Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

Szofiwkmeqyá MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG- ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA VII. óvfolyom 235. szám Ara 50 fillér 1955. október ó., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Bizalommal fordulnak a dolgozók a Kunhegyes! Gépállomás pártszervezetéhez. (2. old.) Kezdődik a színházi évad. (3. old.) Az atomerő békés célokra való felliasználása. (4. old.) A eukorgyári sárprés-brigád. (5. old.) No csak egymásban keressük a hibát. (6. old.) 1 TSZ-TAGOK HAZATAJAN Megtalálták számításukat a termelőszövetkezetben Nálunk, a tiszaigari Petőfi Ter­melőszövetkezetben igen nehéz eldönteni, hogy ki a legjobb dol­gozó, hiszen mindenki fegyelme­zetten részt vesz a közös munká­ban. A növénytermelők közül Bertók András, Kányási Sándor dolgozott a legszorgalmasabban. Bertók András többek között 28 mázsa búzát, 4 és fél mázsa ár­pát és 6 300 forint pénzelőlcget kapott. Kányási Sándornak 18 mázsa búza, 3 mázsa árpa és 4 200 forint volt az előlegrészesedése. Bcrónyi Lajos jószággondozó 3 500 forintot, több mint 2 mázsa árpát cs 14 mázsa búzát kapott. Ifj. Fó- tos Kálmán középparaszt ezév áprilisában lépett be szövetkeze­tünkbe, azóta dolgozik, ö Is na- gyobbmennyiségű terményt ka­pott előlegbe. A fenti néhány példa is igazol­ja, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok megtalálják számításukat a közös gazdaságban, s a szorgal­mas munka árán szerzett jövedel­mükből szépen élnek. LENDVAI VII/MOS Tiszaigar, Petőfi TSZ. BÚZA VE TES •. ; . ; ; x ­I *í ’ y _ '--Mi # '\ i y&f5' </t*;,/■ nf 4* -Ji I -v t * t S ff , ' , i, ^ • I ív. ^ s +í. > \;i ¥WÍ*: A Moldvai SZSZK földjein a mezőgazdasági gépek ezrei dolgoznak. A képen trakior- ral vontatott vetőgépek végzik az őszi búza vetését az „Ut a kommunizmus felé" kolhozban. A búza 80 százalékát keresztsorosan vetjük Az idei kenyér- gabona - termésünkkel meg voltunk elégedve. A termelési • tervünk­ben holdanként 12 mázsa búza elérését terveztük, ezt túlszár­nyaltuk. ÖszJ-árpából a betervezett 13 mázsa helyet holdanként 14 mázsa 94 kilogramm termést takarítottunk be. Eredményeinket főleg a gépek alkalma­zásának köszönhetjük. Elmondom hogyan. A gépesítés következmé­nyeként ugyanis az el­múlt év őszén jó mag­ágyat készítettünk s idejében földbekerült a mag. Az egyénileg dol­gozó parasztok nem voltak képesek annyit termelni, mint mi. Most újból elérke­zett az őszi kalászosok vetésének az ideje. Nincs várakoznivaló idő. Mi a nagy munkát már elkezdtük. Figye­lembe vesszük az el­múlt évek során szer­zett termelési tapasz­talatokat és a vetés minden munkafolya­matát gépesítjük. Az is bebizonyosodott, hogy a korszerű agro­technikai eljárások al­kalmazásával szintén növelhető a termésát­lag. Szeptember 9-4g a trágyahordást befejez­tük és elvégeztük az alászántást Is. Ezzel egyidőben készült az őszi kalászosok mag­ágya. Harminc hold őszi-árpát keresztsoro­san vetettünk, mert bebizonyosodott, hogy (ezzel a módszerrel 3—4 mázsával nő a holdankénti ■ termés­átlag. Elhatároztuk, hogy a búza 80 száza­lékát is keresztsorosan vetj ükj A szorgalmasan dol­gozó szövetkezeti ta­gok 25—30, sőt 35 má­zsa tiszta búzát vittek haza előlegképpen. Ke­néz Lajos például 25 mázsát, F. Kovács Já­nos 34 mázsát kapott. Mi most azért igyeke­zünk és azért használ­tunk ki minden lehető­séget. hogy ennyi, vagy ennél több legyen jö­vőre is. Korpás István örményes. Űj Élet TSZ November 7-re az őszi mező­gazdasági munkált befejezésével készülnek a kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei A kungyalui Zöld Mező Termelő- szövetkezet néhány nappal ezelőtt november 7. méltó megünneplésére versenyre szólította a kunszentmár­toni járás valamennyi közös gazda­ságát. A Zöld Mező TSZ tagjai az Októberi Forradalom évfordulójáig valamennyi őszi kapásnövény beta­karítását elvégzik, a vetést befeje­zik, a kukoricaszárat lehordják, trá­gyázás! tervüket teljesítik. A szö­vetkezeti gazdáik felhívása élénk visszhangra talált a járásban. Idáig II termelőszövetkezet jelentette be a versenyhez való csatlakozását. Mire várnak a zagyvarékasi Vörös Brigád Termelő­szövetkezetben ? Közeleg a tél. A jó gazda, a jő- szágszerető ember ebben az időszak­ban tehát minden lehetőséget fel­használ, hogy gondoskodjék az ál­latállomány áttelcltetéséről. Ennek egyik módja a különböző takar- mányfélék besilázasa. A megye szá­mos termelőszövetkezetében megér­tették, hogy milyen nagyjelentősége van a nagymennyiségű sllótakar- mány elkészítésének. A besenyszögi Lenin Termelőszövetkezetbon min­den arra alkalmas takarmányféle- séget felhasználtak és silózási ter­vüket 180 százalékra teljesítették. A mezőtúri Béke Termelőszövetke­zetben 1100 köbméter silótakar­mányt készítettek idáig. Ezzel szemben a zagyvarékasi Vö­rös Brigád, a szelevényl József At­tila TSZ-ben például még el sem kezdték ezt a fontos munkát. Vajon mire várnak? A karcagi Április 4. TSZ tenyészkanokat adott el külföldre A karcagi Április 4. Termelő­szövetkezetben mind mennyiségi­leg, mind minőségileg egyre jobban fejlődik az állattenyésztés. A szö­vetkezet vezetői jól kihasználják a közös gazdálkodás adta lehetősé­geidet, s megfelelően gyümölcsözte- tik a nagyüzemi állattenyésztés hasznát. Néhány nappal ezelőtt 12 Cornwall tenyészkant adtak el kül- földre. A jószágokért darabonként .7.500—4.000 forintot kapnak. A jö­vedelem mellett még igen jelentős, hogy a tenyészkanok beszámítanak a beadásba. A technológai fegyelem megtorlása elősegíti az éves vállalások teljesítését A harmadik negyedéves tervet befejeztük s az eredmények azt mutatják, hogy üzemünk dolgozói erejükhöz mérten igyekeztek telje­síteni állami feladatukat, a vasúti forgalom mozdonyokkal, kocsikkal való ellátását. Nem árt azonban, ha leszűrjük az eddigi munkánk tapasztalatait s ezeket felhasználva dolgozunk to­vább a negyedik negyedévben az éves vállalások maradéktalan tel­jesítéséért. A kocsiosztályon pl. még a har­madik negyedév befejezését meg­előző hetekben is lemaradás volt. Vajon miért? Hol keressük a hi­bát? Mindenekelőtt felelős ezért a műszaki vezetés. Nem elég alapos az ellenőrzés a kocsik átvételénél s máshol sem. Elég okot ad ez már magábavéve is a technológia fegyelem megsér­tésére. Előfordul, hogy a rugótámok felszegelósénél 15 milliméteres el­térés van. Emiatt a hordrugó elhúzza a vele összefüggésben álló ágytokot s ebből keletkezik a „hőn- üutás” a kocsiosztály selejtje, mely­nek helyreállítása esetenként G00 forintba kerül. A fékalkatrészeket gyakran nem szedik széyiel, gon­dolva, hogy úgy is elmegy. Az azonban nem jut eszükbe, hogy a széjjel nem szedett és le nem ola­jozott alkatrészek töröttek is lehet­nek, vagy erősen kopottak. A gon­datlanságból, a technológiai fegye­lem megsértéséből így könnyen baleset keletkezhet. Természetesen a teherkocsiosztá­lyon nem az ilyen felületesség jel­lemzi a brigádok munkáját s nem is általánosítható ez. Jó azonban, ha minél többen követik a Mondok és Balázs brigádok példáját, melyek gondos, lelkiismeretes emberekből állnak s munkájukon meglátszik a minőségre való törekvés. A személykocsiosztályon is van még javítani való egyes brigádok munkájában. Mikor ott jártam, észrevettem, hogy égjük dolgozó­társam egy személykocsi oldalán vé­gez megnemengedhető módon igen gyors munkát. Az „egyéni mód­szere”, amit senkinek sem ajánlha­tok, a facsavar kalapáccsal való behajtása. Hogy csinálta, ezt is megmondom. A kívánt helyre he­lyezte a facsavart s kissé ráütött, hogy a hegy belekapjon a fába. Majd hogy beljebb kényszerítse, nagyobbat ütött rá s végül mégegv erőteljeset rásózott, hogy egészé­ben a kívánt helyre kerüljön. így három kalapácsütéssel egészen rö­vid idő alatt be lehet hajtani a fa­csavart. Az ilyen munkát azután újra kell csinálni s ez okozza a hosszas munkaidő kiesést. Hogy termelésünket fokozni tud­juk s felhagyjunk az egyhelyben topogással, nem csak meg kell tarta­ni a technológiát, hanem állandó­an fejleszteni is kell. Ehhez azon­ban nagyobb segítséget kell adnia a technológiai osztálynak. Gyakori eset, hogy egy-egy megrendelt munkadarab gyártási kor’onját késve kapjuk meg. Enélkül persze nem készül el a kí­vánt alkatrész s ez gátolja a terme­lés egyenletes folyamatát. Csak egy példát mondok erre. Egy egyszerű 10-szer 120 as sasszeg gyártására adott rendelést a szak­szertár szeptember 20-án. A gyár­táshoz szükséges kartont még a mai napig sem adta le a technoló­giai osztály. Milyen egyszerű pedig az egész. A közönséges sasszeghez sem szakrajz, sem részletes adatok nem szükségesek. Minden valami­revaló vasas megtudja csinálni, mégis várni kell rá. A felületes­séget, hanyagságot mutatja a 100 darab colos csavar esete is. Ezeket ugyan a kovácsok e1 készítették időben, csupán az esztergályos munka hiányzott még róluk. Kellett volna nagyon, heteken át sürget­tük. Az utolsó munkafolyamat csak nem akart befejeződni. Végül ki­derítettük. hogy csupán azért nem adták át forgácsolásra, mert az er­re illetékes munkatársunk nem ké­szítette el idejében az esztergályos munkautalványt. Ugylátszik meg­feledkezett arról, hogy neki is leg­fontosabb feladata a terv teljesíté­se, a vállalások elősegítése. Sajnos nemcsak ez az egyedüli eset. Egyesek néha még most is megfeledkeznek kötelezettségükről s az irodából irányítanak, ahelyett, hogy helyszíni segítséget adnának a brigádoknak, részlegek­nek. Egy-egy szakvélemény megadása is 8—10 napba kerül. Nem búzdít ez a javaslatokra. Arra kérjük a műszaki vezető elvtársakat, menjenek a munka színhelyére s magasabb szaktudá­sukat hasznosítsák úgy, hogy segít­séget adnak a brigádoknak, előse­gítik javaslataik érvényrejuíását. így tudják legjobban szolgálni a tervek teljesítését, az éves vállalá­sok maradéktalan valóraváltását. CSÖMÖR JÁNOS levelező Járműjavító 9 kukiricaértskesítési és serlésiiíziaiási szeiziésliiités tapasztalatai Jászboidogltázán és Alattyánon A szép őszi napon eleven, mozgal­mas a határ. B'olyik a kapásnövé­nyek betakarítása. Az utakon nyi­korgó szekerek szállítják a szép sár­gaérett kukoricát. Esténként fosz­tókába mennek a szomszédok és is­merősök. Vidám beszélgetés, nótá- zás járja ilyenkor. Legtöbb helyein bő termést ad a kukorica. Jászboldogfházán példáiul az egyénileg dolgozó parasztok hol­danként 25—30 mázsát takarítanak be. Az Uj Élet Termelőszövetkezet még ennél ia többet. A közös gaz­daság vezetői úgy tervezik, hegy a tagság hozáj árulásával egy vagon kukoricái szabadon adnak el az államnak Még ékkor is bőven jut hizlalásra, takarmányozásra. Tizenegy sertés hizlalására kötöttek szerződést, s a hízóért, valamint a kukoricáért ka­pott összeg jelentősen növeli a ta­gok jövedelmét. A j ászból dogházi egyénileg dol­gozó parasztok is élnek azzal a le­hetőséggel, hogy értékesítési szerző­désre adjanak el kukoricát, vagy sertést hizlaljanak. Állrmunk jó árat fizet a szerződésre lekötött ku­koricáért. Emellett különböző ked­vezmények is- megilletik a termelő­ket. Jászboldogházám különösen an­nak örülnek, hegy építési anyagot is kaphatnak. A község évről-évre épül, már az idén is 19 új házzal nagyobbodott. A szerződést kötő dolgozó parasztok 30—35 százaléka építőanyagot, téglát, cse­repet, faárut igényel. A jászboüdogházi gazdák jól is­merik a szerződés által biztosított előnyüket s így nem is vonakodtak azt meg­kötni. Az előirányzatot, mind a ku­korica, mind a sertéshizlalási szer­ződésiben már teljesítették. De még mindig vannak, akik ezután takarít­ják be kapásnövényeiket és szer­ződni fognak. Hogyan született meg ez az ered­mény? Erre Bazsó Mihály elviére, a községi tanács elnöke adja meg a választ. A Minisztertanács határozatá­nak megjelenése után a begyűjtési állandó bizottság tagjai ülést tar­tottak. Meghatározták tennivalói­kat és azonnal munkához láttak, hogy a kapásnövények begyűjtésé­ben, az értékesítési szerződés köté­sében is olyan eredménjt érjenek el, mint nyáron a gabona begyűjtés idején. A tanácstagok saját körze­tükben tartottak kisgyűléseket. — Megmagyarázták a rende’etet és azt is elmondották, m'ért előnyös a dolgozó parasztság számára a szer­ződések megkötése. a tanácstagok elsők voltak a kukorica értékesítési és sertéshiz­lalási szerződés megkötésében is. Papp István például 5 sertést hizlal meg, hogy segít-’e az ország zsír- és húsellátását. Nyíri Lajos 12 holdas középparaszt 10, Szádvári Vendel pedig 4 sertés meghízlalására kötött szerződést. Szarvas Mihályné dol­gozó parasztasszony 6, Sassi József pedig 5 mázsa kukoricát ad át ér­tékesítési szerződésre. így sorolhat­nánk szinte kivétel nélkül az egyé­ni gazdák neveit, akik begyűjtési tervük mellett a szerződésben vál­lalt kötelezettségüknek is maradék­talanul eleget tesznek, — mondotta Bazsó elvtárs. A jászboldcvgháziak példája iga­zolja: ha a vezetők és a tanácstagok élenjárnak egy-egy feladat megol­dásában, ha meggyőzően, okosan magyarázzák a rendeleteket, az eredmény nem marad el. Alattyánon is nagyobb sikerekről számolhatnának be a begyűjtési szervek, ha a dolgozó parasztoknak kellően megmagyarázták volna az értékesítési és a sertéshizlalási szer­ződés előnyeit. Csali az utóbbi na­pokban történt intézkedés arravo- •natkozóen, hogy ne csupán a ta­nácsházán, a begyűjtési megbízóit szobájában lehessen megkötni a szerződést. Eddig az volt a gyakor­lat, hogy a Terményforgalmi Válla­lat által szerződtetett kisegítő mun­kaerő végezte csupán ezt a munkát. A tanácstagok, a párt és tanács ve­zetői tartottak ugyan kisgyűléseket, rendszeres felvilágosító munka nem folyt a dolgozó parasztok között. Hiba van az élenjárók népszerű­sítésében is. A tanácsházánál lévő versenytáiblán még a gabona csép- lésében, begyűjtésében elért ered­mény díszeleg. Holott már azt kel­lene olvasni a tábláról, bogy Nagv János tanácstag a 249 kg kötelező kukorica beadásén felül 235 kg ku­koricára kötött értékesítési szerző­déit, vary Vígh János dolgozó pa­raszt 360 kg kukoricát adott el 200 forintos áron és 900 cserepet igé­nyelt. Erről is érdemes lenne beszélni amit Emez Sándor dolgozó paraszt mondott el: , az állam olyan árat fi­zet a kukoricáért, amely jóval felül­múlja az elmúlt esztendőben a tö­rés idején lévő szabadpiaci árat.” Nyilván nem egyedül Emez Sán­dor véleménye ez, hanem a dolgozó parasztok többsége hasonlóan gon­dolkozik és meg is köti a termelési szerződést, ha a begyűjtő szervek dolgozói felkeresik őket., Ahhoz, hogy a szerződé-kötés Alattyánban meggyorsuljon, az szükséges, hogy a begyűjtési megbízott és a Ter­ményforgalmi Válla'at dolgozói re várjanak, míg a do’gozó parasztok jönnek a tanácshoz szerződni. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, a Minisztertanács elnökének helyettese, fogadták a Magyar- országon tartózkodó japán parlamenti képviselőket Hegedűs András, A Miniszterta­nács elnöke október 5-én, szerdán délben fogadta Haruzsi Tahara, Szeidó Onisi és Kei Hoasi japán parlamenti képviselőket. A fogadá­son jelent volt Apró Antal a Mi' nisztertanács elnökének helyettes? A magyar államférfiak és a ja­pán parlamenti képviselők szívé­lyes eszmecserét folytattak a két ínép közötti kapcsolatok kiépítésé­inek lehetőségedről (MTI) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents