Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

1955 szeptember 17. SZÓI, NOK MEGY El NEE LAP Összeesküvés a dolgozó parasztok ellen Az elmúlt két hétben több mint ötvennel növekedett Tiszapüspökin azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a termelőszövetkezeti gazdálkodást választották. Termé­szetesen a kulákság ezt nem nézte tétlenül, ellenséges agitációba fo­gott. Itt leginkább az Előre Terme­lőszövetkezet még meglévő gyenge­ségeit igyekezett kihasználni. Nézzük meg, honnét származnak ezek; Majdnem éhenvész • a tehénállomány Amint már megírtuk, Benedek Pál és fia, Béla. 1951-ben belépett az Előre Termelőszövetkezetbe. A kulák fia, Béla, rövidesen állatte- nvésztési brigádvezető, majd elnök- helyettes lett. Az Előrének jelenleg 500 kát. hold földje van, az állatállománya oedig a következő: 18 tehén, 15 ló. 32 anyakoca, 25 süldő és 162 anya­juh. Ez bizony elég kevés a föld arányához viszonyítva, éppen ezért az Előre Termelőszövetkezet jöve­delmezősége alatta marad a járás legtöbb termelőszövetkezetének. így járnak azok a termelőszövet­kezeti tagok, akik elfeledkeznek ar­ról. hogy kutyára nem lehet bízni a hájat, kulák kezére bízták a ter­melőszövetkezet állatállományát, tehát a jövedelmezőség szempont­jából egyik legfontosabb üzemágat. Mert Benedek Bélának egyálta­lán nem volt szívügye az állatállo­mány fejlesztése, sőt mindent meg­tett, hogy tönkretegye a termelő- szövetkezet jószágait. Erre a legki­rívóbb példa az, amely tavaly télen történt, amikor Tóvízi Vince elv­társ — a termelőszövetkezet elnöke — iskolán volt. tehát Benedek Bé­la vezette a gazdaságot. A múlt télen egyízben a tehené­szetből mind a két állatgondozó — Benedek Béla tudtával és beleegye­zésével — sürgős családi okok miatt két napig nem vett részt a munká­ban. Benedek a két ember helyet­tesítéséről nem gondoskodott. A második nap a községben levő rendőr elvtárs vette észre, hogy a tehenek már két napja nem ettek és ő adott azoknak, de akkor már a legtöbb jószág nem tudott a lá­bára állni; Ez a legkirívóbb eset, de az állat­tenyésztésben dolgozók az elmond- hatói, hogy állandóan milyen ne­hézségek vannak a takarmányozás és az almozás körül, mert a kulák brigádvezető erről sohasem gon­doskodik időben. Halottnak a csók .. . Tiszapüspökin két héttel ezelőtt alakult az Uj Élet Termelőszövet­kezet. Alapítótagjai közé tartozik Pólyák István Miklós kulák, a Bé­ke Termelőcsoport volt elnöke. Az új termelőszövetkezetbe a Békéből magával hozott két kulákot: Ma­gyar Mátyást és annak anyját. Miért határozták el magukat erre a lépésre a kulákok? Egyrészt azért, mert a Békében már egyre magasabbra csapott a dolgozó parasztok elégedetlensége a kulák-vezetőkkel szemben, tehát égett a talpuk alatt a talaj, más­részt időben próbáltak helyezkedni. De attól a pillanattól kezdve, hogy a dolgozó parasztok megtud­ták: már három kulák is van az új termelőszövetkezetben, megszűnt a belépés; A termelőcsoportokba pedig egy­általán nem akad belépő. A dolgozó parasztok a Béke Termelőcsoport példájára hivatkoznak. Fülöp Tibor 6 holdas dolgozó paraszt ezeket mondja: „Termelőcsoportba belép­ni annyit ér, mint halottnak csókot adni’’. Kiktől ered ez a nézet? A Dózsa Termelőcsoportban Be­nedek István kulák-elnök gondos­kodik arról, hogy züllesszen. Jelen­leg ebben a termelőcsoportban — de mondjuk meg, a többiben is — a legféktelenebb uszítás folyik az új termelőcsoporti minta-szabályzat ellen. Szalóki Vince, aki a kulák- após Földi János szomszédja és sógora, Benedek István bizalmi­embere, nyíltan kiabálja faluszerte: ..Nem kell az új minta-alapszabály, inkább feloszlatjuk a termelőcso­portot.” Az már világos, hogy a kulákok miért ágálnak az alapszabály be­tartása ellen. Azért, mert ha a cso­port alapszabály nélkül működik, akkor ők szabadabban garázdálkod­hatnak. A kulákokat- igazán nem érdekli, hogy a tagság elesik az ál­lam által nyújtott kedvezmények­től. hiszen nekik van a legnagyobb földterületük, ők űzik a fuvar- és szántásuzsorát, tehát édes-keveset jelent számukra, hogy 10 százalék­kal több adót és beszolgáltatást kell adniok; Mi szülte ezt a helyzetet? A kép tehát világos: Tiszapüspö­kin a kulákok befurakodtak az Elő­re Termelőszövetkezetbe, a Béke és a Dózsa Termelőc^oportokba, hogy azokat belülről züllesszék. A rosz- szul működő termelőszövetkezettel és csoportokkal elriasszák a dolgo­zó parasztokat a szövetkezés gondo­latától, ugyanakkor pedig megsza­baduljanak a korlátozástól, sőt a termelőcsoportokban szabadon ki­zsákmányolhassák a tagságot. Most már csak egy kérdés van hátra: hogyan tehették ezt meg? A tiszapüspöki pártszervezet és tanács súlyosan megsértette pár­tunk paraszt-politikáját és elmu­lasztotta a kellő éberséget. Ezért fe­lelős a járási pártbizottság és ta­nács is, nem figyelt fel időben erre a politikai hibára; A helyi politikai vezetők nem tá­maszkodnak^ eléggé a községben igen számotrevő tsz-tagságra, sze­gény- és kisparasztságra. Ehelyett elvtelenül udvaroltak a középpa­rasztságnak és teljesen megfeled­keztek arról, hogy osztályharc is van a világon. Ennek nyomán a tiszapüspöki szegény- és kispa- rasztság között az a vélemény ala­kult ki, hogy velük nem törődik senki, magukra vannak hagyva, hi­szen érdekeiket nem védik meg. A község szegény- és kisparasztjai- ban mérhetetlenül felgyülemlett a gyűlölet a kuláksággal szemben, de mivel magukrahagyták őket, hasz­talan próbáltak szembeszállni a ki- zsákmányolókkal; hiszen egyik képviselőjük, Pólyák István Miklós még tanácstag is lett, és ő vitte a hangot a tanácsüléseken; Hogy mennyire így volt a hely­zet, arról Kormos István világít rá legélesebben. Kormos István vezetőségi tag volt a Békében. Tavaly ősszel, amikor arról volt szó, hogy a kulákok a kisemberek nyakába akarják varr­ni a szikeseiket, Kormos egy este fél kilenctől éjfél után két óráig ha­dakozott Pólyákkal, az elnökkel és egy másik kulák vezetőségi taggal: Hajnal Kálmánnal. Végül két óra­kor Pólyák azt mondta: „Hát rend­ben van, azoknak, akiknek három holdig van a földjük a csoportban, nem adunk^ki szikest, mert ez rosz- szul venné ki magát, aztán még a kommunisták is felfigyelnének rá”. Nem árt a tiszapüspöki példa alapján felidézni