Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

195í szeptember 18. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II begyűjtési tervek teljesítése erősíti a munkás-paraszt szövetséget Szerdán délelőtt a megyed tanács nagytermében a Megyei Begyűjtési Hivatal értekezletet tartott az őszi begyűjtésre való felkészülésről. A Begyűjtési Minisztérium képvisele­tében megjelent Petőházi Sándor miniszterhelyettes elvtárs, Juhász Imréné elvtán-inő megyei tanácsel­nök és a megyei pártbizottság részé­ről Karsai Mihály elvtárs. Az érte­kezleten részt vettek a járási, vá­rosi pártbizottságok titkárai, a ta­nácselnökök, a begyűjtési hivatalok és szervek vezetői, valamint az igazságügyi szervek képviselői. Az értekezlet előadója Bányai Já­nos elvtárs, a megyei begyűjtési hi­vatal vezetője beszámolójában ér­tékelte a begyűjtés eddigi eredmé­nyeit. Többek között a következő­ket mondotta: — Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi és júniusi határozata után tapasztalhatjuk, hogy az ál­lampolgári fegyelem jelentős mér­tékben megszilárdult. Dolgozó pa­rasztságunk döntő többsége kenyér- gabona beadásét önként, a cséplő­géptől teljesítette. Hogy ez a javu­lás bekövetkezett, az elsősorban párt- és tanácsszerveink nagyará­nyú segítségének köszönhető. Az első félévben javult a begyűjtési apparátus munkája is. A járási hivatalvezetők egyre jobban elsajátítják a begyűjtés bo­nyolult, sokrétű munkájához szük­séges gyakorlatot. A gabonabegyűjtés értékelésénél külön kiemelte a termelőszövetke­zeti városokat, megyénk termelő- szövetkezeteit, melyek hiánytalanul beadták az államnak járó részt. Majd arról beszélt Bányai elvtárs, hogy milyen hiányosságok vannak a verseny szervezése, az állat- és állati termékeknél, a szerződéses és szabad tervek teljesítésénél. Az év hátralévő részében mindent el kell követni e mulasztások pótlá­sára. — Az őszi kapás-növények be­gyűjtését megkönnyíti az, hogy a gondos munka, a kedvező időjárás eredményeként — különösen kuko­ricából —■ gazdag termést takarí­tunk be — folytatta Bányai elvtárs. — A Miniszteri-tanács határozata, amely kimondja, hogy amely köz­ség nem teljesíti tervét, ott a ka­pásnövények szabadpiaci forgalma átmenetileg szünetel — szintén se­"gítséget jelent a begyűjtési szer­veknek. A kedvező feltételek mel­lett azonban egy sor tényezőre fel kell figyelni. A kapásnövények, a hüvelyesek, a rizs és a bor begyűj­tése egyidőre esik, s ugyanekkor kell gondoskodni az állat- és állati termékek beadásáról, a hátralékok felszámolásáról is. Számolni kell raktározási nehézségekkel, vala­mint azzal, hogy a termények ned­vességtartalma a szokottnál na­gyobb lesz. Ezért nagyjelentőségű a toválbbi szükségraktárak, górék, padlásterek felkutatása. Az átvevő­telepek csak a megengedett nedves­ségtartalmú terményt gyűjthetik be. A Terményforgalmi Vállalat­nak valamennyi szárítóberendezését szeptember 20-ig üzemképes álla­potba kell hoznia. Vigyázzunk arra is, hogy az ellenség éretlen kuko­rica törésével és badásáv&l ne akadályozza a tervek teljesítéséit, a begyűjtési határidő betartását. — Növeli a feladatot, hogy ku­koricáiból, sertésből • értékesítési és hizlalást szerződés alapján nagyolbb mennyiséget kell begyűjteni Ez a rendelet azt cé­lozza, hogy az ország hús- és zsír- ellátásáiban mutatkozó nehézsége­ket megszüntessük. A kedvező ter­méseredmények, a megnövekedett állatálomány erre lehetőséget ad. — A szerződéses terv teljesítését elsősorban önkéntes szerződéköté- sek útján kívánjuk biztosítani, a dolgozó parasztság számára kedve­zőbb feltételek mellett. Az állam megfelelő árat ad a kukoricáért, sertésért. A töréstől számított 8 na­pon belül szállított kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 forint készpénzt kap a termelő, melynek felét már szerződéskor felveheti. Azok a ter­melők, akik építési anyagra, ipar­cikkre igényt tartanak, 200 forintos mázsánként! ár mellett köthetnek szerződést. Ennek alapján az ipar­cikkeket állami áron, 1956. január 1. után vehetik át. Az átvevő vál­lalatok a szerződésen kívül felvá­sárolt kukoricáért 220 forintot fi­zetnek mázsánként. — Azok a termelők, akik sertés- hizlalásra kötnek szerződést, az át­adott sertés minőségétől függően 18—22 forintos kilogrammonkénti készpénzárat kapnak. Másik lehe­tőség a 16—18 Ft kilogrammonkénti készpénzár mellett a terület utáni kukorica-beadási kötelezettségből 100—230 kilogrammig beadási ked­vezményben részesülhetnek. A szerződés megkötésekor sertésenként a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 forint hízlalási előleg illeti meg. A kukorica-értékesítési szerződé­seket a Terményforgalmi Vállala­tok, illetve az erre kijelölt földmű­vesszövetkezetek, a sertéshizlalási szerződéseket pedig az Állatforgal­mi Vállalat dolgozói kötik. A fen­tiekből látható, hogy a szerződés- kötések feltételei messzemenően biztosítják a dolgozó parasztok anyagi érdekeit, a gazdálkodás jö­vedelmezőségét. A szerződéses ter­vek időben való teljesítéséért a ta­nácsok v<b. elnökei és a begyűjtési hivatalok vezetői felelősek. Nekik kell őrködni azon is, hegy a speku­Kolonics Frigyes 13 holdas sza- joli középparaszt szorgalmas gazda. Állatállománya téli átteleltetésé- hez silótakarmányt biztosít. Össze­gyűjtötte az egyébként veszendőbe menő növényeket, zöld muhart, mintegy 10 kocsira való napraforgó­jáéiért, az üzérkedést megakadályoz­zák, s meggátolják, hogy akár a termény, akár az állatok a fekete- csatornán tűnjenek eL Az ismertetett feladatok megol­dása nem könnyű. Éppen ezért ta­nácsos megszíveleini azt, amit Kar­sai elvtárs mondott el hozzászólá­sában. — A begyűjtés nemcsak gazdasá­gi, hanem politikai feladat is. Az e téren elkövetett túlkapások, vagy lazaságok gyengítik, a munkás-pa­raszt szövetséget —■ mondotta töb­bek között Karsai elvtárs. A tervek végrehajtása alapos, szívós munkát igényel. A most megjelent rendelet pártunk júniusi határozatára épül fel. Elősegíti a termelés fellendítését, jobb munkára készteti a termelő­szövetkezeteket és egyéni gazdákat. Az a cél, hogy mind a termelőszö­vetkezetek, mind a dolgozó parasz­tok minél több sertést hizlaljanak, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy még több legyen az élelem, s az emberek vidáman, nyugodtan dolgozzanak. Az ellenségnek nem tetszik ez a rendelet, mert megaka­dályozza a spekulációt, az üzérke­dést. A dolgozó parasztságnak vi­szont érdeke a kukorica-értékesítési és sertéshizlalási szerződések meg­kötése. , Petőházy Sándor miniszterhelyet­tes elvtárs tolmácsolta a Begyűjtési Minisztérium elismerését a gabona­begyűjtésben elért jó eredmények­ért. Majd arról beszélt, hogy to­vábbra is igen fontos a párt- és ta­nácsszervek segítsége, a begyűjtési apparátus és -a begyűjtési vállala­tok szoros együttműködése. A poli­tikai felvilágosító munka, a rende­let megmagyarázása most a legfon­tosabb tennivalója a begyűjtési megbízottaknak, előadóknak. A rendelet kimondja, hogy a kapás- növények törését, szedését a terme­lőknek be kell jelenteni. Használ­ják fel a begyűjtés dolgozói ezt az alkalmat arra, hogy beszélgessenek a dolgozó parasztokkal a szerződés előnyeiről. Mindemellett szorgal­mazni kell az állat- és állati termé­kek beadásának rendezését is. — Az elmúlt időszakban megnőtt az apparátus, de megnőttek a fel­adatok is. Ezért szükséges, hogy politikailag és szakmailag is to­vábbfejlődjenek a begyűjtési hiva­tali szervek dolgozói, — fejezte be szavait Petőházy elvtárs. A továbbiakban Zsemlye Ferenc elvtárs és az érekezlet több rész­vevője hozzászólt az előadáson hallottakhoz. fejet, fakammánytököt, csalamádéty zöldparajt s ezekből értékes takar­mányt állít össze. A gépállomást sál megkötötte a szerződést és va­sárnap a Szolnoki Gépállomás silói töltő gépével megkezdi a munkát. 40 köbméter silótakarmányt készít, példáját érdemes követni. Kolonics Frigyes szajolí kőiépparaszl 40 köbméter silótakarmányt készít a dolgosé parasztok ellen •• Összeesküvés A tiszapüspöki Előre Termelőszö­vetkezet ebben az évben már nagy vonzást gyakorol a még kívülálló dolgozó parasztokra. Az Előrében munkaegységenként 4 kiló búzaelő­leget osztottak és a kapások vár­ható terméseredményei is nagyob­bak lesznek, mint az egyénileg dol­gozó parasztoké. Ennek az eredménynek és az Előre Termelőszövetkezet tagjainak jó népnevelő munkája nyomán az el­múlt két hétben tizennyolc dolgozó paraszttal növekedett a termelő- szövetkezet taglétszáma. Ezenkívül két héttel ezelőtt a községben új termelőszövetkezet alakult Uj ’Élet néven, amely már huszonöt taggal dicsekedhet. Természetesen a kulákok mind­ezt nem nézték tétlenül. A község­ben megindult a nem is suttogó, hanem teljesen nyílt ellenséges agi­táció a fejlődés ellen, így ter jed a hazugság Vasárnap délután a volt 400 hol­das Benedek József kulikkal be. szélgettünk. Azt állította, hogy az Előre Termelőszövetkezetben csu­pán 5 mázsa volt az átlag búzater­més és hogy az ottaniak csak úgy •tudták teljesíteni a beadásukat, hogy máshonnan kaptak kölcsön- búzát. Ugyanaznap este a Dózsa György utcában „röpgyűlés” volt, amelynek „előadója”. Földi János arról beszélt, hogy az Előrének csak 5 mázsa búzája termett holdanként és csak úgy tudta beadását teljesí­teni, hogy egy másik termelőszö­vetkezettől kapott kölcsön . -. , Ezt a hazugságot ott, azon nyom­ban két ember cáfolta meg, Kovács Károly, aki az Előre búzáját csé­pelte és Magyar Kálmán, aki el­mondotta, hogy a kengyeli Sallai Termelőszövetkezet ajánlott eladás­ra búzát, de nem az Előrének. És ki ez a Földi János, aki szóról szóra elmondotta Benedek József hazugságait? Senki más, mint Be­nedek József kulák násza; , ä A kulák-paradicsom A népnevelők a dolgozó parasz­tokkal való beszélgetés során nem egy helyen azt hallották, hogy a Béke Termelőcsoportban nem men­nek rendjén a dolgok. Hozzáfogtak ennek a panasznak a kiderítéséhez és nagyon érdekes adatokat tudtak meg. Szabó Imre, Szabó János, Kormos István, id. Nagy Bálint, K. Vincze József né és még több dolgozó pa­raszt, valamennyien a Béke Tér- melőcsoport tagjai mondták el az itt felsorolt kulákbűnöket; A községben — a három termelő­csoport megalakulását követő esz­tendőben, tehát 1952-ben — tagosí- tottak. A tagosító bizottságban he­lyet foglalt Pólyák István Miklós, a Béke kulák-elnöke. Az ő manipulá­ciójának köszönhető, hogy a tago­sítás során az Előre Termelőszövet­kezet a községtől távolabbfekvő és rosszabbminőségű földet kapta, míg a Béke a községhez közel eső leg­jobbakat. De ne higyje senki, hogy a kulákok a Béke Termelőcsoport dolgozó parasztjai számára akartak jót. Dehogy. Saját maguknak. A ta­gosítás után ugyanis a csoport terü­letéből kikanyarítofták a községhez legközelebb lévő lelkeföldet és an­nak egy részét azon nyomban be­vetették herével, nehogy azt ké­sőbb a dolgozó parasztoknak eszébe jusson kérni. A kisembereknek pe­dig a községtől 4—5 km-re lévő, ke­vésbé jó földeket osztották ki. A Békébe befurakodott kulákok- nak, így Magyaréknak Is, nagyobb darab szikes földjeik voltak. Eze­ket a szikeseket — az „egyenlőség” alapján — a kulákok a bevitt föld­terület arányában szétosztották a tagok között, A kulákok tehát a Béke Terme­lőcsoportból paradicsomot csináltak a maguk számára. Megszabadultak az igazságos progresszív adózástól és beszolgáltatástól, magukhoz ka­parintották a lelkeföldet, ugyanak­kor megszabadultak a szikesektől. De ezzel még nem ért véget a bűnlista, Cseléd leszel... A kulákok és a velük cimboráié vezetők súlyosan megkárosították, kizsákmányolták a termelőcsoport tagjait, A Béke számlájára vásároltak 300 kg here vetőmagot, ebből 50 kilót kiosztottál! vetésre a tagok között, 250 kilón pedig megosztozkodtak. Természetesen mind a 300 kg-ot megfizettették a tagsággal. A szerződéses borsót a dolgozó parasztokkal adatták be, amit pe­dig ők termeltek szerződésre, azt megtartották. Ezt a borsót a kulá­kok kilónként 10 forintért értékesí­tették. — emellett természetesen felvették a termelési előleget is. 1953-ban visszatartották a Master-, meltető Vállalat borsós zsákjait. Most emiatt a Magtermeltető 8000 forinttal terhelte meg a csoportot. Kenderesen és szászon az idén nyáron 20—20 férőhelyes idénybölcsőde létesült. A két község dolgozó parasztjainak kívánsá­gára most mind a két bölcsődét állandósítják. Erre a célra államunk Kenderesnek 47 000, Ujszásznak 91000 fo­rintot biztosított. * Megyénkben egyre nő a könyvtárak olvasói­nak száma. 1953-ban 602 826 könyvet kölcsö­nöztek ki a megye könyvtárai 33 215 olva­só számára. 1954-ben már 788 960 volt a ki­kölcsönzött könyvek száma, az olvasók tá­bora pedig 35 679-re emelkedett. 1955 első félévében a megye dol­gozói 576 965 könyvet kölcsönöztek ki és az olvasók száma 34 500 volt, tehát csupán öt­százzal kevesebb, mint 1954 egész esztendejé­ben. .* Pusztamonostoron’, új termelőszövetkezeti községünkben jelenleg 1500 négyzetméter jár­da építése folyik. Tár­sadalmi munkával já­rulnak hozzá a dolgozó parasztok. A pénzbeli összeg 25 000 forint, ez legnagyobbrészt az adó­prémiumból és a béke­kölcsön befizetések utáni részesedésből adódik, * Szolnokon tovább folytatják a lakásépít­kezéseket. A piactérnél a Ságvári-körút már felépült házal mellé a jövő évben újabb, ösz- szesen 80 lakásos bér­házakat építenek. Az építkezés alapozási munkái már megkez­dődtek. * A mezőtúri kórház ágyszámát a múlt esz­tendőben 23-al növel­ték, az átalakítási mun­kák azonban nem feje­ződtek be. A kórház­ban most épül egy új, modem konyha, átala­kítják a második eme­leti részt. Ezeknek az építkezéseknek és be­ruházásoknak költsége sorban meghaladja az egymil­lió forintot. • * Ebben az esztendő­ben augusztus végéig 1178 építkezési enge­délyt adtak ki a me­gyében. Ebből idáig 353 új lakást, illetve házat építettek fel. A 353 la­kás közül 99 állami köl­csönből épült. A dolgo­zók a 99 lakás felépíté­séhez összesen 2 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt kaptak az ál­lamtól. * Szolnokon a Kisfa­ludy a Tompa Mihály és a Rákóczi utak által körülfogott tömbben a jövő évben megkezdik a kenyérgyár építését. Ez a kenyérgyár ösz- szesen 3 és félmillió forint költséggel épül majd. Ebből jövőre 2 millió forintot utalnak ki. A gyár véglegesen 1957-ben készül el. Az új, modern üzemben napi 400 mázsa kenye­ret sütnek majd, így a Sütőipari Vállalat 1. sz. műhelye és az új gyár el tudja látni Szolnokot kenyérrel, Frédim tűje ink. néhány Uj­GRÓF MONTE CHRISTO I. A Szolnoki Vörös Csillag Filmszínház tegnap mutatta be az Alexandre Dumas pőre hasonló című regényéből készített „Gróf Monte Christo“ című kétrészes francia film első részét. Ugyancsak az első részt vetíti a Tisza Filmszínház is. — Képünkön: Jelenet a film első részéből. EmlélűiitReaségit rendeznek Szolnokon Bartók Béla halálának tizedik évfordulója alkalmából Népünk nagy zeneköltője, Bartók Béla, akit legutóbb a Béke Világ­tanács posthumus nemzetközi béke­díjjal tüntetett ki, tíz évvel ezelőtt húnyta le örök álomra szemét. Az évforduló alkalmából az egész Ezt az összeget a kulákok — annak ellenére, hogy a zsákokat ők hasz­nálták — a csoport tagságával akarják megfizettetni. Azzal, hogy a kulákok a kisem­berek földjeit a község határának legtávolabbi részén adták ki, két legyet ütöttek egy csapásra. Először is megszereztél! a legközelebbi és legjobb földeket, másodszor pedig nagyszerű fuvar-uzsorát teremtet­tek a maguk számára. A kulákok aratáskor 5 forintot kértek csomón­ként a búzának a községbe való be- hordásért, 30—40 forintot egy-egy fuvarért a községtől 4—5 km-re fekvő földekről. A Békében — de a többi csoport­ban is — a legnagyobb izgatás fo­lyik a gépállomás és a gépi munka ellen. A gépállomás segítségét a Békében is csak az őszi mélyszán­táshoz veszik igénybe. Könnyű megtalálni ennek a gópellenesség- nek a forrását. A kulákok 180 fo­rintért szántják ugyanis holdját a fogatnélküli kisparasztok földjei­nek. Kormos István mondja: „Nem dolgoznak nálunk a kulákok. Mi­nek? ömlik hozzájuk a pénz a fu­varból meg a szántásból. A földjei­ket is gyalognapszámban művelte- tik azokkal, akik nem tudnak fi­zetni.” A kulákok azzal agitálnak a köz­ségben, hogy a' dolgozó parasztok ne lépjenek a szövetkezés útjára, mert akkor cselédekké válnak. Ami a Béke „termelőcsoport” pél­dáját illeti, csakugyan igazuk van. Az itteni dolgozó parasztok a kulá­kok cselédjeivé váltak az elmúlt 4 esztendő során, (Folytatjuk.) TÓTH KORNÉL országban megemlékeznek Bartók Béláról. Szolnokon emlékünnepsé­get rendeznek a városi tanács, a Megyei Békebizottság, a Társada­lom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat, valamint a tö­megszervezetek közreműködésével. Az előkészítő bizottság az ünnepi est időpontjáról még nem döntött. Előreláthatólag október elején ke­rül sor a megrendezésére. Többszáz Bartók művet és Bartók életéről szóló orosznyelvű könyvet küldött az MSZT a Szovjetunióba Szeptember 25-én lesz Bartók Béla halálának tizedik évfordulója. Ebből az alkalomból az MSZT több­száz, köztük több tucat ritkaság- számba menő, külföldi kiadású Bartók-művet küldött a Szovjet Ze­neszerzők Szövetsége Könyvtárá­nak és húsz szovjet város filharmó­niájának. Orosz nyelvű tanulmány és cikkgyűjteményt állítottak össze Bartók életéről és munkásságáról és a Bartók fényképével díszített kötetet ötszáz példányban juttatták el a VOKSZ-hoz, valamint számos szovjet könyvtárhoz, a tizenhat köztársaság zeneművészeinek szö­vetségéhez, több mint félszáz szov­jet zenetörténészhez, zeneszerző­höz és előadóművészihez. Megküld­ték a kötetet szovjet művészegyüt­teseknek, szerkesztőségeknek és a népi demokratikus országok baráti társaságainak is. Mintegy százötven példányban küldte el az MSZT a Szovjetunióba a Bartók Béláról ké­szített dia-filmet. (MTI.) SFIZESSEN ELŐ £ a Szolnokmegyei Néplapra, előfizetési díj egy hóra ft.—Ft Megrendelhető minden postahivatalban és minden postáskézbesítőnéL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents