Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

1955. szeptember 20, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Tovább javul a megyében a vízellátás Megyénk ivóvíz-ellátás tekinte­tében a múltban igen el volt ha­nyagolva. Az elmúlt évek folyamán azonban nagymértékben javult az ivóvíz-ellátás és különösen sokat fejlődött ebben az esztendőben. . A megye számos városa és köz­sége gyarapodott új kutakkal. — Jászkiséren felújítottak mostan egy régi, elhanyagolt kútat, amely csaknem ötvenezer forint költséggel készült. A kút felújítá­sát a tanács a községfejlesztési alapból fedezte, amelyhez az adó­prémiumon kívül jelentősen hozzá­járult az az összeg is, amely a bé­kekölcsön-jegyzésekből és Hdfizeté­vízhálózatba bekötik a meglevő mélyfúrású kutakat, s ezeket elő­zőleg kitisztítják. Ez azt jelenti, hogy a község vízellátása percen­ként 100 literrel növekszik. Ujsaász. Még ebben az évben el­készül 288 ezer forintos költséggel az új ártézi-kút. Abádszalókon szintén új kútat fúrnak, ez 97 ezer forintba kerül. A közeljövőben kezdik meg Ti- szatenyőn és Kengyelen egy-egy kút fúrásét. Az egyikre 116, a má­sikra 300 ezer forintot fordít *a3 állam. Ugyancsak kútat kap Kun­csorba. Ennek fúrása előrelátható­lag 110—130 ezer forintba kerül. A jövő tervei közül különösen kiemelkedik a mezőtúri vízmű építése. Ez 1958-ban kezdődik, s előreláthatólag egymillió forintba kerül majd. Itt az új kútak léte­sítése mellett víztornyot és víz­vezetékhálózatot létesítenek. Jászladányon törpe-vízmű épül, szintén a jövő eztendőben. Ennek a törpe-vízműnek az építése is elő­reláthatólag egymillió forint lesz. A gépállomások és az állami gazdaságok sekből maradt vissza a tanácsnál: A napokban fejeződik be a tisza- sülyi kút felújítása, amely csaknem 35 ezer forintba került. Jászszent- ar.dráson 150 ezer forintos állam? beruházással elkészült a község első ártézi kútja. Ez olyan bő­vizű, hogy vízvezetékhálózatot is lehet rá kapcsolná. Ez még csak a kisebbik része azoknak az összegeknek, amelyeket a lakosság ivóvózeilátósárwk meg­javítására fordítunk. Ebben az év­ben még a következő helyeken ja­vítjuk meg jelentősen a vízellá­tást: Karcag. Négyszázezer forintos beruházással két új kút létesül, amelyet bekötnek a vízvezeték- hálózatba és a víztoronyba. Ezzel a város vízellátása percenként 1000 literrel növekszik. Kisújszállás. Szintén négyszáz- ezer forintos költséggel a már meglevő pozitív és negatív ártézi- kútak kitisztításával, azoknak a hálózatba való bekacsölásávan és egy ideiglenes jellegű víztárolótar­tály beépítésével a vízhozam per­cenként 600 literrel növekszik meg. Jászapáti. A községfejlesztésl alapból ebben az évben egy víztá­rolót, egy szivattyúházat szivattyú­val és hidroforral együtt építenek kétszázezer forintos költséggel. A Pártunk és kormá­nyunk határozatainak alapján állandóan ja­vul a dolgozók munka- körülménye, anyagi és kulturális szükségletei­nek kielégítése. A fej­lődés megmutatkozik gépállomásaink, állami gazdaságaink és egyéb mezőgazdasági vállala­taink dolgozóinak hely­zetében. A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok mun­káját megyénkben kö­zel 1500 traktor, sok univerzális gép és több­ezer munkagép könnyí­ti meg. Jelentős gép­parkkal rendelkeznek állami gazdaságaink és egyéb mezőgazdasági vállalataink is. A gép­állomások közül 12 he­lyen lesz olyan gépja­vító műhely, mint a karcagi, kisújszállási, jegy verne ki, tószegi, stb., ahol a téli gépja­vítási munkákat a leg­jobb körülmények kö­zött végezhetik. Ezeket i i in ......... ár fe jlődése a műhelyeket korszerű munkagépekkel (esz­terga, maró-, fúrógép, stb.) szerelik fel. A ne­héz gépalkatrészek emelésénél pedig daruk segítenek. A gépállomások több mint 12 millió forintos beruházásának nagyré­szét a vízellátás, a csa­tornázás és a villamo­sítás