Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

1955 október 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A zárszámadásra készülnek megyénk termelőszövetkezetei A cibakházi Vörös Csillag TSZ nyilvános közgyűlést tart A kunszentmártoni járás legjobb termelőszövetkezetei között emlege­tik a cibakházi Vörös Csillag TSZ-t. Ebben a tsz-ben a konyha­kerti növények termelése terén kü­lönösen jó eredményeket érnek el. Ezekből ez évben is többtízezer fo­rint jövedelemre tettek szert. A termelőszövetkezetben most, a zárszámadásra készülnek. Mintegy tízezer forintot földjáradék címén fizetnek ki a tsz tagoknak a bevitt földek arányában. A zárszámadó közgyűlést a tervek szerint a községi kulturotthonban tartják. A rendezvény nyilvános lesz, azon az egyénileg dolgozó parasztok is résztvehetnek. A közös gazdaság nagyszerű eredményeit és fejlődését élénk ér­deklődéssel figyelik az egyénileg dolgozó parasztok. Most, hogy a gazdasági év végére értünk, szá­mos cibakházi gazdálkodó a tagok jövedelme láttán felvételét kérte a tsz-be. Az elmúlt napokban Hor­váth János 13 holdas középparaszt­tal együtt nyolc egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilat­kozatot. Az új belépők felvételi ké­relmét a nyilvános zárszámadási közgyűlésen tárgyalják majd meg a tagok: Több mint ssáx termelőszövetkezetet patronálnak a megyei üzemek és vállalatok könyvelői A kunszentmártoni Zalka Máté TSZ könyvelői egész esztendőben naprakész állapotban tartották a tsz nyilvántartásait, könyvelését. A gondos munka most hozta meg a gyümölcsét, mert a zárszámadás előkészítése gyorsan halad. A köny­velők jelenleg egy grafikont készí­tenek, feltüntetik a Zalka Máté TSZ tagjainak ez évben elért munkaegységeit. A termelőszövetkezetek könyve­lőit a patronáló üzemek, vállalatok és állami gazdaságok szakemberei segítik. A Tiszamenti Vegyiművek a kengyeli Sallai TSZ, a török­szentmiklósi BARNEVÁL pedig a tiszapüspöki Uj Élet TSZ könyve­lőjét patronálja most a zárszám­adások előkészítése során. Megye- szerte több mint száz közös gazda­ságban segédkeznek az üzemek és a vállalatok könyvelői. Havi 2000 forint jövedelem Űj belépő a fegyvernek'! Vörös Csillag TSZ=be A jászberényi Március 15. Termelőszövetkezet ldváló adottságokkal rendelkezik mind az állatte­nyésztés, mind a növénytermelés terén. A szövetke- • zeti gazdák ez évben jól gvümölcsöztették lehetősé­geiket. A szorgalmas munka meghozta a maga ered­ményét. Azok a tagok, akik egész esztendőben részt kértek a közös munkából, pénzértékben átszámolva most általában 20—25 ezer forint jövedelemre tesz­nek szert. Id. Beniczki András, Pintér István, id. Magyar Bálint és még jónéhányan a zárszámadás előtt elké­szítették a maguk számvetését is. Kiszámolták, hogy idei jövedelmük 2000 forintos havi fizetésnek felel meg. Hogy a szorgalmas tsz-tagoknak mennyire ki­fizetődik a közös gazdálkodás, arról a környező egyéniek is hírt szereztek. Néhányan már is érdek­lődnek, hogy milyen feltételekkel lehet belépni a tsz-be. Molnár János, Kis László és Bugyi Sándor viszont már nem gondolkodik. Néhány nappal ez­előtt aláírták a belépési nyilatkozatot; Nemcsak Cibakházán és Jászberényben, hanem megyeszerte nagy az érdeklődés az egyénileg dolgozó