Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

1935. szeptember 21.

SZOLiMJivilEülíEl NEPLAr

Fordítsanak nagyobb gondot a martfűi épitőmnnkások ellátására

Martfűn, a Tisza Cipőgyár beruházásain sok építőmunkás dolgozik. Ellátásukra azonban nem sok gondot fordítanak. Tekintve. hogy a budapesti vállalati központtól meglehetősen távol esik ez a munkahely — olyan emberek is ritkán jutnak el ide, akik orvosolni tudnák a dolgozók panaszait, vagy érdemben foglalkoznának vele.

A Könnyűipari Gyárfejlesztő és Építővállalat martfűi és szolnoki munkahelyeinek szállásait és ellátási viszonyait vizsgálva maga Nagy János ÜB elnök elvtárs is kénytelen volt megállapítani:

— Ezek bizony a szociális követelményeknek egyáltalán nem felelnek meg. Szekrény, mosdótál, ivóedény nincs, s nincs mód semmiféle tisztálkodásra.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a lepedők, ágyhuzatok nem elég tisztáké Réthy János, az ellátási ügyek jó ismerője, el is mondta miért. Érdemes idézni:

— A vállalat pénzügyi osztályának leirata szerint Ábrahám főkönyvelő elrendelte, hogy a mosási számlákat kifizetés előtt fel kell küldeni Budapestre. — hogy a központi pénzügyi osztály ellenőrizze. Ez az eljárás annyi időt vesz igénybe, hogy csak ritkán tudnak lepedőt cserélni. Egyébként lepedő sincs elég.

Vajon mit szólna ahhoz Ábrahám főkönyvelő, ha saját rendelkezésével találná magát szembe s a martfűi építőmunkások meghívását elfogadva csak egy-két napot töltene el a szálláshelyükön? A fővárosi kényelem után valószínű rosszul érez- né magát a kietlen szálláson s pihenni sem tudna jól kétes tisztaságú ágyneműben. Nem gondolt még arra .hogy a rendelkezések embereket érintenek. A martfűi főépítésvezető Vass József sokmillió forintos munkáért felelős minden évben, ö talán nem tudia elbírálni, hogy a néhány százforintos mosási költség jogos-e. vagy jogtalan? Vajon mennyivel okosabbak a a központi pénzügyi osztályon, melynek munkatársai közül a legtöbben még színét sem látták a martfűi építéshelynek;

Persze nem ez az egyedüli probléma. Nagyobb baj az, hogy még ezekből a gyér szálláshelyekből, — amit egy kis jóindulattal rendbe lehet tenni — sincs elegendő. Az építőmunkások nagyrésze eddig mindennap hazajárt a környező községekbe. Ez rendkívül fárasztó dolog, a nyár elmúltával olyan embereknek. akik egész nap a szabadban nehéz testi munkát végeznek. — Sokan szállást szeretnének kapni. mire bejönnek az esős idők. Erről azonban szó sem lehet a jelenlegi körülmények között, mert a felvonulási épületekben nincs hely szállásra.

Nines üzemi konyha sem. Az emberek kénytelenek száraz koszton élni. Eddig ez ment valahogy, mert aki este hazatért családjához, meleget vacsorázott. Ha kint akar lakni a munkahelyen, erre nincs mód. A vállalat több éve dolgozik már meglehetősen állandó létszámmal ezen az építéshelyen. Minderről régen ■ gondoskodni kellett volna.

Ebben az évben úgy oldották meg a problémát, hogy minden dolgozó átmenetileg 10 forintot kapott naponként ..a szociális normák megváltására’'. Ez a kifizetés helytelen volt. mert napi 10 forintos fizetéskiegészítés csak azoknak az építőmunkásoknak jár, akik családjuktól távol élnek s hazatérni sem tudnak rendszeresen. Ezzel a 10 forinttal még nem oldódott meg senkinél se a lakás, se a rendszeres étkezés problémája.

Most itt az ideje, hogy ne pénzzel váltsák meg a szociális ellátást, hanem természetben valósítsák meg minél előbb. A Könnyűipari Építővállalat sem áll kívül ^államunk törvényein s kötelessége, hogy dolgozóinak emberhez méltó munkakörülményeket és szociális ellátást biztosítson.

1DÖJARÁSJELENTÉS:

Várható időjárás szerdán estig: kevés felhő, száraz idő. Helyen- kint reggeli köd, mérsékelt szél hűvös éjszaka. A nappali hőmérséklet alig változik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északkeleten 4—7. máshol 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 19—22 fok között. (MTI*

Hogyan használták fel községeink a készpénzjegyzésből visszamaradt összegeket

Az őszi, vizes, sáros időjárás mindenkor sok kellemetlenséget okoz az embereknek. Különösen ott marasztalnák el szívesen ezt az időszakot, ahol nincs járda, s taposni kell a sarat. Ilyen helyet megyénkben is sokat találtunk. Az utóbbi években azonban nem mérgelődés- sel tették túl ezen magukat a falusi emberek, hanem állami támogatással és saját erejükkel. Amióta meg az államnak kölcsönadott forintok egy- része ott marad a községben, még inkább kiszorítják a sarat az utcákból, még szebbé teszik a falut.

Zcgyvarékason

pl. a Békekölcsönből visz- szamaradt ' forintokból járdát építettek. A község központjától a malomig 750 méteren rakták le az új betonlapokat. Erre állami támogatással összesen 46 ezer forintot költöttek. A malmot is renoválni kellett, kívül-belül, ezt is megcsinálták, a kazánt is megjavították.

A lapos Örökföldi út örök fájdalma volt a község lakosainak, amint mondják, ha ott már két szem eső hullott, gyalogos

is, kocsi is leragadt. Most végre feltöltötték, s bátran mehet rajta az utas. Erre az útjavításra 16 ezer forintot kaptak államunktól. A következő évre még nagyobb tervei vannak a zagyvarékasiak- nak. Hidat építenek a Zagyván, ami szintén régi vágyuk.

Tószegen

a befizetett kölcsönökből 4900 forint maradt. Ennél azonban sokkal többet költöttek a község fejlesztésére. 60 ezer forintba került a kulturház kibővítése, rendbehozása. Most már kb. háromszázötvenen szórakozhatnak itt egyszerre. Járdákat az Attila úton, a Táncsics-telepen, a Rákóczi és Széchenyi úton létesítettek. Az Attila úton Habony János tanácstag társadalmi munkát szervezett. Az utca lakói így 650 méteren saját maguk tették kényelmesen járhatóvá az utat. A többi helyen is segítenek az arra lakók, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kiadni munkadíjként. A Károlyi úton is építkeznek, de itt nem segítelek az utcabeliek. A malomhoz vezető út itt is földes

még. De a sok terméskő már ott van kétoldalt, s hamarosan be is építik. Jórészt ezt is társadalmi munkában végzik majd el.

Tiszavórkonyban

is sok minden változott mostanában. Tavaly decemberben avatták fel a község rég óhajtott kul- turotthonát. Ahogyan ott emlegetik, a járás egyik legszebb kulturháza ez, s valóban szép is lehet, mert 50 ezer forintot költött rá államunk. Az Ady úton, a Petőfi TSZ telepén, s az Árpád utcában sem volt betonjárda, most van. Parkírozták a Hősök terét, s most a piacteret betonozzák. Mire ez kész lesz, megcsinálják az árusító asztalokat is. Az új földművesszövetkezeti hizlaldában jelenleg harmine- egynéhány disznó hízik, amivel a község hús- és zsírszükségletét pótolják.

Tiszavárkony-szöllőben szintén kulturház épül. Itt a fiatalság vállalt társadalmi munkát, s eddig több mint 10 ezer forintot érő munkát végeztek el. Ez a szőlőrész a környék egyik legmostohább helye volt. Ha valaki megbetegedett, kilométereket kellett gyalogolnia, vagy jobb esetben kocsikáznia, míg orvost ért. Most új orvosi rendelőt kaptak, hivatalos ügyeik intézésére pedig a várkonyi tanács kirendeltséget létesített.

Tiszakurtön

1s volt mit javítani, építeni, alakítani a közelmúlt időkben. Az utak mellett árkokat kellett építeni, mert esőzéskor nem folyt le a víz. A Negyedik Békekölcsönre készpénzben befizetett összeg 20 százaléka 20 000 forint volt. Ez a pénz éppen kifutotta a levezetők megépítését. Ezen kívül azonban hosz- szan lehet sorolni, mennyi mindent létesítettek az államunktól kapott pénzen. Kétszázezer forintban van az új, szép szülőotthon. 80 darab közvilágítási lámpa beépítésére szintén ennyit fordítottak, napközi otthon és bölcsőde létesítésére 100 ezer forintot. A kollégium 1 millió 500 ezer forintban van. az áruház pedig 500 ezerben. Hosszan lehetne sorolni még, mit kaptak megyénk községei államunktól.

„Több mint tízezer forintot vesztettem, mert kiléptem a termelőszövetkezetbői“

— Rap i Bálint jász kiséri köz ép par ászt nyilatkozata —

[ KÉT ESZTENDŐVEL ezelőtt több dolgozó paraszt lépett ki a íjászkiséri termelőszövetkezetekből. Többségük azóta megbánta már és a közös gazdaságok jó munkája, nagyszerű eredményei láttán egymásután kéri visszavételét a termelőszövetkezetekbe. A község legtekintélyesebb gazdája, Rapi Bálint tizenhárom holdas középparaszt, mindössze három hónapot dolgozott a Kossuth TSZ-ben, amikor 1953 őszén ő is kilépett. A napokban — hosszú gondolkodás és számolgatás után — ő is bejelentette, hogy szívesen visszatérne a termelőszövetkezetbe. Mivel jó gazda, szorgalmas középparaszt, a Kossuth TSZ közgyűlésén úgy határoztak a tagok, hogy visszaveszik őt;

— Én csak belekóstoltam a közös gazdálkodásba — mondotta most a belépéskor. — Igaz, hogy a néhány hónapi munkámért a többi között 17 mázsa búzát, 3 mázsa rizst kaptam, mégis kiléptem, mert úgy gondoltam, hogy egyedül jobban boldogulok. Főként azonban az asszony biztatott, hogyha magunkban dolgozunk, többre jutunk. Csábított a piacozás is, az, hogy a közeli Jászapátiba terményt

vihettünk a piacra és abból mindig került egy kis pénz a házhoz.

MA MAR TUDOM, hogy saját magunkat csaptuk be. Sokat dolgoztunk mind a ketten, nem mondom, volt termés is szépen. De az idén már fel kellett adnom a versenyt a termelőszövetkezettel. Nekem ebben az évben négy és fél hold földön 45 mázsa búzám termett, a Kossuth TSZ-nek átlag 11 mázsa volt. Sőt a keresztsoros gabonájuk minden holdja 15 és fél mázsát adott. Kukoricám egy-egy holdon kb. 20—25 mázsa lesz. Az én földemtől nem messze, a Kossuth TSZ géppel munkált tábláin 30 mázsás átlagtermés ígérkezik. Kiszámoltam, hogy az idén kb. 8 ezer forint tiszta jövedelmem lesz. így volt tavaly is. Ugyanakkor a Kossuth TSZ-ben a tagok átlagos jövedelme meghaladja a 20 ezer forintot. Ezek szerint több mint 10 ezer forintot vesztettem, mert 1953-ban kiléptem a termelőszö- vetkezetbőL

— Nemcsak én, az asszony !s belátja már, hogy jobb dolgunk lesz a szövetkezetben.

ENYEM... MIENK.

A Hazafias Népfront megyei W- zottsága Tiszapiispökiről 13 parasztembert vitt fel Budapestre a Mezőgazdasági Kiállításra. Az úton felfelé menet a vonaton, az Előre TSZCS, meg az Uj Élet Termelő- szövetkezet tréfásan adta egymásnak a szót:

— Aztán mikor lesz az Előréből termelőszövetkezet? — kérdezte ifj. Nagy Illés C. Tóvizi Vincétől.

— Mit akarsz? — bújt ki az egyenes válasz elől az idős ember — hiszen igy is elszeded a tagságomat.

— Hátha maga nem jön — tartott ki a fiatalabb.

— Tudod — nyújtotta a szót Tóviiz bácsi — addig én nem lépek be, míg le nem tudok mondani arról, hogy enyém.

Kinézett az ablakon és egészen komolyan mondta:

— A termelőszövetkezetben az a baj, hogy a tagok azt mondják: a tsz-é. Márpedig csak ott mehet jól a munka, ott szépül a jószág, ahol a gondozója azt mondja: az enyém.

Ifj. Nagy Illésnek megcsillant a szeme:

— Próbáljuk ki, jó? Fent a kiállításon megkérdezünk erről egy termelőszövetkezeti tagot.

Ebben aztán meg is egyeztek.

A kiállításon állandóan egymás mellett tartottak. A gépeknél közösen vizsgálták azt a 48-soros vetőgépet, amely a mezőgazdasági gépipar egyik nagyszerű újdonsága.

— Ezzel a géppel — magyarázta

C. Tóvizi bácsi — olyan sűrűn lehet vetni, mintha keresztsorosan vetnénk. Tehát a keresztbe vetést a jövőben megtakaríthatjuk.

■— Ezt még maga is, meg én is használhatjuk — jegyezte meg ifj. Nagy Hlés,

— Ezt igen — hagyta helyben Vincze bácsi.

— De ezt már nem — mondotta ifj. Nagy Illés, annál a talajművelő traktornál, amelyen elöl vannak felfüggesztve a munkagépek.

Az öreg jókedvet akart mutatni, de azért egy kis sajnálkozás rezegett a hangjában:

— Ezt már nem, mert a mi kapás földjeinken meg nem tudna fordulni.

Leguggolt, úgy vizsgálta a gépet, elismerően bólogatott:

— Ügyes egy jószág.

Mikor aztán a járvasllózó gépnél állt meg a társaság, ifj. Nagy Illés egészen fölénybe kerekedett:

—- Na, ez aztán egy-kettőre megeszik jó pár tíz hold kukoricaszárat, felaprítja, a teherautó meg egyenesen viszi a silógödörbe. Emberi kéznek meg még hozzá se kell nyúlnia.

Vincze bácsi egy jő pár pillanatig nézte a hatalmas alkotmányt, most már sóhajtott is:

— Ez rá sem férne a mi kis kukoricaföldjeinkre. — Szóval, ha ez vágja a szárat, akkor nincsen derékfájás.

*

A szarvasmarháknál C. Tóvizi Vince elemében volt. Részletesen magyarázta a különböző keresztezések előnyeit. Mindenki elismerően bólogat: alaposan ért az öreg a szarvasmarhatenyésztéshez.

Ifj. Nagy Illés megint nem tudta megállni:

— Bizony, ilyen jó szakembert örömmel fogadnának a termelőszövetkezetben. Ott aztán kedvére kísérletezhetne, megmutathatná, mit tud.

Ez az ifj. Nagy Illés halkszavú ember, de omolván, lassú viz partot

mos, most is rámosolygott Vinre bácsira:

— Ha az Előre Termelőszövetkezetben a tagság kizárja a mostani kulák állattenyésztési brigádvezetőt, megpályázhatná ezt az állást.

C. Tóvizi visszanevetett:

— Hát ha hívnak .;,

A termelőszövetkezetek kíállí- tási istállójában C. Tóvizi bácsi különösen kritikus szemmel nézegette a tehenek -színét, külemét, de úgy látszik, hogy a látottak csak legyőzték az öregben ágaskodó hibakeresést, mert minduntalan elismerő halogatásra kényszerült.

C. Tóvizi Vincének különösen a halvány piros-tarka magyar tehenek tetszenek. Az egyik ilyennél megállt, aztán egy ott álló gondozó tói megkérdezte:

— Ez kié?

— Az enyém — hangzott a válasz.

Az öreg megnémult, az ember meg folytatta:

•— A karcagi Április 4. Termelőszövetkezeté.

A gondozó Szemes János volt, ifj. Nagy Illés meg kapott az alkalmon:

— Miért mondja azt, hogy a magáé, mikor a termelőszövetkezeté.

Szemes János egy pillanatig gondolkozott csak:

— Az igaz, hogy a miénk, de ha nem érezném az enyémnek is, akkor ez a tehén nem nézne ki sehogy- sem, így meg díjat nyert.

Az igazság az, hogy C. Tóvizi bácsi nem szólt több:t erről. De úgy ismerik őt, mint nyakas embert, tehát a hallgatása beismerése volt annak, hogy nem lett igaza.

TÓTH KORNÉL

yfbhart nem

t -.. hogy Tiszagyendán 80 OOO forintos költséggel orvosi lakást, 298 000 forintos beruházással pedig kulturottJhont építettek;

,.: hogy Kenderes-bánhalmi AU ■látni Gazdaságban történő építkezéseikre 6 190 000 forintot adott áta latnunk;

• .,. hogy a tonríajmonostcri tanács- háza 135 000, az apaállat-istálló pedig 122 000 forintba került;

. s. hogy a martfűi 86 kislakást építő dolgozóik 1 290 000 forint kölcsönt kaptak:

.. hogy az egész világon 40 millió 'bélyeggyűjtő van. Európában a legtöbb filatélista a skandináv államokban található. Itt minden. másedi ember bélyeggyűjtő;

... hogy az olimpiai bélyegek első nemzetközi kiállítását San Marin óban rendezték;

... hogy a fegyvemeki Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsösében termőfánként 94 kg-os alma-termést értek el az elmúlt évben;

... hogy a tiszaigari Állami Gazdaság egyik 75 holdas takarmányrépa tábláján az elmúlt évben 340 « mázsás átlagtermést, értek el;

... hogy Tiszatenyőn orvosi lakást és rendelőt, tanácsiliázát titkári lakással, 31 kislakást, -községi utat építettek 1 026 000 forintos beruházással;

...hogy TörökszentmikJóson gyógyszertárt építettek 570 000 forintos költséggel;

•... hogy' a kuncsorbai kultúrotthon 557 000 forintos beruházással készült;

i.. hogy aiz újszászi idénybölcsőde 141 0000 forintba került;

.;.hogy 5111 000 forintot kapott a tiszasülyi Állami Gazdaság gaz-í da sági és szociális építkezéseimé.

3 Magyar Szsvjei Társaság társas utazást szervez a magyar-szovjet válogatott labdarúgó mórüözós alKalmá&ól Budapestre

A szeptember 25-én, vasárnap magyar—szovjet nemzetek közötti válogatott mérkőzést nagy érdeklődéssel várja a futbal-világ. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar Szovjet Társaság közbenjárására az IBUSZ Szolnokról különvonatot indít a nagy mérkő- zék alkalmából. A küiönvonatou kedvezményes díjazás mellett utazhatnak a fővárosba az érdeklődők: az oda-visszautazás 34 forintba kerUl. Az utazni kívánók számához mérten csatolják majd a szükséges számú kocsit a rendes menetrendszerinti járathoz. A vonat reggel 4.07 órakor indul Szolnok nagy állomásról a Keletibe, vissza a Nyugatiból éjjel 21.50-kor lesz indulás. A társasutazásra feliratkozni a Magyar Szovjet Társaság Szolnok megyei és városi titkárságánál lehet, Szolnok, Táncsics Mihály-u. 5. I. emelet. Jelentkezés péntek délután 5 óráig.

Tanácsiatok végzik a begyűjtési agíiácíót

Elérkezett a kapásmövények betakarítása. A begyűjtési szervekre komoly feladat hárul a kukorica, napraforgó, burgonya begjüjtésé- nek végrehajtása terén.

Kétpón a tanácstagokat is bekapcsolják a felvilágosító munkába. A begyűjtési megbízott áfádba nekik a körzetükben lakó termelők névsorát. A tanácstagok felkeresik a dolgozó parasztokat és ismertetik a kapásnövények betakarításával kapcsolatos feladatokat. Elmondják, hegy a kukoricát és a napraforgót a töréstől, illetve szedéstől számított 8 napon beiül, a burgonyát pedig 3 napon belül kell a begyüjtőhelyre szállítani.

A begyűjtési megbízott gondoskodik arról is, hegy a nyilvántartás naprakész állapotban legyen, s a beszállított termények vételi jegyzése minden nap megtörténjen. Megfelelő létszámú munkaerővel biztosítják az átvétel folyamatosságát, hogy a gazdáknak ne kelljen órákat várakozni a gyűjtő helyen;

Molnár János, Kétpó.

A

csataszögi Szebb Élet TSZ-ben csépelik a rizst

A csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet területén már zöldéi az ősziárpa és a takarmánykeverék. A tagok a Szolnoki Gépállomás traktorosainak segítségével már két héttel ezelőtt elvégezték a vetést. Érdemes volt igyekezni- ök, mert most ezekben a napokban minden erőt a rizs betakarítására állíthattak. A 195 holdból 70 holdat learattak és kedden reggel megkezdték a csépiéit;

k