Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

1955 október 5. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Egymillió forint beruházással űj üzem létesül Kunhegyesen Az Őszi Mezőgazdasági Kiállítá­son újfajta, hordozható szivattyú­kat mutattak be nagy sikerrel, amelyek a tiszai öntözés kiterjesz­tését szolgálják majd. Ezeket » szivattyúkat Kunhegyesen, a Kö­zéptiszai Öntöző Vállalat üzemében gyártják. Mi ezeknek az új szivattyúknak az előnye? Eddig a Tisza vizének kiemelé­séhez a DPC rendszerű hordozható szivattyút használták. Ezek másod­percenként 250 liter vizet szolgál­tatnak, óránként 5 kiló üzemanya­got fogyasztanak, üzembeállításuk nagyobb talaj egyengető munkát igények A, kunhegyesi üzemben gyártott szivattyúk másodpercenként 800 li­ter vizet szolgáltatnak, üzemanyag- fogyasztásuk óránként 10 kiló, tizembehelyezésükhöz nagyobb ta­lajmunkára nincsen szükség, olyan talpazattal rendelkeznek, hogy le­állításuk után azonnal üzembe he- u-ezhetők. Az új szivattyúkat a most épülő üzemmel szemben egy 6zűk kis ud­varon kezdték gyártani a Közép­tiszai öntöző Vállalat munkásai. Ez az üzem bizony nemcsak hogy szűk. hanem felszerelése is kezdet­leges volt, a gyártás pedig csak­nem kisipari módszerekkel, igen nagy nehézségek árán folyt. Épül a Keleti-Főcsatorna, a má­sodik ötéves tervben sokkal több öntözött terület lesz az országban, tehát egyre több szivattyúra lesz szükség. Éppen ezért államunk ú; üzem létesítését határozta el. Az új üzem építkezése, berendezése már folyamatban van. Több mint egymillió forintba kerül: ehhez megfelelő szociális létesít­mények is. Férfi és női öltözők, férfi és női mosdó, orvosi rendelő, üzemi konyha és kultúrház épül az új telepen; Kunhegyes szélén, az országút mellett, kinn az. udvaron már so­rozatban láthatók az úi szivattyúk. A telepen folyik az építkezés. Sze­münk láttára létesül eev modern üzem, amely azt szolgálja majd. hogy a következő ötéves tervben dolgozó parasztságunk minél na­gyobb területeket öntözhessen, ter­melőszövetkezeteink tovább gazda­godjanak és több élelmiszer i üssön a dolgozók asztalára. Az újrendszerü szivattyúk az épülő üzem udvarán. ' Fap Ferenc a kirendeltség-vezető és Boda Sándor körzetvezető büsz­kén mutatták meg az énülő új üze­met. Uj szerelőcsarnokot és forgá­csolóüzemet létesítenek. A szerelő- csarnokban és foraácsolóüzemöen neonvilágítás lesz és légfűtés. Az üzem új gépeket kap. tehát az ed­digi kisipari módszerek helyett mo­dern gyártással készülnek majd a szivattyúk. Államunk nemcsak a temielés növelésével törődik, hanem elsősor­ban az emberekkel, akik majd az új üzemben dolgoznak. Nemcsak nagy, világos, modernül felszerelt üzem várja a munkásokat, hanem Fiatal szovjet vasutasok levele a szolnoki állomás fiataljaihoz A Szolnoki vasútállomás fiataljai április 4-én, felszabadulásunk tize­dik évfordulóján levelet írtak a Moszkva Pavelevszkája személyál- lornás fiataljainak. A napokban megérkezett a moszkvai vasútállo­más fiataljainak válasza. A levél így kezdődik: „Drága Elvtársak és Barátok! Köszönjük az Önök által küldött levelet, amelyet felolvastak előt­tünk. Tíz éve annak, hogy hazájuk felszabadult a fasiszta iga alól és a magyar munkásság a szocializmus felépítésének útjára lépett. Ez a levél bizonyítéka annak, a baráti * érzelemnek, amellyel a Magyar Népköztársaság fiataljai éreznek a szovjet fiatalság iránt. Mi nagy figyelemmel kisérjük a fiatal magyar vasutasok életet és munkálkodását. Minden előmene- tük és minden, a munkában elért eredményük örömet és megelége­dést szerez számunkra, mert ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok ak­tívan résztvesznek a hazájuk fel­virágoztatásáért és a béke megszi­lárdításáért folyó harcban. A mi állomásunk fiatal vasutasai is aktívan résztvesznek a szocialis­ta munkaversenyben, sok ered­ményt érnek el az utasok jobb és kulturáltabb kiszolgálásában." Ezután ez a kedves levél beszá­mol arról, hogy a Pavalevszkája állómás fiataljai közül névszerint kik azok, akik élenjárnak a mun­—»Ti——»»»III I. i i kában és arról, hogy most a fiatal szovjet vasutasok a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának tiszteletére lelkes ver­senyben állnak. A levél így fejeződik be: „Kedves Barátaink! Mégegyszer teljes szívünkből köszönjük a leve­lüket és kívánunk jó előmenetelt a tanulásban és a munkában." A levelet több szovjet fiatal írta alá, az első aláíró Antonova, az ál­lomás Komszomol titkára. A szolnoki vasutas-fiatalok büsz­kék a válaszra, amely tovább ösz­tönzi őket, hogy még az eddiginél is nagyobb eredményeket érjenek el az őszi csúcsforgalom sikeréért folyó harcban^ 8 mezőgazdasági guinMk versenyében Kisájszállís tsz város szerezte meg az első he'ye! a jászapáti járis Tet-melferSvet&ezetí városok: I. Kisújszállás. II. Túrkeve, III. Mezőtúr, IV. Karcag. Járások: 1. Jászapáti Járás, 2. Szolnoki járás. 3. Jászberényi Járás 4. Kunszentmártoni járás, 5. Kunhegyesi járás. 6. Tiszaíüredi járás, 7. Törökszentmiklósi járás Járási Jogú városok: 1, Szolnok, .2. Törökszentmiklös, 3. Jászberény. .4 Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága a mezőgazdasági mun. kok jelenlegi szakaszában a cukor­répaszedés, a kukoricatörés, a mélyszántás, az istállótrágyázás és a kenyérgabona vetés eddigi ered­ményei alapján állapította meg a járások és a városok helyezési sor­rendjét. A termelőszövetkezeti városok közötti verseny első helyezettje Kis­újszállás. Itt a termelőszövetkeze­tekben igen jól halad az őszi mély­szántás, a trágyakihordás és a ve­tés. A kukoricatörés azonban Kis­újszálláson is elég vontatottan ha­lad. Az a legfőbb feladat, hogy ezt a munkát meggyorsítsák, mert kü­lönbén az első hely veszélyeztetve lesz. A jászapáti járásban a jelek sze­rint nagyobb gonddal és több ala­possággal készültek fel az őszi mezőgazdasági munkák végzésére, mint máshol. A járás területén kü­lönösen jól halad a kenyérgabo­navetés. Egyes közös gazdaságokban ez a munka már befejezéshez kö­zeledik. A cukorrépa betakarításá­val szintén előre vannak a járás területén. A kukoricatörést azonban itt Is gyorsítani kell. A járások közül az őszi mezőgaz­daságí munkák versenyében utolsó a törökszentmiklósi járás. Az őszi vetéstervek teljesítése mindössze 8 százalékos. A kenyérgabona vetés­sel igen elmaradtak a jászberényi­ek is. Ezt az elmaradást semmivel nem, lehet magyarázni, különöskép. pen, ha figyelembe vesszük, hogy a tervek egyrészét rozsvetéssel kel­lett volna teljesíteniük. Az őszi me. zőgazdasági munkák jelenlegi sza­kaszában megyeszerte a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok elvetése a legfontosabb, Okoskodás helyett — vetőmagot! Két héttel ezellőtt megyei aktíva­értekezlet volt Szolnokon. A ter­melőszövetkezeti vezetők az őszi mezőgazdasági munkák gyors el­végzéséről tanácskoztak. Számos kiváló mezőgazdasági szakember hangsúlyozta, hogy a termelőszö­vetkezeti városok határában — ép­pen talaj adottságaiknál fogva — a búza nagyon meghálálja a szep­tember második felében és október első felében történő vetést. Ezév- ben Karcagon, Kisújszálláson, Me­zőtúron egyes tsz-ek földjén egv- egy gabonatáblán több mint 20 mázsa búzát termeltek holdanként. Az említett tanácskozásokon jelen­lévő mezőgazdászok ennek a re­kordtermésnek az elérését jórészt az idejében történt vetéssel magya­rázták. A kisújszállási termelőszövetke­zetekben éppen ezért most minden erővel ezt a fontos munkát végzik. Igaz, hogy a kukorica érési ideje eltolódott, s ez a körülmény bizo­nyos fokig lassítja a vetőágykészí­tést. de az elmaradást mégis pótol­ni lehet. Erre a jelek szerint Kis­újszálláson meg is van az igyeke­zet. A város határában idáig több mint 2.000 hold őszi búzát vetet­tek el. s ezzel tervük mintegy 26 százalékát teljesítették. Szóvá kell tenni, hogy az elma­radást nem csak a kukorica kései érése okozza. A Szabadság TSZ már teljes egészében elvégezte volna a vetést, ha okoskodás helvett meg­kapja a csere-vetőmagot. A Terményíorgalmi Vállalat kis­újszállási telepére a szóbanforgó vetőmag még az elmúlt hét végén megérkezett. Amint ezt a Szabad­ság TSZ vezetősége hírülvette, nyomban intézkedett. A vetőmagot szállítani akarták, hogy megkezd­hessék a vetést. Igenám. csak ez nem olyan egyszerű. F. Demeter Imre. a TV kisújszállási telepveze­tője kijelentette, hogy nem ád ki egy deka búzát sem. mert nem is­merik /annak csírakénességét, hol­ott a helyi telepvezetőknek tudniok kell a vetőmagokra vonatkozó ösz- szes adatokat. A Szabadság Termelőszövetkezet tagjai várják a vetőmagot, az el­nök elvtárs nap. mint nap sürgeti az elszállítást, a telepvezető azon­ban nem adja ki. A tsz mezőgaz­dásza már résen el is végezhette volna a csíráztatási próbát. A bú­zából nagy károk származnak, mert a kisújszállási Szabadság Termelő- szövetkezetben még el sem kezdték a búza vetését. A kisúiszállási TV vezetőnek meg kell értenie: a csere- vetőmag általában azért érkezik, hogy az mielőbb a földbe kerüljön; Leliet-e használni a Szolnoki Papírgyár szennyiúgiál útépítésre ? A Szabad Nép vasárnapi száma cikket közölt arról, hogy papírgyá­ri szulfid szennylúg felhasználásá­val kiváló minőségű utat készítet­tek Mátyásföldön. Az új úthoz nincsen szükség sem kőre. sem be­tonra. úgy készül, hoev az előre megmunkált földutat fellocsolják 6zulfid szennylúggal, ennek nyo­mán kemény, igen nagy ellenálló­képességű útburkolatot nyernek. Szolnokon — különösen a külte­rületeken — az utak állapota nem kielégítő. Éppen ezért kérdéssel fordultunk dr. Molnár Lászlóhoz, a Cellulózegyár vegyészmérnöké­hez: milyen lehetőségek vannak az itteni szennylúg felhasználására? Dr. Molnár László a következő­ket válaszolta: — Tudok a mátyásföldi kísérle­tekről és azok eredményeiről. Ná­lunk is vannak hasonló elgondolá­sok. összeköttetésben állok Tóth Ferenccel, a Szolnoki Útépítő Vál­lalat kultúrmérnökével és közösen elhatároztuk: mi is végzünk ha­sonló kísérleteket: — És már történt valami ezen a téren? ■— Sajnos még csak a laborató­riumi kísérleteknél tartunk. A gya­korlati kísérletet eddig akadályoz­ta, hogy a gyárnak nincsen megfe­lelő tartálya a szetirwí» tárolásá­ra: Költségvetésünkben szerepel egy 15—20 köbméteres tartály be­szerzése és reméljük tavaszig meg is kapjuk: Csak tavasszal, amikor: ismét megindulnak az útépítések. kerülhet sor a gyakorlati kísérle­tekre. — Tudomásunk szerint a mátyás­földi kísérleteknél a Csepeli Papír­gyár szulfid szennyvizét használták fel. A Szolnoki Papírgyár szenny­vize hasonló összetételű, mint a csepelié? — Nem. — válaszolta dr. Mol­nár. — A mi szennylúgunk vegyi összetétele más, mint a Csepeli Papírgyáré. A csepelieké szulíid, a mienk pedig monoszulfid össze­tételű. Az elmúlt 4—5 hónapban két másik munkatársammal együtt kísérleteket folytattunk a mono- szulfid-szennylúg felhasználására. Kísérleteink megindulásakor telje­sen a magunk elgondolásai szerint kellett eljárnunk. Ugyanis sehol a világon nincsen még megoldva a monoszulfidos szennyvíz felhaszná­lása, az idevonatkozó szakirodalom sem ad megfelelő tájékoztatást. A mi kísérleteink 6—8 hónap óta folynak s ez alatt értünk már el eredményeket. Például kikisérle- teztük a szennylúgnak fapáccá va­ló feldolgozását, ezt az újításunkat már be is nyújtottuk. Ezenkívül — mivel a monoszulfid cukortartalmú — jelenleg előrehaladott kísérletek folynak tápélesztő készítésére. Tehát dr. Molnár Lészló és mun­katársai nagyjelentőségű kísérlete­ket folytatnak az eddig még sehol fel nem használt monoszulfidos szennyvíz hasznosítására. Egészen biztos, hogy az eddigi eredmények alapján a kutatók kísérleteit to­vábbi sikerek koronázzák majd. Új munkásházak Szolnokon tvvMim ..... ■»* Ír r1-' Szolnokon az Alcsi-áflomásnál, az országút mentén új munkás- házak sorakoznak. A házak tulajdonosai a Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói, akik államunktól 20—40 ezer forintos hosszúlejáratú kölcsönt kaptak, hogy maguk számára házat építhessenek. Vándor atom-kiállítás Vasúti kocsikban elhelyeze.t vándor- atomkiállítást‘készít elő az Országos Béketanács és a TTIT. A tervek szerint a vándor atomkiállí­tás október, második felében kezdi meg útját. Először a borsodi ipar­vidéket keresi fel. maid a Tiszán­túlon, aztán a Viharsarokban, maid pedig Észak- és Dél-Dunántúlon mutatják be. Az előzetes tévék szerint a mozgó kiállítás három hónapig járja az országot, a na­gyobb városokban és ioari közpon­tokon kívül felkeresi azokat a köz­ségeket is, amelyeknek állomásán kitérő vágány van. sőt iparvágá­nyon mezőgazdasági üzemekbe is eljut.

Next

/
Thumbnails
Contents