pártunk paraszt­politikájának alapvető tanítását, azt, hogy jelenleg falusi politikánk­ban a termelőszövetkezetek tagsá­gára és a még meglevő szegénypa­rasztságra támaszkodva, megegyez­ve a középparaszttal, egy pillanatra sem szabad lemondani a kulákság elleni harcról. A feladat Pártunk eme tanításából kell le­vonni a feladatokat is. Tiszapüspökin le kell leplezni, ki kell zárni a termelőszövetkezetek­ből és a csoportokból az oda befu­rakodott kulákokat. Gondoskodni kell arról, hogy földjeik után prog- ressziven fizessenek adót és telje­sítsenek beszolgáltatást. Gondos­kodni kell arról is, hogy ezek a ki­zsákmányoló, kártevő elemek a bí­róság előtt feleljenek bűneikért. TÖTH KORNÉL Ml VJSAG A MEGYEBEN? A MEDOSZ Szolnok megyei bi­zottságának munkavédelmi főfel­ügyelője Erőss Ágostont, az abád- szalókj gépállomás igazgatóját 500 forint pénzbírság kifizetésére köte­lezte, mert a gépállomáson történt baleseteket nem jelentette. Szóbeli és írásbeli felszólításra sem szün­tette meg a baleseti veszélyeket, s nem tartották meg az üzembizton­sági szemléket, * A BELKERESKEDELMI Minisz­térium Ipari és Kulturcikk Igazga­tóságának rendelkezése alapján a fémbútor részletre történő eladásá­val megyénkben kizár6lag a szolno­ki Bútorértékesítő Vállalat (Szolnok, Beloiannisz-út 8. sz.) foglalkozik. Azok a dolgozók, akik részletre akarnak fémbútort vásárolni, itt szerezhetik be a kívánt árut. A FÖLDMŰVE5SZÖVETKEZE- TEK vezetői megyei értekezleten tárgyalták meg a terméshozam emelése érdekében a műtrágya- és növényvédőszcr-ellátás kérdéseit. — Ezt követően a járási székhelyeken a mezőgazdasági szakemberek be­vonásával beszélik meg feladatai­kat. • A DOLGOZÓ PARASZTOK fo­kozottabb áruellátása érdekében a földművesszövetkezetek szeptember 24-én Kunszentmártonban, 25-én pedig Tíszaföldváron lakberendezé­si kiállítást és vásárt, Mezőtúron, Kunhegyesen, Jászapátiban, Tisza­füreden és Kisújszálláson villamos- sági cikkek árubemutatóját, Tósze­gen gyermeknapot rendeznek. Meghosszabbították a fényképpályázat határidejét A Képzőművészeti Alap Kiadó­vállalata a képeslevelezőlap fény­képpályázatot, melynek beküldési határideje szeptember 15-én járt le, a szép időjárásra való tekintettel 1955. november 1-ig meghosszabbí­totta. A pályázati feltételek változatla­nul a következők: Kizárólag 18 x 24 cm-es lágy, nyomdai reprodukcióra alkalmas kópiával lehet résztvenni, melyet 1955. november 1-ig a megyei, illet­ve a megyei jogú városi tanács nép­művelési osztályára kell beküldeni. A pályázat jeligés. A fotók hátlapján a helység, az ábrázolt hely, a műemlék adatai rá- írandók. Zárt borítékban melléke­lendő a pályázó neve és címe. Táj­egységi beosztásban Győrben, Pé­csett, Budapesten, Miskolcon, Deb­recenben és Szegeden kerülnek a képek a bírálóbizottsághoz. Ennek megfelelően 6 db 1. díj, á 500.— Ft, 12 db 11. díj, á 300 Ft, 18 db III. díj, á 200.— Ft kerül kiosztásra. H l R E K A Tószegi Gépállomás dolgozói munkaversenyre szólították a szolnoki járás valamennyi traktorosát A Tószegi Gépállomás dolgozói szeptember 12-én termelési értekez­letet tartottak. Elhatározták, hogy őszi talajmunka tervüket novem­ber 8-ig 105 százalékra, éves siló- zási tervüket pedig 115 százalékra teljesítik. A termelőszövetkezetek őszi kalászosainak 20 százalékát ke- resztsorosan vetik. A közös gazda­ságoknak szállítóeszközöket biztosí­tanak az istállótrágya kihordására. A rizsaratást, a répa és a napra­forgó betakarítását 50 százalékig gépesítik. Az őszi mélyszántást az agrotechnikai követelményeknek megfelelően előhántós ekével októ­ber 31-ig elvégzik. A termelési érte­kezleten résztvevő traktoristák a fenti versenypontok szerint szocia­lista munkaversenyre szólították a szolnoki járás gépállomásainak va­lamennyi dolgozóját. Kezdeményező fegyvernek! fiatalok 4 fegyvernek! DISZ-fiatalok derekasan kiveszik részüket a munkából.V A Vörös Csillag TSZ tagjai elhatározták, hogy 200 köb­méterrel túlteljesítik a tsz silóter­vét. Az önköltség csökkentése terén is szép eredményeket értek el. Egy harmincférőhelyes istállót ■ épí­tettek, ahová a villanyt is maguk vezették be. A magtárba öt, a da­rálóba négy lámpahelyet csináltak. Ha ezeket a munkákat iparosok és napszámosok végezték volna el, 2775 forintot fizetett volna a tsz. A tsz-fiatalok munkadíja 30 munka­egységet tesz ki, ami pénzben 900 forint. A munkálaton való megta­karítás tehát 1875 forint. A kulturmunkát sem hanyagol­ják el. Az őszi munkák elvégzése után kulturgárdájuk még több elő­adást fog rendezni, mint eddig. PAPP KAROLY kulturfelelős — KISS JENŐ, a kisújszállási ko- csigyártó ksz dolgozója füstcsővég összehúzó gépet szerkesztett. Az új berendezéssel 12 000 darab kályha­csövet gyártottak lényegesen rövi- debb idő alatt, mint a megadott norma. — JÁSZAPÁTIBAN megkezdte működését a Vasipari KSZ nikkele- ző üzeme. Eddig megyénkben nem végeztek nihkelezést s Budapestre kellett szállítani az ilyen munkád kát. A megyei üzem számottevő ka­pacitásával el tudja látni a szük­ségletet. — JÁSZBERÉNYBEN 30 lakás épííését vették tervbe. Az épületek helykijelölését végző bizottság szep­tember végén megkezdi munkáját. A tervdokumentáció elkészítése után megindul az építkezés. Hoppál György törökszentmiklósi dolgozó paraszt 25 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerződést Vasárnap jelent meg a Szabad Népben a Minisztertanács határo­zata a kukorica értékesítési és a sertéshizlalási szerződések megkö­téséről. A dolgozó parasztok köré­ben nagy érdeklődést váltott ki ez a határozat. Hoppál György török­szentmiklósi egyéni gazda 25 má­zsa, Pintér Pál kunszentmártoni dolgozó paraszt pedig 10 mázsa májusi morzsolt kukoricára kötött értékesítési szerzdést. Pintér Pál a 210 forintos felvásárlási árat vette igénybe. Nagy előny a dolgozó pa­rasztok számára az, hegy az állam által biztosított felvásárlási ár 50 százalékát már a szerződéskötéskor felvehetik. Eső előtt köpönyeg £ sik eső, szép csendesen esik, anélkül, hogy tavasz akarna lenni. Sűrű cseppekben hull s olyan szomorúan, mint ahogy a régi, gya­log közlekedő világban a rozzant csárdafalakat verte volt. A járókelők óvatosan kerülik a járdán a víztócsákat, mert nylon­zokni ide, perion-harisnya oda, mindegyik csúnya, ha sárpettyes. Az esés irányával szembe nyíló üz­letajtókat, lakásablakokat becsuk­ták. Nem használ az semmit, ha be­esik a boltba vagy a szobába — a padló úgyse válik termékenyebbé. Az áruházakban növekedik az esernyő-forgalom. Kényesebbek va­gyunk, jobban esik, ha az esőcsepp közvetve folyik a nyakunkba s nem egyenesen a felhőkből. Az .épületek csatornái egyhan­gúan muzsikálriak és csörömpölve görgetik öblükben a csapadékot. Az autók elülső ablalzán óramu- tatószerűen jár oda-vissza az eső­kenő kefe, hogy jobban lásson a sofőr. Kint a szántóföldeken friss szán­tások tartják fényes hátukat a ter­mékenyítő eső alá, s gyűjtik taka- rélcosan a nedvességet. A gazda ta­Államvagyont fosztogató társaságot ítélt el a bíróság Népes csoport állott a napokban a jászberényi járásbíróság előtt. A városi villanymalom igazgatója, fő­molnára, csoportvezetője, valamint több dolgozója szorongott a börtön­őrök között, a vádlottak padján. A társadalmi tulajdon ellen ismétel­ten elkövetett lopás volt a vád el­lenük. A kihallgatások során fény derült arra, hogy egyesek miként lopják a dolgozó nép, az állam vagyonát. A tolvaibanda működése nem mai keletű. Hosszú évek óta lopkodták már a malomból az őrleményeket. Regéczkey Kálmán volt molnár­csoportvezető csinos kis társaságot szervezett maga mellé. Éjjeli mű­szakok alatt kinyitották a malom hátsó kapuját, mely a Zagyva part­jára nyílt és ott hordták ki zsák- számra a lopott terményeket. Farkas István, Kohári László, Ju­hász János malmi dolgozók akkor kapcsolódtak be a „munkába”, amikor 1954 decemberében Regécz­key kilépett a malomból. Mikor az ajtókulcsot a vállalatvezetőség biz­tos helyre helyezte, Bona Péter gé­pész készített álkulcsot s tovább folytatták tevékenységüket. Felvetődött a tárgyaláson, hogy a malom-vezetőség miért tűrte a lo­pásokat. Darázs Kálmán, volt igaz­gató, nem akarta észrevenni a lo­pást, mert maga is hasonlóan cse­lekedett, s n~m állt tétlenül a tol­vajok közöttf» Az ő lakására Is vándorolt a liszt, az ő neve is többször belekerült a cserenaplóba — a vámőröltetők kö­zé — anélkül természetesen, hogy búzát vitt volna be. Ezeket a be­jegyzéseket Csorna főmolnár eszkö­zölte, aki tudta, hogy a beírt gabo­nát a malomba nem vitték be, de ettől függetlenül ő bevételezte azt és kiadta a lisztet az igazgatónak. Ezt a munkát Csorna nem önzetle­nül végezte. Korpát vitt el illeték­telenül, bort is vett magának, amiért a malom korpájával fizetett. Ott ült a vádlottak padján Tóth János üzér is. Több mint féléve ki­lépett munkahelyéről s azóta mint­egy 30 mázsa korpát vásárolt fel a tolvajoktól, 3 forintért kilóját s a piacon 6—7 forintért adta tovább. Az ügyész a tárgyaláson rámuta­tott arra, hogy Darázs igazgatónak és Csorna főmolnárnak éberen kel­lett volna őrizni az állam vagyo­nát. Mint gazdasági vezetőknek az lett volna a kötelességük, hogy le­leplezzék és megakadályozzák a lo­pásokat. Ehelyett ők nyúltak ahhoz és ők adtak lehetőséget a lopások sorozatához; A bíróság a dolgozó nép vagyonát fosztogatók felett kimondta az íté­letet. Darázs Kálmán és Csorna két és fél—két és félévi börtönnel, Re­géczkey Kálmán kétévi, Tóth János űzér háromévi börtönnel felel cse­lekményéért. A többiek is elnyerték méltó büntetésüket. Bóna Péter 10 hónapig Kohári László 1 évig, Far­kas István 15 hónapig gondolkodhat a bőrfőnben azon, hogy érdemes-e hozzányúlni a dolgozó nép vagyonához. Szarvas László brgazda, aki a malom kor­pájáért adta el borát, 7 hónapi bör­tönnel felel cselekményéért. Ez az ítélet komoly tanulság kell legyen mindenkinek, aki a nép va­gyonára akarja rátenni kezét. De különösen komoly tanulság azok­nak, akiket vezető munkakörbe ál­lított a dolgozó nép bizalma. Aki visszaél ezzel a bizalommal, arra lesújt a törvény. nyája ablakából pipázva szemléli az eget és studírozik, két napig esik-e vagy háromig, mert akkor úgy osztja be idejét, hiszen rengeteg az őszi tennivaló. Czolnokon, de az egész megyé- ben nincs olyan ember, aki ne venné számításba, hogy esik. Kézzelfoghatóan, orrcsiklandozóan esik. Türelmesen tárják szélesebbre levélkoronájukat a fák is, sőt a vi­rágok is szomjasan tátogva szip­pantják be a kelyhükbe koppanó cseppelset. Egy, csak egy ember van e szé­les Szolnok megyei téreken, aki nem hisz a szemének, fütyül az eső­re. Még csak azt sem lehet mon­dani, hogy lelkiismeretlen ember. Nagyon is lelkiismeretes. Olyan, aki teljesíti feladatát, ha fúj, ha esik. De hogyha ezt a nekibúsult eső­zést nézi az ember, gyakorlatilag ezegyszer nincs igaza túlbuzgó bar rútunknak. Hogy kiről van szó? Majd mind­járt megmondjuk. Előbb még né­hány szóval térjünk ki arra, hogy őt a megyei pártbizottság előtti kies parkocska istápolásával bízták meg felettesei a városi kertészetnél. Eh­hez a munkához a virágok, füvek rendszeres vízellátása is hozzátar­tozik. Ajo, most már nem is kell elárüL l '* ni, kiről van szó. Erről a bü­rokrata kertészről, akt odáig ment az önbecsülésben, hogy még az eső­felhőkkel is versenyre kel. Mert hiába hullatják terhüket a szürke jellegek, hiába táncolnak tő­le néhány méterre a betonúton az esőszemek — ő rendületlenül szo­rongatja a gumi-slág réznyakát és hősi pózban locsolja, locsolja az esőben ázó virágágyakat. T. POSTÁNKBÓL Szeptember 16-án 59 levelet kapott szer­kesztőségünk. A Mezőgazdasági Kiállítás­ról számol be: Csömör János Szolnokról, Bagi József Törökszentmiklósról, Tamás László TiszaföMvérról, Kiss Lukács Cser- keszöliőröl és Lcnvyel Rozália Jászladány- ról. Aradi József Bánhalmáról versenyfel­hívásukat küldi. Molnár János Ké+póró] a kapásnövények begyűjtísé-ől fr. Csata! Béla Jászárokszállásról büszkén jelenti, hogy tagjelölt lett. Panasza intézéséért köszönetét mond Sfpos Andrásné Szolnok, ról. Halász Gyu'a és Csendes Antal Szol­nokról soorttudósftásokat adott. Különböző szervekhez kivizsgálásra kül­dött levelekből 7 érkezett v!ss-a. Ho-váth Ferenc kente-esi, özv. Markovit« Józsefné törökszentmlk’ósl Molnár András jászbe- rnéyi, Vápadi Ferenené nagykörűi. Kormos Lajosné kisújszállási, ffj. Bódi Kálmán szandaszöüSsI, Csőke István jászjákóh-al- m! levélíróink kéréseit, panaszait megvizsz gátjuk. x I

Next

/
Thumbnails
Contents