Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-15 / 243. szám
Szoliwfonegyd MED n e w* s~ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 243. szám Ara 50 fillér 1955. október 15., szombat MAI #ZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A falusi osztályharc kérdései a szolnoki járásban (2. o.) Én,a dolgozó nép fia esküszöm... (2. o.) A Minisztertanács határozata a fűtési idényről (3. o.) Heti rádióműsor (4. o.) Őszi forgalom a szolnoki teherpályaudvaron Ax őszi csúcsforgalom lebonyolítása, nehéz feladatot jelent minden évben. A szocialista ipar roha mos fejlődése, a mezőgazdaság tér. meiésének növekedése, egyre nagyobb mennyiségű áru továbbítását követeli meg a vasúttól. Ebből a munkából jól veszik ki részüket az ószolnoki teherpályaudvar vasutasai is. Eredményesen dolgoznak a kocsifordulók idejének csökkentéséért. Ezzel olcsóbbá és gyorsabbá teszik a szállítást. Az elmúlt negyedévben a feladási kocsiknál 18 perccel, a leadásiaknál pedig 144 perccel csökkentették a rakodási időt. Az előző év hasonló időszakában majdnem a dupláját tette ki az erre for. dított idő. De nemcsak itt értek, el szép eredményeket a kereskedelmi főnökség dolgozói, hanem az önköltségcsökkentés terén is. A megnövekedett árukészletet ma már olcsóbban mozgatják. Az elmúlt évben két tartalék tolatómozdony végezte ezt a feladatot, most egy. Egy térfőnököt állítottunk be — mondja Juhász elvtárs, kereskedelmi főnök. — Irányításával és szervezésével gyorsabban megy a kocsik ki. és berakása, az áruk átvétele és átadása is javult. Gyorsabb az üzemék előzetes értesítése, a szállítmányok érkezéséről. Ezzel biztosítottuk a már előbb említett rakodási, illetve kocsitartózkodási idő csökkentését. Az átszervezés lehetővé tette, hogy á vállalatok megfelelő számú erőt időben kii-ld- hessenek a vagonok kirakásához. — E téren azért még akadnak hibák. Ez különösen az állami gazdaságoknál mutatkozik meg. Nem akarják tudomásul venni azt, hogy szombat estétől hétfő reggelig nem állhatnak benn a tehervagonok csak azért, mert az időbeni értesítés ellenére ők nem rakják ki. Sajnos, szállítmányainknál a legtöbb esetben még kényszerkirakást sem rendelhetünk el. Mezőgazdasági terményekről van szó, amit a földön tárolni nem lehet. Ez azonban nemcsak a vasútnak, hanem az átvevő részére is anyagi kárt jelent: A kényszerkirakást a vasút mázsánként 1,80 forintért végzi el. Ehhez még hozzászámítja a 600 forintos kocsiálláspént és kiderül, hogy ezen az összegen már el is vihették volna az árut. Ilyen költségeket fizetett legutóbb a Palotást Állami Gazdaság, amelynél a leggyakrbb- ban fordul elő kocsiállás bírságolás és kényszerkirakás. Ugyanakkor a többi szállítóinkat nem tudjuk kielégíteni megfelelő üres vagonnal. — De ex nekünk, vasutasoknak okoz gondot és nem a vállalatok igazgatóinak. Nem gondolnak arra, hogy a 106 évvel ezelőtt 30 rakottkocsi forgalomra épült teherpályaudvarnak ma tiz-tizenötszörös forgalommal kell megbirkózni. Hiába igyekszik az új lérfönök jó szervezésével zökkenőmentes szállítás biztosítására, hiába mozgat meg a Füíeki-brigád 10 mázsa darabáru helyett 13 mázsát óránként ki- és berakodásnál, ha a szállítófelek nem segítik őket. Pedig a követelmények egyre jobban növekszenek. Ugyanez a véleménye d rakodási főnökség dolgozóinak is az ószolnoki teherpályaudvaron. Mint a kereskedelmi főnökség dolgozói, ők is jó munkával járulnak hozzá az őszi forgalom sikeres lebonyolításához. Az elmúlt negyedévben tervüket 103 százalékra teljesítették. Jelentős eredményeket értek el a takarékosság terén. Az árumozgatás mázsánként tervezett 46 filléres költségét negyedévről negyedévre fokozatosan szorítják le. Ma már 10 fillérrel olcsóbban végzik ezt. a munkát, mint az év elején. így érték el azt, hogy az éves terv teljesítésére tett-zvállalásukban foglalt megtakarüast 42« százalékkal túlteljesítették. Ez elsősorban Mar- kóth Jánosnak és brigádjának köszönhető. A brigádvezető egyénileg is kiemelkedik a többi rakodó- munkások közül 132 százalékos átlagával. 4 begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona értékesítési szerződések kötésének megszüntetéséről A' Magyar Közlöny október 14-j számában megjelent a begyűjtési miniszter rendelete a kenyér- gabona értékesítési szerződések kötésének megszüntetéséről. A rendelet kimondja, hegy a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról szóló 38. §. 1955 (VII. 8.) MT. számú rendelet alapján történő kenyérgabona értékesítési szerződések kötését 1955 október 15. napjával meg kell szüntetni. 1955 október 1-c után az állami felvásárlás keretében átvett búzáért mázsánkint 260 forintig, rozsért mázsánkint 240 forintos felvásárlási árat kell a termelő részére fizetni. Ezenkívül megilleti a termelőt az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kg. korpa, mázsánkint 150 forintos áron. — Amennyiben a termelő a korpajuttatást nem veszi igénybe, helyette az átadott kenyérgabona minden mázsája, után 20 forint árkiegészítést kell fizetni. (MTI.) Az ipar országunk gazdasági erejének gerince. Az ipar munkájától elsősorban függ előrehaladásunk a- szocializmus építésében, népünk életszínvonalának emelése. Világos, hogy pártszervezeteink, a kommunisták nem lehetnek közömbösek az ipari termelés iránt, felelősek üzemük állapotáért. A III. pártkongresszus által jóváhagyott Szervezeti Szabályzat leszögezi, hogy a termelőüzemek pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának, vezetőségének tevékenységét. Az üzemi pártszervezeteknek adott ellenőrzési jog a pártszervezeteket arra kötelezi, hogy ismerjék meg az üzemük munkájának lényegét, tanulmányozzák a legfontosabb termelési mutatókat, ellenőrizzék a gazdasági vezetés kádeimunkáját, harcoljanak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Pártszervezeteink ma már élnék a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogokkal. Ellenőrzik az üzemek vezetőinek munkáját, beszámoltatják őket és határozatokat is hoznak a hibák kijavítására, mozgósítják az üzem dolgozóit a pártós kormányhatározatok végrehajtására. Emellett azonban azt is meg kell állapítani, hogy a termelés pártelenőrzésében még sok hiányosság van. A gazdaság vezetőket beszámoltatják ugyan, de nem rendszeresen, másrészt nem ellenőrzik, hogy a hozott határozatokat hogyan hajtják végre. Üzemeinkben az a gyakorlat alakult ki hogy a gazdaságvezetőket vezetőségi üléseken számoltatják be és nem igen találkozunk olyan esettel. amikor a vezetők a taggyűlés^ elolt adnának számot a végzett munkáról. — Pedig a taggyűlésen való beszámoltatás sokka.1 eredményesebb. A termelés párte’llenőrzése gyengeségének egyik legfőbb oka, hogy a pártszervezetek vezetői, párttit- kárai járatlanok az üzemgazdasági kérdésekben. A termelés pártellen- öi'/.cséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a pártszervezetek alaposan ismerjek az üzem termelési eredményeit. Nem lehet anélkül eredményesen dolgozni, hogy a titkár pl. ne ismerje, hogyan alakul az önköltség az üzemen beiül, hány igazolatlan hiányzó van, miként alakulnak a termelékenységi mutatók, hogyan gazdálkodik' a vállalat a béralappal, stb. Titkáraink közül már van né-< hány olyan, aki naponta ellenőrzi a termelési mutatókat, mint pl. Zsarnai elvtárs a Papírgyárban. Nem mondhatjuk el ugyanezt minden üzemi párttitkárról. Titkáraink többsége odáig eljutott, hogy ellenőrzi a terv mennyiségi teljesítését, azonban még mindig elhanyagolják az önköltség alakulásának vizsgálatát, a béralap-felhasználás ellenőrzését. Nem foglalkoznak a termelési mutatókkal. Ennek legfőbb cka az, hogy üzemi titkáraink üzemgazdasági kérdésekben járatlanok. s ezért — néhány kivételtől eltekintve, — kénytelenek elfogadni azt, amit a gazdaságvezetőik mondanak. Ebben természetesen a felsőbb pártszervezetek is hibásak, mert nem törekedtünk arra, hogy a pártszervezetek vezetői gazdaságpolitikai kérdésekben is járatosak legyenek, képezzék magukat. Ezt a hiányt az elkövetkezendő időben feltétlenül pótolni 'kell, rövid tanfolyamokat kell szerveznünk a funkcionáriusok részére, hogy elsajátítsák a legfontosabb üzemgazdasági kérdéseket. A termelés párt ellenőrzésének bevált módszerei, a kommunista aktivaülésck és a taggyűlések. Pá r Uze r vezetein k t aggy ű léseken eiég sokat foglalkoznak a termelés kérdésével és hoznak is határozatot a hibák kijavítására. Odátó azonban még nem jutottunk el, hogy ezeknek a határozatoknak végrehajtását is megszervezzék. Az Építőipari Vállalat pártszervezetei pl. ebben az évben majdnem minden taggyűlésein foglalkoztak a termelés kérdéseivel, hoztak is határozatot a hibák kijavítására, azonban ezeket a határozatokat mind a mai napig nem hajtották végre. Egyáltalán nem is látszi meg az építőipari vállalat munks ján, hogy a pártszervezetek olya sokat foglalkoztak a termelés kél déseivel. Még mindig fellelhető a is, hogy a. pártszervezetek a tag gyűléseken általánosságban foglal koznak a termelés kérdésével. A általános- hangú beszámoló alapjá' nem lehet a termelés kérdéseit tag gyűlésen alaposan megtárgyaln mert nincsen mihez hozzászólni é nem is- lehet helyes határozató kát hozni. Az ellenőrzési jog arra is kő telezi a pártszervezeteket, hogy ; terv teljesítéséért folyó harcoai használják fel az élenjáró munka sok és műszakiak gazdag tapasz talatait. Pártszervezeteink ezen ; téren értek el bizonyos eredrné nyékét. Bevonták a műszakiakat kiváló munkásokat és meg is mu tatkoz ik annak eredménye. A Pa pírgyárban pl. 167, a Teheríuvar nál 153 javaslatot tettek a dolgo zők a műszaki fejlesztésre. Kevésbi vonják be azonban a termeié pártellenőrzésébe az élenjáró műn kasokat és műszakiakat. Legtöbl helyen a titkár egyedül végzi a: ellenőrzést, a pártvezetőség több tagja nem kapcsolódik be ebbe < munkába. A papírgyári pártszerve zet vezetőségében pl. tapasztal műszaki emberek is vannak, mégi: a titkár többnyire egyedül dől gozik. A termelés pártellenőrzésénél a: egyik legdöntőbb kérdés az alulró jövő ellenőrzés megszervezése, < vezetők munkájának bírálata. Xho nem bírálják a vezetők munkáját ott elJ^prüLhe tétlenül előbb-utóbi súlyos hibák történnek. Nem mond hatjuk, hogy üzemeinknél ezen i téren minden rendben van. Olyar üaémeknél, mint pl. a Tiszament Vegyiművek, ahol aránylag jól folyik a termelés, még ott is baj var a bírálattal. Az üzem vezetőség« nem sokat törődik a dolgozók javaslataival, véleményével. Ha meghallgatják is, nem intézkednek nem segítenek a hibákon, ezért a dolgozóknak az a véleménye, hogj nem érdemes semmiféle javaslatot tenni. Egyes esetekben még az i: előfordul, hogy a vezetőt megbírá- lótól igyekeznek megszabadulni összeférhetetlennek minősítik őt A Középtdszad öntöző Vállalat pártszervezeténél pl. a titkár felsőbb szerviknek rámutatott az üzemben lévő hibákra, ezért most az üzem vezetője a titkár gazdasági munkájában mindenáron hibákat akar keresni. Az ilyen módszerek mégengedhetetlenek, az ilyen vezeLck megfeledkeznek arról, hogy a tömegek nélkül nem lehet előrehaladni. A termelés pártellenőrzésénéi fontos a kommunisták példamutatásának biztosítása. Ma igen kevés olyan párttagot találunk az üzemekben, aki 100 százalékon alul teljesít. Párttagjaink többsége megállja a helyét a munkában. Ezt bizonyítja az is, hogy a sztahanovisták, kiváló dolgozók többsége kommunista. A párttagoknak nem elég aoznban csak becsületesen dolgozni, hanem a pártonkívüli munkások nevelőinek, vezetőinek kell lenni. A pártszervezeteknek erre nagy gondot keli fordítani, mert csak abban az esetben tudják az üzem kollektíváját nagyobb feladatokra mozgósítani, ha érvényesül a kommunista példamutatás. A t--rmelés pártclienőrzésében lényeges az is, hogy a legfontosabb termelési problémákra irányítsuk a figyelmet. Üzemeink előtt jelenleg központi kérdés az éves vállalások decemb-r 20-ra való teljesítése. Év elején üzemeink éves vállalásaikat megtették. A felajánlások egyrésze nem vojt teljesen reális, hiszen üzemeink nagyrésze mór is teljesítette fogadalmát, sőt azóta már egyes üzemekben újabb felajánlásokat is tettek. Üzemi pártszervezeteink évközben nem ellenőrizték, hogy hol tartanak a vállalások teljesítésében. Most az a fő feladat, hogy mindenüti vizsgálják ezt meg. s ahol már teljesítették vállalásukat,. tegyenek újabb felajánlást, ahol pedig lemaradás van, mozgósítsanak annak Á tiszafüredi Zöld Mező TSZ-ben a közös területen termelt kukoricával sertést hizlalnak A számvetés, az évvéei zárszámadás a termelőszövetkezet életében igen fontos esemény. A tiszafüredi Zöld Mező Termelőszövetkezet tagjai is hozzáláttak ehhez a munkához. Az idén volt tennivalójuk bőven. Nagyon szorítani kellett, hogy minden munkát idejében elvégezzenek. A huszonhét tag azonban nem hátrált meg a nehézségek elől. Sőt a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásával bizonyították be a szövetkezés fölényét. Erről az is tanúskodik, hogy a zárszámadást előkészítő közgyűlésen — amely pár nappal ezelőtt volt — tizennyolc új tag kérte * felvételét a szövetkezetbe. A tagfelvétel annak rendje, módja szerint egyenként történt. A tsz-tagok ismerik a jelentkezőket, nem kell sokat vitatkozni azon, hogy felvegyék őket. Surányi János nevénél azonban még is megálltak. Surányi nem kulák, • de olyan vándormadár, ahol az egyik, hol a másik szövetkezetbe lép be. A tagok úgy vélekedtek: az ilyen emberre nem lehet számítani és nem is fogadták maguk közé. A többiek felvételére egyhangúan szavaztak. Ezután Oláh József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette az idei termelési eredményeket. 119 hold búzát vetettek. Ezen 9 mázsa' 95 kg volt az átlagtermés holdanként. A cséplőrész és az állami kötelezettség teljesítése után félretették a vetőmagot és tartaléknak 198 mázsa búzát. Munkaegység előlegként 4 kg 30 dkg búzát osztottak, Árpafermésük jelentős részét takarmánynak hagyták meg, hogy a közös jószágállomány élelmét biztosítsák. Államiránti kötelezettségét a termelőszövetkezet eddig pontosan teljesítette. A hízóbeadásból van még tartozásuk, de erre a célra már hízik a 9 sertés. Az állattenyésztéssel sem kell szégyenkeznie a közös gazdaságnak. 120 hold szántóra 21 számosállat jut. A jószágok elhelyezésére ebben az évben 50-es szarvasmarha istállót, 20-as lóistállót és 30 férőhelyes hizlaldát építettek. Építés alatt áll az 5 vagonos góré és 200 köbméteres siló. A vízellátást két kút létesítésével biztosították. A bevételi és kiadási költségvetés szerint a növénytermelésből 127 533 forint a bevétel. Az állattenyésztés 29 174 forint kiadással szemben 53 386 forintot jövedelmezett. Az eddigi számítások alapján munkaegységenként 36 forintos részesedéssel zárnak. A termelőszövetkezet új tagjai a zárszámadást előkészítő közgyűlésen olyan képet kaptak a közös gazdaságról, amely megnyugtatta azokat, akiknek még kételyeik voltak. Ezt bizonyította az, hogy bátran elmondották problémáikat. Gótt István, aki nem régen lépett be a Zöld Mező TSZ-bc, előleget kéri évi kenyerének biztosításához, Ugrai József pedig az új belépők nevében tett ígéretet arra, hogy a közös munkában, a kapásnövények betakarításában részt vesznek. Gulyás Erzsébet elmondotta: a szövetkezet eredményei annak köszönhetők, hogy mindannyian lelkiismeretesen dolgoztak. A közgyűlés ezután a zárszámadás előkészítéséhez leltározó bizottságot választott. Majd határozatot hoztak'-arra, hogy a közös területen termelt kukoricából nem osztanak ki. hanem sertést hizlalnak. A háztáji földön termett kukorica ugyanis bőven fedezi a háztáji jószágállomány takarmányszükségletét. A vállalattal 12 sertés megíiiz- lalására kötöttek szerződést. A hízott sertések árából ezután télen át és tavasszal is mindig tudnak pénzelőleget osztani. A tsz tagjai tehát jól járnak, mert akkor jutnak pénzhez, amikor másból néni igen van bevétel. VÁGÁSI KÁLMÁN megszűnt élésére. Kezdeményezzenek széleskörű muukaversenyt november 7. tiszteletére. A másik fő feladat jelenleg a javaslatok megvalósítása. Ezen a téren elmaradás van. A Papírgyárnál pl. a 167 javaslatból 44 azonnal bevezethető, de eddig még nem valósítottak meg egyet sem. FártszervezeteLnk ellenőrizzék, hegy a gazdaságvezetők miként foglalkoznak a javaslatoknak megvalósításával. Vonják felelősségre azokat a vezetőket, akik vonakodnak megvalósításuktól. A technikai fejlesztése megköveteli a műszakilag képzett kádereket. ’ Ezért üzemeinkben előtérbe kell helyezni a szakmai tovább; képzést. Üzemi pártszervezeteink a gazdaságvezetéssel dolgoztassák ki. hogy milyen tanfolyamokat- indítanak és itt az ideje, hogy ezeket a tanfolyamokat meg is kezdjék. A termelékenység fokozásánál, az önköltségcsökkentésnél egyik fö követelmény, hogy a pártszervezel állandóan napirenden tartsa az élenjáró munkamódszerek elterjesztését. Aa elmúlt években ez a mozgalom alábbhagyott és nem folyt szervezetten. Ezeknek pedig a termelés fokozásában óriási lendítőerejük . van. Pártszervezeteink ismét kezdeményezzék a tapasztalatcserét, a munkamódszerátadást. El kell érnünk, hogy ez szervezett, állandó mozgalom legyen. Ebben az évben elért eredményeinket annak köszönhetjük, hogy pártszervezeteink. a dolgozók megértették a Központi Vezetőség márciusi határozatának jelentőségé^, erélyes harcot folytattak a tervek teljesí- ' téséért. az önköltség csökkentéséért, a termelékenyég fokozásáért, a takarékosságért. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a második ötéves terv még nagyobb erőfeszítéseket követel meg a kommunistáktól, minden dolgozótól, ezért pártszrevezeteinknek erre fel kel! készülni. Meg kell javítani a termelés pártellenőrzését, teljesíteni kell az éves tervet és tel kell készülni a jovőévi nagyobb feladatok megvalósítására. Javítsuk meg a termelés pártellenőrzését írta: B. Kiss Mátyás, a Szolnoki Pártbizottság első titkára
