Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

1955 október 20. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Végezzük el az őszi mélyszántást Az évtizedes gyakorlat és a me­zőgazdasági tudomány eredményei arról tanúskodnak, hogy tavasszal vetendő növényeink biztos termést csak ősszel' mélyen szántott, jó táp­erőben lévő talajon adhatnak. Az őszi mélyszántásnak egyik legnagyobb előnye a víztárolás. Ha­zánk Duna-Tisza közi táján az évi csapadék alig haladja meg az 500 mm-t. Ennek is nagyobbik része a késő őszi és téli Időszakra esik. Rendkívül fontos tehát, hogy az így lehullott csapadékot a növényi élet szrámára megőrizzük, a talaj­ban tároljuk. Az ősszel mélyen megszántott talajba a (éli csapadék mélyen beivódik. A nagy rögök hó­fogóként szerepelnek s a tavaszi ol­vadás alkalmával a hóié viszonylag maradéktalanul leszivárog a talaj­ba. Ha tavasszal, mihelyt lehet, az őszi szántást elsimitózzuk és ezzel bizonyos záróréteget képezve a ta­laj felszínén az elpárolgást meg­akadályozzuk, a növények számára annyi nedvességet biztosítunk, hogy egészen száraz időjárás esetén is kielégítő termést hozhatnak. Másik nagy előnye az őszi mély­szántásnak, hogy a téli fagyok ha­tására a rögök könnyén szébmálla- nak. így tavasszal kiváló magágyat nyerhetünk. Az ilyen morzsalékos talajban a talajbaktériumok roha­mosan elszaporodnak és a növényi életre áldásos tevékenységet tud­nak kifejteni. Fontos minden tavasszal elveten­dő növény alá elvégezni az őszi mélyszántást még azért is, hogy esős tavaszi időjárás esetén, amikor a tavaszi szántás nehézségekbe üt­közik. már kész szántásaink legye­nek. így elkerülhetjük a vetésele idején mindig fellépő munkatorló­dást. Elképzelhetetlen például ta­vaszi szántásba vetett apró mag­vaknál jó eredményt elérni. Uj lu­cernások telepítése, rostlen vetés csak őszi száníásban sikerülhet A gyakorlatból tudjuk azt, hogy a cukorrépa magját kiválóan előké­szített. aprómorzsás magágyba kell elvetnünk. Ezt csak az őszi mély­szántás biztosíthatja. A kukorica, napraforgó nagy vízigényét ugyan­csak az őszi mélyszántással tudjuk kielégíteni. A burgonya a tavaszi szántással szemben őszi szántásba vetve kétszeres termést hoz. Az őszi mélyszántás nagy hordere- jét és nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozza, a földművelésügyi miniszter 94/1955. (Mg. E. 35) Fm. sz. rendelete is, amelyben az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtá­sával kapcsolatban elrendeli, hogy „a tavaszi vetésű növények alá mindenütt el kell végezni az őszi mélyszántást, a mentesített terüle­tek kivételével’“ és a továbbiakban: „az őszi mélyszántást a cséplésnél és az őszi vetésű növények talaja előkészítésénél nem foglalkoztatott erőgépekkel — elsősorban a tsz-ek- ben —• augusztus hóban meg kell kezdeni és november végéig be kell fejezni.“ Az őszi mélyszántást lehetőleg előháníós ekével végeztessük. Ennek előnye, hogy a felső termőrétegeket az eke a ba­rázda aljára fordítja, felülre új, tápanyagokban gazdag réteget hoz fel. A barázda aljára került-termő­réteg csak részben válik aktív hú- musszá és így lassú, egyenletes bomlása révén huzamosabb ideig tudja ellátni a növényzetet táp­anyaggal. Az őszi mélyszántás teljes értékű csak úgy lehet, ha ugyanakkor a talaj jó táperőbenlétéről is gon­doskodunk és ahol erre szükség ván, égyidejűlég trágyázunk. Min­denképpen el kell kerülni, hogy a kihordott és elterített trágya napo­kig szántatlanul maradjon, mert így annak legértékesebb része a nitrogén, elpárolog, veszendőbe megy. Ajánlatos a szervestrágyák mellett műtrágyát is alkalmazni. Az új szám több fontos cikket közöl, amelyek a propagandisták jobb felkészülését s nagyobb tájé­kozottságát segítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikkben kö­szönti az új pártoktatási év propa­gandistáit. Káldor Gyula: „Az államappará­tus állandó tökéletesítése szocialis­ta építőmunkánk elengedhetetlen feltétele“ című cikkében az állam­apparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. „A propagandista munkájához“’ c. rovatban Baranyi Gyula cikke: „A magyarországi fasizmus és né­hány jellemvonása’“ címmel jelen­tős segítséget nyújt propagandis­táinknak a magyar fasizmus jelle­gének megértéséhez. E rovatban közli a folyóirat Balázs Béla: „A klerikális reakció, mint az ellenfor­radalmi rendszer támasza“’ című írását, amelyben a szerző dokumen­tumok sorozatával bizonyítja, ho­gyan, milyen eszközökkel szolgálta a klerikális reakció a Horthy-rend- szer népelnyomó uralmát. Kádár Iván cikkében a munkásosztály vi­szonylagos és abszolút elnyomoro- ^dását vizsgálja az ellenforradalmi Magyarországon. Megyénkből ás sok tsz tagnak, egyéni gazdáinak volt alkalma vé­gignézni a most lezajlott mezőgaz­dasági kiállítást, ahol 400 mázsás cukorrépa, 50 mázsás kukorica, 200 mázsás burgonya terméseredmé­nyekről is tudomást szereztünk. A kimagasló terméseredményeket el­ért tsz-ek, állami gazdaságok, egyé­nileg gazdálkodók — termelési el­járásaikat Ismertetve — mindig el­ső helyen említik az őszi mélyszán­tást és a trágyázást. Láthatjuk tehát, hogy az őszi mélyszántás és tápanyagutánpótlás nélkül nagy terméseredményekről beszélni nem lehet. Termelőszövet­kezeteink, egyéni gazdálkodóink és a megyei, járási, városi operatív szervek, gépállomás: dolgozók jó felvilágosító munkája nyomán me­gyénkben már eddig is szép ered­mények születtek ezen a téren. így a szolnoki, a jászapáti és a török­szentmiklósi járásban, Kisújszállá­son és Szolnokén a tavasszal ve­tendő növények alá inár jelentős részben elvégezték az őszi mély­szántásokat. A jészkiséri Kossuth TSZ pedig már most tagosított te­rületén kívül a tavasziak alá min­den tábláját felszántótta. „A népgazdaság időszerű kérdé­sei“ c. rovatban Csizmadia Ernő Írását közli a folyóirat: „A mező- gazdasági termelőszövetkezetek fö­lénye a gabonatermelésben az egyé­ni gazdaságokkal szemben’’. „Az 1955. évi ipari tervek maradéktalan teljesítéséért“ címmel Huszár Ist­ván és Tóth László elemzik a terv- teljesítésben elért eddigi eredmé­nyekét és rámutatnak azokra a fel­adatokra, amelyek az utolsó ne­gyedévben az ipar előtt állanak. „A nemzetközi kérdések“’ c. ro­vatban ,,A német kérdés a génfi külügyminiszteri értekezlet előtt’“ címmel a lap rövid összefoglalót közöl a német-szovjet tárgyalások­ról. , A propagandamunka tapasztala­taiból“’ c. rovatban közli a folyó­irat: Réti László:- „Pártunk történeté­nek tanítása az isikolánkívüli párt- cktatásban“ c. cikkét. Csatári Dániel írása azokat a le­hetőségeket vizsgálja, amelyeket az ifjúság nevelésére a Petőfi-iskola történelmi tananyagai nyújtanak. E rovatban jelenik még meg R. G. írása: „Megjegyzések egy megyei előkészítőről” címmel. Megjelent a Propagandista októberi száma a kínai írás reformja “nt ismeretes, az emberi kul­túra egyik bölcsője Kína. a kínai írás pedig egyike a világ leg­régibb írásainak. A kínai írás legrégibb jegyei kép­írási eredetűek voltak, olyan raj­zok, amelyek természeti tárgyakat és jelenségeket ábrázoltak. Az írás­jegyek e kategóriája már régen megszűnt fejlődni. Amelyek pedig megmaradtak a közhasználatban, formájukban szinte felismerhetet- lenné váltak. A kínai írás jelenleg többezer hieroglifből áll. Minden hieroglif egy külön írás­jegyet képez, amely önállóan is kü­lön szó jelentésével bírhat, vala­mint más hieroglifekkel összekap­csolva is alkothat szót. A hieroglif­nek magának a rajza fejezi ki an­nak jelentését. Minthogy a kínai írás nem fone­tikus, a Kínában igen elterjedt kü­lönböző dialektusok nincsenek rá hatással. Ezt az írást más nyelvek­ben is felhasználták. így került sor a kínai írásjegyek átvételére a koreai és vietnami nyelvben. A ja­pán nyelv pedig mind a mai napig használja a kinai hieroglifek nagy többségét. A kínai írás elsajátításához azon­ban legalább 1500—2000 különböző vonásokból álló és különféle szer­kezetű hieroglifet kell megtanulni, beleértve azok írását, jelentését és olvasását is; Manapság, amikor országszerte milliók vallják magukénak a kul­túrát és a tudományt, amikor a Kínai Kommunista Párt óriási fi­gyelmet fordít arra, hogy a népet szellemileg gazdagabbá tegye, a hieroglifikus írás jelentős mérték­ben gátolja a műveltség és isme­retek terjesztését. Felmerült a kí­nai írás megreformálásának a szük­ségessége.­A reformot és az alfabetikus rendszerre való áttérést sürgető mozgalom 60 éves múltra tekint vissza Kínában. A kínai tudósok több tucat tervezetet dolgoztak ki a fonetikus írás megteremtésére. Azonban a régi Kína elszigetelt­sége, a korábbi népellenes kormá­nyok részéről megnyilvánult rész- vétlenség, megakadályozta e fel­állni- ’valósítását: 10.40 ken „Az új demokráeiá- ról” című művében iVIaó Ce-tung ezt írta: „:::Az írást meghatározott feltételek mellett meg kell reformálni...” A továb­biakban Mao Ce-tung elvtárs rá­mutatott arra, hogy a kínai írásre­form Során „irányt kell venni a világ csaknem valamennyi orszá­gában kialakult — fonetikus „írás­ra”. Csak a forradalom győzelme teremtette meg a kínai írásreform megvalósításához szükséges felté­teleket. 1952 februárjában a Kínai Nép- köztársaság kormánya létrehozta a Kínai Irásreformbizottságot. Meg­kezdődtek a gyakorlati előkészüle­tek a kínai nép régi álmának meg­valósítására. Meg kell azonban mondani, hogy a kínai írásnak fo­netikussal történő felcserélése — rendkívül nehéz és bonyolult dolog. Ezért megszabták, hogy a refor­mot két szakaszban kell végrehaj­tani: egyszerűbbé kell tenni ma­guknak a hieroglifeknek az, írását és fokozatosan be kell vezetni a fonetikus írást.­A hieroglifek írásának egyszerű­sítésével kapcsolatosan végzett munka főleg két vonalon folyik: korlátozzák a hieroglifek számát és psökkentik a bennük lévő vo­nások mennyiségét. A Bizottság már összeállította az egyszerűsített formában írt hieroglifék tervezetét. Ebben a tervezetben javasolják, hogy 1198 hieroglifet teljesen von­janak ki a használatból és 798 bo­nyolult rajzú hieroglifet egyszerű­sítsenek. A fonetikus írás terveze­tét szintén kidolgozza a bizottság, mi a fonetikus írásra való tel­jes átmenetet illeti, ez hosz- szadalmas folyamat. Hiszen Kína sokmilliós lakossága hatalmas te­rületen lakik; Arra van szükség, hogy előzetesen megteremtsék az egységes kiejtést. Az ország egyes vidékei kulturális fejlettségének foka is egészen különböző. Éppen ezért Kínában hosszú időn át egy­idejűleg használni fogják mind a hieroglifikus, mind a fonetikus írást. A fonetikus írás használatá­nak köre fokozatosan szélesedni fog, majd kizárólagossá válik or­szágszerte. A nemzetiségek termé­szetesen megtartják anyanyelvű­ket) vej esü, a Kínai Irásreformbizottság irodájának tayfa Dobrudzsa és a Fehefe íenger múzeuma Nemrég érdekes múzeumot nyi­tottak meg a Román Nép- köztársaságban az agigeai ten­geri állattani kutatóál-lomáson. Ez a múzeum híven tükrözi a Duna- Deitában és a Fekete-tenger part­vidékén, illetve a tenger mélyén folytatott kutatások eredményeit. A múzeum bemutatja a Dobrudzsában található értékes nyersanyagokat, elsősorban a greci gránitot, amely vetekszik a híres svéd gránittal, to­vábbá a különböző ásványi kincse­ket, kaolint, márványt, poriirt, stb. Külön termekben mesteri kézzel összeállított diorámák mutatják be a Fekete-tenger növényvilágát és állatvilágát, valamint ezek népgaz­dasági jelentőségét is. A múzeum egyik termében a Fekete-tenger legjellegzetesebb állatait állították ki rendszertani és fejlődéstani sor­rendben. Kétmillió márka egy úttörőpalolára Az NDK kormánya kétmillió márkát (kb. 10 millió forintot) bo­csát rendelkezésre Karl-Marx-Stadt elaő úttörőpalotájának építéséhez. A 10 000 négyzetmétert elfoglaló épületek nyers építését még ezév végéig befejezik. A parkrészletek­kel és nagy játék- és sportterek­kel körülvett úttörőpalotát 1956 ok­tóber 7-én, az NDK fennállása he­tedik évfordulóján adják ét az út­törőknek. A Bánhalmi Állami Gazdaságban a hét végére elvetik a búzát Bánhalmán, Szolnok megye egyik legnagyobb állami gazdaságában befejezéshez közelednek az őszi munkák. A gazdaság dolgozói, akik kivétel nélkül csatlakozták a no­vember 7. tiszteletére indított mun­kaversenyhez, vállalták, hogy ok­tóber 25-ig végeznek a kapásnövé­nyek betakarításával é% a szántás­vetés munkálataival. A'gépek jobb kihasználása révén ezt a vállalásu­kat határidő előtt teljesítik. A bánhalmi traktorosok már a nyári munkák során is sok dicső­séget hoztak gazdaságunknak. Ka­lászosaikat teljes egészében gépek­kel, mégpedig nagyrészt kombáj­nokkal takarították be. A nyári munkák gépesítése révén országo­san első lett az állami gazdaság. Az aratás során kiváló munkát végző komplex-brigádok helytáll­nak az őszi munkák során is. M. Szabó Imre, Varga Ferenc és Csorna Sándor traktorosok például az előirányzott 14 hold helyett 20— 22 holdat vetnek el naponta. Lánc­talpas traktorral dolgoznak, ami után három 30 soros vetőgépet kap­csoltak. így egyszerre 90 sor búza kerül a földbe. A traktorokra elől- hátul reflektorokat szereltek fel és ilymőden éjszaka is tudnak vetni. Az utolsó táblákon folyik már a vetés. Két napon belül földbe ke­rül az 1600 hold búza, amelyet tel­jes egészében ksresz.tsorcsan vetet­tek el. Ez idő alatt a rizsföldeken nyolc cséplőgép és hat kombájn csépeld az új termést. Az esőzések miatt a földek annyira felírtak, hogy a kombájnok nem tudtak dolgozni és így kézzel kellett le­aratni a rizst. A gazdaság kiváló szerelője, Sebők István társaival együtt több észszerűsítést alkalma­zott a kombájnokon. A nehéz vá- gószerkezetst például más alkatré­szekkel helyettesítették és így ke­reken négy mázsával lett könnyebb a gép. A lényegesen kisebb súlyú kombájnok ezáltal könnyebben tud­nak mozogni a nedves földeken és az egyik kévétől a másikig haladva csépelik el a rizst. Kitűnő munkát végeznek így á nyári aratás során kitűnt fiatal kombájnvezetők: Sinka Ilona, Se­bők Magdolna és Országh László. A Bánhalmi Állami Gazdaságban a komplex-brigádok révén elérték, hogy az őszi munkák 80—82 száza­lékát gépek végzik már. így ismét a Rizstermelő Igazgatóság legjobb gazdaságává küzdötték fel magu­kat. Jásztelken elmaradtak a vetéssel Jásztelek községben az egyénileg dolgozó parasztok elkéstek a búza vetésével. A 2000 holdas tervből mindössze 415 holdat teljesítetteké A termelőszövetkezetekben jobban megy a munka. A Todbuchin TSZ tagjai néhány nap múlva már be­fejezik a búza vetését. Az Alkot­mány TSZ-ben is hamarosan vé­geznek ezzel a fontos tennivalóval. Limimmi&ák A kisuf szállási hengermalomban Hengermalmunk dólgozói III. ne­gyedévi tervüket, dacára a raktáro­zási nehézségeknek, mázsában 110, értékben 111 százalékra teljesítet­ték. Mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy a kenyér- és lisztellátás zavartalan biztosítása a malmi munkásokon is múlik. A IV. negyedévi és az egész évi .tervünk teljesítése, illetve túltelje­sítése érdekében november 7. tisz­teletére malmunk dolgozói felaján­lásokat tettek. Bogdán Zoltán al- molnáx és brigádja versenyre hívta ki Gábor Gyula ál-molnárt és bri­gádját. A feltételek között nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi őrlés is, valamint az anyag takaré­kosság is szerepel. Koréh Mária kétszeres sztahano­vista zsákvarrónő versenyre hívta ki a karcagi villanymalom zsák- varróit. Varga Gézáné a malom minden dolgozóját tisztasági ver­senyre hívta,­Molnár Lajos Kisújszállás, Hengermalom, Egy tanácselnökről Pásztor János, községünk tanács­elnöke, aki a dolgozók bizalmá­ból került e fontos beosztásba, jó munkát végez. Bármikor mehetünk hozzá, a panaszokat, sérelmeket meghallgatja, a jogos eseteket or­vosolja. Nagy odaadással dolgozik a község felvirágoztatása érdeké­ben. Utcánkban új, bővizű kutat fúr­tak. Nem kell messzire, kilóméte­rekre járni egy-egy kanna vízért. Ez főleg a téli hideg hónapokban nagy könnyebbség. A kút Pásztor elvtárs irányításával, a dolgozók megbaálgatáisa után született, Helle Pál, Jászfcisérj Százhatvan tájelőadást tart az idén a Szolnoki Szigligeti Színház Alig egy esztendeje, Szolnok színháza állan­dó jellegű lett, s máris megszerették megye, szerte a fiatal társula­tot. Rászolgáltak erre a művészek, hiszen mun­kásságuk fő célja a dol­gozó tömegek tanítása, szórakoztatása. S hogy ez a céljuk, azt munká­jukkal bizonyítják. Ta­valy 174 tájelőadáson, két megyében ismertet­ték meg a dolgozó pa­rasztokkal a színház- kultúra egy-egy gyöngyszemét. Ebben a színházi évadban Szol­nok megye területén 160 tájelőadást fognak lebonyolítani. Erre a célra nyolc darabot ta­nultak be. E színmű­vekből bemutatókat tartanak valamennyi termelőszövetkezeti vá- rosban. Még egy módot talál­tak a színház művészei arra, hogy közelebb ke­rüljenek a dolgozók­hoz. Szocialista szerző­dést kötöttek a Szolno­ki Honvéd Kórházzal és a Tiszamenti Vegyi, művekkel. A Vegyimű­vek színjátszóit kéthe­tenként meglátogatja a színház egy-egy művé­sze és tanácsokkal se­gíti őket..Közösen dön­tik el, hogy milyen mű­sort tanuljanak be. A Honvéd Kórház és a színház dolgozói kö­zött többoldalú kapcso­lat alakult ki. Barta Judit, a színház koreo­gráfusa a kórház tánc- csoportját patronálja, míg a színészek műsort adnak házi ünnepsége­ken. Példa lesz erre a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomról tör­ténő megemlékezés, amikor a színészek egész estét betöltő mű­sorral ajándékozzák meg a kórház dolgozóit. Előadják a . ,,Nászúin, sok’’ című nagysikerű szovjet vígjátékot. A kórház pedig oly­módon viszonozza ezt, hogy a színház művé­szeinek, dolgozóinak or­vosi kezelést biztosít, amennyiben erre szük­ség van. KARRIER Október 20-tól 23-igt csütörtöktől vasárnapig a „Karrier4* című Iz­galmas lengyel kémtörténetet mutatja be a szolnoki Vörös Csillag filmszínház.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents