Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-27 / 253. szám
1955 október 27. S ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 225 000 forintot sikkasztott — életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották ' — Maizik Mihály bűnügyének tárgyalása a megyei bíróságon — Középtermetű, szemüveges etn- bér. Amolyan hivatalnok típus,, aki észrevétlenül éld a maga világát s látszatna minden cselekedete feddhetetlen. Kívülről nézve semmi kifogás ellene, udvarias, csendes, meg van az átlagos műveltsége és ért' ahhoz, hogy társaságban kellemes legyen. íme, i'lyen is lehet az osztályellenség. ilyen ember is követhet el olyan bűnöket, amelyek minden becsületes embert megdöbbentenek; Amikor felszólítja a bíróság elnöke, högy álljon fel, nyugodtan viselkedik, csak az ujjai vibrálnak idegesen, szüntelenül. A hallgatóság feszült figyelése közben -röviden összegezd a vádat a bíróság elnöke. Szavai nyomán megisme- rünk egy embert, aki más, mint egy szerény hivatalnok; ez az ember veszedelmes bűnöző, agyafúrt aktahamisító, megrögzött sikkasztó, aki ugyanolyan hidegvérrel, nyugodt cinizmussal vitte véghez kártékony üzelmeit, mint ahouv most vésighallgatja a vádat. Maázik Mihály osztályidegen elem, öíven holdas kulák fia * jegyzőként szolgálta a múlt társadalmi rendet. A tanácsok megalakulása után nem volt rá többé szüksége a népi hatalomnak, eltávolították a közigazgatásból, mint az egykori elnyomóosztá’yok volt kiszolgálóját. A kereskedelem terén réméit magának szép karriert, ezért itt próbált szerencsét. — A FŰSZERT Vállalat alkalmazottja lett. Símulékony modorával, hivatali precizitásával hamarosan megnyerte a dolgozók tetszését s gyanúnak még halvány árnyéka sem érhette utói. Ezután könnyen ment. a dolga. Mint adminisztrációs csoportvezető, hamarosan fellelte az ügyvitel egerűtait, a maga hasznára fordította a szabályok gyengéit és visszaélve a bizalommal, alattomosan hozzálátott a sikkasztáshoz. A kiskereskedőknek, magánpá- keknek ő állította ki a lisztutalványokat, amelyekre az igénylők megkapták a maiamban az árut. A magánvállalkozók készpénzzel fizettek az utalvány kiállítójának. Maj- zik Mihálynak, aki aztán, az ősz-, szeg egy részét' magának „könyvelte el.“ Kezdetiben kisebb összegeket sikkasztott, de mivel evés közben jön meg az étvágy, egyre jobban belemerült. Eymódon 1954 szeptember 22-től — az első sikkasztás napjától — 1955 augusztus 22-ig — a leleplezésig — összesen 225 ezer 139 forintot sikkasztott el és 140 esetben követett el okirathamisítást. Bűnösségét súlyosbítja, hogy eszeágában sem volt felhagyni a kártevéssel, s ki tudja, meddig folytatja szélhámos vállalkozását, ha nem fog gyanút az ellenőrzés, ha nem elég éberek a karhatalmi szervek. Ez a vád: A bíróság elnöke és a vádlott között rövid párbeszéd zajlik le. — Megértette, mivel van vádolva? — Igen. — Bűnösnek érzi magát? — Igen. — Egyetért a vádiratban foglalt tényekkel? — Igen. ’Ezután Majzilc Mihály is elmondja a saját szavaival, hogy miként vitte véghez nagyarányú csalásait. Köny- nyelműen bánt a sikkasztott pénzzel, aktatáskában hordozta, a ruhák alatt dugdosta, még az is megesett, hogy ellopták tőle. — Hogy miért volt szüksége ennyi pénzre, maga sem tudja pontosan, csupán azzal felel a kérdésre, hogy föl akart élni, ehhez pedig „kevés“ volt a fizetése. Űgylátszik, nem volt elég az 1800 forint, amit feleségével együtt keresett. A vádlott vallomása után az ügyész tesz fel néhány kérdést: — Mire fordította az elsikkasztott összegeket? — Száztízezer forintot készpénzben tartalékoltam. Negyvenkétezer forintot ingóságra költöttem, berendeztem a lakáscma: és bundát vásároltam a feleségemnek. A többi elment az életre. •— Mennyit költött szórakozásra? — 'hangzik a következő kérdés az „élettel“ kapcsolatban. — Havonta öt—hatezer forintot. — Italt is fogyasztott? — Csak likőrt. Ezután kihallgatják a megidézett tanukat. Dr. Vértesi _ József, a vállalat főkönyvelője, aki az ellenőrzést vezette, a következőket mondja: — A kiutalt lisztménmyiségért a mi vállalatunkhoz folyik be az ösz- szeg, de a lisztet a malom adja ki. A két szerv számlázása között mindig mutatkozik valami eltérés, mert hiszen a számla kiállítása és az árukiadás különböző időkben történik. Ezt használta ki Majzik Mihály. De a differencia mindig nagyobb lett, egyre jobban eltért a szokásostól s ebből gyanítottuk, hogy valahol hiba van. Vizsgálatunk során kiderült, hogy sikkasztásról van szó. Az ügyész azt hangsúlyozta vád- beszédében, hogy a társadalmi vagyon eltulajdonítása a legsúlyosabb bűnök egyike. Az elmúlt táradalmi rendben foggal-körömmel védte a burzsoá rend a magántulajdont. Nekünk sokkal inkább védelmezni kell a társadalmi tulajdont, az egész nép vagyonát, amit bányászok, kohászok, kubikosok, milliónyi dolgozó teremt és gyarapít. A bűncselekmény nemcsak anyagi, hanem morális szempontból is súlyos, ezért a vádlottra a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte. A bíróság visszavonul ítélethozatalra, s amikor ismét visszatér a tárgyalóterembe, feszült figyelemmel várja a hallgatóság az ítéletet. Mindenki feláll. Az ítélet így hangzik: — A Magyar Népköztársaság törvényei nevében ítéletet hirdet a megyei bíróság. Majzik Mihály vádlott 140 rendbeli. sikkasztásért, okira'haimisításért, a társadalmi vagyon eltulajdonításáért életfogytiglani börtönbüntetésre, vagyonának elkobzására, az okozott kár és a bírósági költségek megtérítésére, valamint a politikai jogoktól való tíz évi eltiltásra ítéltetik. A vádlott összébb roskad az ítélet hallatán és suttogva kéri, hogy enyhítsék az ítéletet. A könyörgés senkit nem hat meg. Aki bűnös, bűnhődjön bűneiért. Ez a tárgyalás azonban nem csupán igazságszolgáltatás egy bűnügyben, hanem intő példa: az osz- tályellenség minden lehetőséget felhasznál arra, hogy ártson népünknek. Álarcot ölt, ,-dolgozónak1’ mutatja magát, mint Majzik Mihály, az ötven holdas kulák fia is. (grf'ncsér) A kiöregedett rizstelepek hasznosítása Hazánk szántóterületének jelentékeny részén már évek óta rizs- termelés folyik. Az igaz ugyan, hogy a rizstermeléssel általában a gyengébb minőségű talajokat igyekszünk hasznosítani, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezek a gyengébb minőségű földek sem értéktelenek és 3—4 évi rizstermesztés után cem azt a sorsot érdemlik meg, amelyben részesülnek. A rizstermesztésbe évről-évre bevont területek nagysága nincsen arányban a termelésből kikapcsolt, legnagyobbrészt hasznosítatlanul álló területek nagyságával. A határt járva szomorú kép tárul szemünk elé, az egykor buja fejlődésű, ringó rizstáblák helyén embermagasságú muhar, gyékény és káka integet felénk. Egyre jobban fenyeget bennünket az á veszély, hogy a rizstelepek kiöregedésével növekszik az elmo- csarasodott, elgyomosodott területek nagysága, ami felbecsülhetetlen anyagi kárt jelent a termelők és a népgazdaság számára egyaránt. Éppen ezért a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a rizs monokultúrás termesztését. Azt. hogy a rizs termesztéséből kikapcsolt területek hasznositatla- nul maradnak a következő indokok alapján magyarázom: A lecsapoló csatornák a rizstelepek területén nincsenek megfelelően kiépítve. Ez nemcsak megnehezíti és elnyújtja a lecsapolás és az aratás idejét, hanem még a szokásos időben bekövetkező őszi esőzések esetén is lehetetlenné teszi a rizstelepek felszántását. Az a körülmény is hátráltatja a szántást, hogy a tiszafüredi, tiszabői és a legtöbb alföldi öntöző rendszerbe beépített rizstelepek jelentős hányada a belvíz-levezető csatornákból kapja az öntözővizet. Ezek lecsapolás idején a lecsapoló csatornák szerepét töltik be. Tehát nagyon fontos lecsapoló csatornák építésé, de nem kevésbé nélkülözhető a bélvíz-levezétő csatornák tisztítása, gyomtalanítása, kimélyítése sem. E munkák elvégzése lehetőséget nyújt a rizstelepek rövid időn belüli víztelenítésére és felszántáséra. Hátráltatja a kiöregedett rizste- lepek hasznosítását az őszi mélyszántás elhanyagolása. Mivel az őszi vetés, a mélyszántás és a rizstelepek szántása egyidőre esik, a gyakorlatban általában mindig elmarad a rizstelepek őszi szántása. Ez a fontos munka legtöbb esetben. lavaszra tolódik, ámikor is a kívánatos fizikai és kémiai folyamatok a talajban már nem tudnak végbemenni. Ennek következtében a jó vetőágy nem minden esetben biztosítható. Az említett hiányosságokat és hátráltató körülményeket betetőzi még az hogy a legtöbb gépállomás nem rendelkezik rizstelepek szántására alkalmas lánctalpas traktorokkal. Általánosságban ezek az okok, amelyek miatt-több ezer kát. hold kiöregedett rizstelep hasznosítatlanul, parlagon hever. Hozzájárul még ehhez egyes szervek nemtörődömsége. Ahhoz, hogy a hároméves rizs- termesztés alatt összetömőúött, levegőtlen, rossz szerkezetű talajt megjavítsuk, tápanyi ,:i galmát helyreállítsuk, elengedhetetlenül szükséges a rizsnek vetésforgóba való állítása. A 6 vagy 7 éves vetésforgó elegendő ahhoz, hogy a háromévi rizstermesztés alatt tönkrement talajt a következő 3—4 év alatt okszerű istáilótrágyázással, helyes talajműveléssel, herefüvesek és kapásnövények termesztésének bekapcsolásával helyrehozzuk. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha mégszüntetjük eddigi gazdálkodási módszerünkét és nemcsak a gazdag termés betakarítását tartjuk széni előtt, hanem a szem és a szalma betakarításával kivont tápanyagokat ismét visszajuttatjuk a talajba. A felhasznált tápanyagok állandó pótlásával és a rizses vetésforgóban az öntözéses szántóföldi termelés 3 éve alatt a helyes és okszerű talajműveléssel kedvező életfeltételeket biztosítunk a talajba jutó szerves és szervetlen tápanyagok feldolgozását, illetőleg átalakítását végző talajbaktériumoknak. Ezek tevékenységétől függ ugyanis elsősorban a talaj termőképessége. SZABÓ JANOS tudományos kutató, Kisújszállás (Folytatása következik.) TéJialma vásár A dolgozók jobb ellátása érdekében szükségesnek tartottuk, hogy a rég nem látott bőséges termésből a normál fogyasztási áraktól lényegesen eltérő árakon megyénk egész tex-iiletén télialma vásárt rendezzünk. A vásáron forgalomba kerülő almafajta kg-onként 1,60 forintos árban kerül a fogyasztókhoz Szolnokon az állami kiskereskedelem, kisebb városokban a kiskereskedelem és a földművesszövetkezelek, faluhelyeken pedig a földművesz- szövetkezetek boltegységein keresztül. Az alma egészséges (B— IV. o.-nak megfelelő), túlnyomó- részben színes, de hosszú tárolásra — a nem megfelelő raktározás miatt — nem nagyon alkalmas. Ezúton hívjuk fel az Üzemi Szak- szervezeteket, hogy dolgozóik részére nagyobb tételben történő átvétel esetében 1,50 forintos árban kerül a fent említett alma átadásra. A felhívás után írják össze dolgozóik igényét és az összesített igényel keressék meg a Kiskereskedelmi Vállalat központját, vagy községenként a földművesszövetkezeti főboltot, mely megrendelésükre a teljesítést közvetve, vagy közvetlenül végezni fogja. Ilyen formában a szélmérést az üzem végezné. _ Az almavásárt a legkisebb községre is ki kívánjuk terjeszteni. Ezúton kérjük fel a fogyasztókat, hogy igényükkel mielőbb keressék meg a kereskedelmi egységeket, hogy megrendeléseiknek teljes egészében eleget tudjanak térni}. A MEGYEI TANÁCS KERESKEDELMI OSZTÁLYA Az 56. Autóközlekedési Vállalat a „Vezess baleset nélkül“ mozgalom élén A „Vezess baleset nélkül*’ mozgalomban a harmadik negyedévi értékelés szerint az 56. sz, Autóközlekedési Vállalat dolgozói érdemelték ki az elsőséget. Ünnepség keretében adja át a vándorzászlót Palásti Gyula r. őrnagy elvtárs, a B. M. Megyei Főosztály közrendvédelmi és közlekedési osztályának vezetője Tompa László elvíársnak, az 56. Autóközlekedési Vállalat vezénylő tisztjének. Köszönöm, hogy van hazám . .. Franciaországban szii. lettem, szüleim 1922- ben politikai felfogásuk miatt kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Franciaországból Belgiumba, Hollandiába, majd újra Belgiumba kerültünk. Édesapám sehol sem talált megnyugvást. Sok sorstársávál együtt mindenütt küzdött az elnyomás ellen, harcolt egy szebb, jobb életért. Akkor ez csak álom maradt, a valóság az egyre szaporodó kínos házkutatások voltak. Ahogy teltek-múltak az évek, s mi gyerekek nőttünk, édesanyám szeme mind szomorúbb lett. Gyötörte a honvágy. Olykor az ölébe kuporodtunk és ő mesélt a hazájáról. Mesélt a szép tavaszról, a magyar nyárról, amelyhez hasonlóval vándorlásunk útján sehol sem találkozott. Mi, gyerekek kíváncsian hallgattuk. Kértük, vigyen el bennünket abba a csodálatosan szép országba — Magyarországra. — Majd, kcdvcskéim, majd amikor az a sok elnyomott magyar ember megtanul nevetni, mert egyszer ez az idő is eljön — így válaszolt. Hosszú éveken át vártuk ezt, míg végre eljött a várva-várt nap, .1946-ban, egy gyönyörű őszi napon léptünk magyar földre. Mi gyerekek, először életünkben.: — Itthon vagyunk — szól anyám s ebből a két szóból megértettem, hogy ez az ország az én hazám is, megértettem, hogy a sók külföldi kóborlás után végi-e megpihenhetünk. Nevetni, sírni volt kedvem egyszerre. Köszönöm a hős. szovjet harcosoknak’, hogy életem legszebb napját megérhettem. láthattam szüleim boldogságát, és megismerhettem hazámat, a szépi szabad M agyarországot. MAKRA KÁROLY’NÉ Debrecen Tanító u. 12. sz. Hizlaljunk minél több sertést A hizlalás a mezőgazdasági termelés egyik legjövedelmezőbb üzemága, mert hízott állatainkon keresztül többszörös áron értékesíthetjük termelvényeinket. A feletetett takarmány kettős hasznot biztosít. A hízott állat, vagy az állati termék értékesítésekor magasabb a pénzjövedelem, a visszamaradt tragya pedig növeli a föld termőerejét, a termésátlagot, biztosabbá teszi a növénytermelést. A sertéshizlalás néhány kérdésével szeretnék foglalkozni, mivel napjainkban ez a legidőszerűbb; A sertésbízlalá« szakszerű és helyes végrehajtása nagy- mennyiségű takarmány-me 'takarítást, gyors- és gazdaságos súlygyefapótlást, jömiftóscgü hús- é® zsír előállítását teszi lehetővé. A hízóbaállításkor sertéseinket nem szabad azonnal nagymenuyi- iégű abraklakarmánnyal etetni. Néhány hétig a napi élelemszükségletet jórészt, vizenyős takarmányból, tökből, burgonyából, takarmányrépából, stb. biztosítjuk, hogy ezáltal kitágítsuk az emésztőcsatornát. A vizenyős, tömeges takarmányokat csak a hizlalás második harmadában csökkentsük, az abrak t akarniá ny ad agók fokozat os emelése mellett és véglegesen csak a harmadik harmadban hagyjuk el. Ekkorra a sertés szervezete már hozzászokott a nagymennyiségű takarmány feldolgozásához. így a hizlalást olcsóvá és eredményessé tesszük. A pártsajtó A jászszentandrási postahivatal dolgozói a pártsajtó terjesztése terén kitűnő eredményeket értek el. Teljesítették operatív tervüket, s további jó munkájukon keresztül újabb előfizetőket szerveznek. A hivatal vezetője, Nagy M. Andor- né napoként 5 Néplapot ad el, helyettese pedig napi 4 Szabad Népet árusít. A kézbesítők havonta 3—5 új előfizető szervezését vállalták. Kunszentmártonban Szekeres István kézbesítő 5 új Néplap előfizető szervezését vállalta, s már 4-et szervezett. Naponta 38 Szolnok megyei Néplap árusítását végzi a többi sajtó mellett. Kovács István kézbesítő 6 Szabad Nép és 3 Néplap előfizetőt szervezett. Nagykörűben Bálint Ferenc kézbesítő naponként 9 Szabad Népet és 3 Néplapot. Németh Pál kézbesítő pedig 3 Szabad Népet és 2 Néplapot árusít naponta. Zagyvarékason Lovas János kézbesítő érdemel dicséretet a pártsajtó terjesztéséért, A Szabad NépGondoskodnunk kell hízóink sószükségletéről is. Naponta másfél- három dekagramm só adagolása feltétlenül jóhatású az emésztésre. Az etetést állandóan pontosan meghatározott időben végezzük; Helyes, ha naponta háromszor- négyszer etetünk. Ügyeljünk arra, hogy az etetővályú mindig tiszta legyen. A takarmányt lehetőleg mindig melegvízzel készítsük elő és etetés előtt 10—-12 órával előbb keverjük be. A hideg idő beálltával etetéskor is langyos legyen a takarmány. Igen hasznos és a takarmányár tőkésítést segíti elő az élesztősítés. piem szabad megfeledkeznünk hízóink itatásáról sem, különösen, nagyobbmennyiségü abraktakarmány etetése idején. Nem helyes azonban, ha ezt a vízmennyiséget a „keveríben” akarjuk biztosítani. A jó „kevert” ugyanis nem híg, hanem öreg. Etetés után célszerű, egy-egy marék kukpricát szétszórni az etetőtéren. A szétszórt kukoricát összeszedi a sertés. A szedégeiés és a rágás közben kiváltott ing* hatására több emésztőnedv termelődik, miáltal hatékonyabbá válik az emésztés. Helyesen cselekszünk, ha hízóinkat is megjártatjuk, ez a jártatás azonban csak néhány percre korlátozódjék. Kónyái Kálmán a karcagi Szabadság TSZ elnöke terjesztéséért bői hétköznapokon 22, vasárnap 71 példány, a Szolnok megyei Néplapból hétköznapokon 14, vasárnap 30 példány eladását vállalta. CSAJBÖK MIHÁLY postai kézbesítő, a basenyszögi dolgozók „Miska bácsija“, naponként 10 Szabad Népet, 8 Szolnokmegyei Néplapot, s hetenként 21 Szabad Földet juttat el az olvasókhoz.
