Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-21 / 248. szám
1955 október 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A kőtelki Ezüst Kalász TSZ tagjai a takarmányt nem zsákból adják el, hanem a kapun hajtják ki Bozsó Sándor, a kötél ki Ezüs t Kalász TSZ tagja világéletében azt tartotta: ha nagy jövedelmet akar a parasztember, akkor a takarmányt ne zsákból adja el, hanem a kapun hajtsa ki. Másszóval ez azt jelenti, hogy a kukoricával és az egyéb tak arm ányféleségg e 1 hizlalni érdemes. A hízott sertés ugyanis sokszor tízszeresére növeli az elfogyasztott takarmány értékét. A termelőszövetkezetben sokan vannak még olyanok, akik ugyanúgy vélekednek, mint ő. Éppen ezért egy esztendővel ezelőtt, amikor az Ezüst Kalász TSZ zárszámadásra készült, a tagok újszerű, merész formáját valósították meg a közös jövedelem szaporításának. — Ami jó az egyéni gazdaságban, az százszorta jobb a közösben. S ha ez így van, akkor mi se aprózzuk el a takarmányt, hanem hizlaljunk és a hízókért kapott pénzt osszuk széjjel, — vélekedtek a 'termelőszövetkezeti tagok. Persze akadt olyan is, aki nem nagyon akart hallani arról, hogy a kukorica a közösben maradjon. De végüt ez a néhány mindennel ellenkező ember is meggyőződött róla, hogy nem a tagok érdekeinek csorbításáról van szó, hanem — éppen ellenkezőleg — a jövedelem észszerű szaporításáról. Mert több lesz a jövedelem abban az esetben, ha a kukoricát a közös jószágállománnyal etetik, egyszóval hizlalnak, mintha csak a kukoricát adják el; Végül is az történt, hogy a kőtelki Ezüst Kalász TSZ közgyűlése egy évvel ezelőtt határozatilag kimondta a következőket: .,Minden munkaegységre két kg. kukorica jut, ebből azonban csak egy kg-ot osztunk ki, a visszamaradó részből hizlalunk, a hízókat eladjuk és azoknak az árát os2tjuk széjjel.’1 — Ilyenformán mintegy 100 mázsa kukorica maradt a közösben s más takarmánnyal pótolva 34 sertést hizlaltunk meg. Ezeket szabadpiaci áron, közel 80.000 forintért értékesítettük.így a közösen maradt 15—16 ezer forint értékű kukoricából 80 ÜGO forintot érő hízott sertés lett. Ügy gondolom, nem nagyon kell mondani, mennyivel jobban jártunk így. Több lett a jövedelmünk, s csak annyi volt az eltérés, hogy nem a zárszámadáskor azonnal, hanem néhány hónappal később. A várakozási idő azonban bőven megtérült — mondta K. Egyed István elvtárs, a termelőszövetkezet párttit'kára. A tagok természetesen azt akarják, hogy minél több legyen a közös jövedelem. Sok egyéb tennivaló mellett éppen ezért most is úgy határoztak, hogy nem osztanak ki minden kukoricát Most már méginkább tudják, hogy nincs ok aggodalomra, hiszen a családoknak szükséges sertés meg- hízlalásához elegendő kukorica termett a háztáji földön. Az elmúlt évben a kukorica-részesedésnek mindössze csak 50 százalékát osztották ki. sok tag azonban a háztáji föld terméséből még a szabadpiacra is hizlalt. így Földes János, Lovász Imire, Földes Ferenc és Mátyus Péter. A szövetkezeti tagoknak ezévben is elegendő kukoricájuk lesz a háztáji területről. — A kukoricatermést azért mi is széjjel osztjuk, hiszen ki másé lenne, ha nem a miénk, csakhogy ez az osztás nálunk már másképpen, okosabban történik — vélekedett Földvári István, a szövetkezet egyik idős tagja. Földvári Istvánnak igaza van. A jövedelem szétosztása valóban okosan történik. A kiosztható kukoricatermés fele az idén is a közösben marad. Ebből a visszamaradó mennyiségből március végéig 50 sertést hizlalnak majd meg. Már meg is kötötték a hízlalási szerződést. — Ezenkívül még 50 sertésre akarnak hízlalási szerződést kötni, jövő őszi leszállításra. A hízók jóval nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint a kukorica. Végső soron nem kell különösképpen imételni, hiszen minden tapasztalt gazda tudja, mennyire igaza van Bozsó Sándornak, de a kőtelki Ezüst Kalász TSZ valamennyi tagjának, akik — éppen ezért, mert nagy jövedelmet akarnak — a takarmányt nem a zsákból adják el, hanem a kapun hajtják ki. Az ilyen példát bizony érdemes követni; Megjavult a munkafegyelem A jásztelki Alkotmány TSZ-ben ebben az esztendőben sokat javult a munkafegyelem. Nemcsak a tagok szorgoskodnak, hanem családtagjaikat is bevonják a munkába. Egri András, Kiss G. Mátyás feleségével együtt dolgozik. Halla Má- tyásné. Gulyás Imréné s rajtuk kívül még több tag feleségestöl, családostól vesz részt a kapásnövények betakarításában. A tehenészetben is komoly változás történt. Kalmár István párttag, aki S hónapos állattenyésztési iskolát végzett, tehenész társai segítségével jelentős eredményt ért el. Nagy gondot fordítanak a jószágok takarmányozására, gondozására, s bevezették a háromszori fejest is. Ennek eredményeként hónaprólhónapra emelkedett a tejhozam. Szeptemberben tejből 11 ezer forint volt a bevételük. A tehenek takarmányozására 500 mázsa szálastakarmányt, 100 köbméter zöldsilót biztosítottak s a másodvetésű csalamádé és silókukorica felhasználásával még 200 köbméter silót készítenek. Az Alkotmány TSZ munkájának megjavuló sa, elért eredményeik győzték meg Bata Sándor 6 és Szabó Mátyás 5 holdas dolgozó parasztot is a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Mindketten beléptek a termelőszövetkezetbe. Már ők is részt vesznek a betakarításban, s utána a 20 méteres üvegház és az 5 holdas dohánypajta megépítésében. 15 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerződést Fegyvemeken a dolgozó parasztok nagy többsége örömmel fogadta a minisztertanácsi határozatot a kukorica értékesítési szerződéskötésről. Úgy vélekedtek, hegy az állam által biztosított árért érdemes eladni a felesleg kukoricájukat. Tavaly 100—110 forint volt a csöveskukorica mázsája törés idején, most az állam által fizetett 240 forintból csövesre számítva is megvan a 150 forint. Ezenkívül a kedvezmények, az épület anyag és iparcikk is nagyjelentőségű. A fegyvemekiek 110 százalékra teljesítették előirányzatukat a kukorica értékesítési szerződéskötésnél. Bíró Lajos 2 holdas dolgozó paraszt 15 mázsa kukoricára kötött szerződést. Bognár János 10, Kocsmár István pedig 11 mázsa kukoricát adott el az államnak 24 forintos áron. L akodalomba voltam hivatalos Karcag— Bacsóra Borsi Imre házába. Füzesi Mihály bácsi, a karcagi Kísérleti Gazdaság kiváló kanásza hivott meg. Miska bácsival a kenderesszigeti pásztortalálkozón ismerkedtünk össze. Ügy látszik, megkedveltük egymást, mert Várhelyi Lajossal, a fűtőházi tánccsoport oktatójával együtt a lakziba is meginvitált bennünket, mondván: — Ott majd meglátják, hogy járják az igazi magyar csárdást. Sajnos, csak egyedül mehettem, pedig kettesben sokkal bátorságosabb ismeretlen emberek közé beállítani. De azért nem vanaszkodhatom, nagyon kedvesen fogadtak. Tudták, miért megyek. — Erezze úgy magát, mintha maga is a rokonságból lenne — mondták. A lakzit nem akarom elmondani elejétől végig; :iinden úgy volt, ahogy endes lakodalomban lenni szokott. Vőfély, rigmusok, finom csigaleves, bir. 'capaprikás, sok sütemény, sok bor, jó hangulat és 'sárdás reggelig. Minden nagyoji tetszett nekem, csak az nem, hogy Miska bácsi nem akart áncolni, mert állítólag előző nap egy mázsán- ?lüll kan ráesett a lábára, fsak beszéddel igyekezett lói tartani. Azt mondta: — Ezt hallotta-e már? Még a számadóm mondta bojtárkoromban: „Az asz- szonynak célját, végit, mesterségit hej de nehéz kitapogatni. Mer’ az asz. szonynak sok útja vagyon, tekervényes igen nagyon.” Hát igaza van Miska bácsi, de én azért táncot is szeretnék látni. „Sej-haj, lakzi, lakodalom...' Hajnali 4—5 óra felé már mindenkinek a lehető legjobb hangulata volt. Akit levert a lábáról a bor, vagy elálmosodott, az már aludt. Csak a java, de éppen az idősebbje állta a sarat. Énekeltünk nagy buzgalommal: „Ürge van a határba’, batárba’ Nincsen aki babrálja, babrálja. \ kis ürge hun megszalad, hun megáll Wég csak lukra nem talál a sötétben.” A zenekar előtt egy rokonságbeli fiatalember állt és a magas hangulatnak megfelelően erősen dirigálta a zenekart. Pattint- gatott, mutogatott az ujjúval, fordult erre-arra, kar. ját lendítette, de legtöbbet az arcjátékából lehetett érteni. A lába nem mozdult, de tiszta tánc volt. amit csinált. e gyszer csak hallom, hogy Miska bácsi — mázsás kant, meg lábfájást feledve — odaszólt a feleségének: — Regina, gyere csak táncoljunk. — El is kezdték gyorsan. Nem láttam még ilyen szép, kiforrott táncot, a pár között ilyen pontos együttműködést. Félfordulóst tettek két oldalra. Egy kis lépés jobb. ra, lendületes balrafordu- lás, kemény talp lerakással megállítva és ugyanez újra visszakezdve. Az egészet roppant könnyedén, minden erőlködés nélkül, mégis feszesen, büszke, méltóságteljes tartással. Azután jött még a sebes forgás. Pörögtek sebesen, de nem mozdultak el a kiindulási helyről. bal-lábbal hajtották magukat, a stabil jobbláb csak utana fordult a megfelelő iránynak. Forogtak, mint a veszedelem. Miska bácsi p&sztoros késtokja meg repült körülöttük a levegőben. Egyszer csak az öreg kitette a bal lábát, a karját másjelé fordította és egy pillantás alatt leállott. a sebes forgás. Ügy látszik, ez a virtus ebben a táncban, íj őzben az egyik csa- ^ Iád, Horváték indultak haza, Cserepesre. Odakint már derengett a hajnal, sűrű köd szállt le és igen hűvös idő kerekedett. A szekér beállt az udvarra, a zenekar rá- kezdte a Rákóczi-indulót, a család elindult a kocsihoz. Elől a családfő tánclépésekkel, utána a családtagok. a zenekar és a kíváncsiak. Az eleje már felszállott a kocsira, de a gazda még mindig odalent táncolt. Ha most érte el a jókedv. Több sem kellett már a kocsin lévő lányoknak, meg persze nekünk fiatalembereknek. Gyorsan leszedtük őket a kocsiról és ment tovább a táncolás, most már kint az udvaron. Már majdnem világos volt. A zenészek körbe fogták a mulatozókat és úgy rángatták a talpala- valót: „Húzzátok cigányok Estétől reggelig ,..” Lassan azután elindultak Horváték. Indult Fehér Laci bácsi is. Ő csak a harmadik szomszédban lakik, kiadta a jelszót a cigányoknak: „Be a konyhába!” Egy üveg borral a kezében ki a kiskapun, a cigányok meg utána, forogva cifrázta még az utcán is egész a konyhájukig. Közben egészen kivtíá- gosodott, a köd eUakaro- dott, az asszonyok hozzáfogtak nagy üstökben a reggeli melegítéséhez. A cigányok is kijöttek az udvarra muzsikálni, kijöttek a táncosok is és most kezdődött csak igazán a tánc. Akiket az éjszaka elnyomott az álom, csodálkozva ébredtek, hogy ezek le sem feküdtek és még mindig táncolnak, de beálltak ők is a táncba. Miska bácsiban úgy látszik feltámadt legjobb táncos tudománya, pedig már ő érte is ott állt a kocsi az udvaron. Most sajnáltam csak, hogy nem koztam filmfelvevőt, hisz én csak éjszakai mulatságra számítottam, nem gondoltam, hogy még reggel is bírják. Ravaszkás mosolyával hirtelen mozdulataival még mindig előttem van Miska bácsi. Ruganyosán lábujjhegyen, majd sarkon járta, cifrázta, fűzte egymásba a figurákat, bokáját keményen összecsapta a ritmusnak megfelelően hol lassan, hol gyorsan. Ilyen szépen még nem láttam kunsági er-^-rt táncolni. t? ’ néljük, hogy a me- gyénkben is egyre jobban meginduló tánckutatás még sok ilyen jó táncosra talál és örökíti meg filmen a táncát. A szolnoki népi együttes és megyénk tánccsoportjai pedig készen állnak arra, hogy méltóképpen tolmácsolják a gyűjtött jászkun táncokat megyénk dolgozóinak SAJTI SÁNDOR, a Móricz Zsigmond kultúrotthon művészeti előadója HÍREK £ééd - sitiéM Derűs hangulatban ebédelnek a munkások a Jászberényi Apritó- gépgyár pompás eb édlőtermében. A jő vadashús még jobban ízlik ebben a kulturált, tiszta környezetben. Az ízléses oszlopok között hófehér abrosszal leteritett asztalok. Rajtuk a gőzölgő tálak, ínycsiklandozó illatú étellel. A falaikról a legjobb munkások fényképe mosolyog a jóétvágyú seregre. A hangszóró kellemes dallamokat ringat a meleghangulatú terembe. Hirtelen megszakad a dal. JjjHijjj-jjjuuujjj! — üvölt bele hátborzongató durván a sziréna hangja a délebéd kellemes nyugalmába. Megrettennek az emberek. Utána kényszeredetten mosolyognak ijedt- ségükön. Nemrégen „vezette be” vmlaki ezt az „ötletet”. Szirénaordítás modem ebédlőteremben. A műhelyekben, a hatalmas gépek zúgásában szükség van ilyen erőshangú időjelzőre. De kultúr- és ebédlőteremben enyhén szólva goromba. Még az étlapon is furcsa lenne: „Rizsleves, pörkölt galuskával, linzer-koszorú. Hozzá kellemes szirénaszót közvetít a gyár stúdiója.” Ajánlunk egy emberségesebb megoldást. „Mondják be” szavakkal az ebédszünet végét. * — AB. M. Szolnok megyei Fö- osztá’yának közlekedésrendészeti osztálya 1955 október 23-án délelőtt fél 9 órakor Szolnokon a Ma- linovszki-utca 38. szám alatt levő kulturctthonban a „Vezess baleset nélkül“ mozgalom keretében közlekedési ankétot tart. Az előadást filmvetítés követi. — A Megyei Tanács Munkaerőgazdáikodási Osztálya közli, hogy a 601. sz. Ipari Tanuló Intézet Makón trak toros-gépész tanul ókat vesz fel. Felvételüket kérhetik azok a fiatalok, akik 1937—1939- ben születtek és az általános iskola legalább 5 osztályát elvégezték, jelentkezni lehet október 23-ig a megyei tanács munkaerőgazdálko- öási osztályán. — A megyei ügyészség vádat emeit Majzik Mihály, a FŰSZERT Vállalat volt adminisztratív csoportvezetője ellen 221 000 forint elsikkaszt isa miatt. A vádlott kulák családból származik, korábban köz- igazgatási jegyző volt. Az államapparátusból a tanácsok megalakulása után bocsátották el. A tárgyalást 1955 október 26-án délután 1 órakor — a nagy érdeklődésre való tekintettel — a szolnoki városi tanács nagytermében tartják, — Bagi Sándor kulák szolnoki ÍAlcsi 6. sz. alatti) lakos, aki a felszabadulás után már 5 ízben veit büntetve lopásért, üzérkedésért. vesztegetésért, ezév augusztus 27-én éjjel 3 tyúkot és 1 kakast lopott el az egyik udvarról. A rendőrjárőr tetten érte és átadta a bíróságnak. A szolnoki járásbíróság lopás bűntettéért két évi és hathónapi börtönre és 5 évi jogvesztésre ítélte. — A Belkereskedelmi M'nisztérium az ország 16 városában aug. 20-i vásárokhoz hasonlóan „öázi Vásár‘’-t rendez. A MÁV 100 kilométeres körzetből 50 százalékos meneíkedvezményt biztosít. Szolnok megyéből október 22—23-án Ceglédre, Gyöngyösre és Szentesre, október 29—30-án pedig Török- szentmiklósra és Békéscsabára lehet kedvezményesen utazni. * Takarmányburgonya a baromfinak abraktakarmány helyett A Bábolnai Állami Gazdaságban kísérletképpen az abraktakarmány egy része helyett takarmányburgonyát etettek a baromfiakkal. A kísérletbe állított egyik csoport naponta 8 deka burgonyát és 5 deka abrakot, a másik öt deka burgo- nj’át és 8 deka abrakot kapott. Mindegyik csoport mellett szerepelt ugyanolyan létszámú, fajtájú, nagyságú és korú ellenőrzőcsoport, amely a szokásos módon kapta a 13 deka abrakot. Az egy év óta tartó kísérletek azt mutatták, hogy a próba annál a csoportnál vált be. amelyik 5 deka burgonyát és 8 deka abrakot kapott. HONGKONGBÓL ÉRKEZETT Tegnap mutatta be a Hongkongból érkezett című izgalmas kínai filmet a szolnoki Tisza filmszínház. A film október 23-ig, vasárnapig marad a mozi műsorán. Az őszí és a téli női divattól Az elmúlt hét Budapesten az őszi és téli divatbemutatók jegyében folyt le. Egyszerre több helyen is láthattuk a legújabb kreációkat és így teljes képet alkothattunk magunknak az idei divatról. Mint mindig, most is az ősz színeihez alkalmazkodnak a divat színei. Elsőnek az ÁTEX bemutatóját láttam Budapesten. Ez hivatásának megfelelően magasabb színvonalú ízlést nyújtott, mert a dolgozó nő legegyszerűbb munkaruhája mellett a legelegánsabb délutáni, színházi és estélyi ruhákat is ismertette. Láttunk gyönyörű télikabátokat, különböző színűre festett szörmé- vel bélelvé. A kabát alatt a szőrme, vagy a kabát szövetének színével megegyező színű ruhát viseltek. Nagy sikere volt egy bordó, rózsaszín pamofix bélésű kabátnak, alatta teljesen a kabát színével egyforma színű selyemruháiknak. A másik hasonló sikert aratott kabát barna volt, " világoskék szőrme béléssel s világoskék jersey ruhát hordtak alatta. A kabátok általában egyenes vo- nalúak, ejtett vállal, széles gallérral. A téli kosztümök az idén majdnem háromnegyedes hosszúak, alatta szűk szoknyával, de ezek is, mint a hosszp kabátok, egyenes voma- lúak. A kabátokat és a ruhákat óngomtock díszítik. A szövetruhák rejtett bőséggel készülnek s szintén egyenes vona- lúak. Sok a kétrészes,. úgynevezett kiskosztüm. A ruhák . legnagyobb része jerseyből (trikószerű anyag) készült. Ezek az anyagok- az idén különösen divatosak, ami érthető, hiszen az alak az ebből az anyagból készült ruhában kitűnően érvényesül. A délutáni és színházi ruhák selyemből készültek. Láttunk szép, magyar gyártmányú tisztaselyem ripsz anyagot, amelyből főleg bő ruhákat kreáltak. A bemutatót tündöklőén szép estélyi ruhák zárták be. Ezek közül egy sárga ruha, rózsaszín virágdisz- szed és egy rózsaszín tüll ruha világoskék bársonyszalag dísszel kapta a legnagyobb tapsot. Másnap este a szakmai közönség ott tolongott a KIOSZ őszi bemutatóján. Kitűnő ízlésű, szebbnél- szebb kreációkat láthattunk. Színben és vonalban megegyeztek az ÁTEX bemutatóján látottakkal;. A szürke, drapp, sárga, barna és a zöld minden árnyalata látható volt, de akadt sok íekete ruha is, Ezek gyönggyel, tűvel, vagy kis fehér díszítéssel mindig hagyott csinosak és elegánsak. Végvári Arpááeé.