rendbehozására fordítják, a Mezőtúri és a Kunszentmártoni Gépállomáson pedig új gépjavítóműhelyt épí­tenek. Hasonlóan javul a szálláshelyek és kisla­kások építésével a dol­gozók szociális helyzete is. Állami gazdaságaink ezévben mintegy 40 millió forint beruházá­si keretet kaplak. Eb­ből augusztus 31-ig 23,5 milliót használtak fel. Egyes gazdaságokban a beruházási összeg nagyrészét a dolgozók szociális helyzetének javítására fordították. A Palotási Állami Gaz­daságban 4 munkás- szállást, 8 családi lakó­házat, egy 60 vagonos magtárt, irodahelyisé­get építettek és egy kútat fúrattak. Az Al- csiszigeti Állami Gaz­daságban többek kö­zött fürdőt, napközi otthont, víztornyot és 4 ikerlakást építettek ez­évben. A Karcag—Ti­lalmast Állami Gazda­ságban pedig 50 000 fo­rintos beruházással új üzemi konyhát létesí­tettek. A régi épületek és egyéb berendezések fel­újítására az állami gazdaságok több mint 10 millió forintot for­díthatnák. Közel tízezer mezőgazdasági dolgozó kapott munka- és védő­ruhát. Az idén háromszáz­ötven mezőgazdasági dolgozó vett részt ked­vezményes szakszerve­zeti üdülésben. Fejlő­dött a gycrmek-iidülte- tés is. Levelezőink a Mezőgazdasági Kiállításon' Szerkesztőségünk vendégeként több munkás és paraszt levelező tekin­tette meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. — Képünkön (bal­ról jobbra): Tamás László, a tiszaföldvári Tenin TSZ agronómusa, Lengyel Rozália, a jászladányi Táncsics TSZ adminisztrátora, Bagi József, a Törökszentroildósi Mezőgazdasági Gépgyár öntő segéűmun- k:ísa, Kiss Lukács cserkeszöllői egyénileg dolgozó paraszt és Irhád Mária, a mezőtúri Haladás TSZ tagja a Német Demokratikus Köz­társaság által kiállított acél cséplőgép mellett. Az A!berí£a!»jf ¥@gylgyár energetikusa nyerte a százezer forintos főnyereményt A IV. Békekölcsön vasárnap megtartott harmadik sorsolásán is­mét csaknem 80 ezer kölcsönj,egyző kapta vissza pénzét — kisebb-nagyobb nyere­mény formájában. A sorsolás legszerencsé­sebbje Csomós íjászló energetikus, az Albert- falvi Vegyigyár dolgo­zója, akinek a VIII. osztályba tartozó 2S93G sorozatú 38. számú köt­vényét százezer forin­tos főnyereménnyel húzták ki. A fiatalem­bert váratlanul érte a nagy összeg, s hamar­jában nem is tudta megmondani, mire köl­ti a pénzt. Nem kellett azonban sok idő ah­hoz, hogy „előkeresse” régi terveit. Egy „Jáva” motorkerékpárra és egy „Leica” fényképe­zőgépre változik majd át a nyeremény egy rcsze^ Csomós László ked­den veszi fel a főnye­reményt, amelyből ki­sebb összeget tart ma­gánál, a többit taka­rékba helyezi. (MTI) ROMEO ÉS JULIA A szolnoki énekkar rádió-szereplése A szolnoki Kert-filmszínházban ezekben a napokban adják a „Romeo és Júlia-1 c. szovjet balett-filmet. A film a cannesi filmfeszti­válon a zenés táncos filmek első díját nyerte. Igen nagy kár — a hűvösebbre fordult idő miatt, — hogy a filmet nem a Vörös Csillag filmszínház mutatja be. Ezt meg lehetett volna oldani, hiszen a Gróf Monts Christo című filmet a Tisza fiiszínházban is pergetik. A tiizelőelláímről 4 szolnoki énekkar ezelőtt két hónappal szerepelt utoljára nyilvá­nosan. Egerben lépett fel a dalos­versenyen és elhozták a második díjat. Ott Egerben harmincnyolc tag állt az emelvényen és bizony a többi együtteshez viszonyítva sze­gényesen hatottak: még egyforma ruhájuk sem volt. Vasárnap reggel hetvennégy da­los szállt fel a vonatra, hogy Bu­dapesten a Rádióban hangfelvéte­len vegyenek részt. Két hónap nem nagy idő, de mégis nagy változás történt. A vá­rosi pártbizottság és a tanács a hó­na alá nyúlt a szolnoki művészeti együttesnek, a szervezőmunkában segített a DISZ, s ennek nyomán sok új taggal gyarapodva megala­kult a Szolnoki Népi Együttes. A rádióbeli szereplést nem egy esetben komoly lemondás előzte meg. Két énekkari tag: Bede György és Bódi Sándor — mind­kettő szenvedélyes dohányos — a szereplés előtt két héttel lemond­tak a füstölésről, hogy minél tisz­tább legyen a hangjuk. A nők pe­dig megfogadták, hogy csak halkan és keveset beszélnek; Komolyra fordítva a szót: az együttes nagyon alaposan és lelki- ismeretesen készült erre a művészi próbára. A feladat nem volt köny- nyű, hiszen az énekkar taglétszá­ma csaknem megkétszereződött és az új tagok többsége ezelőtt nem vett részt énekkarban, tehát most van a kezdő tanulási idejük; Ennek a nehézségnek ellerére a rádióbeli szereplés jól sikerült. Az énekkar, a Rád"ó szakembereitől — amellett, hogy azok elmondták a még meglévő gyengeségeket — di­cséretet kapott. Szűcs Gergely Mik­lós. a Rádió zenei osztályának egyik vezetője kijelentette: az énekkarban megvan minden lehe­tőség és adottság ahhoz, hogy az or­szág legkiválóbb együttesei közé emelkedjen. És azt is: tavaszra fel­tétlenül számíthatnak a szolnokiak újabb szereplésre; Egyébként a legnagyobb elisme­rés mégis az, hogy a vasárnap fel­vett hat énekkari számot az 52. műsorhéten a Rádió önálló adásban közvetíti. A rádióbeli hangfelvétel után be­szélgettünk az együttes néhány tag­jával; Bede György tizenhét éve tagja & szolnoki énekkarnak, ő a követke­zőket mondotta: — Sok segítséget és támogatást adtunk a fiatal tagoknak, hogy mi­nél hamarabb be tudjanak illesz­kedni az énekkarba. Valamennyi lelkeit tehetséges, egészen biztosan el tudjuk velük érni azt a szintet, amely a legjobb országos énekka­rok közé emeli a Szolnoki Népi Együttest. Egyébként ezt várják tő­lünk a Szolnok megyei dolgozók is és mi ennek a várakozásnak meg akarunk felelni. Habar József DlSZ-fiatal új tagja az énekkarnak; — Uj tag vagyok, de máris na­gyon megszerettem az együttest és a régebbi énekesek, valamint Kó­bor elvtárs karnagy igen nagy sze­retettel foglalkozik velünk. Azon igyekszem, hogy minél hamarabb egyenrangú énekes lehessek a ré­gebbi tagokkal; Zoványi István, a Járműjavító hegesztője: — Mindig szerettem énekelni. Ha a műhelyben valaki keres, a művezetőm azt mondja neki: „Oda menjen, ahol énekelnek, ott dolgo­zik Zoványi.” És én bizony állan­dóan énekelek, mert így jobban, lOCO óta vagyok a Bánhalmi 1 ' ^ Állami Gazdaság dolgo­zója. Azóta állandóan kombájnnal dolgozom. Saját magson, de munka­társaim munkájában is gyakran előfordulnak hibák és állandóan « ondolkodom azon hogy ezeket a ibákat hogyan lehetne felszá­molni. Többzör beszélgettünk munka­társaimmal ezekről a kérdésekről és végül bizalommal kerestem fel az üzemi bizottságot és a Magyar- Szovjet Társaság helyi szervezeté­nek vezetőségét, kik részemre hasznos tanácsokat adtak. — Az MSZT anyagaiból megismertem a szovjet kombájnosok eredményeit, s gondolkodni kezdtem hivatásom fontossága felett. Rájöttem arra, hogy ha állandóan tanulmányozom a szovjet példákat, azokat alkal­mazom munkám közben, többszö­rösére tudom emelni a mujifca ter­melékenységét. Elhatároztam, hogy munkámat példamutatóan végzem A megyei tanács végrehajtóbi­zottsága legutóbb tartott ülésén ha­tározatot hozott a községpolitikai tervek végrehajtásával kapcsolat­ban. A határozat a többi között kimondja: „A végrehajtóbizottság felkéri a járási, városi és községi tanácsta­gokat, hogy adjanak segítséget a helyi végrehajtóbizottságnak a köz­ségpolitikai tervek megvalósításá­hoz. A tanácstagok maguk is ellen­vidámabban megy a munka is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Ka­tona-brigád, amelynek tagja va­gyok, állandóan sztahanovista szin­ten dolgozik. Nagyon jó dolog éne­kelni, másoknak élvezetet, örömet nyújtani; Asztalos Lászlóné szintén új tag, ő arról beszélt, hogy milyen nagy élmény és öröm volt a rádióbeli szereplés cs hogy ő mindig az együttes tagja akar maradni. Az együttes most kap egységes formaruhát. Egyszerre 30 000 forin­tot fordított erre a városi tanács, de a következő évben még nagyobb támogatásban részesül a Szolnoki Népi Együttes. Államunk komoly összegeket for­dít arra, hogy a tehetséges emberek tudássá fejleszthessék a bennük rejlő tehetséget és hogy a zenével, a dallal, a tánccal tartalmasabbá, szebbé és vidámabbá váljon az éle­és részit veszek a szocialista mun- kaversenyben. Páros verseny indítására tettem javaslatot, melyet munkatársaim elfogadtak. 1953-ben a harmadik helyen végeztem. 1954-fcen már második helyezett lettem. A mun- kaversenyben elért eredményeim alapján 1955-ben megkaptam a sztahanovista oklevelet. Ezen ered­mény eltet tartani akarom, sőt fo­kozni is szeretném épülő szép ha­zánk és népünk jólétének érdeké­ben. A sztahanovista mozgalom 20. év­fordulója alkalmából versenyre szólítom fel minden kombájnos szaktársamat a rizs betakarításra és párcs-versenyre hívom ki Gj Nagy István országos második he­lyezett kemfoájnos szaktársamat. így kívánom megünnepelni a sztahsnov-mozgalom 20 éves fenn­állását. Sinka Ilona, a Bánhalmi Állam iGazdaság sztahanovista komlbájnezetője, őrizzék a községfejlesztési alap fel- használását és szorgalmazzák a fejlesztési járulékok befizetését vá­lasztókerületükben. Felhívja a végrehajtőbizottság a megyo lakosságát, a községi, városi tanácsok által előírt fejlesztési já­rulékok mielőbbi befizetésére, hogy ezen keresztül minden község még ez évben megvalósíthassa a község- politikai tervben szereplő és a köz­ség fejlődését jelentő célkitűzése­ket.’1 Az utóbbi napok hűvösebb idő­járása akaratlanul is eszünkbe jut­tatja a közelgő telet és ezzel egy­idejűkig a minden évben vissza­térő tüzelőgondot. Hát bizony, erről az elmúlt évelőből vagy cgy-két kellemetlen emlékünk, hiszen a tüzelőlbezerzés nem ment midig símén. Ebben az évben azonban már .ott tartunk, hogy bányáink fejlődése, a bányá­szok hősi munkája nyomán nem lesznek tüzelőgondjaink. Ezt bizonyítják a TÜZÉP ada­tai is. A szolnoki TÜZÉP vállalat fiók­jai miár a tavasz óta hatalmas tü­zelőkészletet tárolnak és a második és harmadik negyedévbeh beérke­zett nagymérvű szállítások folytén nem egyszer raktározási gondjai is támadtak a vállalatnak. * A múlt rendszer idején csak a tehetősebbek voltak olyan helyzet­ben, hogy már kora tavaszai gon­doskodhattak a téli tüzelőszükség- letről. Ebben az évben nálunk mér nem egy dolgozó ember elmond­hatja: biztosítva van a téli tüze­lőm, mert kormányzatunk kedvez­ményes akciót szervezett. Ennek során a megyében eddig több mint tizenegyezer család vásárolhatta meg részletre a téli fa- és szén- szüikségilefet. És hogy mennyire megjavult eb­ben az évben a tüzelő?® tás, arra bizonyíték, hogy 1954 második éa harmadik negyedévéhez viszonyítva ezév második és harmadik ne­gyedévében 900 vagon szénnel, 340 vagon brikettel. 27 vagon koksszal és az ehhez járó tűzi­fával érkezett több Szolnok megyébe. De még korántsem fejeződött, be a megye számára a tüzélőszáilítás. Ebben az évben még a TÜZÉF vál­lalat nagymennyiségű tüzelőt kap és jelenleg is igen sok tüzelőt tá­rd. A megye telepein 400 vagon pécsi iszapszén, 130 vagon koksz és több mint 500 vagon darabos- szén várja a vásárlókat. Ez csak­nem teljes egészében a lakosság rendelkezésére áll, tehát, nyugodtan nézhetünk a tél elé, IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás kedden estig: Felhőátvonulások, egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt, időnkint élénkebb északnyugati, északi szél, Az éjszakai lehűlés erős marad, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 7—10, legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedden: 19—22 fok között. (MTI.) tünk; V Rizsarafásí versenyre hívom G. Hagy István kombáfnos! A tanácstagok segítsék a községpotítlkai tervek végrehajtását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents