Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 október 19 Szocialista iparunk 102,5 százalékra teljesítette negyedévi tervét A Központi Statisztikai Hivatal jelelentése a harmadik negyedévről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alaku­lását 19a5 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar A szocialista ipar 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a har­madik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen telje­sítették: százalék 104,3 97.5 102.9 103,5 102,1 104.9 92.5 103.9 elekítroacélmű csarnokát 3500 lég­köbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű Erőműveknél újabb — órán­ként 100 tonna gőz teljesítőképes­séggel rendelkező — kazánt he­lyeztek üzembe. Megkezdte műkö­dését a Borsodi Hőerőmű 30 MW- os II. sz. gépegysége. Az üvegipar' fejlesztését szolgálja a Salgótarjáni Üveggyárnál üzembehelyezett IV, sz. hutacsamck. Simontomyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sü­tőüzemet, Egerben tejüzemet he­lyeztek üzembe. Részlegesen üzem­behelyezték a Miskolci Pamutfo- nódát mintegy 20 000 orsóval. Az ipar több területén — első­sorban a gépiparban jelentős mű­szaki-szervezési intézkedéseket haj­tottak végre: a motorkerékpáral­katrészek és a gycrsacélszerszámok előállításánál például egyre széle­sebb körben alkalmazzák a precí­ziós öntést1, lényeges munkaidő­megtakarítást jelent a fogaskere­kek egyre nagyobb részének hideg­húzással történő előállítása; széle­sebb körben alkalmazták az önt­vények szilárdságát nagymértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fontos mű­szaki-szervezési intézkedést azon­ban az ipar nem teljesített. A ko­hászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabos itatták; a szénbányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundos robbantást. 1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomó részben a termelé­kenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocia­lista ipar termelékenysége 1954 harmadik negyedévhez képest 7,4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutó harmadik ne­gyedéve termelési tervét az ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette. A Szénbányászati Minisztériumhoz tartozó iparvállalatok a harmadik negyedévben nem teljesítették a termelékenységi tervet és az egy munkásra jutó termelési érték ala­csonyabb volt, paint a múlt év har­madik negyedévében. 1958 első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelékenysége 5,1 százalék­kal haladta meg az 1953 azonos időszakának termelékenységét. Az ipari minisztériumok — egy­két kivételtől eltekintve — a ter­vezettnél alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek ön­költsége általában mind a terve­zett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent, A gabonaneműek ez évi termés- :edményei lényegesen kedvezőb­ak a múlt évinél; kenyérgabená- 61 22 százalékkal, árpából 33 szé­riákkal többet takarítottak be, lint 1954-ben. Gabonából a szocia- sta nagyüzemek jóval magasabb irmésátlagokat értek el, mint az syéni gazdaságok, az állami gaz- aságokban a búza betakarított ■rmésáttaga kát. holdanként 2,9 lázsával, a rozsé 1,3 mázsával, az i-páé 1,8 mázsával magasabb az ?yéni gazdaságok átlagánál. A lezőgazdasági termelőszövetkeze­ikben a búza betakarított áblag- irmése 1,6 mázsával, a rozsé 1,8 lázsával volt magasabb, mint az »yéni gazdaságokban. Egyes álla­ti gazdaságokban és tenmelőszö- etkezetekben lassan haladt a ka- iszosok behordása, ami jelentős temveszteséget okozott. A rendkívül csapadékos időjárás övetkeztében az ipari és a kapás- övények betakarítása a szokásos- ál később kezdődött meg és a edvező időjárás beállta után sem aladt kellő ütemben. A tenmés- ilátások kedvezőek: kukoricából lőreláthatóan közel négymillió lázsával, burgonyából kétmillió lázsával, cukorrépából közel három lillió q-val nagyobb lesz a termés, lint a múlt évben volt. Az állami azdaságok és a termelószövetke- etek várható termésátlagai a ka­Mezőgazdaság pás- és az ipari növényekből is fe­lülmúlják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság az év elejétől szeptember 30-ig több mint 4700 traktort, ebből 1690 univerzál trak­tort, több mint 2800 traktorekét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mezőgazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazda­ságokban a vetésterület 82 százalé­kán végezték géppel, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gépi aratást, mint az előző évben, a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal nö­vekedett. Közel 50 százalékkal több gépi kapálást végeztek, mint az előző évben. A mezőgazdasági gé­pek — elsősorban az arató-cséplő­gépek és az univerzál traktorok — kihasználása nem volt kielégítő. 