk légkörében megtörnek és behatolnak az árnyékkúp belsejébe Emiatt az árnyékkúp megrövidül és nem éri el tel- iesen a Holdat. A Ho’d elszíneződése függ a légkör állapotától. A színeződés vizsgálata módot ad a magasabb légkör vizsgálatára. E’őf-egítj a fogyatkozás megfigyelőt az is. hogy a telihold télen mai an jár a látóhatár felet. Nvá- ron V’szon a telihold a látóhatár közelében áll. A '©avatkozás adatai: be'épés földárnvékba 15 óra 51 Éterekor. Belépés a teljes árnyékba 1? óra 21 perckor. A fogyatkozás közepe 17 óra 59 perckor van Kilépés tél- ;es árnyékból 18 óra 37 perckor. Kilénés a féiámyékből 20 óra 08 nerckor Edelényj Elemér. Török Ervin. az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai. Az atomkorszak hajnalán Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban” című külpo. i'ikai füze*sorozatának ’•’gújabb száma „Az Fomkorszak kamatán” Hmmel jelent meg. A 'űzet első része Jánossv Txijós Kossuth-díxis akadémikus beszámolóját tartalmazza a genfi nemzetközi atomkonferencia munkájáról. A második részben öveges lózsef Kossuth-dí- tas fizikus a genfi atomkonferencián nyilvánosságra került adagok a'apián az eddigieknél szélesebb körben, a mindennapi gyakorlati élettel szoros k'rvcsola'ban mutatja be az atomerő békés f elhasználásának legújabb eredményeit, a fejlődés további nagyszerű távlatait. A csaknem 60 érdekes képet tartalmazó 64 oldalas füzet a városi, üzemi és községi békebizottságoknál. valamint a hírlapárusoknál kapható 1,50 forintos áron.. t
