Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

I9S3. szeptember 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 A fia4alok a technika fejlesztéséért A DISZ II. kongresszusa fel­hívta az egész magyar ifjúság fi­gyelmét, hogy üzemeikben, mun­kahelyeiken igyekezzenek minél nagyobb mértékben bevezetni az újat fejleszteni a technikát. A felhívásnak igen nagy vissz­hangja támadt megyénk ifjúsága körében. Az üzemekben dolgozó fiatalok már eddig is nagy ered­ményeket értek el. Igyekvésükön megjátszik: megértették, hogy a termelékenyég növelése nemcsak új beruházásokon keresztül, hanem a versenymozgalom élénkítésével, újítások, észszerűsítések megvaló­sításával is elérhető Igen sok példa bizonyítja ezt. A Tisza Cipőgyárban a kongresszus után ifjúsági exportbrigádokat szerveztek. Ezek benevezlek az or­szágos versenybe is. Feladatul tűz­ték ki — a tervek maradék nélküli teljesítése mellett — a jómimőségű termékek gyártását. Ma már 27 ilyen brigád működik a cipőgyár­ban. s nem kis részük van abban, hogy a gyér tizenkettedszer is el­nyerte az élüzem címet. Jó munká­jukat bizonyítja, hogy a 46-os mű­hely ifjúsági expoctbrig-dja az or­szágos versenyben első helyezést ért el. A DISZ Központi Vezető­ségének és a Könnyűipari Minisz­tériumnak vándorzászlaját e hó 16-án kapta meg a brigád. Ugyancsak szép eredményt értek el a Jászberényi Aprítógépgyár ifjúsági exportbrigádjámak tagjai is, akik negyedévi tervüket 145 százalékra teljesítették. Elmondhatjuk, hogy mind több fiatalunk kapcsolódik az ilyen és ehhez hasonló nagyjelentőségű mozgalmaikhoz. A minőségi őrjáratokat ma már majdnem mindenütt meg­találhatjuk. Nemcsak ezzel harcolnak fiatal­jaink a több termelésért, a minő­ség javításáért. Újításaikkal, ész- szerűskéseiikkel is segítik üzemük eredményesebb munkáját. A Jászberényi Fémnyomó és Le­mezgyárban öt fiatal javaslatát hasznosították. A Szolnoki Papír­gyártan Juhász Mihály fiatal mér­nök karöltve harcol Lafcner elv- társ DISZ titkárral, — aki egyéb­ként szintén mérnök — azért, hogy a fiatalok egyre jobban elsajátítsák a fejlettebb technikát. A nagyobb tudásnak köszönhető, hogy aa üzemben az utóbbi időkben hu­szonegy fiatalnak volt nagyjelen­tőségű javaslata a munka meg ja-* vitására. A technika fejlesztéséért folyó harc terén azonban még sok a hiá­nyosság. Nem egy esetben félreteszik ifjúmunkásaink újításait anélkül, hogy alaposabban meg­néznék. — azzal, hogy nem kifize­tődő. Találkoztunk olyan esettel is, hogy — mivel fiatal adta be az újítást — eleve nem sokra értékel­ték. így járt például a Jármű­javítóban Hofmann elvtáns. Újítá­sát lebecsülték, elutasították. Mi­kor ennek ellenére bevezette, a gyakorlat bizonyította be, hogy 17 ezer forint értékű megtakarítást jelent. Nem kétséges, hogy a technika fejlesztéséért, a termelékenység növeléséért igen eckat tehetnek a fiatalok. Csak az szükséges, hogy megfelelő támogatást, segítséget kapjanak. Üzemi DISZ szerveze­teink vezetői beszélgessenek az ilyen irányú kérdésekről az ifjú munkásokkal. Hívják segítségül a fiatal mérnököket. Tartsanak szak­mai előadásokat, hogy minél több jó ifjú szakmunkás legyen. Szervezzenek tapasztalat- cseréket — mint legutóbb a Papírgyárban. — hogy ezen keresztül is tanul­hassanak a fiatalok. DISZ szerve­zeteinknek fontos feladatuk, hogy fegyelmezetet’eftíbé neveljék aa ifjúságot, megszüntessék az ál­landó munká:svá.ndorlás’t, otthonos­sá tegyék az üzemet számukra. Harcoljanak a DISZ szervezetek azért, hogy egyetlen olyan fiatal se legyen, aki nem teljesíti tervéi 100 százalékra. DISZ fiataljaink minél nagyobb számban kérjenek részt ebből a nagyszerű feladatból, dolgozzanak becsülettel a napi és havi tervek teljesítéséért. Harcoljanak a hibák ellen, segítsék elő minden erejük­kel üzemük eredményes munkáját. Csak így lehetnek méltóak a párt bizalmára és a nép szeretetére, amelyet lópten-nycmcm tapasztal­hatunk. Takács Vendel, DISZ M. B. szervező titkár. NAGY SÁNDORNÉ - A VÉDŐNŐ NAPONTA átlag 15 fem-t tesz meg kerékpárral. Ez egy hónapban 400, egy évben 4800 — 24 év alatt 115 000 km. Nagy Sámdormé 1931 óta — akkor került Kisújszállásra védőnőnek — olyan hosszú utat tett meg a városban és a tanya- világban, mintha több mint há­romszor körülutazta volna a Föl­det. És ha már a megtett kilométe­rekkel kezdtük, maradjunk az uta­zásnál. Milyen is volt az az út, amelyet ez az ősz sovány asszony megtett? Az első tizennégy évben a sze­génység, az elesettség, a babonák országát járta. Olyan emlékei van­nak erről az útról, mint S. Tóth Péterék, akiknek tanyája ott kint volt a Viliágéban. Az asszony már mindenórás volt, az ekét tolta, míg az embere a csupacsont-bőr gebét vezette, vagy inkább támogatta. Bent a tanyaépülétben meg nyolc gyerek bezárva, legtöbbjének nem volt rendes ruhája sem. Látott cse­lédasszonyokat, akik szekéren szül­tek, mert a kulák csak az utolsó pillanatban adta oda a fogatot. Megszokta azt, hogy az újszülött kicsinyeket jóformán rangyokJbal bugyölálva találta. Jaj de kévéd volt akkor az ő tanyai körzetében; az új csipkés babakelengye! TÍZ év óta már új országot jár a védőnő. Az első években ez még nem nagyon látszott a gyerekeken, csak a szülők biza­kodó mosolyán, kiegyenesedett ge-í rincén. Aztán egyre több Illett az új kelengye, a mély babakocsi, — egyre több lett a dolga a védő néninek. Mert Kisújszálláson 1950-től évenként átlag nyolcvannal emel­kedik a születések száma. Egy védőnő nem léphet át úgy a múltból a jelenbe, hogy meg­feledkezhessen arról, ami volt. A legtöbb fiatal marna, akinek most kicsinyét óvja-védi, az ő szerető, aggódó pillantásaitól kísérve cse­peredett fel. Itt van Simon La- josné. ők tizenhármán voltak test­vérek. csak nyolcán maradtak élet­ben, a többit elvitte a szegénység. Simonné egy traktoros felesége. Kisfia koraszülött volt — most már erős, egészséges. A régi or­szágban talán meg sem maradt volna, de az újban a kisfiú éle­téért' összefogott a védőnő odaadó szeretete, az állam gondoskodása és az orvosi tudomány. M/LYEN MÁSKÉPPEN néz ki Si- monék lakása, mint az, amelyben a védőnéni a fiatalasszonyt még kislány korában látta. Simonná éppen ebédet főz. Villanytűzhelyen főzi, szól a rádió, a sarokban otf) van a mély gyermekkocsi, s az asszony arról beszél, hogy a férje most akar venni új motorkerék­párt ... És Orsós Irnréné. Ők heten vol­tak testvérek, három közülük meg­halt vitaminhiányban. Az 6 gyer­meke meg olyan erős, egészséges, hoscv egy baba-szépségversenyen egészen biztosan első lenne. Oro- sék most bővítették a házaikat, 11 000 forintba került. Aztán itt van Kóta Irnréné. A család az Ady Termelőszövetkezet tagja. Eddig 750 munkaegységük van, csak előlegként 21 mázsa bú­tót és 3 mázsa árpát kaptak. Kó­lán énak most született a harmadiii gyermeke, egy kisfiú. Az anya mo­solyog: „Az a boldogság, ha sok a gyerek.'’ Lehetne sorolni tovább az új or­szágban, az új emberi életeket, amely a védőnéni elé naponta tárulkozik. Ha valaki tanú lehet arra, hogy mennyire megváltozott a mi életünk, akkor ő ebben ko­ronatanú lehet. AZ UTJAIN számolja, mi min­dleint kap egy gyerek és egy édes­anya: „Ingyen babakelengye (ebben az évben Kisújszálláson júniud 1-ig 68 000 forint értékű bába.* kelengye utalványt adott ki a vá­rosi tanács), B. C. G. és kombi­nált oltás, csecsemő tejellát ás f szoptatós dada, ha a mamáinak nincs elég teje (három hónapig az állam fizeti), rendszeres orvosi fel­ügyelet, injekció, bölcsőde (kettő is létesült Kisújszálláson az öt-' éves terv alatt), segély a sokgyer­mekes anyáknak (Keresztes Ali bertnénak most születtek ikrei, 3200 forintot kapott, ebben az évben a városban tizenhat nagycsaládos anya 20 000 forint segélyben ré­szesült), Nagy Sándomé, a kisújszállási mamák és kicsinyek védő nénije ma is fáradhatatlanul járja a vá­rost, a tanyavilágot. Neki nincsen gyermeke, de mégis ő a legboldo­gabb mama a városban, mert övé a legtöbb gyerek és valamennyi erős, egészséges; IGAZ IS, előreláthatólag a jö­vőben még több dolga lesz Nagy néninék, mert ebben az évben augusztus 1-ig Kisújszálláson 29 házassággal többet kötöttek, mint az eknult év hasonló időszaká­ban .,, t. k. Ünnepi ülést tartott a katolikus papok megyei békebizottsága Szeptember 20-án Szolnok me­gye római katolikus papjai béke­bizottságának választmánya ünne­pi ülést tartott. A papi béfcebi- zottság fennállásának ötödik év­fordulója alkalmából Réz Dezső plébános, a papi békebizottság el­nöke üdvözlő szavai után dr. Cso­móz Gáspár provikárius tartott ünnepi beszédet. Beszédében hosz- szasan foglalkozott a Helsinkiben ezév júniusában lezajlott Béke Világtalálkozón elhangzottakkal. Idézte Czapik Gyula egri érsek ott elmondott beszédét, mely sze­rint hazánkban is egyre szélesedik a békemozgalom. Olyan papok, akik eddig még tartózkodtak e megmozdulástól, egyre inkább be­látják, hogy minden igazságot, bé­két, híveit szerető papnak itt a helye. Az ünnepség után Juhász Imré­né elvtársnő, a megyei tanács el­nöke barátságos beszélgetésen fo­gadta a kerületek espereseit és a papi békemozgalom megyei veze­tőit A karcagi postás dolgozók a Szolnok megyei Néplap terjesztéséért Termelési értekezletet tartottak a karcagi postahivatal dolgozói. Ezen arról beszéltek, hogyan ün­nepeljék meg a megyei hirlapszolgá- lat ötödik évfordulóját. A hivatal dolgozói eddig is eredményes mun- munkát végeztek. Az elmúlt öt év alatt több mint háromszorosára emelték a hírlap-előfizetők számát. Az elért eredmények nem teszik elfoizafcodoftá a postásokat. Az 5 éves jubileum tiszteletére a követ­kező vállalást tették: Vállalják, hogy lapárusítási ter­vüket november 1-ig 100 száza­lékra teljesítik, még azoknál a la­poknál is, ahol jelenleg a napi terv alatt vannak. Az eredményt új elő­fizetők gyűjtésével és árusítással biztosítják. Az eléírt szüntet nwem­bsr után is tartják. A Szctaofc megyei Néplap ter­jesztésében a hivatalra eső irány­számot 100 százalékra teljesítik december 31-ig. A Szodnckmegyel Néplap előfizetői példányszámát a megengedett remitenda százalék mellett 322-ről decemberig 500-ra emelik. A kitűzött feladatot ú.,y hajtják végre, hogy az új előfizetők szer­vezése ne eredményezzen lemor­zsolódást a. többi lapok terjesztésé terén: Versenyre hívják a megye és a debreceni postaigazgatóság vala­mennyi postahivatalát a felsorol! szempontok minél jobb teljesítő­A MOZIK MŰSORA MA ESTE MINDEN VÉGETEK A szolnoki Kertmozi mától kezdve forgatja ezt a csehszlovák szí­nes filmet, amely egy izgalmas kémtörténet keretében mutatót*, be a csehszlovák hadsereg életét, katonáinak hazaszeretetét. GRÓF MÓNIÉ CHRISTO II. Mától kezdve a szolnoki Vörös Cristo című nagysikerű francia' Jelenet a Csillag filmszínház a Gróf Monte -olasz filmet mutatja be. Képünk : filmből. Pa ST A N K BOL Szeptember 19., 20. és 2/1-én 42 levelet kapott szerkesztőségünk. Paitaki Lajos Kétpóról versei ö küldi. Tóth Jánosné Kunszentmár­• * Otven év egy énekkarban A mezőtúrt emberek szeretik a szépet, de nem csak szeretik, ápolják és fejlesztik is. Hagyománya van itt a népművészetnek, éneknek, színjátszásnak, zenének. Az itt folyó kul- turmunka példája annak, hogy milyen művészi eredményt lehet elérni, ha foglalkoznak az emberek­kel és helyes irányba te­relik törekvésüket. Az, aki igazgatja ezek­nek a művészi hajlamú embereknek az útját, Ber- czeli Gyula, a kultúrott­hon igazgatója. Már évek óta itt dolgozik, de min­den évben nagyobb öröm­mel, szeretettel foglalko­zik a kulturcsoport és a szakkörök tagjaival, a fia­talokkal és az öregekkel egyaránt. Mezőtúron nemcsak a fiatalok lelkesednek a művészetért, hanem az idősebbek is. Szeptember 11-én a Zeneművészek Or­szágos Szövetsége közre­működésével megjutal­mazták azokat, akik 10— 50 év óta dolgoznak az ének és a zene területén. Szűcs Lajos 50 éves mun­kájáért kapott emlékérmet. Az 50 évet egy énekkar­ban énekelte végig. A képzőművész szakkör most megfesti arcképét, hogy például állíthassák azok elé, akik nem isme­rik. Honti elvtárs, a sza­lonzenekar első hegedűse 40 évi munkájáért kapott kitüntetést. Az utánpótlásról is gon­doskodnak. Szeptember 10-én, szombaton alakult meg az úttörő-kórus ki­lencven taggal. Ez nem­csak énekkar, hanem szakkör is. A pajtások nem a szereplés miatt énekelnek itt, hanem a zene elméleti és gyakorlati kérdésének elsajátításáért is. A bemutatók csak a tanultakról adnak számot, A fiatalokkal való ilyen foglalkozásnak nagy je­lentősége van az ifjúság művészi nevelésében. A színjátszók Moliére: „Úrhatnám polgár” című darabjával aratnak sikert. Nagy érdemük az, hogy Tamás Piri segítségével maguk készítik el a szín­padi kellékeket. A jövő­ben Szigligeti: „A ci­gány” és Déry: „Valahol Magyarországon” című darabját tanulják be. Kü­lönben ez lesz Berczeli Gyula vizsgadarabja, szín­rendezői szakon tanul ugyanis. Bármikor szívesen segí­tenek a kisebb kulturcsp- portoknak is. A Bercsényi TSZ például este 10 óra­kor kérte, hogy menjenek ki a rendezés terén taná­csot adni, s éjjel egyig ott voltak. Színpadi kellékei­ket is szívesen bocsájt- ják az üzemi, termelőszö­vetkezeti kulturcsoportok rendelkezésére. A kulturotthonban fú­vós-zenekar, felnőtt ének­kar, gazdaasszonykor, mé­hész, fotó és modellező szakkör működik még. Ezeket főleg pedagógusok irányítják. A képzőmű­vész szakkörrel Csabai Wágner József festőmű­vész foglalkozik. Az egész város nagy fi­gyelemmel kíséri a szak­körök munkáját. Szeretik és megbecsülik tagjaikat. Ezt a szeretetet igyekez­nek a mezőtúri kultur- munkások minél jobb eredményekkel viszonoz­ni. CE. tómból írja, hogy férjével együtt belépett a tsz-be. Nagy László Ti-* szakürtről tájékoztat, hogy milyím beruházásokat kapott 10 esztendő alatt községük. Csermák Ilona Szolnokról azoknak a dolgozó pa- r asz toknak nevét közli, akik most írták alá belépési nyilatkozatukat. Tóth Etelka Szolnokról arról ír, hogyan lett orosz tanár. Kurdics István Tiszapüspök'ilből jelenti, hogy új tsz alakult a községiben. Kocsis József Fegyvemekről a község be-* ruházásait ismerteti; Panaszuk eredményes elintézé­séért mondanak köszönetét Tajti József Jásziványiról, Berta György Nyíregyházáról, Szolnoki Lajos Ti- szasülyről és Molnár Sándor Jász-« kisérről. A különböző szervekhez kivizs­gálásira küldött levelekből 17 érke-J zett vissza. Döcséi Sándor tiszafüredi, SzaJbó Sándor jászapáti, Gál Júlia tarnaj- monostori, Nagy Gy. István mező­túri, Eszes Ibolya tiszaföldvári, B. Kálmán József tószegi, Gulyás Kálmán mester-szállási, Gáesi Fe­renc szolnoki, Tóth Erzsébet tisza-* tenyői, Ungi Benjáminná mező-* túri, Szlatarics Károlyné kunhe-* gyssi, B. Nagy Sándor tiszagyen-* dal. Farkas Gézóné. Deák Md-t hályné levélíróink kéréseit, pana-í szait megvizsgáljuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents