Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-27 / 253. szám
4 SZQLNOKMEGAEI NÉPLAP ÍS5S cíctábeor 29. GOHDOLÁTO a szolnoki íróklub megalakulása előtt GERENCSÉR MIKLÓS AB ADSZ ALÖKI VERSEK A a&olnohi iróklub megalakulásának tervét, melyet nemrégen Egri Lajos vázolt, a Néplapban megjelent cikkében, csak helyeselni és támogatni lehet. A megyei írók költők, kritikusok szervezett összefogása a sok szempontból terméketlen rendetlenség helyeit, egy alkotó vitáikhoz és légkörhöz hozzásegítő rend megteremtése már alapjában véve az indulásnál is helyes. S hogy hová fejlődhet, miket eredményezhet, az később, évek múlva derül ki, bár erről a képzelet csapongása, a tervek villódzása már most is körvonalakat tudna festeni. Óvakodva minden vakmerő képzelődéstől — az iróklub képes lesz megvalósítani a művek fokozottabb napvilágrajutását részint itt Szolnokon, részben ahová első fokon tartozik, Debrecenben és nem utolsósorban Budapesten. Egymás megismerése, egymás műveinek megismerése segítő kéz lehet az íróklub minden tagjának, nem csak a „több szem többet lát“ kritikai elv alapján, hanem emberi és írói tulajdonságok, gondolatok, kísérheti irányok és utak tudatosítása iatt is. * — S mindezt úgy kell -lékedni, hogy a megye lakóinak, ■vasó és gondolkodó embereinek •odaírni- és kulturális igényét, 'ősét, tudását emelték; 'lert e téren van éppen elég 'való, Vrovinciáliamus-e, ami az íróklub tagjaira vár? Ezt a kérdést azért kell feltenni, mert minden helyi kulturális, irodalmi, művészi megmozdulásnál veszély a földrajzilag is szűk szemléleti mód vesz- szője, egyszóval a provineiálizmus. Valljuk: a Jászkunság élete feltáratlan, megíratlan. Ki törekedjen egyes területek feltárásával, megírásával, ki foglalkozzék helyi problémákkal, ha szükséges, speciális problémákkal, ha nem az itt gyökerező. Ugyanakkor azonban, nem árt megfontolni és követendőnek tekinteni Gorkij szavait: „A régi írókra jellemző a széles koncepció, a harmonikus világnézet, az életérzés intenzitása, hatókörük felöleli az' egész világot.’1 N am avult el ez a mondás. A leche minden írónak fel van adva: igazat írj, s úgy, hogy szemed a jövőt kutassa. Az igazat írd a múltról, de elsősorban a jelenről. Fielding a társadalmi élet történetírójának nevezte magát, Thomas Mann, Balzac és még sorolhatnánk — ha nem is ezekkel a szavakkal — szintén. Követendő példák. Nem elég azonban tudni, papírlapból tudományt szerezni életünk kérdéseiről. problémáiról. Belülről kell őszintén figyelni életünket. Szívünket, agyunkat, minden porcikánfoat át kell hatnia, át kell forrósítania ennek és úgy, hogy mindig tudjuk, amit kell tennünk népünk életéért, hogy jobb legyen. Hogyan is lehetne másként dolgozni, alkotni, ha mindez csupán tudatunk mélyén bolyong, ha csak szólamnak használjuk. Pedig eszköz és módszer, út és cél azok j számira, akik valamit hozzá akar-' nak rakni népünk szelleméhez, éle- ; téhez. Ax írói magatartás kérdése isj döntő. Csak szigorú önfegyelemmel j és a művészet iránti alázattal érhető el mindaz, amit akarunk. Nem f játék ez, nem arról van szó esti- 5 pán. hogy húsz ember önmagának f alapít klubot. Az irodalom nfem azt író belügye. Húsz ember életet j akar teremteni, ennek a húsz em-‘ bernek művészi célja, hitvallásai van s ha eddig nem volt, tessék, most valljon. Senki sem nevethet? a világűrben, nemcsak fizikailag, 1 szellemileg sem. Ha nem így néz-t zük a munkát, atomjaira esik szét’ a most sok széppel kecsegtető terv' anélkül, hogy valami kis ered-' ményt elérne. Am ismét csak ne essék félre-; értés: az uniformizálás nem cél. j Az irodalom egysége semmiféle-' képpen nem ezt jelenti. Ez az egy-5 ség a haladó magyar irodalom, a, népét, hazáját szerető írók egysége. Ezen belül lehetnek más és más 5 művészi megoldások, s nem is lehetnek: kellenek. „Mert sem erő, sem bölcsesség, nem lehet elég, hogy megójja a házat, amelyben rajkója nem lelheti meg helyét." Illyés Gyula igaz szavain okulva j az íróklub rakói és tagjai leljék ] meg helyüket, művészi otthonukat. < Híves László. (T&í&zleiek Qászladámj tdrthietéaM A szülőföldet, a hazát, a népet csak akkor tudjuk igazán szeretni, akkor tudunk hozzá ragaszkodni, ha ismerjük. Most látom csak, amikor szülőfalum múltjának feltárásával foglalkozom, hogy mennyire nem ismertem eddig és mennyire nem ismeri sokezer faíumbeli. Néhány megmaradt jegyzőkönyvből, anyakönyvből, történeti műből ás nyitott szemmel járó öregek elbeszéléséből adok most vázlatos áttekintést egy-kót érdekesebb eseményről és jellegzetességről. Az 1935-ben feltárt rézkori temető (i e. Ili, évezred) bizonyítja, hogy a község nyugati, magasabb fék- vésü része lakott hely volt már ‘óbb mint 4000 évvel ezelőtt is. A múlt század második hármáig vízjárta, mocsaras, nádas volt dány határa. 1854-ben még 732 l 'd területet foglalt el a nád (a I .éti részen). A le csap olás óta már csak a határnevek őrzik ennek az emlékét: Sebesér, Barátér, Ravaszér, Szégyentő, Sásosfenék, Nagy- fartő, Kocsordos lapos, stb. A mostani, jászok lakta Ladár.y őséről — mint legrégebbi ismert feljegyzések — az 1398-1399. évi hafárjárási jegyzőkönyvek tanúskodnak; A török idők előtti lakosságról keveset tudunk. 1867- ben 18, 1699-ben 40, 1760-ban 215 család lakott Ladányban. 1801-ben 1310, 1869-ben 6321, 1930-ban 10 088 'olt a lakosok száma, 1702-ben Lipót császár a szabad, •Idesúri igától mentes Jászkunsá- \t jogtalanul eladta a német lo- grendnek. 1745-ben Ladány is int a Hármas Kerületek tagja) a erejéből váltotta meg határát kunsági Bene-puszta felét, maállítási költséggel együtt mint volt. (Akkor kb. egy /olt 1 hold föld. (A 129 ren- ,s (földet váltó) család név- i megvan (96 százalékban a ni ladányi családnevek), edemptus időkben leötött gaz- dás volt Ladányon. A közbir- iság ás intéző tanács jelölte ki 'okonként, hogy hová vessenek t, tavaszit, kukoricát, dohányt, '■ért, stb., s egy-egy táblából a >kosok birtokuk arányában ak földet. (A megművelés terítésén egyéni volt. A búza-, rrica, stb. táblák külső formálási hasonlóak voltak a mostani ípusú termelőszövetkezeti cso- ok tábláihoz). A tanács meg- ta az aratás, a kukoricatörés, a llctés megkezdésének, befejezé- !■: időpontját is. idény településére jellemző, gy a múlt század második feléig község központjában csak a min- n rendezettség nélkül épült lakó- izak voltak egymás hegyén-hátán ezeket vették körül a község élén a nagykiterjedésű szérűs- zrtek. Az utóbbiakban voltak az ■táUók, ólak, kazlak, stb. A vizek tcsapolását követő, 1877-i nagy ta- osüás után alakult ki a tanya- endszer, a belterületen pedig a házak mellé szorították a kisebb szérűskerteket. Még van egy fahorgos istálló a 18. és 19. század jellegzetes tüzelős istállóiból és sok nádtetős, szelemen-gerendás egyszerű ház hirdeti a 150—200 év előtti építkezés emlé- Icét. Megtudtuk, hogy a templom a 18. század végén, a tanácsház a 19. század elején, az MDP helyisége 1842-ben, a Hősök-terén lévő iskola lS57-ben épült. Sok ítélet nyomát őrzik a tanács jegyzőkönyvei állat-, széna-, nádlopás-, káromkodás, verekedés, fajtalanság ügyében. A büntetés a kár megtérítése mellett legtöbbször 12, vagy 25 botütés volt; ritkábban elzárás. Súlyosabb esetekben a kerületi bíróságnak (Jászberény) adták át az ügyeket itéllzezés végett. A tanács példájára és felhívására a pesti árvízkárosultaknak az 1838-i nagy árvíz -után több kocsi kenyeret küldött Ladány lakossága. Tíz forintot adtak a pesti Nemzeti Színház építésére 1837-ben. A tanács rendszeresen járatta Kossuth Pesti Hírlapját és megvette Széchenyi lótenyésztésről szóló könyvét. 1828-ban városi jogot kért magának Ladány, s ezt meg is kapta. (Bár már előbb is használta a város címet, mint mezőváros). A városi rangot 1876-ig tartotta meg,-vagyis a kiváltságos Jászkun Kerületek megszűnéséig, illetve Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegye megalakulásáig. Az 1848-i események a föld birtoklásában nem hoztak változást Ladányon, mert itt nem voltak földesurak és telkes jobbágyok, a zsellérek viszont itt sem kaptak földet. Több ladányi fiú szolgált. a szabadságharc idején a jászkun Lehel huszárezredben. Az 1848 július 11-én megszavazott 200 000 újoncból Ladányra 93 jutott és ebből 88-at be is sorozlak, isidben pedig a kivetett 5G000-böl 23 újoncot kellett adni Ladány naI; és besoroztak 46-ot. így összesen 18 újonccal többet adtunk. Ezenkívül a nemzetőrségben is sok ladányi szolgált. A szájhagyomány szerint a Rongyos Lámpás nevű kocsma volt a verbuválok központja. Hogy a nép mennyire szerette Kossuth Lajost, bizonyítja az is, hogy a Ladányból bevonult Homon- nai Pál honvéd (Homonnai András 76 éves tanácsházi hivatalsegéd nagyapja) elkísérte az emigrációba és vissza sem jött onnan. 1848 emléke később még jobban lelkesítette a ladányiakat. Állítólag egy politikai csoport levelezett is az emigrációban lévő Kossuthtal. 1869- ben a ladányi választók felkérték, hogy vállaljon képviselőséget a választókerületben. Kossuth a bizalmat szívesen fogadta és hosszú levélben válaszolt. Rámutatott arra, hogy a képviselőség elfogadása a 49-es elvek feladását jelentené. Ezért .,.. bármennyire is sóvárogjon lelkem hazám felé, a sóvárgásnak engedni tilt az elvhuseg és a kötelesség ;:; Ha a hasa függetlenségének visszaszerzésében a jövőben már nem működhetnék közre, akkor legalább élő tiltakozás gyanánt akarok és fogok véglehel- letemig állni, minden alku, minden törekvés ellen, mely hazánk állami függetlenségének s nemzeti önállóságának akármi áron, akárminő feltételek alatt megcsonkítására van irányozva." Régen azt is beszélték, hogy 1848-ban Kossuth járt Ladányon. Erre azonban eddig nem találtunk hiteles bizonyítékot. A Kossuthoz való érzés és kapcsolat azonban erős volt mindig: az 1877-i tagosítás után épült nagy Orbay tanyát máig is Kossulh-tanyának hívják. A kisebb gazdák 1889-ben 48-as kör néven alakítottak egyesületet. 4 tanácsháza nagytermében központi helyen függött Kossuth arcképe. A Tisza, a Miller és a Zagyva árja ellen már a legrégibb időkben töltéseket építettek, Mégis, szinte évente látogatta Ladány határát az árvíz. Meg emlékeznek az 1842-i pünkösdi árvízre és az 1855-ik évire, amikor a faluba is beszaladt a víz. Legtöbbet azonban az 1888-i nagy árvízről beszélnek az idősebbek. — Akkor ugyanis már mezőgazdaságilag kulturált vidéket kellett menteni és a lakosság apraja-nagyja építette a gátat. Így a belső részt sikerűit megmenteni. Több kisebb-nagyabb tüzeset mellett legemlékezetesebb az 1893-i nagy tűz, a Dab leégése. Közel 200 épület lett a lángok martaléka. A nagy szél miatt nem lehetett oltani. Nemcsak a kazlak és a nádas házak, hanem még a kutak farovása és a trágyából, gyékényből, sásból rakott kerítések (garádok) is leégtek. A vasút 1885-ben, az első kőút (Kossuth-utca) 1889-ben, az első járda 1885-ben épült (az utóbbi deszlcából. A máit század végén már petróleum-lámpával világították a főbb útvonalakat. 1928—29- ben vezették be a villanyt. Az első artézi kutat 1895—96-ban fúrták (a malomit). E néhány adat azonban csak csepp a tengerből. A részletesen kitáruló történelem sokkal megka- póbb és színesebb. BARTOS NÁNDOR, Jászladény. A Törökszenlmikión Őszi Vásáron feltétlen látogassa meg a Tiszatoidvári Földműves- siövetkezet konfekció-, cipó-, sport- és játékáru pavilonját. Bőséges áruválaszték ! Szövetkezeti tagok vásárlási könyvüket hozzák magukkal Szénagyűjtés Fátylat sző 'a szénaillat Rétek fölött szállván, Szénát gyújt az ősz-ízekben Idős Kovács Kálmán. Míg villog a villa hegye S szikrát szór a fényen, Szól a gyűjtő: „Most utólszor Vagyok az enyémen, Holnaptól a szövetkezet Portájára állok, Tavasszal a rigófüttyben Sokakkal kaszálok." Mint villahegy, úgy a kétség Szívébe szúr néha, Hű lovának édes lesz-e Akkor is a széna? Száz kétségen százé gyedszer, Ur a reménysége, Mert a remény nagy szívének Ereje és éke. Elhüllajtja aggodalmát. Míg a boglyák gyűlnek, f őszi torsról tavaszba néz, Hol rigók fütyülnek. Julcsi néni Láng a vére, nincs ínyére lófrálni, ha munka van, hetven évvel gondtalan, Fürge lába lány korába’ nem volt gyorsabb és szívósabb. Két fiatalt utolér, nem fázik, ha süt a dér. ő kel sebbel minden reggel, s ha a hajnal szürke hajjal feldereng az ablakon, ökröt-borjat kútra von, tehenet fej, surran a tej, majd a szárnyas ront a tágas portára a kölesért, malacrívás éle sért, ezer dolog folyton mozog, mint a cséve, Julcsi néne sziklcadt, fényes tenyerén. Semmit sem tesz hevenyén, hetven évvél, ifjú hévvel él a mának s mint a fának föld adja az erejét, oda készül ősz fejét ■ j visszavinni >v» 1 újra nyílni. Néhány vályoghalom Néhány vályoghálom, semmi más. Akácámyék borul a romra. Elenyészett a jószágcsapás, Hangya fut a fakult koromra. Itt állt Vita János tanyája. Körül folyta háromszáz holdja. Volt szolgája, göndör juhnyája, 0 Odvát most az esőié oldja, f ít Viharban múlt ki, mar öreg volt. Az emlék sem törődik vele; Itt csend van. Csak a 'kánya rikoH& ., Amott az új tanyák fedelc. KÜLÖNÖS ISMERTETŐIÉI HAZAI KULTURÁLIS HÍREK Megkezdődtek a József Attila jelvényszerző mozgalom előkészületei. Az ifjúság olvasásának széleskörű megszervezése érdekében az olvasómozgalom felelőseit a fővárosban cs vidéken áktivaértekez- Ictcken tájékoztatják majd a szervezés módjáról. * A Magvető, a Magyar írók Szövetségének Könyvkiadója gazdag, sokrétű előzetes tervet állított össze az 1956-os évre. Továbbra is legfontosabb feladatának tartja a mai magyar irodalom támogatását, fejlődésének segítését. A Magyar írók Szövetségének három vidéki kiadója: a debreceni, a szegedi és a pécsi, — az Alföldi, a Tisza táji, illetőleg a Dunántúli Magvető — elsősorban helyi írók regényeit, elbeszéléseit, verseit, történeti és néprajzi munkáit adja közre. * Az MSZT színházi szakosztályához rend- lcíviil érdekes kép. és cikk-anyag érkezett az OSZSZSZK Színházi Szövetségétől. A magyar színházaknak az MSZT útján továbbított kérésére fényképeket, szövegleönyveket, rendezői utasításokat cs kritikákat küldtek több olyan szovjet darab moszkvai előadásáról, amelyeket a közeljövőben a magyar színházak bemutatnak, illetve felújítanak. Az anyagot az MSZT színházi szakosztálya már el is juttatta az illető színházakhoz. * A Bács megyei Csávoly község délszláv művészeti együttese tíznapos országos körútra készül. A hár- minctagú — főleg DISZ-íialalckból álló kulturális csoport körútja során délszáv dalokat, táncokat, egyfel- vonásosokat mutat be; * A Csongrád megyei Felgyö község határában honfoglaláskon magyar település feU tárását kezdték meg, * Országszerte megkezdődlek az előkészületek a Szovjet Ukrajna hete ünnepségeire. A tömegszervezetek minden megyében gazdag programot .állítanak össze erre az alkalomra. * Befejezték az „Bgy pikoló világos1' című új magyar film felvételeit; TERMELŐSZÖVETKEZETEK ! DOLGOZÓ PARASZTOK! Az október 29-én és 30-án Törökszentmiklósen tartandó Őszi Vásár keretében mindkét napon nagy állatvásárt rendez az állatíorgalmi Vállalat Felvásárlásra kerül bízott sertés, vágómarha, vágóló és süldő Az állatok ellenértékét a helyszínen fizetik ki , ! I Ma mutatja be a szolnoki Vörös Cs Jlag mozi a magyar filmgyártás új remekművét, a „Különös isoteríciő jel" című iilmet, amely november 2-ig marad a filmszínház műsorán.