1955 harmadik negyedévében is­mét megélénkült a termelőszövet­kezeti mozgalom: a negyedév fo­lyamán 265 új termelőszövetkezet alakult, 37 OOfl család, 49 000 tag­gal lépett be a meglévő, Illetve az új termelőszövetkézetekbe. * A kenyérgabonabagyüités harma­dik negyedéves tervét 3,5 száza­lékkal túlteljesítették és ezzel az 1955/56; gazdasági évben szeptem­ber 30-Í2 4 millió mázsával több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos idő­pontjáig. Ebben nagy szerepet ját­szott a tervszerű állami felvásár­lás sikere. Árpából 6,5 százalék­kal, zabból 2,6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirány­zott. Elmaradás mutatkozott a harmadik negyedévben az állat- begy üjtésfoen: az összes legyűjtés vágómarhából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az ösz- sz:s 'begyüités meghaladta ugyan a tervben előirányzott mennyiségét, de ezt a kötelező beadás elmara­dása mellett a szaibadfelvásárlás túlteljesít lsével érték el. Vágó­sertésből és vágómarhából a köte­lező beadás teljesítése mellett a szabad felvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak lemaradtak a sertésbadással az állami gazda­ságok is. Közlekedés 1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6,4 százalékkal több ámt és 4,8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A vasúti áruszállítás a harmadik negyedévben 8,4 száza­lékkal volt több. mint 1954 harma­dik negyedévében. Vasúton kb. ugyanennyien, távol­sági autóbuszon 5,2 millióval töb­ben utaztak, mint 1954 harmadik negyedévében. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 harma­dik negyedévi eladási tervét ‘98,4 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi és az első három ne­gyedévi forgalom kereken 4 száza­lékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A lakosság mind élelmiszerekből, mind iparcikkekből többet vásá­rolt, mint tavaly. A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 11 százalékkal, sörből 16 százalékkal, cukorból 14 százalék­kal növekedett a kiskereskedelem eladása 1954 harmadik negyedévé­hez képesfk A húsellátás a negyed­év második felében némileg javult, a negyedév folyamán a kiskeres­kedelem mintegy 14 százalékkal több húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a ter­melők összesen mintegy 8 száza­lékkal több árut hoztak fel, mint 1954 harmadik negyedévében, s a piaci árak színvonala némileg csök­kent. Különösen magas volt a gyü­mölcsfelhozatal: a megfigyelt pia­cokra 34 százalékkal több gyümöl­csöt hoztak fel a termelők és a gyümölcsök ára átlagosan 36 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövetkezeti kiskereske­delemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mértékben csökkentek. Iparcikkeikből a tavalyinál jóval több és szélesebb választékú kész­let állt a fogyasztók rendelkezé­sére. Az iparcikkek közül pl; 75 százalékkal több bútort, 44 száza­lékkal több edényárut, 24 százalék­kal több kerékpárt, lényegesen több építőanyagot vásárolt a lakos­ság, mint 1954 harmadik negyed­évében. Ruházati cikkekből az~ el­adás kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Sok olyan cikkből —- pl. egyes gyermekruházati cikkektől, jobb- minőségű cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényárukból, egyes műszaki cikkekből stb., — ame­lyekből a múlt évben még hiány veit, ez év harmadik negyedévé­ben már elegendő mennyiség ke­rült forgalomba. Az áruellátás je­lentős javulása ellenére néhány iparcikkből — pl. motorkerékpár­ból, egyes rádiötípusokból, egyes gyapjúszövetekből — nem tudták kielégíteni a keresletet. Jogosan merültek fel kifogások egyes ipar­cikkek minőségével kapcsolat­ban is. A lakosság a harmadik negyed­évben lényegesen több tüzelő­anyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. Szociális és kulínrális eredmények Á lakosság egészségügyi és kul­turális ellátottsága a harmadik negyedévben tovább javult. Ez év folyamán mintegy 590 orvos fejezte be egyetemi tanulmányait; A kórházi hálózat mintegy 400 ágy- gyal, a bölcsődei férőhelyek száma 700-zal emelkedett; Számos új A Saas* vidéki Kommunista Párt nagygyűlést tartott Saarbrüekenben Berlin (MTI). A Saarvidéki Kommunista Párt október 16-án nagygyűlést tartott a saarbrückeni sportcsarnokban. A nagygyűlésen Fritz Baesel, a párt első titkára hangsúlyozta, hogy a Saar-vidék dolgozóinak a vasárnapra — okt. 23-ára — kitűzött népszavazáson el kell utasítaniok az erkölcstelen és népellenes Saar-statutumot. A Saar-statutum mögött — mon­dotta Baesel — együttesen sorakoz­nak fel a nyugatnémet és a fran­cia monopoltőkések és ami az ő érdekeiket szolgálja, az a dolgozó nép érdekeibe ütközik. A nagygyűlés, résztvevői nagy többséggel elfogadott* határozatuk­ban követelik, hogy a Saar-vidék egységes szakszervezeti mozgalma kezdjen tárgyalásokat Nvugat-Né- metország és a Német Demokrati­kus Köztársaság szakszervezetei­vel a genfi külügyminiszteri érte­kezletre kiküldendő össznémet munkásbizottság megalakításáról. Ennek a bizottságnak az lesz a fel­adata, hogy a Saar-vidékct is fel­ölelő egész Németország dolgozói nevében szót emeljen a nagyjelen­tőségű külügyminiszteri értekezle­ten — hangoztatja a határozat. — Raab kancellár Ausztria semlegességéről B é c s (MTI). Az utóbbi napok­ban osztrák vezető politikusok nyi­latkoztak Ausztria semlegességének kérdéséről, miután Dulles amerikai külügyminiszter és néhány Auszt­riában mégjelenő amerikabarát lap a semlegesség elve ellen foglalt ál­lást. Raab szövetségi kancellár va­sárnap foglalt állást ebbén a kér­désben. Rádiónyilatkozatban kije­lentette, hogy „Állami életünk új szakasza kezdődik október 26-án a eemlegességi nyilatkozattal. Teljes nyíltsággal meg kell mondani, hogy puszta nyilatkozat nem elegendő a semlegességhez.” Raab hozzáfűzte: „Semlegesnek lenni annyit jelent, hogy a lehető­séghez képest minden állammal és néppel barátságban kell élni. Na­gyon is kívánatos lenne, hogy az osztrák sajtó és a rádió is ilyen magatartást tanúsítson.” Rómába érkezett Kucserenko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Róma (MTI). Vasárnap este Párizsból Rómába érkezett V. A. Kucserenko, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének helyettese egy építészeti szakértőkből álló küldöttség élén. V. A. Kucserenko látogatást tett Romita közmunka- ügyi miniszternél, majd pedig Segni miniszterelnöknél. V. A. Ku- cserenko több napot tölt még Ró­mában, majd ellátogat más olasz városokba is. iz EDSZ gazdasági és pénz'ggvi blzaSíságának ülése New York (TASZSZ.) A gaz­dasági és pénzügyi bizottsága foly­tatja a gazdaságilag gyengén fejlett országok gazdasági fejlesztésének vitáját; Jugoszlávia képviselője rámuta­tott, hogy a mezőgazdái-’gi prcblé— mik megoldásának és a gyengén feji1: tt országok világpiaci hely­zete megjavításának kulcsa az ipa­rosítás, amelyet elsősorban belső tartalékaik mozgósításával leéli végrehajtani. Svédország küldötte ellenezte, hogy egyes államok a technikai se­gélyprogramban való részvételüket politikai követelésék bejelentésére használják fel. Példaként idéz,le az Egyesült Államok kongresszusának határozatát, amely ahhoz a felitétel­hez kötötte az Egyesült Államok­nak a technikai segélyhez való sc- ronlévő hozzájárulását, hogy a Kí­nai Népköztársaságot nem szabad bebocsátani az ENSZ-be. Egyiptom képviselője kijelentette, hogy jelentős mennyiségű egyip­tomi gyapot Kínának és a kelet­európai országoknak való eladása elősegítette országa gazdasági hely­zetének javulását és gazdasági fej­lődését. Ellenezte, hogy néhány nyugati ország emeli a gépek és berendezések árált. India képviselője helyeselte a gyengén fejlett országok gazdasági fejlesztését szolgáló külön ENSZ- pénzalap létrehozásával kapcsola­tos szovjet álláspontot és sajnálko­zással állapította meg, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Ausz­trália elutasító magatartást tanúsí­tott ebben a kérdésiben. Az Egyesült Államok és Kanada képviselője azt állította, hegy a magántőkék beáramlása a legfon­tosabb tényező, amely biztosíthatja a gyengén fejlett országok gazda­sági fejlődését. Az Egyesült Álla­mok képviselője hallgatott arról a kérdésről, amelyet a gyengén fej­lett országok majdnem minden képviselője felvetett — a gyengén fejlett országok gazdasági fejlődé­sét szolgáló külön alap létrehozá­sáról. Kumikin, a Szovjetunió képvi­selője a vitában felszólalva emlé­keztetett a gyengén fejlett országok (képviselőinek a közgyűlésben és az ENSZ más szerveiben elhangzott több nyilatkozatára arról, hogy a gyengén fejlett országok gazdasági fejlesztése szempontjából nagy je­lentőségű a gyengén fejlett orszá­gok és a kapitalista ipari országok kereskedelmi cseréje egyenlőtlen­ségének eltávolítása, az árak és a piacok stabilitásénak biztosítása, a külki-Téskedelmi tilalmak és a korlátozások eltörlése, valamint az, hogy a gyengén fejlett országok megszabaduljanak a külföldi mo­nopóliumok káros tevékenységétől; A Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal való keres­kedelmet sújtó megkülönböztető korlátozások és tilalmak fokozzák a nyersanyagárak ingatagságát, a gyengén fejlett országok számára még kedvezőtlenebbé teszik áruik árának színvonalát, fokozzák va­lutanehézségeiket. A szovjet küldöttség úgy véli —■ mondotta a szovjet küldött, <— hogy a nemzetközi kereskedelem normalizálásával összefüggő kérdé­seket az ENSZ-ngJk továbbra is áll— hatatosan figyelnie kell. A szovjet képviselő hangsúlyozta, hogy az atomfegyver eltiltása és a fegyverzet csökkentése, valamint az atomenergia kizárólag békés célú felhasználása minden ország­ain, így a gyengén fejlett orszá­gokban is elősegítené a gyors ha­ladást. A Szovjetunió a békés egymás­mellé tt élés és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének poli­tikájából kiindulva, kész minden országgal kibővíteni a gazdasági ■együttműködést, amely az egyenlő­ség és a kölcsönös előny alapján erre törekszik. Ez kétségtelenül elősegíti az or­szágok közötti baráti kapcsolatok megteremtését és megerősítését az általános béke megszilárdításét, ami minden nép érdeke. (MTI.) Francia parlamenti képv’selök küldöttsége indult a Kínai Népköztársaságba Párizs (MTI). Az AFP jelen­tése szerint Párizsból repülőgépen elindult a Kínai Népköztársaságba a francia nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának küldöttsége, élén Da­niel Mayerrel, a külügyi bizottság elnökével. A küldöttséget a Kínai Népi Külügyi Intézet hívta meg. A francia képviselők három hetet töl­tenek Kínában; üzem-egészségügyi létesítményt ad­tak át rendeltetésének. így például a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üz'mek, a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár dolgozói új öl­tözőt, mosdót kaptak, a Salgótar­jáni Acélárugyárban új fürdőt lé­tesítettek. A negyedév folyamán elkészültek a hévízi és a balaton- szemesi bányászüdülők, Pécsett és Hosszúhetényben munkásszálló épült. 1955 harmadik negyedévében ál­lami és magánerőiből összesen 6500 lakás építését fejezték be, 10 szá­zalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Javult a köz­müvekkel való ellátottság. Nőtt a víz- és gázművek termelése. Az űj tanév kezdetéig több iskola építése fejeződött be. Kiskunfél­egyházán 10 tantermes, Szolnokon 8 tanít érmés, F u sz tasz aöo les on 8 tantermes, Székesfehérvárott 7 tan­termes általános iskola létesült. 1955 harmadik negyedévében a kiadott művek példányszrima meg­haladta a 12 milliót. 25. százalék­kal 'több volt, mit 1954 azonos idő­szakában. 1955 első három negyed­évében több mint 600 tamkön>vet adtak ki, 5,2 millió példányban. A filmszínházak látogatóinak száma 1955 harmadik negyedévében meg­haladta a 29 milliót, számúk 1954 harmadik negyedévéhez viszonyítva 15 százalékkal nőtt. A rádióelőfize­tők száma a negyedév végén meg­közelítette az 1,4 milliót és IS százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Budapest, 1955 október 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. I A helynpari vállalatok 101,5 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 97,4 százalékra teljesítették 1955 harmadik negyedévi teljes terme­lési tervüket. 1955 harmadik negyedévében a szocialista ipar 9,2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9,3 százalékkal, a helyiipar 10,4 száza­lékkal, a szövetkezeti ipar 6,4 szá­zalékkal termelt többet, mint 1954 azonos időszakában. Az állaani építőipar 1955 harma­dik negyedévi termelési tervét — előzetes számítások szerint — 103,3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül a többi között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengereltacélt, benzint, cementet, fúrógépet, kerekes traktort, pamut­szövetet, gyapjúszövetet, kötött­árut, ruházati és élelmiszeripari cikkeket gyártott. Bár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét tel­jesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállala­tai néhány termékfajtából a terve­zettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a Szénbá­nyászati Minisztérium a barna­szén, az aknaszállító berendezés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a gőzmozdony, a marógép, a hídszer­kezet, a Vegyipar'! és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav. a nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külke­reskedelem rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export-szállításai azonban nem voltak eléggé egyen­letesek és tervszerűek: bár egyes cikkeket — köztük több finom- mechanikai. híradástechnikai és vegyipari terméket — a ter­vezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a kül­kereskedelemnek. más cikkek­ből — köztük például egyes közle­kedési eszközökből, szerszámgé­pekből — nem teljesítették export­áruátadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok importanyag és gépmegrendelései­ket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékos- sági követelményeket. 1955 harmadik negyedév folya­mán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővül­tek. A Lenin Kohászati Művek Kohó- és Gépipari Minisztérium Szénbányászati Minisztérium Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Könnyűipari Minisztérium Élelmiszeripari Minisztérium Építésügyi Minisztérium iparvállalatai Országos Erdészeti Főigazgatóság iparválalatai Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents