Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-12 / 240. szám
2 SZOLNOKMEGYd NÉPLAP 1&55. október 12. Egy előkészítő tanfolyam tanulságai Az új oktatási évben a múlt évi- tő' eltérő módszerrel Ifészitik elő a propagandistákat a politikai iskolák levezetésére. Minden témakörből előzetesen néhány napos tanfolyamét szerveznek. Itt tanulmányozzák és megvitatják a tananyag legfontosabb kérdéseit. Természetesen ez a vita csak akkor lehet valóban eredményes, ha a propagandisták előzetesen már áttanulmányozzák a megadott irodalmat, sőt az előadás-vázlatuk és a vitavezetési tervük is elkészült. így ugyanis megvan a mód ahhoz, hogy a tanfolyamokon a vitát valóban a leglényegesebb kérdések köré csoportosítsák és azokat a részeket tisztázzák, amelyeknek megértése a legnagyobb problémát okozza. Karcagon a napokban1 tartották meg a politikai iskolák propagandistáinak első előkészítő tanfolyamát. A bevezető előadást Tóth Lajos elvtárs mondotta el „A Magyar Dolgozók Pártja jogos örököse és tovább folytatója nemzeti történelmünk haladó hagyományainak“ címmel. Az első téma anyagából („Hogyan éltek és harcoltak a magyar dolgozók a felszabadulás előtt1’), az első világháborútól 1929-ig terjedő időszakról Pavluska János elvtárs tartott előadást. Pavluska elvtársnak a* előadás megszerkesztésénél azt kellett szem előtt tartania, hogy a szemináriumi megbeszélés sikere nagymértékben függ az ő felkészültségétől. Ez egyúttal azt is megmutatja, hogy mily nagy felelősség hárul az előkészítő tanfolyamok és politikai iskolák előadó propagandistáira. Favluska elvtárs közepesen felelt meg ennek a követelménynek. Előadásánál-: első része gondos munkát tükröz. A befejezése felé azonban már érezhető volt, hogy annak elkészítéséhez kevesebb időt biztosított. Az első rész — helyesen — magyarázó, sőt elemző volt. (Például, az Októberi Forradalom hatása, a hazatérő hadifoglyok szerepe a pártalakításban és a forradalomban, stb.) Hiba volt azonban hogy több fontos elvi kérdés megmagyarázására nem fordított elég gondot. Amint az dőiidáil követ» szemináriumi lbglalkozéson kitűnt, .éppen ezeknek az elvi kérdéseknek a megértésénél mutatkoztak nehézségek. Az első világháború kitörésének okait helyesen világította meg az előadás, de magyar uralkodó osztály szerepére nem tért ki. A foglalkozáson egye sek úgy foglaltak állást, hogy a magyar uralkodó osztály Becs parancsára belekényszerült az első világháborúba. Ez nem így volt. A magyar uralkodó-osztálynak is megvoltak az önálló célkitűzései, melyeknek megoldását a háborútól várták. Ilyenek voltak: a forradalmi mozgalmak elfojtása, a nemzetiség feletti uralom biztosítása, rablétei ületek szerzése, stb. Alaposabban kellett volna foglalkozni a KMP megalakulása szükségességével és jelentőségével. Ennek megértéséhez elemezni kellett volna a polgári és a szocialista forradalmak lényegét és a köztük levő különbséget. Ha ugyanis isr merik a két forradalom lényegét és a KMP megalakulása előtti eseményeket, világosan láthatják, hogy napirenden volt a szocialista forradalom. A tömeg élén azonban nem állt forradalmi marxista párt, mely a harcot vezetni tudta volna. Az SzDP vezetői a forradalom leszerelésén mesterkedtek, a burzsoázia érdekeinek megfei élőén, melynek ebben az időben is hű kiszolgálói voltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalata alapján világossá vált a dolgozók legjobbjai előtt, hogy harcos forradalmi pártra van szükség, mely a munkásosztállyal az élen vezeti a tömegek harcét a szocialista forradalom győzelméért. Mindez már rávilágít a KMP megalakulásának jelentőségére is. Létrejött a munkásosztály „vezérkara“ és aktív, sokoldalú v tevékenységével előkészítette a proletár-forradalom győzelmét. Kommunista Fárt nélkül nem győzhetett volna a proletár- diktatúra. Természetes, hogy a napjaink eredményei is szorosan összefüggnek a marxista párt létrehozásával. A KMP programját, célkitűzéseit helyesen elemezte, mind az előadás, mind a szeminárium. Rámutattak, hogyan tükrözte ez a különböző rétegek akaratát. A föld-kérdésnél azonban túlságosan csak a negatív oldalát hangsúlyozták a programnak. Látni kellett volna azt is, hogy a földelkobzás a földbirtokosoktól, már magában nagy forradalmi vívmány volt. Ami a földosztást illeti, valószínű, hogyha elegendő idő áll rendelkezésre, az is megtörtént volna, Ebben nagy szerepet játszott volna a tervbe vett szegény-paraszt konferencia, amely döntött volna a földkérdésben. A KMP megalakulását követő történelmi eseményeket jelentőségének megfelelően tárgyalta az előadás, így a két párt egyesülését és az ezzel kapcsolatos hibákat és tanulságokat is. Mélyebben, alaposabban kellett volna foglalkozni a Tanácsköztársaság iotézkedéseinük jelentőségével. Ez a politikai és gazdasági intézkedések mellett, főleg a szociális és kulturális eredményekre von átkozik. Nem méltányolták eléggé az elvtársak, hogy mit jelentett az akkori körülmények között pl. a 8 órás munkanap biztosítása, amelyért előzőleg már évtizedekig folyt a harc, vagy a fizetéses szabadság, a lakás-probléma megoldása, az ingyenes orvosi kezelés, a dolgozó nép gyermekeinek középiskolába való felvétele, stb. A Tanácsköztársaság bukását követő Időszak tárgyalásánál jobban kelleti volna hangsúlyozni azt a szívós, kemény harcot, amit a kommunisták folytattak a párt megteremtéséért, a dolgozó nép érdekeinek védelméért. A féktelen terror, a demagógia az SZDP áruló politikája, mindmegannyi akadályt jelentett a kommunisták munkájában. Ennek ellenére olyan eredmények születtek, mini a szakszervezet megvédése az államosítástól, az MSZMP létrehozása, a legális és illegális munka helyes összekapcsolása, stb. Többet kellett volna az előadásnak és a szemináriumnak foglalkozni az MSZMP munkájával, harcával és sikereivel. * A karcagi propagandista tanfolyam a felsorolt hibák ellenére a jobbak közé tartozott. A cikkben elsősorban azokat a kérdéseket emeltük ki, amelyek tisztázásánál hibák, vagy nehézségek voltak. Ezzel segíteni kívánjuk a többi propagandistáit, hogy a politikai iskolákon ezeket a hibákat elkerül jé'k. G, Kovács Gábor DISZ-tag példát mutat Ujszászon is szép eredmények dicsérik a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas és becsületes munkáját. A Bem Termelőszövetkezetben G. Kovács Gábor 19 éves diszista ebben az évben 320 munkaegységet teljesített. Vezetésével a fiatalok 15 kh. napraforgó betakarítását vállalták. Vállalásukat tett követte, már be is fejezték a napraforgószedést. Jószágállományuk bőséges takarmányozásának biztosítása érdekében 100 köbméter silót készítettek. A DISZ silózási versenyfelhívásának a szolnoki járás 32 termelőszövetkezetének fiataljai közül elsőnek tettek eleget. A cukorrépaszedésből is kiveszik részüket. A téli hónapokat szakmai és politikai tanulással akarják eltölteni.Ba!a István veiérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a Lengyel Néphadsereg Napja aikalmáből Konsianty Rokossowskí marsall elvtársnak, A Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének. Varsó A testvéri Lengyel Néphadsereg Napja alkalmából a magam és a Magyar Néphadsereg valamennyi harcosa, tisztje és tábornoka nevében őszinte jókívánságaimat küldöm a Lengyel Néphadsereg személyi állományának és személy szerint Önnek marsall elvtárs. A Lengyel és a Magyar Néphadsereget megbonthatatlan fegyverbarátság fűzi egymáshoz. A testvéri Lengyel Néphadsereg kiváló eredményei hozzájárulnak a népek békéjének. • biztonságának fenntartásához. A Magyar Néphadsereg személyi állománya nevében további sikereket kívánok a harci és politikai kiképzés eredményes végrehajtásához. Budapest, 1955. október 11-én Bata István vezérezredes A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere V. ,W. Molotov fogadást adott L B. Pearson kanadai külügymintsxler tiszteletére Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 10-én fogadást adott L. B. Pearson, Kanada külügyminisztere tiszteletére. Pearson a szovjet kormány meghívására vendégeskedik a Szovjetunióban. Szovjet részről á' fogadáson resztvettek: L. M. Kaganovics. G. M. Malenkov. M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, D. T. Sepilov és egyéb közéleti személyiségek, szovjet és külföldi újságírók, valamint az Egyesült Államok kongreszusi képviselőinek Moszkvában tartózkodó csoportja. Megjelentek a fogadáson a diplomáciai képviseletek Moszkvában akkreditált vezetői is. A fogadás baráti hangulatban telt el. (MTI) V. M. Molotov beszélgetése Pearson kanadai külügyminiszterrel Moszkva (TASZSZ) V.'M. Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere október 10-én másodszor beszélgetett L. B. Pearson kanadai külügyminiszterrel. A két külügyminiszter folytatta a szovjet-kanadai kapcsolatok kérdésének és a két felet érdeklő nemzetközi kérdéseknek megtárgyalását. A beszélgetésben kanadai részről résztvett: D. Holms külügyminiszterhelyettes. J. B. Watkins moszkvai kanadai nagykövet, R, Crepaud tanácsos. Szovjet részről a beszélgetésben résztvett V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, D. Sz. Csuvahin. a Szovjetunió kanadai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, V. J. Jerofejev. a Szovjetunió külügyminisztériuma 2. európai osztályának vezetője. (MTI) A kínai népi önkéntesek hat hadosztályának kivonása Koreából P h e n j a n (TASZSZ) Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, a hat kínai . néni önkéntes hadosztály Koreából történő kivonásáról szóló, nemrégiben nyilvánosságra hozott -határozat értelmében október 10-én Szinicszsu határsávon keresztülhaladt az első kínai népi önkénteseket hazaszállító szerelvény. (MTI) Á Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége elutazott Berlinből Berlin (MTI) A Magyar Nép- köztársaság kormányküldöttsége, amely Szalai Béla. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára vezetésével ’ részt vett Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, kedden délelőtt visszautazott Budapestre. A magyar kormányküldöttséget a Berlin-schönefeldi repülőtéren dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter. Lange köz- oktatásügyi miniszter. Albert Norden. Németország Szocialista Egy- ségpártja Központi Bizottságának titkára, és Ferdinand Thun, a külügyminisztérium protokollosztályá- nak vezetője búcsúztatta. Magyar részről a repülőtéren megjelent Safrankó Emánuel rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. (MTI) Biilotte hadügyminiszter beszámolója a Minisztertanácson a roueni incidensekről Párizs (MTI) A keddi francia lapok jelentése szerint a kormány hétfő esti Minisztertanácsán Billette hadügyminiszter beszámolt a roueni incidensek lefolyásáról és azt állította, hogy az incidensek eredete a katonai hatóságok ..hanyagságára” vezethető vissza. Javaslatára a Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a körzet tábornok-parancsnokát függesszék fel s két ezredest szobafogságra ítéljenek. A Rouen- ban az északafrikai békepolitika mellett tüntető alakulat katonáit hétfőn rohamrendőrök felügyelete alatt. kis csoportokban tehergépkocsikra rakták, majd a reimsi repülőtérről Észak-Afrikába szállították. A nemzetgyűlés kommunista és más haladó képviselői ezekkel az incidensekkel összefüggésben határozati javaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elnöksége elé. Ebben felhívják a kormányt, hogy Észak- Afrikába semmi esetre se küldjön kötelező katonai szolgálatukat teljesítő fiatalembereket, se olyanokat, akiket továbbra is szolgálatban tartanak, jóllehet már elérkezett leszerelésük ideje. Ne küldje ezenkívül az 1955. augusztus huszonne- gyediki rendelet alapián behívattak közül a családosokat sem. (MTI) Megalakult a megyei operativ bizottság A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi határozata szerint az őszi mezőgazdasági munkák hiányosságainak felszámolására és azonnali intézkedések foganatosítására megyei, járási, városi és községi operatív bizottságokat kell létrehozni. A VB-határo- zatnak megfelelően a megyei operatív bizottság tegnap délután megalakult és megkezdte működését. Po ST ANK BÓL Október 10-én és 11-én 56 levelet kapott szerkesztőségünk. György József tiszaföld- várról új DISZ bizottság választásáról ír. Acs Antal Martfűről felhíváshoz való csatlakozásukról ad számot, Iliényi Elemér Karcagról a DISZ életéről, munkájáról tudósít. Seffer István Jászkisérről tájékoztat, hogy falujuk tsz Község lett. Kalmár István Pusztakürtrő] felhívásfkat ismerteti. Tamás László Tiszaföldvárról tsz-ük patronálásáröl ad hírt. Gledura Lajos a fegyvernek! kultúrkiállításra hívja fel figyelmünket. Lambert István Szolnokról a papírgyűjtésről 6zámol be. Csőtó Géza^ Turkevéról a jelenlegi mezőgazdasági munkák állásáról értesít bennünket. Bognár Gyula Jászberényből tsz község avatásról tudósít. A különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 12 érkezett vissza. Sín- ka Klára jászberényi. Bán János mezőtúri Pető Béláné nagykörűi. Vízi Imréné karcagi, Kiss Lajos surjáni, Gál Ernő' kunszentmártoni, Szabó János mezőtúri, Bőd“ nár József tomajmóno6tori. Szabó Lász- lóné homoki. Szabó László jáno6hídaí. Simon József jászjákóhalmi, Bakondí Pál surjáni levélíróink kéréseit, panaszait megvizsgáljuk. AZ ÓCEÁN MELYSÉGEIBEN A szovjet emberek igen érdeklődnek a küszöbönálló délsarki expedíció iránt. Mint ismeretes, a szovjet expedíció 1955-ben elutazik a Déli Sarkra, hogy ott előzetes felderítést végezzen és előkészítse a tudományos állomásokat. A tudományos állomásokon végzett kutatásokon kívül a délsarki vizeken oceanográfiai és geofizikai megfigyeléseket végeznek. V. G. Bogorov professzor, a biológiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémia Tengerkutcvtó Intézetének igazgatója a következőket mondotta el az Izvesztyija tudósítójának a szovjet tudósok oceanográfiai munkájáról. Az utóbbi időben sok ország kutatójának figyelmét felkeltették az óceánok 4—5 kilonSélernél nagyobb mélységei. Az óceánok mélységének kutatása két. irányban folyik. Egyrészt különböző műszereket és hálókat eresztettek le, másrészt pe. dik kutatókat bocsátottak le a tenger mélyébe személyes megfigyelések végzésére. A közelmúltban a 7—8 kilométernél mélyebb vizeket nem. kutatlak. Sőt olyan nézet is elterjedt, hogy a nagy mélységekben nincs élet. 1949-ben a Tengerkutató Intézet egyik expedíciója, a Kurili szigetek közelében azonban a „Vityaz" nevű kutatóhajó fenékhálójával 8 és félkilorpéteres mélységből több állatfajtát hoztak felszínre. Ezzel megdőltek azok az elképzelések, hogy az óceáni horpadások fenekén nincsen élet. 1953-ban a „Vityaz?’-on dolgozó szovjet tudósok elé új feladatot tűztek: vizsgálják a Kurili szigetek mentén a Csendes Óceáni részen húzódó mélytengeri horpadásokat. A Tengerkutató Intézet expedíciójában különböző intézetek tudósai vettek részt L. A. Zenkevicsnek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának vezetésével. Ez az expedíció felderítette a Kurili—Kamcsatkai horpadás kiterjedését, kikutatta vizeit, az ott folyó életet és megállapította, hogy az egyes helyeken 9 kilométernél mélyebb horpadás szűk szorosként 500 kilométeres hosszúságban húzódik. Szélessége alig lépi túl az 5 kilóméiért. Legnagyobb mért mélysége 10 377 méter. A nagy mélységből felhúzott fenékhálókban néhány csiga, puhatestű és tengeri ugorka fajtát találtaik. Különleges tudományos érdeklődést váltottak ki a viz alatti állatvilág új képviselői, amelyek hasonlítanak a csigákra, a valóságban azonban közel állnak a ge- rinchúros állatokhoz. Ezeknek a hosszú, keskeny lényeknek igen vékonyfalú házaik vannak. Bélrendszerük nincs és a csápjaikon lévő sejteken keresztül szívják magukba a táplálékot. A Vityazon működő expedíció az elmúlt évben átkutatta a Kurili szigetektől délre fekvő térséget, ta. nulmányozta a Csendes Óceán fenekét, amelynek mélysége ezen a területen 5—6 kilométer. Ebben az évben a Vityaz még délebbre végez kutatásokat és ezzel befejezi a Csendes Óceán északnyugati mélységeinek komplex kutatásait. A végzett kutatások eredményeként sikerült megállapítani az óceáni élet eloszlásának" általános törvényszerűségeit. Egykilométeres ■mélyégben a tengerfenéken körülbelül 120 különböző állatfajta él, öt kilométeres mélységben körülbelül 50, 9 kilométeres mélységben 17, 10 kilométeres mélységben núndössze hat állatfajta. Változik az élőlények tömege is. Tiz kilométer mélyen például ezerszer kevesebb állat él, mint a százméter mélyben. Most már körülbelül 19. hétkilométernél mélyebb horpadás ismeretes; 15 belőlük a Csendes Óceánban található. Ezek a medencék főleg az Ázsiát körülvevő szigetldne közelében, a Maláj-szigetvilág mentén, a Mariana-szigetek, valamint délebbre, Ausztrália és Uj- Zeeland közelében találhatók. A mély horpadások kutatásai, amelyeket a szovjet és külföldi tudósok végeznek, még kezdeti stádiumban vannak, de kétségtelen, hogy közel van az az idő, amikor az óceán mélyét teljesen ismerni fogják. A tudósok előtt álló munka az óceáni horpadások további összehasonlító tanulmányozása igen érdekes, mivel ezek a medencék különböző földrajzi helyeken fekszenek és képződésük ideje is különböző. A nemzetközi kapcsolatok ki- szélesedése ezen a területen elősegítheti ennek az ügynek a sikerét. Nagy távlatokat nyit a tengerkutatás területén a távolbalátás. Az óceán vizébe egy felvevökamrát eresztenek le és a hajó fedélzeién lévő televíziós felvevőkészülék képernyőjén látható a vízalatti térség, lakóival együtt. Lehetséges, hogy a közeljövőben a televíziós készülékek segítségével filmek is készülnek majd az óceánok nagy mélységeiben folyó életről. Gyors ütemben fejlődik a vízalatti fényképezés is. A korszerű technika hatalmas lehetőséget ad a tudósok számára az óceán átkutatásához. Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben az óceánok nagy mélységeinek élete már nem lesz titok az ember előtt.
