Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

Sa/nobnegyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 251. sióm Ára 50 fillér 1955. október 25., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A fötómuvesszövetkeaeti taggyűlések elé, (2. o.) A szakszervezeti választások. (3. o.) Gyorslista a II. Békekölcsön hetedik sorsolásának negyedik napjáról. (4. o.) Döntetlent hozott a szolnoki rangadó. (4. o.) A búza vetése nem várhat! Kenderesen vasárnap is vetettek Községünkben a búza vetéster­vének teljesítésével a termelőszö­vetkezetek állanak a legjobban. A Vörös Csepel TSZ tagjai 100 hold hijján teljesítették a tervet. A hiányzó 100 holdon még e hét vé­géig elvégzik a nagy munkát. A Haladás Termelőszövetkezetben is hasonló a helyzet. A közös gazda­ságokban a betakarítás már sehol nem akadályozza a búza elvetését. A Haladás Termelőszövetkezetben még 40 hold kukorica talpon áll ugyan, de van elegendő számú munkaerő s 2—3 nap múlva a tö­rést, a szárletakarítást teljes egé­szében elvégzik. Hiba van azonban az egyénileg dolgozó parasztoknál. Az eddigi becslések szerint ve­téstervüknek még alig 20 szá­zalékát teljesítették. Most tehát minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy ezt a szé­gyenteljes elmaradást pótoljuk. Az egyénileg dolgozó parasztoknak minden segítséget megadunk a ke­nyérgabona gyors elvetéséhez. A tanácstagok most tartják beszá­molóikat. Itt a búza vetéstervek fontosságáról is beszélnék. Elmond­ják, hogy most már nem szabad várakozni a kenyérgabona vetésé­vel. Meghallgatják, hol, milyen ne­hézségek vannak s ezeket a lehető­séghez képest még a helyszínen megoldják, A tömegszervezeti vezetők segít­ségét is igényibevesszük. Egy-egy tömegszeirvezetj vezető 10—15 egyé­nileg dolgozó parasztot keres fel, elbeszélget a gazdálkodókkal. A tö­megszervezeti vezetők az elmúlt hét végén a gazdálkodókkal való beszélgetést már megkezdték. En­nek meglett az eredménye, mert vasárnap reggel az esős időjárás el­lenére számtalan gazdálkodó mun­kához látott, szántott és vetett. Az egyénileg dolgozó parasztok­kal való beszélgstés során el­mondottuk, hegy jobb időt most már nem lehet várni s éppen ezért minden alkalmas órát a vetésre kell használni. Több gazdálkodó nem rendel­kezik fogaterővel. Hogy zök­kenő ne legyen, megszervezzük a fogatokkal nem rendelkezők megsegítését. Akiknek van igájuk, és már elve­tettek. azok az igával nem rendel­kezőket segítik. Már van néhány szép kezdeményezés. — Micsinai László középparaszt 10 hold búzát vetett az igával nem rendelkező gazdatársainak. Juhász József kö- zéppanaiszt és még jónéhányan szintén fogatokkal segítik a vetés­sel elmaradt társaikat; Molnár László tanácselnök. Kenderes. Az újszászi Szabadság TSZ csere-vetőmaggal segíti az egyénileg dolgozó parasztokat Az újszászi Szabadság Termelő- szövetkezet ezévbsn nagyon sokat fejlődött. A termésátlag minden novényféleségből jóval több volt az egy évvel ezelőttinél. Búzáiból is gazdag termést takarítottak be, méghozzá nem akármilyen, hanem kiváló minőségűt. Ez nem is csoda, hiszen kalászosaik minden olyan művelési eljárást megkaptak, mely­re szükségük volt. A betakan'tás is idejében megtörtént, az aratást gépekkel és kombájnnal végezték. A Szabadság Termelőszövetkezet búzája tehát vetőmagnak is nagyon jó. A szövetkezeti gazdák a szol­noki járásban elsőnek kezdték meg a vetést és szombaton már teljesí­tették tervüket. Az egyénileg dol­gozó parasztok közül viszont sokan nagy gondban voltak, mert jóminő­ségű vetőmag hijján még meg sem kezdhették a búzamag elszórását A Szabadság TSZ tagjainak tudo­mására jutott, hogy egy-egy egyé­nileg dolgozó parasztnak milyen problémája van. Elhatározták, hogy segítségükre lesznek; Búzakészletük egy részét — 100 métermázsát — az újszászi egyéni­leg dolgozó parasztok megsegítésére ajánlották fel. Tegnap, hétfőn reg­gel a vetőmag-csere már meg is kezdődött. — A dolgozó parasztok szxakványminőségű búzát visznek a Szabadság TSZ-be és jóminőségű csere-vetőmagot kapnak érte. Idáig az első nap tizenkét egyénileg dol­gozó paraszt vette igénybe az űj­szászi Szabadság TSZ segítségét. A többi között nagy Antal és Pásztor Imre dolgozó paraszt is hétfőn cserélt vetőmagot, Kőtelek november 7. tiszteletére begyűjtési versenyt kezdeményezett Kőtelek község az idei gabona- begyűjtési versenyben megszerezte az első helyet. Az ottani dolgozó parasztok továbbra is az élenjárók között akarnak maradni; Néhány nappal ezelőtt tanácsülést tartattak s ezen az alábbiakat határozták el: A község kukorica-, napraforgó- és burgonyabeadási tervét október 25-re 100 százalékig teljesíti. Bor- beadási kötelezettségüknek novem­ber 30-ig teljes egészében eleget tesznek a dolgozó parasztok. Ser­tés- és vágómarha, valamint tojás és baromfibeadási kötelezettségü­ket december 20-ra 100 százalékig kiegyenlítik. A tanácsülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak méltó megünnEiplése érdekében a fenti versenypontok szerint ver­senyre szólította a megye vala­mennyi községét Újfajta gabonavetőegép Nemrég érdekes újítást nyújtot­tak be a Földművelésügyi Minisz­tériumhoz. Egy • újfajta vetőgép légszívással oldja meg a gabona szemenkénti vetését, a magtartály­ban forgó tárcsán lyukak vannak, a gépre szereit kompresszor ezeken keresztül állandóan szívja a leve- ;őt. A levegótárcsa minden nyílá­sához egy szem magot szív, amit a 'soroszlyához érve egy Kefe ieso- ior; így érhető el, hogy egy kis területre csak egy szem mag esik le, A pneumatikus, szemenként! sű- rűsoros vetőgépet most több kísér­leti gazdaságban is kipróbálták. — Tápiószelén megállapították, ehhez a géphez az egyenletes vetés el­érése mellett mindössze negyven­két kiló szükséges, sőt a gyula- tanyai kísérleti gazdaság ezzel a géppel 40 kiló búzát használ fel egy holdon. A Kompalti és a Mo­sonmagyaróvári Kísérleti Gazdaság szakemberei hasonló eredménye­ket értek el a géppel. Nemzetiségi népdalgyűjtemények A nemzetiségi dolgozók művelő­dését szolgálja a TT1T kezdemé­nyezése: egyes megyékben nemze­tiségi — főleg történelmi és irodal­mi — szakosztályt szerveznek. Kiadták már a nemzetiségi nép- dalgyűjteviényt: a kötetben 25—25 német, délszláv, szlovák, illetve román dal szerepel. „Kirepült a madár” címmel jelent meg egy szlovák népdalgyűjtemény. ügy-két hónapon belül német népdalkötetet adnak közre. A közelmúltban je­lent meg egy kötetre váló délszláv népmese, kiadták a délszáv August Sonoa „Parasztfelkelés” című re­gényét, januárban pedig gyűjte­ményt adnák közre 210 magyaror­szági délszláv népdalból, (MTI) A HAGY OKTOBER! SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE Kiváló eredmények a Tisza Bútorgyárinál! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára készül üzemünk minden dolgozója. Az elmúlt napokban megtartott röpgyűlések után észrevehetően meggyorsult a munka üteme. Az egyes üzemrészek dolgozói nap mint nap magasabb százalékot érnek el és jó eredményeik mellett észre­vehetően javul a minőség is. Balanyi Pál gépmunkás az elmúlt héten minden nap 200 százalék felett teljesítette napi tervét. Csongrádi Sándor, a szakma kiváló dolgozója sem marad el teljesítményével. Kiváló minőségű mun­kával napi előirányzatát rendszeresen 60 százalékkal szárnyalja túl. A segédmunkásokról sem íelejtkez- hetem meg levelemben. Bede Istvánná idős kora el­lenére is fiatalos fürgeséggel végzi el a reá bízott gépen a munkát és október 17-e óta rendszeresen 151 százalékos eredménnyel készül a forradalom emlékünnepére. A szerelőműhely dolgozói is jelentősen növelték teljesítményüket és az előző negyedév előirányzatá­val szemben napi tervüket négy garnitúra konyha­bútor összeszerelésével szárnyalják túl. Itt is van­nak. akik jóminőségű munkájukkal kiemelkednek a a többiek közül. Az enyvezőknél Szénási Lajos 162, a fásládakészítőknél Boros László DISZ-tag 155, a konyhabútor Vasalását végző Orosz Gyula pedig 179 százalékos eredménnyel harcol az üzemrész első­ségéért. Eredményeink mellett azonban akadnak még hibák is. A gépműhelyben nem munkálják meg min­den esetben kifogástalanul a kézi műhely részére szállított darabokat. Ez megnehezíti vállalásaink tel­jesítését. Az a kérésünk a gépműhely dolgozóihoz, hogy fokozottabb gondossággal végezzék a részünkre készülő alkatrészek megmunkálását. így még jobb eredményekkel ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulóját. CZUCZOR GYULA Szolnok, Tisza Bútorgyár asztalos Zárszámadásra készül a kungyalui Zöld Mező TSZ A kungyalui ZÖM Mező Ter­melőszövetkezet nem tartozik az cirszágcshírü közös gazdaságok közé, de eredményeivel egyre jobban be­bizonyítja a község egyénileg dol­gozó parasztjai előtt a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fölényét. — összes területe alig haladja meg a 300 holdat s ebből 234 hold a szán­tó. A 37 tag azonban okosan, szak­szerűen gazdálkodik, így termés­eredményeik túlszárnyalják az egyéniekét. Az idén búzából 9 mázsánál több volt az átlagtermésük, ezzel szemben a községi átlag 7 mázsa, vagyis kettővel kevesebb. Most a kukorica törése, a répa és a do­hány szedése járja. (Ebben a mun­kában már résztvesz az a 10 új tag is, akik ebben a gazdasági év­ben választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. Bőd öcs István agusztus elején lépett be, Tóth Gergely, Balia István és Cseh Pál pedig alig pár hete tagja a szövet­kezetnek.) A kapásnövények ho­zama is megmutatja, hegy gondos munkát végeztek a szövetkezet tag­jai. A kukorica holdanként 25—30 mázsát ad. Cukcrrépából 180—200 mázsa átlagtermésre számítanak. A 8 hóid dohány pedig olyan szép, hegy a tsz vezetőinek véleménye szerint 100 ezer forintnál .többet fog jövedelmezni; A kapásnövények: betakarítása és a kenyérgabona vetése mellett a zárszámadásra készülnek most a tagok. Eredményes esztendőre te­kintenek vissza. Jó lesz a zárszám­adási mérleg. Egy munkaegységre — forint értéket számolva — 45— 50 forint jut. Jövőre még ennél is többet akarnak osztani, ezért már most gondolnak a következő év jö­vedelmének gyarapítására. Ezt cé­lozza az a határozatuk, hogy a kö­zös területen termelt kukoricát nem osztják ki, hanem 40 süldőt javíta­nak meg vele. Ezeket sonka-süldő­ként értékesítik. így a téli és a ko­ratavaszi hónapokban is pénzhez jutnak a tsz-tagefle. A zárszámadás nemcsak az egész s-övetkezet, hanem egy-egy tag életében is fontoj esemény. A kö­zös célkitűzések megvalósítása mel­lett arról is számot adnak most a szövetkezet tágján hogy egyéni ter­vükből, számításukból mit érteik el. Id. Ugrai Imre, a Zöld Mező TSZ alapító tagja a következőket mon­dotta el: — Az én tervem az volt erre az esztendőre, hegy házat építek. Az az öreg ház ugyanis, amelyet fele­ségem már régebben örökölt, szűk­nek bizonyult. Nagy családom van. Tíz gyermekem közül hét még itt­hon tartózkodik. Imre, László és Margit a termelőszövetkezetben dolgozik, a kisebbek pedig iskolába járnak. Szép kétszobás lakást épí­tettünk. Eddig 21 ezer forintot .for­dítottunk rá. Most a zárszámadás­kor kapott jövedelemből megvesz- saük az ablakokat és a még hiány­zó ajtókat. Aztán körül is kerítjük a portát. Ügy határoztunk, hogy az utcafrontón kőkerítést csináltatunk, mert ez tartós és olcsó is. — Persze most ruhára nein tu­dunk annyit költeni, mint más esz­tendőben, de ami a legszüksége­sebb. azt megvesszük. Pár napja vásároltam az egyik fiamnak láb­belit- és még fogunk venni téli ru­haneműt. A házépítés miatt gondo­sabban be kell osztanunk jövedel­münket, de azért nem szűkölkö­dünk. Közel 30 máZiSa búzát és 6 mázsa burgonyát kaptunk a nyá­ron munkaegység-előlegként. Ekkor még hárman dolgoztunk, mert idő­sebb fiam — Imre — augusztusban lépett be szövetkezetünkbe. Már korábban is mondtuk neki. hogy mint mezőőrnek, meg sem közelíti a keres site azt a jövedelmet, ami: mi itt elérünk. Ez a fiam sertés­gondozó lett. A fiatalabbik — László — kocsis, Margit pedig a növénytermelési brigádban dolgo­zik. Most már, hogy négyen dol­gozunk, még jebban szaporodik a munkaegység, s még több lesz a család jövedelme. A közösből származó jövedel­met pótolja a háztáji gazdaság is. Ugraiéloiak szép tehenük van, va­lamint egy üsző, mag egy anyákoca is. A kocának ebben az évben már 23 malaca volt. — Csak annyit mondok — fe­jezte be szavait Ugrai Imre — hogy mielőtt a termelőszövetkezetbe lép­tem, 12 hold földön gazdáikcdtain, de nem cserélnék most egy 12 hol­das egyéni gazdával sem.' Az újitások növelik a termelékenységet az Aprítógépgyárban A statisztikai adatok szárazon mutatják, hogy egy vállalat mit, mennyit és mennybe gazdaságosan termelt. Az Aprítógépgyár dolgozói termelési mutatóknak nevezik eze­ket. Legutóbb az egyik ilyen mu­tató szokatlan jó munkáról számolt be. Az „egy főre egy napra eső ter­melési érték“, amely a termelé­kenység növekedéséinek leghűbb ki­fejezője, magasabb volt, mint eb­ben az évben bármikor. Vajon mi okozta ezt? Elgondol­koztam ezen s önkénytelenül is megelevenedtek előttem szeptember eseményei, a szorgalmasan dolgozó esztergá­lyosok, lakatosok, hegesztők, ková­csok, a lázasan tevékenykedő mér­nökök, technikusok. Emlékszem még Telek elvtársra, aki éppen az első munkát végezte az újítása alapján élkészült marókészülékkel s háromszor gyorsabban, mint az­előtt. Bódi elvtáns 5(1 százalékkal gyor­sabbá tette az őrlőgolyók anyagá­nak ledarabolását s ezenkívül biz­tos hosszakat vágott le. Nyika elv­társ bemérőt szerkesztett, mellyel Tábori elvtárs a henger furatainak méretfogésait pontosan és bátran veszi. — Mióta az új készüléket alkalmazzák, máréshitoa miatt nincs selejtes trakterhenger. Hozzájárultak a termelékenység növeléséhez kiváló, eredménnyel dolgozó szakmunkásaink is. Szebe- ni Mária minden tudását beleadta a kazánok hegesztésébe és 145 szá­zalékos eredményt ért ei. Eddig úgy látszott, hogy csak férfiak tud­ják végezni ezt a munkát. Igaz, hogy röntgenezik a varratokat, az is igaz, hegy nagyon nagy gyakor­lat és jó érzék kell ehhez a mun­kához, de Szefoeni elvtársnő legyűrt minden nehézséget s ma mái- öntudatosan dolgozik az öt férfi kazánhegesztő között, ök is elismerik munkáját, azt tartják jól hegeszt. Hosszasan sorolhatnám még, hogy milyen nagyszerű munka van a szürke számok, a statisztikai ki­mutatások mögött. Az emberek tö­rekvéseit, fáradhatatlan szorgalmát tükrözik, a régi elavult módszerek kiszorítását, az újak előrejutását, a szíwel-lélekkel való munkát. Gyárunk újítói egyre jobban lát­ják, felismerik a termelékenység állandó növelésének fontosságát. Különösen jól áll az újítási mozgalom azóta, amióta Gellert elvtárs újítá­si felelős jó kapcsolatot tart fenn a munkásokkal. Nap mint nap felke­resi az újítások kivitelezésén dol­gozókat. Annyi kérdést kap hirte­len, hogy csak győzze szóval, taná­csokkal. Mikor megkérdeztem, hogyan áll üzemünk az újításokkal, elmondta, hogy a Kohó- és Gépipari Minisz­térium vállalatai között egy esz­tendő alatt kétszer volt első he­lyen az Aprítógépgyár ezen a té­ren, egyszer pedig elnyerte a mi­nisztérium vándorzászlaját. Ebben nagy része volt Czirják Imre fő­technológusnak. Műszaki dolgo­zóink közül sokat tett a technika fejlesztése érdekében Pető József gyártástervezési osztályvezető. Tasnády György szerkesztési osz­tályvezető, Goda Zoltán szerkesz­tőmérnök, akik elméleti és gyakor­lati tanácsokkal segítették űjítóin- kait; Támogatja ezt a munkát a párt-, a DISZ- és szakszervezet is. Pártszervezetünk az újítások sikereit elismerte, ar­ra hívta fel azonban a vállalat dol­gozóinak figyelmét, hogy közel sem tettek meg még mindent ezen a téren.­Most aa--a legfontosabb feladata az újító és a sztahanovista kör min­den tagjának, hogy segítséget ad­janak a DISZ fiataljainak még sokszor bátortalan kezdeményezé­séhez.- Nem lehet elfogadnunk azt, hogy ifjúságunknak nincs érzéke az új iránt; Igenis van. Csak meg -kell találni vezetőinknek, tapasz­taltabb újítóinknak azt a, módot, amellyel felkelthetik ifjúmunká­saink érdeklődését; Kétségtelen, e téren még le vagyunk maradva; Ha a DISZ-szervezef vezetősége és az újítókör felrázná fiataljainkat, akkor eredményeinket tartássá tud­nánk tenni. TAKÁCS REZSŐ Jászberény, Aprítógép gyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents