Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

1955. október 13, SZOLNGKMEGYEI NÉPLAP 6 Az asszonyok politikai és szakmai nevelése a termelőszövetkezetekben A mezőgazdaság fejlesztése az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgálja. A cél megva- 'Ó6ításának kulcskérdése a nagy­üzemi mezőgazdaság fejlesztése. Ezen belül nagy feladat hárul a ter­melőszövetkezeti asszonyokra is. A feladatok elvégzésére az MNDSZ szervezetek termelési bi­zottságainak kell mozgósítani a tsz-ben dolgozó nőket. Ezen a téren szép eredményt értünk el az idei gazdasági évben, hiszen az elmúlt évihez viszonyítva 25—30 százalék­kal több nő és családtag kapcsoló­dott be a termelőmunkába. A 200 és 120 munkaegységes mozgalomhoz 4300 asszony csatlakozott s nem kevés azoknak a száma sem, akik már jóval túlteljesítették válla­lásukat. A kisújszállási Petőfi TSZ- ben Márta.Jánosné kilenc gyerme­kes anyának 220 munkaegysége van. Az Ady TSZ-ben Borók Elek- né 223 munkaegységet teljesített. Augusztus 20-ra. a minisztertanács ..kiváló tsz tag’' jelvénnyel jutal­mazta. A termelési agitáció és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mel­lett legfontosabb feladatunk a tsz- ek MNDSZ szervezeteinek megszi­lárdítása. Erre a téli hónapokat használjuk- fel. A mezőgazdasági munkák befejezése után a tsz MNDSZ szervezetek vezetőinek és bizottsági felelősei részére három­szor 2 órás esti tanfolyamot szerve­zünk. Ezen a megyei és a járási el­nökség tagjai ismertetik a szerve­zet előtt álló új feladatokat. Mód- szerbeni vitaestet rendezünk a szervezetek részére, hogy megismer­kedjenek egymás munkájával s el­sajátítsák a jó és helyes módszere­ket. Ezeket a vitaesteket azokban a tsz-ekben tartjuk meg, ahol jól működik a vezetőség, erő­sebb a szervezet. így a kunszent­mártoni Zalka, az öcsödi Szabadság, a turkevei Táncsics és a mezőtúri Haladás TSZ-ben. A féléves beszá­moló-gyűléseket is felhasználjuk a szervezet kiszélesítésére, megszilár­dítására. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése. a terméshozam növelése megköveteli, hogy fokozott gondot fordítsunk a nők szakmai és politi­kai képzettségének fejlesztésére. Ezért a hosszú téli estéken a tsz-ek székházában r.z asszonyok igényeit figyelembe véve különböző szakköröket, előadásokat szervezünk. Lesznek szabás-varrás, baromfinevelés, borjúnevelés, há­romszori fejés. konyhakertészet, stb. szaktanfolyamok. Megyénk terüle­tén 21 tsz-ben szervezünk mezőgaz­dasági témájú szakköröket. A karcagi szervezet kezdeménye­zését kiszélesítjük s több tsz-ben 1 Hl szervezünk munkaegységkiszámító tanfolyamot, hogy a női dolgozók­ból a tanfolyam után a jövő gazda­sági évben jó munkacsapatvezetők kerüljenek ki. A szakmai nevelés mellett bizto­sítjuk az asszonyok politikai neve­lését is olyan formában, hogy a szakkörökön az oktatási anyagból felolvasásokat tartunk, a tsz-ek ki­eső tanyacsoportjaiban pedig ván­dor olvasóköröket rendezünk. A vándor olvasókörök vezetésére pe­dagógusokat. vagy más. politikailag fejlett aktívákat biztosítunk. A ván­dor olvasókörökön az egyéb kiadvá­nyok mellett felhasználjuk az FM által kiadott ABC mezőgazdasági brosúrát és a mezőgazdasági hatá­rozatokat is ismertetjük. Az asszonyok nevelésénél meg kell említeni a mezőtúri szervezet kezdeményezését, ott a szovjet nők életéről tartanak esti felolvasást. Hozzáse­gíti ez az anyag a mi asszonyain­kat ahhoz, hogy a szovjet nőkhöz hasonlóan bátrabbak, kezdeménye­zőbbek, helytállóbbak legyenek a mezőgazdaság különböző területén, A mezőgazdaság fejlesztését legjob­ban úgy tudjuk segíteni, ha kezde­ményezésre. a fejlettebb módszerek bátor alkalmazására, a munkában való helytállásra neveli szerveze­tünk a tsz-ekben dolgozó nőket. Csathó Mihályné Á begyűjtés? miniszter rendelet© a bérbeadásról és a bor forgalmának szabályozásáról A mezőgazdasági termislőszövet- kezatek, termelőszövetkezeti cso­portok tagjai, az 1 kát. holdat meghaladó háztáji gazdasággal rendelkező tsz tagoik, az egyéni termelők, valamint a községi és közületi gazdaságok szőlőtermésük­ből elsősorban a borbeadési kötele­zettségüket tartoznak teljesíteni. Az értékesítési szerződéssel lekö­tött és átadott borszőlő, must. seprős bor, egyszer és kétszer fej­tett bor a beadási kötelezettség tal- jesítésébe nem számít be. Az át­vevő szervek az értékesítési szer­ződéssel lekötött mennyiséget, vala­mint a szabadfelvásárlásra felkí­nált tételeket csak a beadási köte­le 'ettség teljesítése után vehe­tik át. A kötelezettség teljesítésére el­sősorban hazai, oltványfajtájú szőlőt, vagy hazai szőlőfajták­ból szűrt mustot vagy bort kelj beadni. Akínsík csak közvetlenül (direkt) termő szőlője van, kötelezettségét dipekttenmő szőlővel, vagy ebből származó musttal, borral teljesít­heti. Az olyan termelő, aki mind­két szőlőfajtát termeli, a kétféle szőlőfajtával beültetett terület ará­nyában hazai és direkítermő mus­tot vagy 'bort adhat be. Ilyen eset­ten azonban a ké'féle szőlőfajtát külön kell szüretelni. Ugyancsak külön kell szüretelni a fehér és színes bort adó szőlőfajtákat is. A beadási kötelezettség teljesíté­sére egészséges, tiszta ízű, legalább 16 cukorfokos, erjedésmentes édes­mustot; egészséges, tisztaízű, leg­alább 10 Malligand fokos természe­tes, legfeljebb 4 százalékos seprőt tartalmazó seprős újbort, vagy leg­alább 10 Malligand fokos, legfeljebb 1 százalék lebegő seprőt tartalmazó egyszer fejtett újbort, vagy boré kell beadni. Azokon a helyeken, ahol a bortvíadési kötelez;ttség tel­jesítését borszőlővel is lehet ren­dezni, a termelőknek legalább 16 cukorfokos mustot adó, egészséges, zúzatlan borszőlőt kell beadniok. A beadási könyvben előírt köte-> lezettség 11,5 Malligand fokos bor­ra vonatkozik. Ha a termelő en­nél magasabb Malligand fokú bor­ral teljesíti kötelezettségét, arányo­san kevesebb litert, alacsonyabb fokú bor beadása esetén pedig több litert köteles beadni. Bort, mustot — a község 1955. évi bor begyűjtési tervének tel­jesítéséig, ideértve az állami szabadfelvásárlási tervek tel­jesítését is — csak az átvételre, jogosult átvevő szervek vásá­rolhatnak. A forgalmi korlátozás . alá eső községekben, így Szolnok megyé­ben: Csépa, Cibakháza, Cserke- szöllő, Jászberény, Jásztelsőszen t- györgy, Jászszentanórás, Kunszent- márten, Szolnok, Tiszaföldvár, Ti- szajenő, Tiszakürt, Tiszasas, Tisza­ug, Vezseny községekben a terme­lők — a termelői berkimérési jo­gosítvánnyal rendelkező mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok kivéte­lével — bort, mustot sem egymás közti forgalomban, sem fogyasztók részére nem adhatnak el, nem cse­rélhetnek és nem ajándékozhat­nak. A községi begyűjtési megbízott — amennyiben a termelő termés- eredménye, vagy annak minősége azt indokolja — a forgalmi korlá­tozások tartama alatt is engedélyezheti a borbzadási kö­telezettség' teljesítőéhez szük­séges bor vagy must ugyanazon községben lakó termelőtől való beszerzését. A megvásárlás azonban csak olyan termelőtől engedélyezhető, aki bor- beadási kötelezettségét már ki­egyenlítette. Ha a község teljesítette borbe- gyüjtésí tervét, a járási begyűjtési hivatal — a területileg illetékes átvevő szervvel egyetértésben —a megyei begyűjtési hivatalnak ja­vaslatot tesz a forgalmi korlátozás megszüntetésére. Ha a községre vonatkozó forgalmi korlátozás meg­szűnik, a borbeadási kötelezettsé­güket teljesített termelők saját termésű ‘boraikat szabadon felhasz­nálhatják, vagy az érvényben lévő jogszabályok betartásával értéke­síthetik. PÁSZTORNAP KENDERESSZIGETEN 4 Békéé ée Ssolnok megyei pásztorok hagyományos találkozóra gyűltek össze az elmúlt vasárnap. Sokan azt hinnék, hogy a pásztor­kodás már csak a rqjilté, pedig ez az ősi foglalkozás ma is él. A régi, mai szemmel romantikus pásztor- világ ugyan megszűnt, emlékei részben feledésbe mentek. A meg­maradt emlékeket, pásztor-hagyo­mányokat eleveníti fel egy-egy pásztor-találkozó. Az egymással ritkán találkozó pásztorok történetüket, anekdotá­kat mesélnek. Ugratják egymást, minit ezen a találkozón is: — Hallom, komám, a kolompot bárány nyakába akasztottad? — Mer’ az én bárányom olyan, mint a kend vezdrürüje! — vág vissza a másik. S az ehhez ha­sonló beszélgetés közepette a kulacs tartalmával megöhlítik torkukat, majd régi pásztornótákat kezdenek énekelni. Később táncra is perdül egyik-másik a kampósbotjavai, ki­kopogva sarokkal a dallam ritmu­sát, A feledésbe menő régi pásztor­elbeszélések, nóták, táncok össze­gyűjtésére (ill. feltérképezésére) utaztak vasárnap Ksnderesszigetre a Népművészeti Intézet munkatár­sai, a budapesti DISZ Együttes egyik tagja, a Magyar Fotó ripor­tere, megyénkből a Szolnoki Együt­tes egyik szakmai vezetője: Sajti Sándor, valamint a Fűtőház tán«- csoportjai A szolnoki gyüjtőbrigádnak igen nehéz volt eljutni a pásztornapra: Kisújszállásról csak a véletlen foly­tán jutottunk Kenderesszigetre előbb traktorral, majd gépkocsival. A pásztornap programja két részre oszlott. Az egyik rész a csikósok lovas- bemutatójából állt. A gyomai lo­vasverseny miatt kevés részvevője volt e műsornak. A másik rész a kultúrműsor volt. Idős juhászok léptek szín­padra, mint például: a huncutká- san mosolygó Bringya Gyuri bácsi, ö táncolta el elsőnek a juhásztán­cot. A 80 éves Kádár Gyula bácsi aki keze alatt már egész pásztor- nemzedék nevelődött fel, kedvenc pásztomótáit énekelte el. Később a régi pásztorélet'böl mesélt el egy történetet "ízes kunsági orgánum­mal. Ke me a Inján karcagi juhász tánca volt a legízesebb számomra. Tánc közben kampósbotjával ját­szadozott, ujjai közt pörgette, lábá­val pedig igen sok kopogós figurát járt: Hűséges pulija még a szín­padra is követte gazdáját. A ju­hászok mellől különben ritkán marad el a puli. „A jó hajtópuli megír minden pízt” — mondta Kábái Pista bácsi (karcagi juhász) és egy érdekes adomát mesélt el az asszony és a puli hűségpróbájá- pó?« A műsor végeztével elbeszélget­tünk a juhászokkal. Bepillantást nyertünk a pásztorember gondolat- világába: amikor megkérdeztem Kábái Fista bácsit, hogy miért nem cifrázott a kampósfcotja, rövid, de velős értelemmel ezt felelte: „Fényes kampó — rossz birka; Rozsdás kampó — jó birka.’1 A kezdeti tartózkodó viselkedé­sük hamar feloldódott, igaz, hogy f atal lányok ültek a közelükben. Érdekesebbnél érdekesebb -történe­teket, nótákat meséitek, énekeltek. Még a szomorkodó Füzesi Mihály bácsinak is megoldódott a nyelve. J61 esett nekünk, fiataloknak az idős emberek közvetlensége. Még a vonathoz is kikísértek bennünket. Magáról a pásxtornaprói > sze­rencsésebb lenne, ha a találkozót melegebb évszakban rendeznék ■meg, mivel az ilyenfajta találkozó csak a szabadban érvényesülhet A program önkéntes legyen és mindenkit foglalkozó ásson. Be- recki elvtárs, a találkozó rende­zője több segítséget érdemelne az illetékes népművelési osztálytól. Nekünk, szolnckiaiknaik eredmé­nyesnek mondható a gyűjtőút. — Megismerkedtünk olyan emberek­kel, akik nem szegyeinek magya­rosan szórakozni. Üj adatközlőkkel lettünk gazdagabbak, akik hozzá­járulnak megyénk néprajzi hagyo­mányainak összegyűjtéséhez. • Várhelyi Lajos Mezőtúron mutatják be megyénkben először a magyar filmgyártás új alkotását KÜLÖNÖS ISMERTETŐVEL A magyar filmgyártás új alkotását, a „Különös ismertetőjel“ című filmet megyénkben elsőnek a mezőtúri Szabadság filmszínház mu­tatja be. A film október 13-tól 19-ig lesz Mezőtúron műsoron. —« Képünkön: jelenet a nagy sikerre számító filmbőL Mészáros ági kétszeres KossutSwtíj'as is fellép az Országos Filharmónia legközelebbi míisorszámában Szolnokon Balett és bábjáték Az Országos Filharmónia október 23-án, vasárnap délelőtt 9 és 11 órai kezdettel elsősorban gyerme­kek részére előadást rendez. Az előadáson fellép Mészáros Ági kétszeres Kossuth-dijas, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művé­sze is. A műsor „Két piciny fehér bálettcipS” című részében szín­padra lépnek az Operaház neves balett-táncosai. Szarvas Janína, ősy János, Szél Etika, Varga Ad­rien és Fülöp Dóra. Simándy J6­Szolnokra jön a A Vidám Cirkusz a napokban Szolnokra érkezik. A vasútállomás mellett — a cirkuszok mindenkori szokott helyén — üti fel sátrát, s néhány napon keresztül szórakoz­tatja majd a város felnőttéit, gyer­mekeit egyaránt. A cirkusz műsorában az artista­művészet komoly produkciói sze­repelnek. Kézegyensúlyozó, zsong­lőr, zenebohócok lépnek a porond­ra, bűvész és légtomászok kápráz­tatják el a közönséget. A gyerme­zsef, Facády René és Öhidy Lehel, az Állami Bábszínház tagjai a Bo­hócvásár és a Kacor király című bábjátékot adják elő. A műsor ze­nei vezetője ötvös Marcel. A szereplők művészete nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek részére is érdemessé teszi ennek a délelőtti előadásnak a megtekinté­sét. Az eddigi érdeklődés is azt mutatja, hogy a gyermekek mellett igen sok felnőtt is ott fog ülni a nézőtéren. Vidám Cirkusz keknek bizonyára nagy örömet okoz majd Misinek, a medvének a fellépte, valamint a kutyarevű is. Nem lesz hiány kacagásban sem. Erről a cirkusz négy kiváló bo­hóca gondoskodik majd. A Vidám Cirkusz az első elő­adást október 15-én, szombaton este 8 órakor tartja s ettől kezdve minden nap 8 órakor kezdődnek az előadások. Vasárnap délutáni elő­adást is rendeznek. Készítsünk silóíakarmányt a sertéseknek | TERMELŐSZÖVETKEZETEINK j állatállományának jó teleltetése egyik legfontosabb feladatunk. En­nek sikere attól függ, hogyan biz­tosítjuk a takarmányt, milyen gaz­daságosan, milyen jövedelmezően használjuk fel azt. Az ezévi bőséges abraktakar- mány-termés mintegy figyelmeztet bennünket, hogy használjuk ki a kedvező alkalmat, gondoljunk a jö­vőre és biztosítsuk végre az alap­szabályban előírt tartalék takar­mány-alapot. Mint ismeretes, állataink közül a sertés a legigényesebb abraktakar­mány tekintetében, különösen ak­kor, ha számukra nem gondosko­dunk megfelelően jóminőségű, gaz­dag tápértékű tömeges takarmány­ról is. Az elmúlt néhány esztendő fénye­sen beigazolta, hogy sertéseink ki­válóan fejlődnek és megtartják kon­díciójukat egészen minimális abrak­takarmányon is. ha megfelelő mi­nőségű olcsó tömegtakarmányt biz­tosítunk számukra. Tekintettel arra. hogy megyénk nincsen abban a kedvező helyzet­ben. hogy burgonyát és egyéb ser­tésnek alkalmas tömegtakarmányt termeljen, ezért úgy kell a hiányos­ságokat pótolnunk, hogy mindazo­kat az egyébként veszendőbe menő, de értékes kerti hulladékokat (ku­korica között termelt tököt és más be nem érett másodveteményein- ket), amelyek frissen is alkalmasak etetésre, sertéseinknek besilózzuk és a tél folyamán feletetjük. A sertés-siló elkészítése fokozott gondot kíván. Ezért lehetőleg be­ton, vagy tégla-gödörbe silózzunk. A besilózandó anyagot a szokottnál apróbbra vágassuk, lehetőleg ne le­gyen nagyobb a szecska, mint 1.5— 2 cm. Nagyon kedvezően alakul a siló erjedése és tápértéke. de a vi­taminok konzerválása is. ha silón­kat öt-hatszoros hígítású melasszal locsoljuk. A gondosan és szakszerűen ké­szített. a levegőtől jól elzárt siló sertéseink legkedveltebb téli vize­nyős takarmánya. Igen tápláló, jó étrendi és élettani hatást gyakorol az egyébként egyhangú téli takar­mányozás mellett sertéseinkre. A jó siló takarmány pótolja azokat a szükséges alapanyagokat, amelyeket a kizárólagos abraketetésnél csak készítményekkel (Pekk. futor, vita­min-injekció. stb.) biztosíthatunk. Ha a sertés-silót nemcsak tömeg­takarmányokból. hanem abrakfélék­ből, csövestengeriből, esetleg egyéb abraktakarmányok keveréséből ké­szítjük, kiváló minőségű hizlaló ta­karmányt állíthatunk elő, amely különösen az előhizlalás idején nél- küíözhetetlen. | A KEDVEZŐ | őszi időjárás kö­vetkeztében lucernáink, lóheréink olyan szép sarjút hoztak, hogy azt — bár nem ad nagy tömeget —. kár lenne kinthagyni, vagy részlegesen legeltetni. Ezeket a sarlókat a leg­sürgősebben vágjuk le addig, amíg a szár el nem vénül, vagy meg nem fagy és szárítsuk be. Ha beszáríta­ni nem sikerül az időiárás miatt, úgy ezeket a pillangósokat igen jól felhasználhatjuk a sertés-siló készí­tésénél is. Ha az ilyen tápértékben gazdag pillangósainkat sikerül beszárítani, mint koncentrált szénát tároljuk, megkülnböztetett gondossággal és a tél folyamán szénaként etessük fel sertéseinkkel. Ezt a szénát nem szükséges darálnunk, mert szálasán is szívesen fogyasztják sertéseink. Kónyái Kálmán a karcagi Szabadság TSZ elnöke Érdemes volt ? Tolvaj Ferenc jászladányi lakos, malmi dolgozó két alkalommal 4 zsák búzát lopott el a helybeli ma­lomból. A jászapáti járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére el­követett lapás bűntette miatt egy­évi börtönre ítélte. * Ugyanez a bíróság hozott ítéle­tet Budai Mihály büntetett elő­életű jászladányi lakos felett is. Budai ezév április 14-én éjjel a la­kat és az ajtózár kifeszítésével be­tört egy dohányárudéba. Innét 30 forint aprópénzt és 220 forint érté­kű trafikárut lopott. Tizennégy hó­napig elmélkedhet a börtönben, hogy érdemes volt-e?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents