Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

Szofnokmegyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 257. szám Ara 50 fillér SZOCIALISTA IPAR DOLGOZÓI! Harcoljatok asért, hogy a termelési tervet min- den mutatószámra nézve sikeresen teljesítsék, bizto­sítsátok minden üzem ütemes munkáját! Minden módon erősítsétek a munkafegyelmet! Javítsátok a minőséget és csökkentsétek a termék önköltségét! 1955. november 1.. kedd Az egyénileg do gozó parasztok segítsék egymást a vetés meggyorsítása érdekében NÉPFRONTBIZOTTSÁGI TAGOK! EGYÉNILEG DOLGOZÓ PARASZTOK! A Hazafias Népfront korábban felhívással fordult minden hazáját szerető dolgozó paraszthoz kenyérgabonájának mielőbbi elvetése érdekében. A vetési munka megyeszerte komoly erőfeszítésekkel folyik, ennek ellenére az egyénileg dolgozó parasztok vetési munkáiban komoly lemaradás mutatkozik még ma is. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága azt kéri a helyi nép­frontbizottságok tagjaitól, hogy — egyéni példamutatásukon túl — igyekezzenek olyan társadalmi mozgalmat szervezni, amelyben valamennyi fogattal és vetőgéppel rendelkező s vetési munkáját már teljesített dolgozó paraszt vállalja fogattal vagy vetőgéppel nem rendelkező gazdatársai megsegítését. Arra is megkérjük a helyi népfront bizottságok tagjait; hogy szorgalmazzák gazdatársaiknál a már elvégzett vetési munkák bejelentését Ezzel is segíti a helyi tanácsok munkáját. A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA. A jászapáti járási operativ bizottság legyen gazdája a kenyérgabonavetésnek November 1-ét írunk. Tegnap le­járt a búzavetés határideje. A jászapáti járásban ezzel szemben még 13 000 kát. hold kenyérgaibo- navebés hiányzik. — A késedelem miatt máris nagy veszteség érte a termelőket és a népgazdaságot egy­aránt. Minél később kerül sor a vetésre annál több vetőmagot kell felhasználni, hogy meglegyen a megfelelő növénysűrűségi A mos­tani hűvösebb időszakiban pedig a kikelés is lassabban történik. — Mindezeket a körülményeket isme­rik és tudják • a jászapáti járás egyénileg dolgozó parasztjai is. mégsem igyekeznek a vetéssel Hiányzik a párttagok, tanácstagok példamatatása Jászszentandrásop az ötvenegy ta­nácstagból október 30-ig ■ még egyetlen egy sera jelenítette be, hogy elvetette a kenyérgabonát. Füle István jászszentandrási dol­gozó paraszt, járási tanácstag pe­dig 1300 négyszögöllel kevesebbet vetett a kötelező vetéstervnél. A jászapáti járásban a vetésterv teljesítésének elmaradását előmoz­dítja az, hogy a járási operatív bi­zottság legfeljebb ülésezik, de ope­ratív intézkedéseket nem tesz a mulasztások megszüntetése érdeké­ben. Sőt egyes járási operatív bi­zottsági tagok sem tartják magukra nézve kötelezőnek a bizottság ha­tározatait. A jászapáti járási föld­művesszövetkezeti központ veze­tője elmulasztotta Tiszasülyre ide­jében eljuttattni az adatbejelentő lapokat s nein magyarázta meg a községi tanács dolgozómák azok kezelését. , A jászapáti járási operatív bi­zottság figyelmein kívül hagyja azt, hogy az idén a vetés-statisz­tikát a termelők bejelentései alap­ján állítják össze. Ezért nagyon fontos lenne a pontos adatszolgál­tatás és nyilvántartás. A járási operatív bizottság azonban nem sok segtiséget ad ahhoz hogy a közsé­gekben megfelelő számú és j ól­képzett munkaerő végezze a vetés- statisztika összeállításának admi­nisztratív munkáját. Jászdózsári például egy nap 10 ellenőr is meg­fordult és tanácsokat adott, a ve­tésterv felbontását azonban egyet­len személy végzi, akinek emellett a bizottsággal együtt a határban is ellenőriznie kellette a vetéstervek teljesítését. A járási operatív bizottság gon­doskodjon többek között arról, hogy a járás községeiben végre meginduljon a vetések szúrópróba­szerű ellenőrzése. Most kell figyel­meztetni, vagy felelősségre vonni azokat, akik kenyérgabona vetés­tervüket csak részben, vagy egy­általán nem teljesítették, amikor az időjárás még lehetővé teszi a jó- minőségű talajmumikát és a vetést; A jászberényi járásban vonják felelősségre a búzaveíésí szabotáló kulákokal Kaszab József 27 holdas jászbe­rényi kulák bejelentette, hogy 11 vh kenyérgabona vetéstervét telje­sítette. Az ellenőrző bizottság pár nappal később felmérte a kulák ve­tésterületét és megállapította, hogy a kulák félre akarta vezetni a ta­nácsot, mert 11 hold kenyérgabona helyett csak 8 holdat vetett el. Ka­szab József kulákot ezért a tanács vezetői feljelentették. A járási bün­tetőibíróság azonban még a mai na­pig sem tűzte ki a tárgyalást és semmi intézkedést nem tett a mező- gazdasági munkát szabotáló kulák ellen. Nyilvánvaló, ilyen körülmények között a kulákok és egyéb spekuláns elemek nem tartják magukra nézve kőtelezőitek a kenyérgabona vetés­terv teljesítését, ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT 2,380.000 forint az abáclszalóki Lenin TSZ közös vagyona Az abáclszalóki Lenin TSZ ma ■i kunhegyesi járás egyik legna­gyobb közös gazdasága. Földterü- ete és taglétszáma megkétszerező- iött. A nagyüzemi gazdálkodás íö- énye megmutatkozik ezévj tenmés- >redményeikbem is, de különöskép­pen szembetűnő a változás, ha a 'sz többéves működését vizsgáljuk. Az abádszalóki Lenin TSZ 1949-ben ilakuit. Altkor 5 mázsa 35 kiló búzát, 7 mázsa 31 kg rozsot, 31) mázsa cukorrépát, 3 mázsa 10 kiló napraforgót termeltek holdanként. Az idén 8,6 mázsa búza, 10,2 mázsa rozs, 64 mázsa burgonya, 7.6 mázsa napraforgó és 260 mázsa cukorrépa termett hol­danként a tsz földjén, 1949-ben 377.986 forint volt a ter­melőszövetkezet közös vagyona. Ebben az évben a 2 milliót is meghaladja, pontosabban 2 380 473 forint. Az abádszalőki Lenin TSZ külö­nösen az elmúlt hetek során növe­kedett meg, földterületben és tag­létszámban egyaránt. A termelő- szövetkezet területe több mint 2800 hold lett és a szövetkezet többéves eredményes munkája láttán három- százhatvan dolgozó paraszt kérte felvételét. Aa eredmények mellett természe­tesen hiányosságok is vannak a szövetkezetben. Nem teljesítették az állattenyésztési tervet s különö­sen a sertéstenyésztés cs hizlalás tekintetében kell még sokat javíta­niuk. Az állattenyésztés fejlesztésé­nek alapját megteremtik a szövet­kezet tagjai. Három 100 köbméteres silót építenek még és ezt megtöltik silótakarmánnyal. A termelőszövetkezetiben az idén a kukorica legnagyobb részét négy­zetesen vetették és művelték. A kukoricatörés még nem fejeződött be teljes egészében, így az össz­termés mennyiségét még nem tudták felmérni. A négyzetesen művelt kukoricatáblákon azonban az eddigi 'becslések szerint meglesz' a 30 mázsás átlagtermés A HAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE Ünnepi műszak kezdődött üzemeinkben Üzemeink túlnyomó részében ma reggel megkezdődött a forra­dalmi műszak. Munkáslink, műszaki értelmiségünk egy héten át ereje, tudása legjavával készül az ünnepre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára. Mindannyian azt akarják, hogy az elkövetkezendő néhány imp termelési eredményei magasan kiemel­kedjenek s fontos határkövei legyenek az éves vállalások teljesítéséért folyó harcnak, a jövöévi előkészületeknek. A szolnoki gyárakban mozgalmasabb lett az élet ma reggel óla. A vidéki üzemekben verseny indult az éves terv mielőbbi befejezé­séért. Nézzük meg, milyen eredménnyel biztat ez a nagyszerű kezde­ményezés. A műszak első két órája a jó előkészítést bizonyítja f Tegnap az első csípős téli nap köszöntött a tiszaparti gyártelepre: Martfűre. A reggeli órákiban a mű­helyekben is elég hűvös volt még. A dolgozókat azonban hevítette az előkészület izgalma, a szívüket meg­melengette az emlékezés az Októ­beri Forradalom eseményeire. Röp- gyűlés volt mindenfelé a gyárépü­letekben: kezdődött az egyhetes ün­nepi műszak, Előzőleg, a pénteki párttaggyülé- sek indították munkába a kommu­nisták legjobbjait. Az előkészülete­ket, a műszak lefolyását itt tervez­ték meg. A műhelyek kifogásolták, hogy nem kapnak elég jó anyagot a gumikeverőből. Móczár Ferenc, a gumikeverő és kihúzó főművezetője a taggyűlés színe előtt ígéretet tett, hogy ez nem akadályozza majd az ünnepi műszakot. Megfelelő meny- nyiségü és kifogástalan minőségű anyaggal látják el a gyártóműhe­lyeket. Szombaton Bodóczi Sándor fő­mérnökkel az élen a művezetők és mesterek megtárgyalták a konkrét feladatokat s meghatározták, hogy milyen segítséget adnak a műhe­lyeknek. A hétfő reggeli röpgyűlé- seken már a munkások vettek át a szót. Egymás után tettek ígéretet a termelés fokozására, a minőség megjavítására, a takarékosságra. Az eredményeket két óránként értékelik. Már az első két órás ér­tékelés eredményei is azt bizonyít­ják, hogy a jó előkészítés meghozta a gyümölcsét, a segéd- és kisegí­tőüzemek jó munkát végeztek. így zavartalanul folyhat a munka. A 34/b. cipóműhely két óra hossza alatt 3%-fcal túlszárnyalta ese­dékes tervét. A gumigyárban a 44-es gumicsizmakészítő kör 8 százalék­kal adott több árut kiszabásánál. A 46-os tomacipőmühely 107 száza­lékot ért el. Ezek az eredmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ígérete szerint december 20-ra befejezhesse éves tervét a gyár. Szikszay Róbert. A Tiszamentí Vegyiművek savüzeme minden nap 2 százalékkal túlszárnyalja tervét A Tiszamenti Vegyiművek négy üzemi-észében hétfőn reggel röp- gyűléseket tartottak s ezzel meg­kezdődött az ünnepi műszak. Lelke­sen tettek vállalást a gyár dolgozói, akiknek minden reményük megvan arra, hogy győztesen kerüljenek majd ki a versenyből, e néhány szorgos nap végén. A savüzem dolgozói kilenc pont­ban papírra is vetették vállalásukat s szilárdan elhatározták, hogy a mennyiségi törekvések mellett fi­gyelemmel kísérik majd a gazda­ságosságot is. ígéretük szerint a mű­szak minden napján 2 százalékkal több kénsavat termelnek, mint a kiszabás. Mindezt úgy, hogy a pörk kéntartalma 2 százalék fölé nem emelkedik. Az ,,A“ üzemrész hasz­nosítási százaléka legalább 96, a ,,B’’ üzemrészé pedig legalább 94 százalék lesz. A savüzem dolgozói vállalásukat csak akkor teljesíthetik, ha meg­kapják a kellő segítséget az előké­szítő, illetve a kisegítő részlegek­től. Ezért a kovandörlő gépkezelői vállalták, hogy biztosítják' a 2 szá­zalék tervtúlteljesítéséhez szüksé­ges nyersanyagot. Susa Béláék 120 tonna pdritet szállítanak a raktárba. A lakatosok is komoly célokat tűz­tek maguk elé. A karbantartó mű­helyben többek között egy tartalék szivarhűtő olmozási munkálatait végzik el. Márta Lajos. A Papírgyárban a minőség. a gazdaságosság a cél A Papírgyár dolgozói a november 7-i verseny során eddig jól túlszár­nyalták mennyiségi tervüket. A for­radalmi műszak során inkább a mi­nőség megjavítására, a gyártási veszteségek csökkentésére töreksze­nek. A II.-es papírgépnél a Jakus, Ta­mási és Kraftsik brigádok meg :s tették erre kezdeményező vállalásu­kat. Elhatározták, hogy a műszak ideje alatt a 3-as minőséget teljesen megszüntetik, a selejtet pedig 0.5 százalékkal csökkentik. A Ill.-as papírgép brigádjai, — amint tudomást szereztek társaik vállalásáról, szintén megvitatták, milyen. ígéreteket tehetnek. A vál­lalat igazgatósága jelentős céljutal­makat tűzött lii a forradalmi mű­szakban legjobb eredményt elérő brigádok részére. Balogh Károly. Az A pri tágé jegyárban a sztahanovistáktól indult el a kezdeményezéz Az ütemes, folyamatos tervtelje­sítést akarják elősegíteni á forradal­mi műszak idején az Aprítógépgyár vasasai. A vállalat igazgatósága műszaki konferencián tette mega/ előkészületeket. Az üzemi bizottság a sztahanovisták, élenjáró dolgozók figyelmét irányította a legfonto­sabb feladatokra. így a sztahano­vista- és újítókor tagjai a gyengéb­ben dolgozó, kevesebb szakmai tu­dással rendelkező szaktársaikat se­gítik majd a versenyben. Sok nagyszerű vállalás született már a műszak megindulása elölt. Zajéle Árpád, Szabó Lajos, Kispál István 2—3 nappal előbb fejezik be tervüket. Bathó István 220 drb hen­ger határidő előtti megmunkálását vállalja. Sziliczei Sándor és Czigám- István elhatározták: - a munkában lévő gépeli alkatrészeit határidőre elkészítik, hogy ne legyen fennaka­dás a munkában. A vállalat színjátszói, sportolói a műszak végén nagyszabású ünnep­séget rendeznek majd. Nikolieza József. Mintha nem is Török- szentmiklóson, hanem va­lahol a Keleten lennénk, olyan színskála bomlik ki az ember előtt ezen a vá­sáron. A tanácsháza eme­letéről nézve, csupán kucsma- és kalaptenger az utca. a hosszú sátorso­rok világoskék, feher, vö­rös kelmével vannak dí­szítve, öles betűk kiabál­ják az árusító vállalatok nevét, a kiszolgálók pe­dig hangos szóval dicsek■. szik világgá portékáik ki­válóságát._ „Ide nézz, tö­rökméz, tele cukor, fele méz”, „Erre gyere, Fcrkő, Gyurka, itt rotyog a kol­bász. hurka” — ktabnlja a cukrász, hentes, de nem kell nagyon hívni a vásár­lókat, mennek azok ma­guktól is, csak győzzék ki­szolgálni őket. Nagy a for­galom a lacikonyhákon, kiváltkép a kenderest földmüvesszövctkezeténél, mert csakhamar hire fu­tott, hogy itt mérik po­tom áron a legizletesebb pecsenyét. Italért sem kell a szomszédba men­ni, az is akad a kendere- sieknél, olyan kívánatosán habzik a sör, hogy még a látása is csupa gyönyörü- séOi Amott a textüsátraknál komoly képpel mustrál- gatják az árut az asszo­nyok, ez is kell, az is kell, de a sok szép úözöft ne­ALL A VÁSÁR héz a választás, nem is azzal megy cl az idő, hogy az árakat fontolgatják, ha. nem azzal, hogy melyiket válasszák. A Karcagi Kislicreskc. delmi Vállalat hosszúsát­ra előtt egy bekecses, fa- kóbajuszú magyar ruor- zsolgatja bütykös ujjaival a hatalmas, finomkötésű függöny rojtját. Mellette két fiatal — a menye, meg a fia. Nagyon messziről. Füzesguarmatról jött cl a vásárra, ajándékot vesz a gyerekeinek. Ilyen füg­gönyt csak a kastély ab­lakán látott valamikor, neki sincs még ilyen, de a fiataloknak hadd le­gyen, megveszi hát. Hét. száz forint — szép pénz, az igaz, ám akármit nem vehet, ha eljött olyan messziről. Emlegessék csak meg, hogy milyen gavallér az öreg! A tolongó embersereg­ben katonák is sodród­nak ideoda. Bálint István szakaszvezetö már megvá­sárolta a magáét. Nemso- kárta leszerel, újba akar öltözni. Szövetet vett, meg munkaruhát. Az il­letményéből spórolta ősz­SS6i A vásár egyik csodája a bútorpavilon volt. Sokan jöttek azzal a szándékkal, hogy újat vesznek a régi sifonér, a kivénhedt, szú- ette tornyos ágy helyett. Dányi Gyula is azért van itt Abádszalókról. Gyö­nyörködik a politúr villo­gásában, a bútor nemes egyszerűségében, aztán rá­mutat ragyogó képpel az egyik telihálóra, — Az kell! — máris megy a kasszához, zörög a gép, aztán kiugrik a blokk, 7694 forintot mutat. Oda se neki, marad még a Icopott levéltartóban, eleget keresett az idén a szövetkezetben. Lám, hát mégis érdemes csoport­tagnak lenni, Egy-két esz­tendő — s máris telik új bútorra, Délfelé már csak a bá­mészkodók azok, akik nem szorongatnak vala­milyen becsomagolt hol­mit a hónuk alatt. Dér Mihály bácsi, helybéli egyénileg dolgozó paraszt nagy bajban van, mert mi tagadás, nem szégyen az, elég alacsony ember, van hát baja az öles szitával és a huszonötüteres vajling- gal. Kérdezik is tőle a heccelődö legények: •— Mihály bátyám, ho­va viszi az a nagy vaj- ling? — Az asszonyka, az asszonyíto, — Icurjantja az öreg, de le'nalkztja a hangját, mintha az as: ■ szony meghallaná — meg akarom lepni. Aszontam neki, hogy csak körülnéz­ni gyiivök. Kell ez az edény a kenyérdagasztás- hoz. Meg aztán disznót is vágunk, lesz vagy három, száz kilós. Kell, amibe be­lerakom azt a sok „disz- nóságot.’ Amíg Mihály bácsi meg. iszik egy pohár sört a vá sár örömére, addig egy fiatal házaspár azon ta­nakodik, hogy megvegyék c azt a szép zöld szögle­tes kályhát. Jön a tél. bármilyen nagy is a sze­relem melege, fűteni is leéli a lakást. A férj — Ács Imre, a Mezőgazda­sági Gépgyár MEO-sa — tanakodik egy keveset a feleségével, aztán kész az alku. Megint gyarapodtak valamivel, teljesebb lett a kis család lakása. Ezren meg ezren vásá­roltak itt ezen a napon, délutánra már nem lehe­tett tudni, hogy mi a több, a csomag-e, vagy az ember. Hurkatöltőt, bi­ciklit, csizmát, nagykabá­tot, paplant, és még ki tudja mi mindent cipeltek haza a vásárlók, de már azon tanakodtak, hogy a következő vásáron mit fognak megvenni. Gerencsér Mikiös t

Next

/
Thumbnails
Contents