parasztok között a községekben működő termelőszö­vetkezetek eredményei iránt. Érdeklődnek a közös vagyon növekedéséről, a munkaegységek • értékéről s azok, akik kimerítő választ kapnak, nem is igen várakoznak, hanem aláírják a belépési nyilatko­zatot. így történt Fegyverneken is Kovács Benjámin 5 holdas dolgozó paraszt esetében. Most, a zárszám­adási előkészületek közepette Kovács Benjámin megtudta, hogy a Vörös Csillag TSZ mindenből töb­bet termel, mint az egyéniek, s egy-egy munkaegy­ség értéke közel 10 forinttal többet ér. mint egy év­vel ezelőtt. Az eredmények láttán Kovács Benjámin néhány nappal ezelőtt belépett a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe. Éppen az ő példája igazolja, hogy ezekben a napokban mennyire fontos -a tsz-ek fejlődéséről be­szélni. Ez most annál is inkább könnyű, mert a zár­számadások pontos tükörképét adják az idei gazda­sági évben elért eredményeknek. Célszerűbb pénzügyi gazdálkodást a gépállomásokon A Szolnok megyei gépállomások ezevben örvendetesen fejlődtek. Já­rmit a pénzügyi gazdálkodás is. A nyári idény végéig feladataik ellá­tására a tervezettnél mintegy 4 és fél millió forinttal kevesebbet for­dítottak. Az alattyáni, a kunmada- rasi, a cibakházi és még több gép­állomás már jövedelmezően gazdái kodnak, kevesebb ráfordítással dol­goznak. Az említett gépállomások veze­tői megértették, hogy a pazarlás, az anyag pocsékolása, a munka­idővel való helytelen gazdálkodás mind a jövedelmezőséget veszé­lyezteti. Megértették, és megfelelő intézkedéseket foganatosítottak, méghozzá igen jó eredménnyel. Ez is mutatja, hogy -gépállomásainkon megvan a lehetőség a jövedelmező­ség biztosítására. Számos helyen azonban a pénzügyi gazdálkodást illetően nemtörődömség tapasztal­ható. Megyénk gépállomási vezetői éveken keresztül kifogásolták, hogy nincs lehetőség brigádszállások át­alakítására, utak rendibehozására. Ebben igazuk volt. mert nagyon sok helyen a traktorvezetők még pihenő-idejüket sem tölthették fe­dél alatt, megfelelő brigádszállás hijján. Esős időben a gépállomá­sok udvarán akkora volt a ven­dégmarasztaló sár, hogy nem lehe­tett dolgozni. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében ezévben az állam a megye gépállomásai ré­szére utak salakozására, terepren­dezésre, brigádszállások átalakítá- -ára, régi épületek felújítására, ke­ltések építésére mintegy 3 millió 100 ezer forintot biztosított. Ezek- után már csak az említett felada- f k megvalósítására volt szükség. - hogy mennyire rosszul gazdál­kodnak egyes helyeken, azt semmi :v?m bizonyítja jobban, mint az a '■örülmény, hogy a nyári idény vé- aig a 3 millió 100 ezer forintból mindössze 1 millió 100 ezer forintot ’asználtak fel. Szó sincs róla, kell ' akarékoskodni, de a takarék osság­nak ez a fajtája elítélendő, mert tiszen a dolgozók szociális érdekeit sérti. Itt az ősz és azokon a gép­állomásokon, ahol nem használták fel a rendelkezésükre álló pénz­összeget, az udvaron újból a sarat c ;asztják. 3 brigád-szállások pedig nem egy esetben elhanyagoltak s nem alkalmasak pihenésre. Kisújszálláson rendbehozták az udvart. Mezőtúron megfelelő bri- gádszáll ásókat építettek, csak az a hiba, hogy sakkal több az olyan gépállomás, ahol ezeket a felada­tokat nem oldották meg. Abád- szalókon, Fegyverneken, Kunhe­gyesen, Jészkiséren is megtakarí­tásról beszélnek,' holott ez a meg­takarítás hanyagságot takar. Vagy talán nem volt szükség a tervezett összegre? Ha így áll a helyzet, ak­kor miéit kötötték le hosszú hó­napokon keresztül? Közeleg a tél s nagyon időszerű a költségek felhasználósáról szólva a szociális felszerelések beszerzé­séről is beszélni. Munkaruháik, vé­dőöltözetek vásárlására gépállomá­saink részére a njár-i idény végéiig csaknem hárommillió forint állt rendelkezésre. Ebből az összegből másfélmillió fo­rint sem került felhasználásra. Pe­dig szükség van erre a pénzre, hi­szen a Tiszafüredi Gépállomás ve­zetői is kezüket tördelve panasz­kodnak. hogy a vattaruhát nem tudják beszerezni, mert Tnincs rá fedezet. Persze az az igazság, hogy igenis van fedezet, hiszen 50 ezer forint jóváhagyott hitellel rendel­keznek, csak éppen ők sem hasz­nálták fel. Nagyon 'helyes, hogy gépállomá­saink többsége a jövedelmező gaz­dálkodást szem előtt tartja. Nép­gazdaságunk szempontjából fontos is a takarékosság. De nem az olyan, mely a dolgozókat rövidíti meg. S az ilyenfajta takarékosságot nem is kívánja senki. A bevételi tervek teljesítésének elhanyagolása szintén a dolgozókat károsítja. Az ilyen helyeken ugyan­is elmarad az igazgatói alapnak az a része, melyet jutalmazásokra le­hetne fordítani. Számos gépállo­mási igazgató érthetetlennek találja, hogy nincs jutalmazási keret, arról viszont elfeledkezik, hogy az állam­nak sckmillió forinttal adósa a ve­zetése alatt álló gépállomás. így van ez a mesterszállási, a jászbe­rényi, a szolnoki és a kengyeli gépállomáson, ahol ezévben, éppen a fenti okok miatt, nem tudják a dolgozókat jutalmazni. Ez a rövid vázlatos feljegyzés is mutatja, mennyire nem mindegy, hogy^ egy-egy gépállomás hogyan gazdálkodik. A törvényadta kerete­ken belül nagyon sok lehetőséget elmulasztanak. Nem érvényesül tél- jes egészében a dolgozókról való szerető gondoskodás. Ezen az álla­potom lelhet és kell változtatni. Szokolay Miklós, a Gépállomási Igazgatóság főkönyvelője, A műszaki fejlesztés eredményei a Járműjavítóban A nagy üzem minden részén ta­lálkozhatunk a fejlődéssel, a tech­nika tökéletesítésével. A kocsiosz­tály dolgozói úgy korszerűsítik a vagonokat, hogy megnöveljék azok befogadóképességét. A mozdony­osztályon is a legfőbb feladat a korszerűsítés. Még ebben az éviben — a hideg beállta előtt — terven felül elkészítik egy 411-es sorozatú mozdony zárt sátor magasítását, ami a moz­dony személyzetét óvja majd az időjárás viszontagságaitól. Eh­hez tartozik még a „vezérállá- sok" gőzfűtéssel való ellátása is. Átalakítják a tüzelöajtót, az iszap- lefúvató váltóját, modernebbé te­szik a villamosberendezéseket. A műszaki fejlesztés másik ré­sze, a termelés korszerűsítése ma­gában a műhelyekben megy végibe. Idáig már 12 villamos kocsiemelőt állítottak be. A teherkocsi futómű­helyben és a mozdonyosztályon szerelőcsatornákat építenek. Rend­behozták a járdákat is, hogy a vil­lamos targoncák zavartalanul köz­lekedhessenek. Régóta komoly problémát okoz­nak az üzem vezetőségének a nyi­tott munkahelyeké Sok panasz volt már emiatt a múlt évben is. Eb­ben az évben jelentősen bővítik a tető alatt lévő területeket. A többi között még január előtt elkészül a VlI/a. osztály tetőszerkezetének egynegyed része. Jó iramban dol­goznak a még fedetlen rész tető- vasszerkezetérnek összeállításán. — Ugyancsak a Vll/á. osztály részéire készítenek egy modern 12 méteres tc'.ópadot. Ezekből világosan látszik, hogy mennyivel könnyebb lesz a dolgo­zók munkája. S ez megmutatkozik majd a termelési eredményeken is. A mozdonyosztály dolgozói úgy tervezik, hogy november 15-re befejezik éves tervüket. Igaz, pillahatnyilag lemaradás van, a hiányokat azonban 20— 25 mozdony futójavítással pó­tolják majd. A mérlegosztály december 10-re szándékozza teljesíteni ezévi fel­adatait s a többi között elkészít ekkorra egy 100 tonnás vágány­hídmérleget. A megmunkáló-csztály dolgozói november 20-ra akarnak végezni s így az éves terven felül még 600 vonóhorgot és 600 ütköző- rudat készítenek előre. Megkezdőt! az üzemi könyvtárosok tanfolyama Torökszentmiklóson A legutóbbi evek tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkás osztály egyre jobban él az üzemi könyvtárak adta lehetőségekkel: 1954-ben a 7000 szakszervezeti könyvtárban több mint félmillió rendszeres olvasót tartottak nyil­ván, és több mint hat és félmillió könyvet kölcsönöztek. örvendetes események ezek, nagyszerű bizonyítékai a kulturfor- radalom sikerének. Vannak azon­ban jelek, amelyek azt mutatják, hogy az olvasás még nem terjedt el eléggé a munkások körében. Pedig ahhoz, hogy megsokszorozzuk erő­inket a szocialista építőmunka fel­adatainak végrehajtására, művelt, sokoldalúan képzett munkások százezreire van szükség. A szakszervezeti könyvtárak egyik feladata most: növelni a rendszeres olvasók számát'. Ennek elengedhetetlen feltétele a könyv­tárosok munkájának megjavítása. Ez a felismerés vezette a török­szentmiklósi járási könyvtár veze­tőit arra, hogy az üzemi könyvtáro­sok számára tanfolyamot szervez­zenek. A megye többi járási és vá­rosi könyvtára számára is példa­mutató kezdeményezéssel sorrajár- ták a város üzemeit. Felmérték az üzemi könyvtárak helyzetét, elbe­szélgettek a szakszervezeti könyv­tárosokkal, eközben született meg egy tanfolyamnak a gondolata. Az igazgatók, hivatalvezetők támogatá­sát is megszerezték és csakhamar 14 üzem és hivatal könyvtárosa je­lentkezett a tanfolyamra. A Mezőgazdasági Gépgyár mind­két könyvtárosa (a műszaki és a szakszervezeti könyvtáré is), a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a Török­szentmiklósi Gőzmalom, a Surjáni Állami Gazdaság, a Szenttamási Állami Qazdaság, a Földművesszö­vetkezet, a Községgazdálkodási Vállalat, a Járási Tanács, Városi Tanács, a Sütőipari Vállalat, a Technikumi Tangazdaság, az Építő­ipari KTSZ, a Vas- és Gépjavító Vállalat könyvtárosai jelentkeztek, hogy elsajátítsák a könyvtári álap­ismeretektt. A 10 hétre tervezett tanfolyam a könyvtári munkának szinte minden területét felöleli. Heten­ként 1—1 előadást hallgatnak meg, s a hallottakat mindjárt gyakorlat­ban is megnézik, vagy megcsinál­ják a járási könyvtárban, a tanfo­lyam színhelyén. Az üzemi szakszervezeti könyv­tárak munkájának megjavítására a SZOT elnöksége nemrégiben hatá­rozatot hozott. Művelt, politikailag képzett könyvtárosokra bízni a sokszázezer üzemi olvasó nevelését — ez a SZOT elnöksége 'határoza­tának lényege. E határozat megvalósításához já­rult hozzá példamutatóan a török­szentmiklósi járási könyvtár. Most már az üzemek szakszerve­zeti bizottságain a sor. Az üzemi könyvtárosok több segítséget érde­melnek. Az üzemi bizottságok egy része ma még nem segíti megfele­lően a könyvtárosok munkáját, mert tagjai maguk sem olvasnak rendszeresen, s így nem is érzik szükségét a könyvtárak segítésé­nek. A SZOT elnökségének határa - zata az üzemi bizottságok fontos feladatává teszi a szakszer­vezeti könyvtárak ellenőrzéséi, munkájuk támogatását. Ha nem­csak buzgó könyvtárosok ezrei, hanem a szakszervezeti bizottságok és a népművelési szervek, s a könyvtárak aktíváinak tízezrei végzik majd hozzáértéssel és oda­adással a könyvek népszerűsítésé­nek munkáját, akkor válik majd igazán a"könyv az üzemi dolgozók nélkülözhetetlen szellemi táplálé­kává. SÁGI PA L, a Megyei Könyvtár munkatársa A napokban a szolnoki jájrásból megbeszélésre jöttek össze Szolno­kon, az Ismeretterjesztő Társulat klubjában a Néplap levelezői. El­mondták itt a munkahelyeinken el­ért eredményeket, hiányosságokat. Emellett bátran bírálták a szer­kesztőség részéről elkövetett mu­lasztásokat is. Többen 'beszéltek arról, hogy egyesek nem szívesen veszik, ha a hibákat megírják. Áskálódásnak és árulkodásnak minősítik a levelezők munkáját, s esetenként üldözik őket bírálatukért. Seller István szolnoki. Tamás László és Kislaki Gyuláné ttszaföldváni levelezőink tették ezt szóvá. Kislakiné elvtársnő azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy a levele­ket gyakran azok kapják meg ki­vizsgálásra, akikről szól, ami igen helytelen, mert visszaélésre ad mó­dot. Agócs István újszászi, Kőm/üves János mezőhétei, Elek Jusztina sza- joli levelezőink azt kérték szer­kesztőségünktől, hogy még többet törődjünk a levelek feldolgozásá­val; Közöljünk többet a levelezők írásaiból. Gombosi Endre szászberek!, Wes- nitzky Antal besenyszögi, Varga Julianna mezőhéki levelezőink ar­ról beszéltek, hogy milyen sok h»á­Lewsiestfiöfc egy osopsí'tja a felszólalásokat jegyseteH a megbeszélés alatt. nyosságöt kijavítottak az illetékes szervek a Néplaphoz küldött leve­leik nyomán. Sok hiba adódik még községeink­ben abból, hogy egyes vezetők az apróbb poblémákat nem veszik figyelembe. Sok munkájuk van a tanácsoknak, de fcglalkozniok kel! a dolgozók látszólag kis ügyeivel is. A csataszögi dolgozók rossz mi­nőségű kenyeret kapnak a nagy­körűi sütőüzemből. Filó Ferenc 'azt is megemlítette, hogy postakiren­deltség létesítésével sok feleslege jérkálástól mentenék meg a kis község lakóit. A tiszaföldvari fiatalok panaszát Nagy Mihály tolmácsolta. Arról beszélt, hogy az ifjúság nem spor­tolhat, mert egyesek elsorvasztják a különböző sportágakat. Csak a futballal törődnek. Bene Mihályné újszászi levelezőnk pedig azért bí­rálta az illetékes szerveket, mert sem az MNDSZ-nek sem a Dísz­nek nem biztosítanak megfelelő he­lyiséget, s emiatt nem tudják ösz- szehívnd a tagokat. A jelenlévők hozzászólásai arra intenek bennünket, hogy még fo­kozottabban vigyázzunk levelezőink írásaira, s következetesebben kér­jük számon az illetékes - sggs^ektől a gyors intézkedést

Next

/
Thumbnails
Contents