Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1936 október 29. Megkezdődött Genf ben a négy külügyminiszter értekezlete Genf, október 27. (TASZSZ.) Genfben megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kül­ügyminisztereinek értekezlete, amelyet a júliusban megtartott négyhatalmi kormányfői értekezlet hatá­rozata alapján hívtak össze. A Szovjetunió küldöttségét az értekezleten V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter vezeti. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttségét Dulles külügyminiszter, az angol küldöttséget Mac­Millan külügyminiszter, a francia küldöttséget Pinay külügyminiszter vezeti. Közép-európai időszámítás szerint pontosan dél­után 16 órakor az értekezlet résztvevői elfoglalták helyüket a Nemzetek Palotájának tanácstermében. Az értekezlet résztvevőit az ENSZ főtitkársága nevében A. Pelt, az ENSZ európai osztályának igaz­gatója üdvözölte. As értekesiet első napja Genf, október 27. (MTI.) Az első ülés Pinay francia kül­ügyminiszter megnyitó kezdődött. Ezt szavaival követően Harold MacMillan angol, Molotov szovjet és Dulles amerikai külügyminiszter szólalt fel. Az első ülés 19,30 órakor ént véget. Pinay beszéde «=» Júliusban a genfi értekezlet rendkívül nagy reménységeket éb­resztett a világban. Először történt. — és lehet, hogy ea történelmi jelentőségű tény —, hogy a kormányfék, akik felelősek az emberek — az emberek száz­millióinak sorsáért — ünnepélye­sen kijelentették, hogy ezentúl kö­rös céljuk az, hogy a nemzetközi kapcsolatokiból kiküszöbölik az erő­szakhoz folyamodást — s közös akaratuk az, hogy szilárd bázisokra alapítsák a tartós békét. Nem elé­gedtek meg csupán e célkitűzés le- szögezésével és ezen elhatározás megerősítésével. Meghatároztuk azt az irányelvet is, amely mai mun­kánk kerete és amely felvázolja a lehetséges megoldások kérdésének fővonalait. Azzal bíztak meg ben­nünket, hogy előrehaladjunk a megoldás kérdésében és jussunk pozitív eredményekre. E megbízás teljesítésében nincs jogunk vissza­élni a népek várakozásával. A kormányfők korlátozott pro­gramot dolgoztak ki, amely egy sor pontosan körvonalazott kérdésben nyilvánul meg. Ezekre a pontosan megfogalma­zott kérdésekre pontosan megfogal­mazott válaszokat kell adnunk, az­az világos és konkrét válaszokat. A múltban azok az eszmecserék, amelyeken kormányaink képviselői resztvettek, túl gyakran alakultak át olyan fórumokká, amelyekről mindegyikünk partnereinek közvé­leményéhez szólott. Egy értekezlet nem merev mono­lógok sorozata, ahol mindenki sa­ját álláspontjában tetszeleg, süke­ten elzárkózva mások álláspontja elől, nincs valódi előrehaladás köl­csönös megértés nélkül. Kíséreljük meg tehát, uraim, is­mét megtalálni a párbeszédnek azt a szellemét, amelyet egy kissé el­vesztettünk! Magától értetődően nem lehet itt sző arról, hogy mindent, mégpedig azonnal, megoldjunk. Az előttünk vázolt keret már azon problémák fontosságánál fog­va is széleskörű, amelyeknek ta­nulmányozását elénk tűzi. Mindamellett eléggé körülhatá­rolt, ahhoz hogy kétértelműség nél­kül ne térhessünk él tőle. A leszerelés kérdése szövevényes­sége miatt igen hosszú lélegzetű erőfeszítést követel majd meg tő­lünk. Ezen a területen kétségkívül csak bizonyos számú előzetes intéz­kedésiben tudunk megállapodásra jutni, amelyeket úgy kellene össze­foglalnunk, hogy alkalmasak legye­nek a gyors, gyakorlati alkalma­zásra. Ezzel szemben villages, hogy a napirend első pontjánál — a német egység és biztonság kérdése — nincs akadálya annak, hogy azonnali döntést hozzunk egy olyan terv mó­dozatairól, amely összekapcsolná a német egység megvalósítását a biztonsági rendszer kidolgozásával. Ha nem hoznánk ilyen döntést, nem lenne lehetséges további hala­dás. Ea egyébként nem jelenti azt, hogy az ilyen döntés meghozatala után nem lehet megvalósításának feltételeit, — módszeresen előreha­ladva — létrehozni olymódon, hogy minden jogos érdeket tekintetbe vegyünk. Másik lényeges pont: Ahhoz, hogy igazi biztonságér­zetet adhassunk mindenkinek, lét­re kell hozni a mindenki számára jobban biztosított feltételeit, számí­tásba véve a reális tényeket, vala­mint egyik és másik fél jogos ér­dekeit. A realizmus megköveteli, hogy figyelembe vegyük a való helyzet minden oldalát, anélkül, hogy bár­mikor Is többé-kevésbé szándéko­san megfeledkezzünk valamelyik­ről. Számolni minden egyes tárgyaló fél legitim érdekeivel; ez nyilván­valóan annyi, mint tiszteletben tar­tani ezen érdekek jelentését, ami­ként azt mindenki szabadon fel­fogja. A békét nem lehet megosztási kí­sérletekkel elnyerni. A békés egymás mellett, élés fel­tétlenül kizár minden olyan mes­terkedést, amely a partner létalap­jának lerombolására irányul. A francia kormány fontosságot tulajdonít a Kelet és Nyugat kap­csolataira vonatkozó napirendi pon­tunknak. Mindaddig, amíg fennáll a világ megosztottsága, Nyugat-Európa, biztonsága felbcnióhatatlanul kötve marad a nyugati biztonság szerve­zeteihez és ilyen körümér.yek kö­zött illuzórikus lenne a biztonság területén egységes Európáról be­szélni. Viszont az Európa két része kö­zötti gazdasági, kulturális és humá­nus kapcsolatokat változatossá té­ve, megsokszorozva és elmélyítve lehetséges kell legyen, hogy új lég­kört teremtve fokozatosan töreked­jünk az egységes Európa újjáépí­tésére. Ez az eszménykép talán távoli. Mindenesetre a francia kormány máris eszerint és e felé orientálta és határozta,\4Tiég politikáját azon hatáíok között, amelyeket' Európa jelenlegi megosztottsága szab. Ha nem is vagyunk hajlandók a védelmünk és biztonságunk szem­pontjából lényeges elemeket meg­vitatás tárgyává tenni; elhatároz­tuk, hogy olyan messzire elmen­jünk, amennyire csak lehet azon észszerű intézkedések kérdésében, amelyek lehetővé teszik, hogy szá­molunk a Szovjetunió szükségletei­vel, érdekeivel és jogos aggodalmá­val. Ezen tárgyalások folyamán fele­lősségünk még egy feladatot hárít reánk: azt, hogy elutasítsuk a ha­mis megokolásokkal való önámí­tást, azaz az olyan megokolásokat, amelyek többé-kevésbé ügyesen leplezik a megoldás hiányát vagy az olyanokat, amelyek be nem val­lott félreértéseken alapulnak. A tét túlságosan komoly ahhoz, hogy ne tartsuk gondos tisztelet­ben a szellemi és erkölcsi becsüle­tesség következményeit. Ez a* becsületesség, amelyet ügyünk szolgálatába állítunk, le­hetővé teszi — erről meg vagyok győződve — pozitív eredmények elérését. Befejezésül legyen " szabad szóla­nám Eisenhower elnök kiváló sze­mélyiségéről. Alig hárem hónappal ezelőtt itt volt alkalmunk csodálni duzzadó életerejét. Bár hirtelen megbetegedett, ma már szerencsé­re a gyógyulás útján van. Biztos vagyok abban, hogy mind­annyiunk érzésének liű tolmácso- lója vagyok, amikor azt javasolom önöknek, munkálataink kezdetén, küldjünk neki üzenetet, mely tük­rözi mély barátságunkat és legme­legebb jókívánságunkat. Uraim! Megnyitottnák nyilvání­tom a külügyminiszteri értekezle­tet. MacMillan nyilatkozata Eisenhower elnök váratlan be­tegsége a legmélyebb sajnálkozást keltette Nagy-Britannia, a brit nemzetközösség és a birodalom minden részében. Nem csupán kormányom, hanem az egész népem nevében kívánok csatlakozni az ön által javasolt üzenet elküldéséhez — mondotta. ,,A legutóbbi júliusi genfi érte­kezlet új reményeket ébresztett a világiban. Számunkra, akik most hozzáfogunk a kormányfők által reánk bízott munkához, ez az el­következendő hetekben nagy ihletet ad, de egyúttal próbatételt is je­lent.­Célunkat szívélyességgel és meg­értéssel kell elérnünk. Nem szabad visszariadni átmeneti visszaesések­től és nem szabad, hogy az akadá­lyok. bármilyen komolyak legyenek is azok, eltérítsenek bennünket útunktól. • Ugyanakkor realistáknak kell lennünk. Esi kél! ismernünk, hegy jelenleg még jelentős eltérések vá­lasztják el a nyugati hatalmak és a Szovjetunió álláspontját. Hi­szünk azonban abban, hogy ezeket át lehet hidalni és mi el vagyunk tökélve, hogy minden erőfeszítést megteszünk a siker érdekében. Nincs olyan áldozat, amit ne vál­lalnánk a béke ügyéért, kivéve a hitnek és a hűségnek azokat az el­vett., amelyeket a birodalom népei életbevágónak tartanak és ame­lyekért oly sokat áldoztak. Moszkva (TASZSZ.) A snányfők júliusi genfi értekezlete még jobban megszilárdította a né­peknek a tartós és szilárd béke biztosítására irányuló akaratát. A kormányfői értekezlet megnyitotta az utat arra is. hogy a továbbiak­ban együttesen megvizsgáljuk és megoldjuk a megérlelődött nemzet­közi problémákat a kölcsönös meg­értés és a felek érdekei tisztelet- bemtartásának szellemében, a né­pek közötti béke biztosítása felada­tainak megfelelően. Egy időben voltak olyan megnyi­latkozások. amelyek árnyékot akar­tak borítani a genfi értekezlet po­zitív eredményeire. Ezzel ma is számolni kell. Ez azt bizonyítja hogy nem kevés nehézség áll a genfi értekezlet feladatai megvaló­sításának útjában. Mindamellett fel­tételezzük, hogy valamennyiünket egyontettileg az az óhaj hat át, hogy megszilárdítsuk a kormány­fői értekezlet már eddig elért ered­ményeit és ezek alapján dolgoz­zunk tovább. A genfi értekezlet óta eltelt idő alatt “ a Szovjetunió kormánya egész sor újabb intézkedést tett. hegv elősegítse a nemzetközi fe­szültség további enyhülését. Eze­V. Me Molotov nyilatkozata kar­ke t az intézkedéseket világszerte helyeslés fogadta. Mindenekelőtt rá kell mutatni ■arra a határozatra, amelynek értel­mében 640 000 fővel csökkentették a szovjet fegyveres erőket. A Szov­jetunió ezzel a gyakorlatban mu­tatta meg, hogy kész tevékenyen előmozdítani a fegyverkezési ver­seny beszüntetését és hogy a nem­zetközi feszültség további enyhíté­sére törekszik. Ismeretes az is, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia kormánya szintén csök­kentette fegyveres erőit. A Szovjetunió nemrég határoza­tot hozott, amelynek értelmében határidő előtt lemondott a Finn­ország területén fekvő P rokka la- Udd-i hadi tengerészeti támaszpont­ról. A Szovjetuniónak nincs többé egyetlen katonai támaszpontja sem határain túl. A Szovjetunió a genfi értekezle­tet követő időszakban diplomáciai kapcsolatokat • teremtett a Német Szövetségi Köztársasággal. Megkö­tötték és életbelépett a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti kapcsolatokról szóló szerződés. Az a tény, hogy a Szóv- jetuniónak normális kapcsolatai vannak a Németország területén lévő mindkét állammal, kétségtele­nül elősegíti majd Európa közép­pontjában a nemzetközi feszültség enyhülését s kedvező befolyást gyakorol a német kérdés rendezé­sére, A szovjet kanmlámy, mindezen lépések megtételénél, valamint a Szovjetuniónak ' mind a Kelet, mind a Nyugat államaival való 'kap­csolatai és együttműködése kiter­jesztésében, abból indul ki, hogy a nemzetközi életben a szavakat tet­tekkel kell alátámasztani, nem le­het megállni a még meg nem ol­dott kérdések előtt, hanem lépés- röl-lépésre kell előre haladni, meg' teremtve a feltételeket a más, még nehezebb kérdések megoldása felé. A Szovjetunió intézkedései nyil­vánvalóvá tették azt a tényt, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésének megvannak a nagy és még ki nem használt lehetőségei, figyelembe véve természetesen, hogy minden állam- és elsősorban a nagyhatalmak Genf szellemében fognak cselekedni Sajnos e lehető­ségeket távolról sem hosználja ki mindenki. A kormányfők a kedvező kérd"1 sek megvitatásával bíztak meg bennünket: 1. az európai biztonság és Né­metország ; 2. a leszerelés; 3. a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése. Az európai biztonság és Német­ország kérdésének fontos jelentősé­gét a négy hatalom kormányfői egyhangúlag megállapították. A Szovjet kormány javasolta, hogy kössünk általános európai biztonsági szerződési minden ér­dekelt európai államnak és az Amerikai Egyesült Államoknak a részvételével. A kormányfők elha­tározták, hogy az általunk benyúj­tott szerződéstervezetet a külügy­miniszterek elé terjesztik megvita­tás végett. E kérdés megvitatása során a szovjet küldöttség kifejti majd az említett javaslatok indo­kolásául szolgáló elgondolásait. Mindamellett már írta meg kell mondani, hogy a katonai csoporto­sulások jelentik a fő akadályt az európai biztonság biztosításának útjában. E csoportosulások meg­alakítása az északatlanti tömbbel kezdődött. Ezek a csoportosulások szembeállítanak egyes országokat más országokkal és szítják a fegy­verkezés; versenyt. Ezek a csopor­tosulások fokozzák egy újabb há­ború veszélyét, A Szovjetunió a katonai csopor­tosulások megszüntetését kívánja. Ha valamilyen meggondolás miatt ez nem hajtható végre azonnal, akkor javasoljuk, hogy történjék ez fokozatosan, de már most ké­szítsék elő az utat az összes kato­nai tömbök és csoportosulások megszüntetésére. Éppen az európai biztonság kér­désével összefüggésben — ez az európai népek szempontjából fő kérdés — kell megvizsgálnunk az e kérdésnek alárendelt német kér­dést is. A Szovjetunió híve volt és marad annak, hogy a német kér­dést az európai biztonság érdekei­vel összhangban rendezzék és Né­metország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Abból indulunk ki, hogy a német kérdés megoldásánál meg­bízható biztosítékot kell teremte­ni arra, hogy nem születik újjá a német militarizmus és nem fogja fenyegetni az európai népek béké­jét és nyugalmát. Most, amikor a párizsi egyez­mények alapján gyakorlatilag már folyik a nyugati hatalmak kato­nai csoportosulásaiba felvett Nyu- get-Németország remilitarizálása, új akadályok gördültek a német kérdés megoldása . elé. A kialakult körülmények között csak fokozato­san lehet elérni a szükséges meg­oldást úgy, hogy Európában eny­hítjük a nemzetközi feszültséget, megbízható kollektív biztonsági rendszert létesítünk, Németország két része között közeledést és együttműködést teremtünk. Az utóbbi időben arról beszél­nek, hogy szakaszonként kell meg­valósítani mind az európai bizton­ság biztosítását, mind a német kér­dés megoldását. Ezt a gondolatot nem kell elutasítani, ha ez az euró­pai biztonság igazi biztosításának és Németország békés és demokra­tikus alapokon történő újraegyesí­tésének feladatait szolgálja. E cé­loknak azonban nem felelne meg a német kérdés olyan megoldása, hogy Németország szakaszonkénti egyesítésének örve alatt egész Né­metországban szakaszonként tá­masztanák fel a militarizmust. Nem lehet hozzájárulni a német militarizmusnak sem egyszerre, sem szakaszonként történő feltá­masztásához; Másrészt, a jelenlegi viszonyok között, amikor két különböző tár­sadalmi rendszerű német állam van, nem lehet a német kérdés megoldását Németország egyik vagy másik része érdekeinek rová­sára, a Német Demokratikus Köz­társaság szociális vívmányainak ro­vására — amely vívmányok óriási jelentőségűek az egész német nép számára — megoldani. Teljesen ir­reális volna megkísérelni Német­ország egyesítésének megvalósítá­sát Németország két részének me­chanikus összeolvasztása útján. Ennek során feltétlenül abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. A mi feladatunk, hogy segítsük őket ebben, nem pedig, hogy rájuk kényszerítsük egyik, vagy másik tervünket. Értekezletünk igen fontos kér­dése — amelynek pozitív megoldá­sát minden nép várja — a lesze­relés kérdése. Elmondhatjuk, hogy a leszerelés egész sor fontos kérdésében — a fegyverzet és a fegyveres erők szín­vonalának, az atomfegyver eltil­tása rendjének és időpontjának, az idevonatkozó nemzetközi ellenőr­zés néhány fontos vénásának kér­désében — már jelentős mértékű egyetértés jött létre a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország között. A leszerelés problémája gyakor­lati lépések megtételét követeli, döntést követel. A szovjet küldött­ség hajlandó tekintetbe venni mindazokat a javaslatokat, ame­lyek elősegítik a fegyverkezési ver­seny megszüntetését, amelyek elő­reviszik a leszerelés kérdését. A szovjet kormány nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy a mos­tani értekezleten megvitatásra ke­rül a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok kérdése is, mert az ilyen kapcsolatok előmozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb, kölcsönös megértést. Mi tudjuk, hogy a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok fejleszté­se akkor lesz sikeres, ha szilárd gazdasági alapja lesz és a nemzet­közi kereskedelem akadálytalan fejlődésére fog támaszkodni. Ezt ma olyan tények akadályozzák, mint a nemzetközi kereskedelem­ben tapasztalható hátrányos meg­különböztetések, a normális hitel- viszonyok megbontása és egyéb a nemzetközi együttműködést akadá­lyozó mesterséges, intézkedések. Kívánatos volna megegyezésre jutni a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését célzó intézkedésekről'a kultúra, a tudomány, a technika területén is, továbbá az idegenfor­galom fejlesztését célzó intézkedé­sekről és egyúttal az ipari, a mező- gazdasági és a kereskedelmi ta­pasztalatok kicserélésről. Ügy tűnik nekünk, hogy az ilyen nemzetközi kapcsolatok fejlesztése terén nagy lehitőségek vannak. Befejezésül engedjék meg. hogy kifejezzem azt a reményemet, hogy értekezletünk a kölcsönös megér­tésre irányuló törekvésnek és az együttműködésre való készségnek ugyanabban a szelleméiben folyik majd le, mint amely a genfi kor­mányfői értekezleten uralkodott, s amely a nemzetközi feszültség eny­hítésének és a béke megszilárdítá­sának ügyét szolgálta. Ezen az úton elérjük majd a népeink vágyainak megfelelő kedvező eredményeket. V. M. Molotov nyilatkozata előtt a szovjet küldöttség nevében teljes egészében csatlakozott ahhoz a ja­vaslathoz, hogy . küldjenek Eisen­hower elnöknek üzenetet és ebben kívántjainak neki mielőbbi gyó­gyulást. Ttfbb mint egymillió forint megtakarítást eredményez a mesterséges termékenyítés teljes bevezetése a jászberényi járásban A mesterséges termékenyítés já­rásunkban a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok gazdaságá­ban egyre nagyobb mérvben kerül alkalmazásra. Ez a korszerű eljárás szarvasmarhatenyésztésünk számára számos előnyt biztosít. Ezzel a mód­szerrel egy-egy éljék es tulajdon­sággal rendelkező apaállattól 5—800 utód várható. Azonkívül csökken a szükséges bikalétszám. ,A jászberé­nyi járásban a jelenlegi tehénlét- ssámhoz 132 bika kellene. A mes­terséges termékenyítés teljes meg­valósítása esetén járásunkban mind­össze 37 bika válik szükségessé. Egy-egy bika évi tartási költsége 5000 forint.. Egy átlagosértékű bika pedig 8000 forint értékű. Eszerint nemzetgazdaságunk számára évente 1,235.000 forintot takaríthatunk meg az apaállat-létszám csökkentésével, a mesterséges termékenyítés beve­zetése útján. Ezenkívül lehetővé vélik, hogy a kisebb létszámú bikalétszámot a legjobb egyedikből, nagyobb körűi­tek int és-'el válogathassuk ki, anri méginkább előmozdítja az állatállo­mány’ minőségi fejlesztését. Nagy előnye a mesterséges termékenyítés­nek, hogy előtte szakorvos vizsgálja meg a termékenyítendő állatot. A beteg egyedeket ki tudja választani és meddőség esetén a kezelés is megindulhat. A mesterséges termé­kenyítés egyúttal a meddőség el­leni küzdelem egyik legfontosabb eszközévé válik. Járásunkban ismeretesek a mes­terséges termékenyítés eredményei. A kiváló borjak már szopós koruk­ban is magas tenyészértéket képvi­selnek. Számos példa van arra, hogy ezekért a szopósborjakért 2000 forintot is fizetnek a tenyésztők, akik továbbtenyésztésre vásárolják ezeket a kiváló utódokat. A jövőre nézve fontos feladatunk, hogy járá­sunkban a mesterséges termékenyí­tést minél szélesebb körben kiter­jesszük és az új módszer által biz­tosított előnyök révén a szarvas­marhatenyésztés hírnevét járásun­kon belül is öregbítsük. Komeáthy Lajo* Jászberény

Next

/
Thumbnails
Contents