Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

tooÍMkme&yd NÉPLAP A M EGYE! PÁR T BIZ OTT SÁG' ÉS "A MEGY El TANA C S LAP.JA VII. évfolyam 250. tzám Ara 50 fillér 1955. október 23., vasárnap —----------­MA I SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Uj elnök — új tervek. (2. o.) Tíz éves az ENSZ (2. o.) Tóth István: Vendég és vendég közt különbség van. (3. o.) Gyorslista a II. Békekölcsön hetedik sorsolásának harmadik napjáról. (4. o.) Jászkun Kakas l____ Fejle ttebb műszaki kultúráért Irta: Dóczi István főmérnök, a II kenyérssbona vetési terv teljesítésében továbbra is a termelőszövetkezeti városok érnek el legjobb eredményeket 1. Kisújszállás 2. MezStur 2. Turfteve 3. Karcag 4. Kunhegyes] járás 5. Tiszafüredi járás 6. TörSJcszentmlklós* Járás 7 Kunszentmártoni járás 8. Jászberényi járás 8. Jászapáti járás 9. Szolnoki járás 10. Szolnok 11. Jászberény 12. TSrökszenímiklós Megyénkben számos helyen a hét elejéig esővár ás miatt nem végez­ték a vetést. Az eső megjött s most utána szép derült az idő. Most már valóban minden erőt a kenyérga­bona elvetésére lehet összpontosí­A magyar nép felépítette a há­ború után romokban heverő orszá­gát és nekilátott a szocialista ipa­rosítás alapjainak lerakásához. Az első 5 éves tervben döntő túlsúlyra jutott a szocialista ipar és mezőgaz­daság gépesítése terén is kimagasló eredményeket értünk el. Ezek tet­ték lehetővé, hogy a gyárakban a műszaki kuli ura színvonala rövide­sen emelkedni kezdett. Az ütem azonban korántsem kielégítő. Nem használja fel azokat a lehetősége­ket, melyeket iparunk biztosít. Sok helyen a marad isághoz való gör­csös ragaszkodás, az új műszaki eljárásoktól való idegenkedés gá­tolja az egészséges fejlődést; Munkásaink és műszaki értelmi­ségünk azonban igyekszik kijaví­tani a hibát s gyárainkban nagy­arányú mozgalom indult a technika fejlesztéséért. Sokan igen ötletes javaslatokat, ötleteket adtak ehhez. Megyénk területén a fontosabb ipari üzemek dolgozói több mint ezer javaslatot nyújtottak be idáig, melyből 831-et fogadtak el az üze­mekben megtartott aktíva-értekez­letek részvevői. A javaslatok kö­zött több, nemcsak a megye ipari üzemeinek munkáját, hanem az ország más területén lévő gyárak technológiáját is fejleszti. Ezek közé tartozik a meleg festék-szó­rási eljárás, mely minimális ener­gia felhasználással, a festék 12 órás száradását 2 órára csökkenti, a kokilJaöntés továbbfejlesztése, mely szükségtelenné teszi a formázó területet öntödéinkben. Ez ugyanis jelenleg még igen sok helyen ko­moly problémát okoz. A dugaty- tyúkkal ellátott komplex hidrauli­kus szerszámok bevezetése is nagy jelentőségű, csakúgy, mint még számos javaslat. A tapasztalniuk azt mutatják, hegy gyáraink műszaki dolgozói megértették a feladatot s javaslatot nyújtottak 'be. Előszedték a szekré­nyekben heverő műszaki irodal­mat és gondos tanulmányozás után, a helyi viszonyok figyelembevéte­lével, alkalmazták a tudomány ál­tal kdkisérletezett és bevált mű­szaki újításokat. Különösen nagy hasznát vették a szovjet szakembe­rek módszereinek, tapasztalatainak. A Szolnak megyei pártbizottság kezdeményezésére műszalci tanács alakult a megye területén levő fontosabb üzemek főmérnökeiből, kiknek feladatuk, hegy ellenőrizzék a benyújtott javaslatokat és elő­segítsék megvalósításukat. Megbí­zásukat sikeresen teljesítik is. — Nemcsak a javaslatokat tárgyal­ták meg, hanem rámutattak üze­meinkben a jelenleg még meglevő hibákra és javasolták ezek kiküszö­bölésének módját. Az első ötéves tervben épült mo­dem. új gyárakban, mint a Jász­berényi Aprítógépgyárban, a Fém­nyomó- és Lemezárugy áriban, Ti- szamemti Vegyiművekben a nehéz fizikai munkák gépesítését, a ter­melés szervezettségét, az új soroza­tok gazdaságos gyártását nem ol­dották meg kellően. A Jászberényi Aprítógépgyáifcan a fejlett szovjet és magyar technológiai eljárások bevezetésével, áttekinthetőbb gyár­tásirányító szervezéssel, az anyag- gazdálkodás megjavításával, a ne­héz terhek gépi mozgatásának meg­szervezésével már 1956-ban — lét­szám-emelkedés nélkül — 12—15 százalékra tudják termelésüket emelni. A jövőévi műszaki fejlesz­tési tervekbe épített feladatok meg­oldása lehetőséget ad erre. A sztahanovisták és újítók élen­jártak a javaslatok megtételénél. Több mint 70 százalékát ők adták be s ehhez nagyrészt felhasználták a műszaki folyóiratokban és iro­dalomban ismertetett eljárásokat. Többen tettek indítványokat a gé­pek jobb kihasználására, a széles­vágás kiterjesztésére, gyorsmarás bevezetésére és más, országosan is­mert módszerek elterjesztésére. A Törökszentmiklósi Gépgyárban ja­vasolták a kézi talicskázás helyett az üzemben legyártható három­kerekű motoros targoncák elkészí­tését és üzembeállítását. Ez amel­lett, hogy a vállalat több éve vi­tatott problémáját oldja meg, meg­könnyíti a fizikai dolgozók mun­káját s a szállító-munkások szá­mára emberséges munkafeltételt teremt. megyei Műszaki Tanács tagja. A munkaszervezésnek egyik leg­fejlettebb formája a folyamatos termelés. Ez a gyártásnak az a módja, amikor a munkadarab előre megállapított sorrendben, megsza­kítás nélkül mozog egyik géptől a másikig, szerelőcsoporttól-szerelő- csoportig és mindenütt elvégeznek rajta egy meghatározott műveletet. A legkorszerűbb üzemekben a munkadarabokat egyik géptől a másikig szállítóeszköz, pl. futósza­lag viszi. A folyamatos termelés rendkívül megnöveli a munka ter­melékenységét, hiszen ugyanazon a gépen sokáig csak egy meghatáro­zott műveletet végeznek s felesle­gessé válik a gyakori gépbeállítás, előkészítés, stb. A Törökszentmik­lósi Gépgyárban eredményesein hasz­nálják ezt a módszert s fel kell mérni, milyen lehetőségek adódnak erre. még megyénk más üzemei­ben. Az úgynevezett egyedi gyártásnál és a nagyjavításokra berendezett üzemeknél a termelékenység eme­lésének igen hasznos módja a kézi munkák „kis-gépesítése.’1 Igen sok értékes javaslat érkezett erre is. Olyan nehéz munkáik megkönnyí­tésére tettek indítványt, mint pl. a Ccmwatd-kazánok hegesztéseinél szükséges gyökmarásek gépesítése, a kazánok, — melyek köztudomá­súan többmázsís munkadarabok, — géppel való forgatása, súlyosabb prés-szerszámok daruval való fel­emelése. A termelés technikai színvonalá­nak emelése megköveteli a tech­nikához érlő káderek számának szaporítását, felkészültségük foko­zását. Csak jól képzett munkás tudja kellően kihasználni a lehető­ségeket. Ezért a munka-termelé­kenység növelésének rendkívül fon­tos tényezője a dolgozók szaktudá­sának rendszeres gyarapítása. — Egyébként ez a munkás saját ér­deke is. Ugyanazon a gépen maga­sabb teljesítményt érhet el, töb­bet termelhet a jólképzett ember, mint a képzetlen, „gyenge“ mun­kás. Az új technikai berendezés beállításával, az új technológiai folyamatok bevezetésével tehát párhuzamosan megkülönböztetett gonddal kell foglalkozni a szakkép­zettség állandó növelésével, kezdve a tanulóképzéstől a szakmunkások továbbképzéséig; technikusok, mű­vezetők, mérnökök továbbképzé­séig. Ez nélkülözhetetlen az ered­ményes munkához, s fontos azért is, mert egyik legjelentősebb for­rása a termelékenység növelésé­nek, így a dolgozók anyagi jó­léte emelésének. —- A műszaki kultúra emelésének irányelvei el­készültek, de ezek csak-akkor hoz­nak sikert, ha vállalataink mara­déktalanul megvalósítják. Ez meg­változtatja nemcsak a jelenlegi ter­melési munkát, hanem a munkások munkához való viszonyát is. A megyei műszaki tanács tag­jai továbbra is ellenőrzik a beadott javaslatok megvalósítását, és me­net közben felhívják a figyelmet a hiányosságokra, mulasztásokra: — Emellett az egyes iparágakhoz tar­tozó üzemekben meg kel'l szervezni a közös tapasztalatcserét, mert ez nagymértékben elősegíti a techno­lógia fejlődését. Az eddigi munká­nak nem szabad megakadni. Tuda­tosítani kell az ipar dolgozóival, hegy a termelés újítói, akik merész elgondolásaikkal megdöniik a régi módszereket, régi normákat, régi tervezési formákat, rohamléptek­kel viszik előre a technika fejlődé­sét, népünk élet-színvonalának anyagi jólétének alapjait rakják le. Fontos feladata van ebben az üzemi párt- és tömegsz-ervezeték- nek. Napról-napra világosan és meggyőzően kell megmagyarázniok, milyen jelentősége van hazánk fel­virágoztatása szempontjából a tech­nikai haladásnak. Emellett szemé­lyes anyagi érdek is fűződik eh­hez. A Törökszentmiklósi Gépgyár pártbizottsága pl. megszervezte a munkamódszer átadást, s javasla­tot adott a normán alul teljesítők szervezett továbbképzésére, oktatá­sára. Ehhez hasonlóan aktívan kell bekapcsolódni minden üzemi párt- szervezetnek, minden aktívának ebbe a fontos munkába. El kell ér­nünk, hogy a műszak' propagan­dánk aktív legyen, gondolkodásra, kutatásra serkentsen. tani. Nincsenek gátló körülmények. Ahol ennek ellenére még mindig késlekednek, ott a késlekedés okát csakis hanyagsággal, nemtörődöm­séggel lehet magyarázni. A Megyei Tanácshoz beérkezett jelentések alapján október 15-től 20-ig a tervek teljesítésében nem sok változás történt. Még mindig nem folyik kellő ütem­ben a munka. A jászapáti járás területén 5 nap alatt mindössze 11.4 százalékos emelkedést értek el. Mondani sem kell, hogy ez mennyire kevés. Ha­sonló a helyzet a törökszentmiklósi járásban és Tö rökszeaifinik!ós vá­rosban. Az illetékes lanácsvezetők- nek végérvényesen fel kell számol­niuk a megalkuvást. Tűrhetetlen az a liberalizmus, amely a kunhegyes! járás területén is tapasztalható. A községi tanácsok vezetői nem érzik, milyen nagy és felelősségteljes munka a kenyérgabona vetési ter­vek teljesítése. A feladat lebecsü­lésére jellemző, hogy Kenderesen csak kedden és pénteken jelenthették a dolgozó parasztok a bűzavetés befeje­zését. Tiszaroffon a terv-felbon­tással vannak bajok. 290 hold búzának még mindig nincs gazdája. Ezekkel a jelenségekkel azonban megyeszerte találkozni. Lanyhult a kulákok felelősségre- vouása is. Ez az állapot tarthatat­lan. A községi vezetők mindenütt szorítsák rá a kulákokat vetéster­vük határidőre való teljesítésére. A nagy munka viszonylag a ter­melőszövetkezeti városokban és a termelőszövetkezetekben halad leg­jobban. Az október 20-i állapot sze­rint Kisújszállás, Mezőtúr, Turkeve és Karcagi termelőszövetkezeteiben a vetésterveknek már több mint 50 százalékát teljesítették.. Ezeken a ÜJSZASZON mindenki becsület­beli kötelességének tartja a begyűj­tési rendeletek maradéktalan be­tartásált. A község jóhímeve vala­mennyi dolgozó parasztnak szemé­lyes ügye, éppen ezért egyöntetűek a haja iránti kötelesség teljesítésé­ben. Kenyérgabona beadási kötelezett­ségüknek maradéktalanul eleget tettek. — Az ő-ziek begyűjtése nagy lendülettel folyt s folyik mind a máj napig, ennek köszön­hető, hogy kukoricából mindössze másfél, napraforgóból pedig nem egész két százalék van hátra. Ez a csekély szám senkinek sem okoz aggodalmat, mert még néhány nap és tJjszász község a kapások be­gyűjtésén is túl lesz. SZÉPÉN HALAD a sertésbeadás is. E cikkből 119.8 százalékra tel­helyeken az eredmények ellenére sincs megnyugvás. Vasárnap, 23-án békeműszakot tartanak s társadalmi erőket is mozgósítanak a vetés, a beta­karítás meggyorsítására. Ezt a példát érdemes követni min­denütt, leshetlek harmadik negyedévi ter­vüket, s a negyedik negyedévi ter­vük törlesztésére is beadtak mái húsz sertést, Adófizetés terén sincs lemaradás. í\ negyedik negyedév adófizetési tervének eddig 17 százalékát telje­sítették. AZ ALLAM IRÁNTI kötelezett­ség betartásában példát mutat a község két élenjáró termelőszövet­kezete, a Bem és a Szabadság. E2 a két termelőszövetkezet minden téren eleget tett egészévi kötele­zettségének. Az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok közül Ko­vács Gábor és Bálint János mutat­nak példát a község lakosságának, akik szintén tisztáztak minden tar­tozást valamennyi cikkből erre az esztendőre. Gépállomásunkon naponként növekszik az éves tervüket teljesítő, illetve túlszárnyaló trakto­risták száma. A szeptemberi termelési értekezletem hangzott el traktoristájmk vállalása, hogy éves ter­vüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójára, november 7-re teljesítik. Azóta nap mint nap küzdenek adott szavuk valónaváltásáért. A legutóbbi értékelés alapján 38 traktorista tel­jesítette, illetve túlteljesítette éves tervét. Ezek kö­zött találjuk azokat, akik az aratásban, csépiéiben is példamutatóan helytálltak. Most is élenjárnak. Például Szűcs Sándor és Boros Zsigmctid ifjú tnak- torüsták, akik a Bercsényi TSZ-hez kihelyezett bri­gádban dolgoznak, vállalták a termelési értekezle­ten, hegy éves tervüket 918 normálhold helyett 1208 normáliholdra teljesítik. Most 1280 nonnálholdas tel­jesítményükkel büszkén állíthatjuk őket példaképül traktoros társaik elé. A Haladás TSZ-nél dolgozik Gábor István zeto- ros. Éves tervét 126 százalékra teljesítette. A ke­nyérgabona vetésében is kiváló eredményt ért el, több mint 500 holdon juttatta földibe a vetőmagot. D. Patkós Lajos ifjú traktorista, 122 százalékra áll éves tervével. Sorolhatnánk tovább, Nagy Mi­hály nevét, aki 124, Bank Józsefét, aki 164 és Kon­dor Lászlóét, aki 134 százalékra teljesítette éves tervét, A brigádok között is élénk verseny bontako­zott ki. Jelenleg Kis Nándor traktoros-brigádja ve­zet, mely a Haladás TSZ területén dolgozik, őszi kampány-tervével 92, éves tervével pedig 93 száza­léknál tart. Szorosan nyomába halad Biahó Imre brigádja, amely a Szabad Nép Termelőszövetkezet vízközi üzemegységében dolgozik. 84 százalékos őszi kampányterv és 90 százalékos éves-terv teljesítésé­vel szerezte meg a brigádok között a második helyei. Az élenjárók mellett valamennyi traktoros jó munkája járult hozzá ahhoz, hogy gépállomásunk ezideig 88,4 százalékra teljesítette éves tervét. — A kenyérgabona vetésében is komoly segítséget nyújtottunk a termelőszövetkezeti tagoknak. Közel 10 ezer hold gabona elvetése várt traktoristáinkra Ezideig vetési előirányzatunknak 87,9 százalékra tet­tünk eleget. Eredményeinket úgy tudtuk elérni, hogy traktoristáink jobbam kihasználták munkaidejüket s az egy százalék alatt levő műszaki kiesést még lejjebb csökkentették. A vetés mielőbbi befejezése érdekében fáradhatatlanul dolgoztak, ha kellett, éjjel is. Ma vasárnap van, de a traktorok a földe­ken dübörögnek, készítik a magágyat, vetik a gabo­nát; Traktoristáink jelszava az, hogy addig nincs megnyugvás, míg az utolsó holdon is földbe nem tették a kenyérgabona vetőmagját. Takács Lajos DISZ titkár. Mezőtúr, Gépállomás Újszász község dolgozó parasztsága semmivel sem marad adósa az államnak Ma vasárnap van, de traktoraink szántanak, vetnek

Next

/
Thumbnails
Contents