Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955. szeptember 22. A bolgár parasztság helyzete egykor és ma C zeptember 9-én ünnepelte a J bolgár nép hazája felszabadulásának 11. évfordulóját. A felszabadulás óba eltelt idő alatt megváltozott az ország egész arculata. Megváltozott a bolgár város, de megváltozott a bolgár falu is. Tizenegy év alatt a párt és a népi hatalom sokoldalú segítségével a bolgár falvak szép eredményekét értek el a szocialista átalakulás útján. 1946-ban végrehajtották a földreformot és 1 245 000 dekár földet osztottak szét a földnélküli, vagy a kevés földdel rendelkező dolgozó parasztoknak. Ugyanakkor fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom, amely nagymértékben elősegítette a földhözjuttatott parasztság életszínvonalának emelését, A múltban súlyos adók nehezedtek a parasztgazdaságokra és a parasztok kénytelenek voltak egyre nagyobb kölcsönökkel megterhelni kis földjüket. 1931-ben például a parasztgazdaságok csupán a Föld* műves Banknak 9 milliárd 800 millió levával tartoztak, gazdaságon- kint átlag 12 500 levával. A bankokon kívül kereskedők, uzsorások és kulákok zsákmányolták ki a dolgozó parasztokat, akik nagy nyomor közepette tengették életüket Emellett a falvakban is nagy volt a munkanélküliség és még a bur- zsoá statisztikák is beismerték, hogy az országiban a falusi mun-i kanélküliek száma a felszabadulás előtti években elérte az 1 milliót. Az egykorú lapokban több leleplező adatot olvashatunk a bolgár parasztság helyzetéről. 1936-ban például Szófiában kenyér kiállítást rendeztek, amelyen kiderült, hogy a bolgár parasztság kenyerébe vajmi kevés búzaliszt került. Vetren községben például 10 százalék búzából, 10 százalék rozsból, 40 százalék árpából és 40 százalék korpáiból készült a kenyér. Golema és Rafcövica faluban 50 százalék rozs és 50 százalék korpa volt a kenyér összetétele. Dzsebel községben kukoricából és szárított büfck- fafcvélből őrölték a .kenyérlisztet.“ A múltban a bolgár parasztság mindennapi étele a kenyér, a hagyma és a bab volt. Húst csak nagy ünnepeken láttak, a cukrot) inkább gyógyszernek tekintették, mint élelmiszernek. Bogdan köziség 1939. évi cukorfagyasztása például 250 kilogramm volt, ma viszont meghaladja az évi 8000 kilogrammot, A dolgozó parasztság életszín- ^ vonalának emelkedése megmutatkozik a ruházkodás terén is. Bőr- és gumicipőt a múltban csak a gyermekek hordtak, azok is csak ünnepnapokon. Ma a cipőviselet minden faluban természetes, mindennapos dolog, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is. A parasztok öltözködése egyre kevésbé tér el a városiak öltözékétől. Évről-évre több falusi építkezés is tanúskodik a bolgár parasztság növekvő bevételeiről. Vidbol községben a felszabadulás előtt évente legfeljebb négy-öt új ház épült, ma évente 30—40. 1944 szeptember 9-e óta Vidbol község dolgozói 280 új, kényelmes lakóházat építettek. Bisztnica község 450 háza közül 400 a felszabadulás óta épült, —• Csornook községben a lakóházak 80 százaléka új. Egyre több dolgozó paraszt vásárol új bútort, rádiókészüléket, kerékpárt, stb. a népi hatalom éveiben hatal” más fejlődésen ment keresztül a falu egészségügyi és kulturális ellátása is. A pánt és a népi hatalom sokoldalú gondoskodását mutatja többek közt az is, hogy a bolgár falvaknak már’ több mint 60 százalékába bevezették a villanyvilágítást és egyre több faluban szerelik fel a vízvezetéket. A párt és a népi hatalom nem elégszik meg az eddig elért eredményekkel, hanem fáradhatatlanul igyekszik tovább emelni a falusi dolgozók életszínvonaláé és tovább könnyíteni a parasztság munkáját. ct£ naqy ftifíanat Tiszapüspökin a termelőszövetkez etek erősítésében példát mutatnak a DISZ fiatalok is. Népnevelő m unkájuk eredményeként már több fiatal írta alá a belépési nyilatkozatot. Képünkön Sebestyén Mária felvételét kéri az Előre TSZ-be. Mellette Kézér Ilona DISZ népnevelő, aki szintén az Előre TSZ tagja» Sikerrel járt a nantesi vas• és fémmunkások sztrájkja Párizs (MTI) A nantesi vases fémmunkások egységakciója sikerre vezetett. A vas- és fémipari munkáltatók kénytelenek voltak a dolgozók kizárását kimondó döntésüket visszavonni; Szerdán kezdődnek a tárgyalások a vasutasok és a vasut-igazga- tóságok megbízottai között. A vasutasok körében igen nagy az elégedetlenség, amely több úgynevezett forgósztrájkban nyilvánult meg. Hétfőn éjjel sztrájkoltak a Nord-pályaudvar peremvárosokat ellátó vonalainak dolgozói. A nap folyamán sem a peremvárosokba, sem vidéki városokba szóló jegyeket nem adtak ki: a vasúti pénztárak zárva voltak, az ellenőrök, kalauzok, mozdonyvezetők és fűtők nem vették fel a munkát. A pályaudvaron csak a biztonsági szolgálatot látták el. valamint a vidékről érkező vonatokat fogadták. Figyelmeztető sztrájk volt a párizsi Stí Lazare-pályaudvaron is. (MTI). A MENYÉT ÉS A JAGUÁR P’S’iSEer a meny# m «süSben u sétált; Hirtelen liaMija, hogy valaki ordít. „Ki lehet az vei jón?'’ <— gondolta és a hang irányába futott Nemsokára meglátott egy ketrecet, amelyben egy jaguár üldögélt, A jaguárt emberek zárták a ketrecbe és az ajtaja elé egy követ gördítettek. A jaguár ravasz volt. — Ebben a ketrecben születtem, — mondta a menyétnek, — de Dlyan nagyra megnőttem, hogy inár nem tudok belőle kimenni. Segíts nekem féiretolnd a követ; Akkor kényelmesen kisétálhatok innét. A menyét erőlködött, nyögött és végül elmozdította a köveit. — Milyen jutalmat kapok ezért? — kérdezte. — Tüstént megjutalmazlak téged — bekaplak! — ordította a hálátlan jaguár és megragadta a me- ivétet az egyik lábánál. A menyét kirántotta a mancsát :s elinalt. A jaguár elbödült dühé- oan. Megfogadta, hogy minden áron megkaparintja a vakmerő állatot; Egyízben a jaguár az erdőben íóborolt. Hirtelen különös hangot hall: — Csav! Csav! Felemelte fejét és megpillantotta * menyétet. Egy faágon ült és a fa törzse körül kúszó liánt* akarta átharapni, ő is észrevette a jaguárt. „Nagy baj, hogy olyan ravasz! — gondolta. — Még ravaszabbnak kell lennem, különben felfal.“ — Mit csinálsz? — kérdezte a jaguár. — Erős orkán lesz, — mondta a menyét. — Segíts nekem elszakítani ezt a liánt. Ezzel a fához kötöm magam, s akkor a szél nem tud elsodorni. * Tropikus kúszónövény; (A ford.) — Indián népmese — A jaguár megijedt. —* Engem is kötözz oda *—> kérlelte, A menyét ráparancsolt a jaguárra, hogy öleljen meg egy fát. Azután jóerősen odakötözfo a fához; t— Maradj itt *— mondta a menyét, — én meg elszaladok. C ok nap és sok éjszaka teil ^ el. A jaguárnak már szédült) a feje az éhségtől, mikor a fához váratlanul egy csomó erdei termeszhangya érkezett; Megtetszett nekik a lián, amellyel a menyét körülcsavarta a jaguár. Elhatároz-1 ták, hogy itt építik fel házukat. *— Óh, termeszek — jadult fel a jaguár, — könyörüljetek rajtam! Hágjátok el a liánt, engedjetek szabadon. Meghálálom; A termeszek egy napon és egy éjen át rágták csapatostól a liánt és megszabadították a jaguárt. Aa pedig tüstént felfalta valameny- ny lőj ükét és elszaladt az erdőbe, hogy megkeresse a menyétet. Beköszöntött a forró évszak. A nap kiszárította az összes patakokat. A folyóból csak kis tócsa maradt. „Most már nem fog eMllamni előlem a menyét — gondolta a jaguár. — Meglesem, amikor inni jön a folyóhoz.’* És ime, a menyét eljött a folyóhoz. De figyelmesen körülnézett és észrevette, a bokrok között rejtőzködő jaguárt. Nyomban hazafutott. A menyét szörnyen megszomjazott. De a jaguár nem távozott a folyótól. Ekkor a menyét keresett egy kaucsuk'fát, mély karcolást ejtett a kérgén, s amikor a fából fehér nedv csörgött, bekente magát vele, aztán meghempergett száraz levelek között és bátran elindult a folyó felé. \ jaguár nyomban észrevette a különös állatot, ilyet még sohasem látott, —i KI vagy te? — kiáltott fel. — Én „Száraz Levél“ vagyok — csipogta a menyét. — Jól van — válaszolta a jaguár, — ha inni akarsz, akkor mássz be a vízbe. Majd én megnézem, nem ázik-e el a bundád. A menyét bátran beugrott a pocsolyába; a kaucsuknedv nem oldódik a vízben, egy levélke sem vált le a bundájáról. Az esős évszak beálltáig járt a menyét levél-öltözékében a folyóhoz; Mikor pedig beköszöntöttek az esők, mindenütt bőségesen volt víz, s a menyét leszaggatta magáról a száraz leveleket. A jaguár elvesztette türelmét. „Holtnak leszem magam, — határozta el, — akkor majd minden állat eljön, hogy megtudja: meghaltam-e. Akkor pedig a menyét is eljön.*’ égigrepült az erdőn a jaguár ’ halálának híre. Az állatok összeszaladtak és csapatostól tódultak a vacokhoz, ahol a jaguár feküdi. Mind magukon kívül voltak az örömtől. — Köszönjük néked, indiánok istene! — Kiabálták. Csakhogy végre meghalt! Eljött a menyét is. A jaguár vackába azonban nem ment 'be. megállt a bejáratnál és megkérdezte: *— Csuklóit már? ’■— Még nem..: — felelték ijedten az állatok, amelyek körülállták. — Az ón nagyapám, — mesélte a menyét, — amikor meghalt, hármat csukíobt. A jaguár, amikor ezt meghallotta, háromszor csuklóit. — Hát ki látott már olyat, — kacagott a menyét, — hogy holt jaguárok csuklónak! — és elfutott. így hát a jaguár mind a mai napig nem fogta meg a memyétet, ítepit az EXSZ közgyűlés tizedik ülésszaka New York (TASZSZ). Szeptember 20-án, helyi idő szerint délután 15 óra 15 perckor New Yorkban megkezdődött az ENSZ közgyűlésének tizedik ülésszaka. Az ülésterem zsúfolásig megtelt. Jelen voltak az ENSZ valamennyi (hatvan) tagállamának küldöttségei. A Szovjetunió küldöttségét az ülésszakon V. M. Molotov külügyminiszter, az Ukrán SZSZK küldöttségét L. F. Palamarcsuk külügyminiszter, a Bjelorusz SZSZK küldöttségét K. V. Kiszelev külügyminiszter vezeti. Az Egyesült Államok küldöttségének élén Dulles külügyminiszter, az angol küldöttség élén MacMillan külügyminiszter, a francia küldöttség élén Pinay külügyminiszter áll. Az ülésszak napirendjén 68 kérdés szerepel, a nemzetközi helyzet különböző fontos kérdései. A tizedik ülésszak különösen nagyjelentőségűvé válik amiatt, hogy olyan időpontban ült össze, amelyben az államok viszonyában észrevehető változás történt, a feszültség enyhülésének irányában. A legfontosabb, halaszthatatlan kérdések közé tartozik a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-ben megillető jogok helyreállítása, az államok fegyverzetének és fegyveres erőinek csökkentése, az atom-, a hidrogénbomba és a többi tömeg- pusztító fegyverfajta eltiltása. Nagy jelentősége lenne annak, ha a közgyűlés igazságosan és az ENSZ alapokmányának megfelelően oldaná meg egész sor olyan állam ENSZ-be való felvételének kérdését, amely államok megfelelnek az ENSZ alapokmányában lefektetett követelményeknek. A közgyűlés tizedik ülésszakát Luns holland külügyminiszter, a holland küldöttség vezetője nyitotta meg a távollévő Van Kleffens helyett, aki a közgyűlés kilencedik ülésszakának elnöke volt. Luns megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az ülésszak új nemzetközi helyzetben kezdi meg munkáját. — Ebben az évben — mondotta — több jól átgondolt lépés történt azon a hosszú és nehéz úton, amely — valamennyien reméljük — végeredményben elvezethet célunkhoz. Az ülésszak megnyitása után V. M. Molotov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel és javaslatot terjesztett be arra vonatkozólag, hogy állítsák vissza a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-beft. Lodge amerikai megbízott azt javasolta, hogy ezen az ülsszakon ne vizsgálják meg ezt a kérdést. V. M. Molotov nyilatkozatának kivonata Elnök úr! Uraim! A Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy felhívja figyelmüket egy olyan kérdésre, amely már több ízben a közgyűlés elé került megvitatás végett, de mindezideig nem jutott pozitív megoldásra. Arról van szó, hogy helyre kell állítani a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nincs semmiféle indok e kérdés megoldásának halogatására, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Bizonyos körülmények és mesterségesen támasztott akadályok miatt ez a kérdés már több év óta megoldatlan. Ezzel kirívó igazságtalanság történik a Kínai Népköz- társasággal szemben, viszont a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésének érdekei, magának az Egyesült Nemzetek Szervezetének érdekei megkövetelik ennek az igazságtalanságnak a kiküszöbölését; Az Egyesült Nemzetek Szervezete sok feladatát nem teljesítheti sikeresen, ha mesterségesen kirekesztik az ENSZ munkájából az egyik nagyhatalmat, a Kínai Népköztársaságot és ennek helyét az ENSZ-ben jogtalanul azok foglalják el, akik — mint mindenki előtt ismeretes — senkit sem képviselnek; A Kínai Népköztársaság Ázsia legnagyobb állama, amelyet más államok már ténylegesen elismernek nagyhatalomnak. A kínai nép évszázadokon át még sohasem volt annyira egységes és összeforrott, mint napjainkban. A hatszázmilliós kínai nép egyöntetűen támogatja népi demokratikus kormányát és óriási lelkesedéssel építi állami és társadalmi életét új alapokon, a nép, a dolgozók valódi érdekeinek megfelelően. Kínában sohasem látott módon növekednek a nemzet erői, sohasem látott gazdasági fellendülésnek, nagyarányú demokratikus és szociális átalakulásnak vagyunk tanúi. Senkinek sem áll módjában megállítani ezt a történelmi fordulatot, amely más nagy ázsiai eseményekkel együtt azt a tényt jelzi, hogy az ázsiai népek új, dicsőséges történelmi korszakba, a nagy átalakulások korszakába léptek; Az idén tavasszal lezajlott ban- dungi értekezlet megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaság Indiával, Indonéziával Ázsia és Afrika más országaival együtt a nemzetközi fejlődés és haladás fontos tényezője. A bandungi értekezleten huszonkilenc. különböző állami és társadalmi berendezésű ázsiai és afrikai ország vett részt. Mindamellett ezek az országok megtalálták a közös nyelvet és új fejezetet nyitottak meg a nemzetközi fejlődésben; Az Egyesült Nemzetek Szervezetének sok tagállama már megteremtette a normális politikai és gazdasági kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Mások most törekednek arra, hogy ugyanerre az útra lépjenek. A Szovjetunió küldöttsége úgy vélekedik, hogy teljesen indokolatlan tovább halogatni annak a kérdésnek a megoldását, hogy állítsák helyre a Kínai Népköztársaság vitathatatlan jogait. Ennélfogva a szovjet küldöttség az alábbi határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: „A közgyűlés elhatározza, hogy Kínát a közgyűlésben és az ENSZ más szerveiben a Kínai Népköz- társaság központi népi kormánya által kinevezett megbízottak képviselik.” A szovjet küldöttség reméli, hogy ez a javaslat támogatásra talál a többi küldöttség részéről is és elfogadása elősegíti majd az ENSZ főfeladatának: a béke fenntartására és megszilárdítására, az államok közötti együttműködés fejlesztésére irányuló feladatának megoldását. (MTI) Elutaztak a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlésén résztvevő magyar küldöttek A Tudományos Munkások Világ- szövetsége szeptember 23-tól 25-ig Berlinben közgyűlést tart; A Világszövetség munkájában jelenleg 14 ország tudományos szervezetei vesznek részt összesen 140 000 taggal. A Világszövetség célja az, hogy soraiban tömörítse, megszervezze a tudomány különböző ágaiban és a technika különböző területein működő tudósokat, tudományos dolgozókat azért, hogy a tudomány és a technika vívmányait az emberiség tényleges érdekei és boldogulása érdekében használják fel. A közgyűlésre a Tudományos Munkások Világszövetsége magyar tagszervezetének, a műszaki és természettudományi egyesületek szövetségének képviseletében szerdán Berlinbe utazott Valkó Endre, a MTESZ főtitkára és Hevesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémia műszaki tudományok osztályának titkára. (MTI) A zöldség- és gyümölcsexport sikere A több évtizedes múltra visz- szatekintő magyar zöldség- és gyümölcsexport régebben idényjellegű volt és a külföldi szállítások zöme júliusban, augusztusban bonyolódott le. — Most a TERIMPEX-nél ez az idényszerűség megszűnőben van. Koratavasszal már primőröket exportálunk a közeli országokba. Az idén a friss saláta, .repülőgépen Berlinbe is eljutott. A melegágyi spárga pedig Csehszlovákiába és Münchenbe is elkerült. Először szállítottunk teherautón friss főzelékfélét Bécsbe. Megnövekedett uborkából is a kivitel, meghaladta a háborúelőtti évek átlagát. A jó gyümölcstermés következtében a hagyományos közeli országokba a tavalyinál több szőlőt, őszibarackot és almát tudunk szállítani. A téli alma iránt máris nagy az érdeklődés a Csehszlovák Köztársaságból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Angiiból. Franciából, Nyugat-Németországból, — Svédországból, Norvégiából és Iz- landból;
