Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

1955 október 23.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

Eredményes munkát végez a zagyvarékasi termelési bizottság

Zagyvarékason szépen haladnak a dolgozó parasztok az őszi munkával. A gabcnanemuek több mint ötven százalékát elvetették s a mélyszántásra váró földek nyolcvan százalékán is elvégezték a munkát. Különösen a termelőszövetkezetek dolgoznak példásan. A Rákócziban például hetven százalékra állnak a vetésterv teljesítésével, az őszi mélyszántást pedig nyolcvan százalékban elvégezték. De a többi szövetkezet is előbbre van az egyénieknél.

Az eredményes munka a többi között a termelési bizottság szorgalmának és szorgalmazásának köszönhető.

A bizottság 22 tagból áll, nagy részt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjavából,

A tsz-ek tagjaiból hatan vannak a bizottságban.

Ami a legfontosabb: a termelési bizöttság munkájában résztvevő gazdák mindenekelőtt a saját házuk táján dolgoznak példásan, hogy másokat jogosan buzdíthassanak szorgalomra. Mindenki tudja a községben, hogy a bizottság tagjai vannak legelőbbre az őszi munkákban. Számosán közülük, mint Pintér Béla. Strunga Ernő, Csák Károly és társai már letették a gondot a vetésről, de a többiek is hamarosan végeznek.

így aztán a falu dolgozói előtt foganatja van a szavuknak. A határt felosztották maguk között s ha idejük engedi, állandóan a dűlőket járják. Elbeszélgetnek a gazdákkal, megmagyarázzák, miért fontos a korai vetés: az időben vetett gabona megerősödik a tél beállta előtt, szívósabban állja a fagyot, nem satnyul el, éppen ezért nagyobb termést hoz. Tehát mindenkinek saját érdeke, hogy idejében rendbe tegye földjeit, mert ha a föld többet terem, a gazdájának terem többet.

Ha pedig látják határjárásuk során, hogy valaki késlekedik a vetéssel, azt este felkeresik az otthonában, megtudakolják, mi az oka az elmaradásnak.

Ha kényelmességet látnak, akkor a szorgalmasakat állítják példaképül az ilyen gazdák elé. ha pedig segítségre van szükség fogatban, vagy egyébben, akkor szolgálatkészen utánanéznek, hogy miben segíthetnek dolgozó társuknak. Ugyanakkor szószólói a gépi munkának: ahol csak megfordulnak, mindenütt elmondják, miért érdemes traktorral1 szántatni a földet. Felvilágosításuknak meg is van az eredménye.

Nemcsak a fogat nélküli gazdák, de az igásállaltal rendelkező dolgozó parasztok is traktorral szántattak kivétel nélkül.

Az pedig nagy eredmény, ha valamennyi földművelő géppel dolgoztat;

A termelési bizottság életképességé annak köszönhető, hogy mindenki lelkesedik megbízatásáért s kitüntetésnek tekinti azt. Minden hónapban rendszeresen megtartják a bizottsági ülést, ha pedig nagyobb

A tetteken a sor

Szombaton a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán a járási és városi mezőgazdasági osztályvezetők egésznapos megbeszélést tartottak. A búzavetés tervek maradéktalan teljesítéséről, az eddigi elmaradás megszüntetéséről volt szó. Az osztályvezetők számos olyan gátló körülményre rámutattak, amely lassítja, fékezi a most folyó nagy munkát.

Az osztályvezetők beszámolói alapján megállapítást nyert, hogy néhány közös gazdaságban nagyobb számú gépi segítségre van szükség. Bozsik Tibor a Gépállomások megyei igazgatója nyomban intézkedett. és a gépátcscportosításoh már a jövő hét elején megtörténnek. A többi között Kunhegyes termelőszövetkezeteibe és az abád- szalóki Lenin Termelőszövetkezetbe irányítanak mintegy 18 erőgépet. Ezzel a segítséggel az abádszalcki Lenin TSZ is pótolhatja igen nagy elmaradását. — A tsz ugyanis 1000 holdas búzavetés tervének még mindössze csak 25 százalékát teljesítette.

Klement Lajos karcagi, Ponyokai Mihály a Törökszentmiklós városi, Majnár József, a törökszentmiklósi járási mezőgazdasági osztály vezetője, Nagy Tibor a tiszafüredi járás főmezőgazdásza és a jelenlévők mindannyian Ígéretet tettek arra, hogy november első napjaiban a vetésterveket teljesítik. Ezek az ígéretek szépek, most már csak a tetteken a sor.

Karsai József clvlárs, a kunszentmártoni járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője elmondta, hogy a bortermő vidékeken rengeteg igaerőt leköt a Borforgalmi Vállalatnál a bor és must nehézkes, lassú átvétele. Tiszasason és Tiszakiirtön még mindig 25—30 kocsi áll sort az átvevő helyen. Mondani sem kell, hegy ez a nagyszámú igaerő kiesik a termelőmunkából, nem végezheti a magágy készítést, a vetést. Jó lenne, ha a Borforgalmi Vállalat illetékesei a lehető leggyorsabban intézkednéne k és ezt az állapotot megszüntetnék.

I kampányfeladatok előtt állnak, mindig megtanácskozzák a teendőket.

Az eredményekhez igen sok köze van a községi tanács agro- nómusának, Mohácsi Imrének.

Bár a község legtapasztaltabb dolgozó parasztjai vannak a bizottságban, mégis állandóan gyarapítja azok mezőgazdasági ismereteit s mindig megmondja konkrétan, hogy a bizottsági tagok milyen gyakorlati érvekkel agitáljanak. S hogy meglegyen a kellő felkészültség a felvilágosító munkához, szak- tanfolyamokat vezet mezőgazdasági ismeretekből, a korszerű agrotechnikából.

13 ezer előadáson malatnak be idén mezőgazdasági tárgya filmekéi a vidéki mozik

32 új mezőgazdasági oktatófilm

Vidéki mozihálózatunk ebben az esztendőben a tavalyinál lényegesen nagyobb mértékben szolgálja majd a mezőgazdaság fejlesztése terén előttünk álló célokat. Az idén 2360 állami keskenyfilmes mozi, ezeken kívül többszáz normál filmszínház összesen mintegy 13 000 kü. lön vetítést tart. Ézeken az előadásokon. — amelyek főleg a falusi mozik szünnapjain, ezenkívül az ezüstkalászos tanfolyamok előadásain, szakköri foglalkozásokon kerülnek sorra — egyre több magyar és szovjet mezőgazdasági oktató, népszerű tudományos és do- kumentumfilmet mutatnak be. Műsorra kerülnek ezen kívül a termelőszövetkezetek életével foglalkozó szovjet, valamint magyar és más népi demokratikus Országokban készült játékfilmek is.

Ebbén az esztendőben 32 új mezőgazdasági oktatófilm készül a Híradó és Dokumentum Filmgyárban és a Színház és Filmművészeti Főiskolán. (MTI)

Olcsó és minőségi cikkekkel

veszünk részt Törökszent- miklóson október 29—30-án az őszi Vásáron. Újdonságaink: szövetöltöny 438.— Ft-tól, — gyermek öltönyök minden számban, téli mi- kádék.ujjas mellények, magasszárú női cipők, női és férfi krepp gumitalpas cipő és kötöttáru nagy választékban. — Szeretettel várja pavilonjában Szolnok megye dolgozóit a

íurkevei Ruházati Szövetkezet

Mezőgazdasági Kiállítás a tiszaíöidvári MroüMan

Kutturotthonunk az elmúlt esztendőben rendezett mezőgazdasa-gi kiállítás tapasztalataival gazdagodva az idén a termelőszöveökeze- fcek eredményeinek megmutatása érdekében rendezett kiállítást. Az előkészületi munkák során az iskolák pedagógusai és tanulói gyűjtötték ősszé a szükséges adatokat, s képek, grafikonok segítségével tették szemlélfetővé a község termelőszövetkezeteinek fejlődését.

A kiállításon nemcsak rajzóikat, képeket láthat az érdeklődő, hanem terményeket, gépeket is. A bejárattal szemben nagymennyiségű termény fölött egy tábla tűnik a látogató szemébe a következő felírással: „A Kézsmánki család (Lenin TSZ) ezévi előlegként 57.68 mázsa búzát, 6,53 mázsa árpát, 22 kg babot, stb. és 8095 forint készpénzt kapott előlegként."

A kiállításon ismertetett eredmények tagadhatatlanul bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja — a nagyüzemi gazdálkodás. Nagy táblákon lehet csák az agrotechnikai eljárásokat alkalmazni. A Petőfi TSZ-ben — mutatja be a kiállítás — pétisó és szuperfoszfát használatával 13 mázsa búzát, 26 mázsa árpát és 13 mázsa zabot termeltek holdanként, míg a nem trágyázott területen 12, 14, illetve 6 mázsa termett a felsorolt gabonafajtákból.

Nagy érdeklődés nyilvánult meg a kiállítás iránt az egyénileg dolgozó parasztok részéről. Ez érthető is. hiszen a kiállításon arra is fel- világosítást kaptak, hegy a községben „leggyengébbnek“ ismert tsz, a Haladás TSZ is felülmúlta az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. A jól dolgozó tagok pedig magasabb jövedelemre tettek szert, mint a középparasztok. így Rékasi Mihály is, aki 575 munkaegységgel rendelkezik már eddig is. Ez a szövetkezet 167 000 forintból új sertésfiaztatót, tehén- és lóistállót épített ebben az évben.

Ügy gondoljuk, hogy ezóvben megrendezett mezőgazdasági kiállításunk segítséget nyújt a látogató egyénileg dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy mielőbb a szövetkezeti gazdálkodás útjára férjenek a látottak alapján.

Serfőző János igazgató, Tiszaföldvár, Kultúrotthon.

Bartók Béla dalosversenyf rendez Karcagon a DISZ

A karcagi DISZ szervezet végrehajtó bizottsága a városi tanács népművelési osztálya Bartók Béla, a nagy magyar zeneköltö halálának 10. évfordulója alkalmából népdal és tömegdal éneklési és kórusmozgalmi versenyt rendez. A verseny benevezési határideje: november 1. A verseny november-tői december 1-ig tart.

Az egyéni verseny győzteseit a DISZ Központi Vezetőségének emléklapjával és ajándékkal jutalmazzák. — Az énekversenyek

előtt mindenütt megemlékezést tarw tanak Bartók Béláról.

A város énekkarai, az Állami Zene iskola zenekara és ifjú szólistái november 26-án a kultúrotthon színháztermében hangversenyt rendeznek. A gimnázium DISZ szervezete a hónap során Bartók-anké- tot tart, s különösen gazdag a zeneiskola hallgatóinak programja.

A karcagi DISZ szervezet és a tanács népművelési osztálya felhívással fordult a megye DISZ szervezeteihez, a tanácsok népművelési szerveihez és kérte, hegy a karcagihoz hasonlóan rendezzék meg a Bartók Béla dalosversenyt.

HÍREK

— A Mezőtúri Állami Dózsa György általános gimnázium most ünnepli fennállásának 425. évfordulóját. Tegnap este ebből az alkalomból találkozóra jöttek össze az iskola öregdiákjai. Ma jubileumi ünnepséget rendeznek az iskola tornatermében, délben kiállítás nyílik, este 7 órakor pedig a gimnázium és a Kossuth-téri általános iskola tanulói előadják a Shakespeare: Szentivánéji álcán c. mesejátékét.

— A Hazafias Népfront Megyei

Bizottsága október 29-én szombaton ülést tart. Ezen a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokat, valamint az őszi-téli felvilágosító és kulturális munkát tárgyalja meg a bizottság.

— A mezőtúri kultúrotthon október hó 20-án kamarazene estet rendezett a kultúrotthon kistermeiben. A műsorban Mozart: A- dur klarinét versenye. Beethoven: C-moll triója és Schubert: Piszt- ráng-quintett-je szerepelt. Az est nagy sikert aratott.

— A Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének politikai szakosztálya folyó hó 24-én. hétfőn este 7 órakor „Tíz éves az Egyesült Nemzetek Szervezete” címmel — klubestet rendez. Előadó: Hajdú Gyula, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője, az ENSZ-bi- zottság tagja.

Csépán Istvánná vidáman igyekezett a tengeritábla melletti csapáson. Fel-felnevetett az őszi égen erőlködő napra, mely úgy olvadt széf az üvegszerű kékség közepén, mint a rántotténak felütott tojás. Egy-egy éles levél zörögve karcolt az arcába, de nem bánta. Könyökével visszalökte a száron s tenyerével símogatóan rásuhintott a kövér csövekre. Ügy látta, hogy a csuhéj közül kigyöngyöző kukoricaszemek vissziakacagnak. Akármerre nézett, végesvégig az ösvény mellett aranyién mosolygott a kukorica.

Még a nap is büszkébben csodálkozott le erre a táblára, hogy ilyen szép tengerit sikerített a Haladás TSZ tagjaival. Csépánné éppen azon tűnölődött, lesz-e ezen a darabon akkora termés, mint a ménéslaposi részen, — mert ott 34 mázsájával fizetett — mikor a túlsó oldalról áthallatszó recsegés, csordulás megállásra késztette.

Vajon mi lehet az? Jószág tévedt a kukoricáiba? Ezen a területen még nem töri a szövetkezet. Már csak megnézi, mi kalamol ott.

Vigyáaatosan hajtogatta szé- tobb a sudár szárakat, úgy vágott át a táblán. Majdnem kiért, mikor balkéz felől egy izgatott mozgású parasztot vett észre. Törte eszeveszettül a kukoricát s ahogy egy- egy csövet lecsavart, mindannyiszor zavartan pislogott ki a dűlő- útra. Kérdőn húzta fel a szemöldökét. figyelt egy pillanatig, majd biccentett s tovább tekerte a csöveket.

Csépánné kikukkantott abba az irányba, amerre az idegen pillant- gatott. Egy kislány álldogált a kukoricás sarkán, „falazott“ a parasztnak.

Ki lehet ez az ismeretlen? « tette fel a kérdést magának az asz- szóny, időhúzásnak is, míg hirtelen kickoskodja, hogy lehetne rajtaütni. A nézelődésben egyensúlyát veszítette s nekidűlt egy szárnak. A nagy reccsenésre megrezzent az ember s rögtön észrévtte, hogy valaki van a közelben. Egyet fordult

TÓTH l S T V A fiit

'Vendég, éd midég. kötd- líüiónSdég. imt

s amint Csépámnét meglátta, meg- rezdült a melléhez szorított jópár kukor icacső. Kettő zirren ve le is perdült a lába körül heverő 2'5— 30 cső közé.

— Jó lesz ez így, hallja?! — dobbant eléje az asszony. Eddig nem volt mersze odalépni. Nem egyenes úton járó ember mindenre el van szánva, még ki is olthatja, ki látja meg itt a kukoricásban. De a kislány közelsége feloldotta félelmét. Azért úgy intézte, hogy legalább egy lépéssel kijebb kerüljön a tengeri széléihez. Szükség esetén kiáltani is nagyobb reménnyel tud. Mert itt van ugyan a gyerek, de ki tudja, kiben mi lakik?

Aa ismeretlen elsápadt. Az orra tövétől lefelé futó két ránc egészen kiélesedett, megremegett. Nem lehetett tudni, mire vetemedik görcsös félelmében.

— Kutyaoltáson voltam, erre vitt az utam .. s Gondoltam: belépek egy kicsit — bizonytalankodott elő valami mentséget nagysokára az ember. Hangjából érzett, hogy túlvan a nagy ijedtségen.:.. Nem akarok én semmit — mozdult az asszony felé s szavából most már fenyegetés csendült.

— Hát az ott micsoda? — mutatott a körülötte kupacodé csövekre Csépánné.Ijesztő árnyék borult a férfi arcára. Az asszony védekezésre készülve hátrált. Az idegen erre nagyot kiáltott: — Én nem törtem! — és usgyé neki, vesd el magad, kiugrott az útra.

Csépánné utána, hogy majd fellármázza a környéket, de hiábavalónak vélte a kiabálást, mert senkit nem látott a közeiben. Csak a tolvaj inait hátra-hátnatélcint- getve, felkézzel a kislányt ránci- gálta. Nagyokat rántott rajta, pedig a gyerek nem tehetett róla,

hogy Csépánnét a tábla eltakarta.

Nodes, pusztán nem olyan könnyű szem elöl tűnni. Sok már a kopasz tarló, nem lehet gabona közé. bokor mögé lehasalni. Nem nagyon messze kocogott még a tolvaj, mikor az asszony napraforgót sz-dő csoporttagckkai találkozott.

— Ismerik-e azt az ember?

•— Persze, hogy ismerjük,.; Gulyás Jóslta.

—1 Jelentették, rögtön a tanácsnak az esetet, az meg a rendőrségnek .. Azt mondják, falun gyors szárnyakon jár a hír. Ez esetben nem így volt.

Másnap gyűlést tartottak a jász- szentandrási Haladás TSZ-nél. Jó- sekan zsenyegtek már a székházban. mikor megérkezett Gyarmati Lászlóné. az iskolán levő elnök felesége. Ö már hallott a tengeritolvajról.

Éppen ezért borult el az egyik vendég láttán a tekintete.

— Hát ez mit keres itt?

— Gulyás Jóska?..; Be akar lépni a csoportba. Most kéri felvételét.

Elég az hozzá, hogy néhány perc múlva mindenki megtudta a tol- vajlást és Gulyás Jóska azt se tudta, hogy sómpólyogjon el. Egyelőre tisztességet tanul, hogy a büntetés elől ne annak a szárnya alá meneküljön, akit meglopott.

De történt más is a Haladás TSZ-ben,

*

Ást mondja úgy január táján az elnök Bibók András juhásznak. Meg kell jegyezni, hogy ifjú Bibékről van szó, mért négy él belőlük a községben.

— András, szerelj már fel rácsot a juhoknak az Alsó tanyán.

Bibók akkor még kertészkedett, de ment, mert a birkákat is szereti. tg ín szűk épületben volt a hodály, majdcsak valami tyúkólféle. Letérdel, hogy szeget verjen a falba, amihez a rácsot rögzíti. Fel is állt szisszenve, mert a térde- kalácsa nem állta a talajt. Odaszólt aa akkori juhásznak:

— Te. 'begyulladt a jószágok alatt a trágya.

— Erlggy mán!

Bibók lekaparta a szalmát. Legalább 110—120 cm vastagon állt már a trágya és tényleg égetett, így aztán neon csoda, ha befülledt az állatok körme s megkaptuk a büdös sántaságot. Sántítottak a birkák és el volt intézve. Nem értett hozzájuk, aki bánt velük. Júniusban vette át a juhok feletti vezérletet ifj. Bibók András. De hiába állította csatasorba hat gyereke közül Gizellát, legifjabb Andrást meg Bélát. Hiába körmölt le 3—í nap alatt 170 jószágot, a sántaság csak nem múlt ki a birkákból.

Áthajtották a birkákat az I. sz;. Kovács-féle tanyára. Nagyobb lett a hodály, de ott is zsúfolva a juhok. Most épül majd új hodály.

Egy szeptemberi vasárnap bent járt Bibók juhász az irodán. Tanyán élő. pásztor emberek szokásához híven inkább csak fülel- getett, mire fel az a nagy mozgás. Hamarosan megtudta, hogy azok a városi külsejű, barátságos emberek a patronáló munkások. A budapesti gyapjúfonó gyárból jöttek segíteni. Kiszemelt magának egy vele egy- ivású formát s nagy közlékenyen szóba elegyedett veié;

— Pestről?

— igen.

— Hm...

Kerültek, fordultak a vendégek, körülnéztek a székház udvarán, a műhelyben, mikor megint előkéve- redett az a Bibókhoz hasonló vékonydongájú munkás. Most meg ő szólította meg Bibókot mosolyogva:

— Maga a juhász, ugy-e?

— Mán ezt is megtudta? — bázisa jodott el a juhok pásztora, mert úgy ítélte, helyre ember az a pesti munkás.

— Akkor azt is hallotta, ugy-e, hogy betegek a birkák? — szószá- tyárkodott Bibók, mikor megint találkoztak.

— Kimegyünk megnézni, ha nem veszi zokon — ajánlkozott szívesen a munkás és már másik kettő állt mellette. El is indultak a tanyára;

Bibók András meg akarta kérdezni, nem fárasztja-e ki őket a szokatlan hosszú út, de hogy ástok még szaporábban szedték a lábukat, mint ő, megkönnyebbült. Ezek nem uraskodnak, fáin emberek.

— Maga mi bajukat saccolja? — kérdezte odakint a sovány munkás és ahogy a juhász felvilágosította, fel is jegyezte a noteszébe. Ott már ilyen rovások álltak": „segítség a cukorrépaszedéshez október egyik vasárnapján 20 fő 4- egy teherautó, — a kovácsműhelynek szerszámjavítás.1’

— Hogy tudnak maguk FestrŐH segíteni a birkákon? — kíváncsiskodott a juhász, mert erős ‘n sok- beszédűvé vált a közvetlen pestiekkel.

— Felírtuk, majd meglátja.

1— Felírtak már itt mások is sok- mindent ... Nem lett belőle semmi.

Rákövetkező hét csütörtökjén kora hajnalban felzörgetik a vezetőséget. „Ki az, mit akarnak?“ — Mi vagyunk, a patronálok.

Kilenc óra tájban már kint voltak a hodálynál. Két pesti állatorvos jött a munkásokkal, mag egy ember a gyógyszergyárból.

Bibók András juhász csak egyet rántott a sipkája elején.

— Hászen na csakugyan .,; Hát

ilyenek ezek a patronálók?

♦

Mert ilyen vendégek az igaz: vendégek a jás2s?antandrási Haladás TSZ-ben,

*