Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

I A MEGYEI PÁRTBI IZOTTSÁG ÉS A MEGYE 1 TAN ÁCS LAPJA VIL évfolyam 216. szám • Ara 50 fillér 1955. szeptember 14., szerda MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az új oktatási év előtt. Elmondta: Szepesi Károly elvtárs, a -Szolnoki Téglagyár propagandistája. (2. o.) Fontos feladatunk: a szarvasmarhatenycsztés fellendítése. (3. o.) Szolnok sportmunkájának megjavításáról tárgyalt a városi' pártbizottság ülése. (4. o.) j VízoazffóTMsunk bemutatója a Mezőgazdasági Kiállításon Mezőgazdaságunk eddigi és ezt követő fejlődésének egyik1 legjelen­tősebb segítői a különböző kultúr­mérnöki létesítmények. A kultúr­mérnöki munkáinak minden tevé­kenysége arra irányul, hogy az or­szág mezőgazdasági termelésé! mentesítse a termiészeit számos ká­ros behatásától és beavatkozásával az időjárás szélsőségeit is mester­ségesen szabályozza. Ezeknek a feladatoknak tudomá­nyosabb alapokra helyezett végre­hajtásában kimagasló érdemeket szerzett a Vízügyi Igazgatóság. Si­került összefognia, a szocializmus építésének szolgálatába állítania, és jelentős mértékben előbbre vin­nie az ország vízügyi problémáinak megoldását. Ilyet létrehozni csak szodailzmust építő országban le­helt; Ennek a munkának eredmé­nyeit és távlati terveit mutatja be az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás területéin a vízigazdálkodás ki­állítása. -— Széleskörűen ismerteti azokat a gigantikus méretű folyó- szabályozási és öntözési munkála­tokat, amelyeket eddig megvalósí­tottunk és azokat a terveket, ame­lyek ezután, kerülnek megvalósu­lásra, A vízhasznosításnak különféle lehetőségeit kis modelekem, terep­asztalokon szemléltetik. Az egész kiállításnak kifejező, monumentális jelleget ad a Tiszalöki Vízlépcső másaként megépített duzzasztó- részlet az átfutó vízzeL Bene Attila mérnök, Harmincnyolc vagon ítész cukrot szállított már szerszámnak a Szolnoki Cukorgyár öt nap óta dolgozik már az or­szág legnagyobb cukorrépa feldol­gozó üzeme: a 41 éves Szolnoki Cukorgyár. Az idén hat megyé­ből szállítják ide a termelők az új termést. Amíg tavaly ezen a területen holdanként átlag 102 mázsa volt a termés, ebben az évben egy-egy holdon 112 mázsa cukorrépát termeltek. Különösen szép termést takarí­tanak be az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Az ör­ménykút! állami gazdaságban pél­dául holdanként több mint 250 mázsa cukorrépa termett. A gyár — a jó termés követ­keztében — az idén lényegesen több cukorrépát dolgoz fel, mint az előző években. Éppen ezért a fel­készülés időszakában az üzem gé­peinek nagyrészét korszerűsítet­ték, illetve alaposan megjavítot­ták. A szállítás meggyorsítása vé­get! az idén mintegy 3600 vagon cukorrépát szállítanak Szolnokra vízi úton. Emiatt a közeljövőben Szolnok alatt szükség-kikötőt lé­tesítenek a Tiszán. A gyár már az első négy nap termeléséből 38 vagon kész cuk­rot szállított el az ország külön­böző részébe. Az első négy vagon cukrot a termelők kapták meg. A rákócziújfalui Uj Elet TSZ-ben istállótrágyáznak A rákócziújfalui Új Élet TSZ-ben jő termést takarítottak be az idén kenyér- és takarmánygabonából, s rekordtermést várnak a kapás­növényekből is. A következő évi jó termés alapját is megteremtik a szövetkezet tagjai. Napok óta hordják az istállótrágyát szántóföld­jeikre. Eddig 40 holdat megtéri tettek, amelyen a traktorok nyomban megkezdték a talajmunkát, hiszen csak a nyomban leszántott istálló-, trágya biztosít elegendő tápanyagot a talajnak a növények fejlődé­séhez. — Képünkön: MERENA ISTVÁN és VARGA ILLÉS foga­tosok munka közben. AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Öt nappal hamarabb takarítjuk be a cukorrépát A ituricevei Vörös Csillag TSZ II. számú üzemegységében elvetettük az őszi árpát. Ezévd terméseredmé­nyeink meggyőztek minket arról, hogy érdemes keresztsorosan vetni. A jól előkészített magágyba vetés előtt holdamként egy mázsa szuper- foszfátot szórtunk kd s a gondosan tisztított másodfokú nemesítésű ve­tőmagot géppel keresztsorosan tet­tük földibe. Ügy tervezzük, hogy kenyérgabonánk ötven százalékát szántén keresztsorosan fogjuk vetni. Másik igen fontos tennivalónk, a kapásnövények betakarítása. A cu­korrépa szedését megkezdtük. Elő­zőleg Katona Károly üzemegység- agronómussal és a növénytermesztő brigődvezetőkkel együtt felmértük a rendelkezésre álló munkaerőt, gépi és fogaterőt. Ennek alapján készítettük el betakarítási ütem­tervünket. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az eddigi egyénen­kénti, vagy brigádomként! cukor­répaszedés módszerét felcseréljük a kollektív-szedés módszerével. Vágyás nem fogunk mind a négy brigádnál egyszerre a cukorrépa betakarítá­sához, hanem az erőt egy brigád területére összpontosítjuk. Mi a hátránya az egyénenkénti és brigádonkéinti betakarításnak? Először is az, hogy apró területen folyik a munka, s ez megnehezíti az ellenőrzést. Felesleges igaerőt; köt le, ha brigádonként szedjük a répát s a szállításnál, az átvételnél könnyen kavarodás történhet, ami részben az elszámolást nehezíti meg. másrészt azt vonja maga után, hogy nem mutatható kr pom-> tosan az egyes brigádok által el-, ért terméseredmény s ez a brigá­dok helyes premizálását gátolja. Gondoljuk el, hogy nálunk pél­dául a 86 hold cukorrépa az üzem­egység négy brigádjánál van el­vetve. Mindegyik brigádban na­ponta két-hárcm hold területen szedik fel a répát, ha külön-külöm dolgoznak s így mind a négy terü­leten darabban van a munka. —1 Egyszerre négy traktort kell mun- k'álbaá Ili tani, viszont ha egy brigád területén dolgoznak, egy traktor is ellátja a feladatot. A szállítási és átvételi nehézségek miatt előfor­dulhat, hogy a kitermelt répa apa­dása 10 százalékot tesz ki, ami ugyancsak komoly veszteséget je­lentene. Tehát végeredményben ez a módszer anyagi kárt jelentena termelőszövetkezetünknek. Ezzel szemben az összpontosított munkának igen sok az előnye. Job­ban ki tudjuk használni a traktoro­kat és a fogaterőt. Csökken a fo­gatok üres állása s végeredmény­ben csökken az önköltség is. A táb­lás szedéssel elérjük azt, hogy egy­szerre nagy terület szabadul fel, amelyen idejében elvégezhetjük az őszi talajelőkészítést, ami viszont jövőre mázsatételekben gyümölcsö­zik. A kollektív munkának nevelő hatása is van. Mi bízunk abban, hogy a brigádok közölt néha meg­mutatkozó ellenéteit így rövidesen fel tudjuk számolni. Elgondolásunkat brigád-értekez­leteken megvitattuk a tagsággal s közösen hoztuk meg a határozatotl az új módszer bevezetésére. Az eredmény máris megmutatkozik; A rendelkezésünkre álló — koráb­ban csekélynek mondott — mun­kaerővel a cukorrépa betakarításá­nak idejét öt nappal rövidítettük meg. A szeptember 21-ig beüteme­zett munkát szeptember 16-án be­fejezzük. Az eddigi siker alapján brigádjaink elhatározták, hogy a kukorica betakarítását is táblásán .fogják végezni annak érdsfcében, hogy az őszi kalászosok vetőmag­ját mielőbb földbe lehessük. Simán Kálmán, Turkeve, Vörös Csillag TSZ II. sz. üzemegység. Vetjük az őszi kalászosokat Minden parasztember ismeri azt a mondást: „Ki mint vet, úgy arat.** Ebből mi azt értjük: ha jól előkészített magágyba korán földbe- tesszük a magot, a fiatal növény már a tél beállta előtt szépen ki­fejlődik. A hideg nem csigázza el, s biztosabban lehet számítani a bő termésre. Ha viszont késlekedünk, csak több munkával és nagyobb költséggel tudjuk elérni, hogy vetésünk megerősödjék. Termelőszövetkezetünkben jövőre nem három kilogramm, hanem ennél jóval több búzát akarunk osztani munkaegységenként. Ezért most úgy szerveztük meg munkánkat, hogy a kapásnövényeket első­sorban a búzának kijelölt területről takarítjuk be. Azonnal hozzá­fogunk a magágy készítéséhez, hogy idejében földbetehessük a vetőma­got. Eddig elvetettünk 25 hold rozsot. 30 hold őszi árpát és 5 hold takarmánykeveréket. Zsoli Sándor, id. és ifj. Tari István, Mizsei Já­nos és a többi tag igyekezete a biztosíték arra, hogy mind a kapás­növények betakarítását, mind az őszi kalászosok elvetését sikerrel oldják meg. Sepsi István Jászfelsőszenfcgyörgy, Vörös Sarok TSZ. —Mf ......... ■■■■ ---------------------------------­9 Tiszamenü Vegyiművekben 38 javaslat szolgálja a technika fejlesztését A Tiszsmmti Vegyiművekben új színnel gazagoddtt a verseny; A ,gyár munkásai közül egyre többen kapcsolódnak be abba a mozga­lomba, amely az utóbbi hetekben 'erősen bontogatja szárnyalt s célja a gyártási szűk kereszt:metszőiek kiküszöbölése, a technika fejlesz­tése. Aki jéit mér ebben a nagy, mo­dem üzemben, joggal kérdezhetné: máit tehetnek itt a korszerű techno­lógiáért? A gyár az ország új gé­pekkel, berendezésekkel felszerelt legmodernebb ilyen üzeme. A gyár­tási folyamatok nagyrészt automa­tikusain mennek végbe s egyetlen fcészülékszofbából irányítható a ter­melés. Az embernek itt alig van más szerepe, mint a műszerek’ figyelése, a gépek munkájának el­lenőrzése; A gyakorialt azonban itt is azt bizonyítja, hogy a fejlődés egy percre sem áll meg'. Ha a munkások, a műszaki értel­miség kezébe veszd a technika ügyét, további nagy lépést tehet­nek előre. S a munka már folyik. Békefi Gabriellát, a gyár főtech­nológusát nagy mérnöki rajztábla előtt találjuk, ömaga is bekapcso­lódott a mozgalomba. Főleg az el­lenőrző, hatásfokmérő készülékek problémája foglalkoztatja. — Sokszor bajokat, Veszteséget okoz az, hogy nem tudjuk ellen­őrizni a portalanító, arzéntelenítő munkáját. Ezektől a szennyeződé­sektől ugyanis meg kell tisztítani a kemencéből kilépő gázokat, mi­előtt továbbhaladnak. A tisztítást csak tapasztalati úton tudjuk el­lenőrizni, — műszerünk nincs hoz­zá. így előfordul, hogy a szennye­ződések a gyártás további folyama­tában lerakódnak és dugulást okoznak a toronyban. Egy ilyen ellenőrző, hatásfokmérő készülék terveit dolgozzuk most ki a por­talanító számára. Megoldandó probléma van még bőven, bár ezek nem a napi fel­adatok közé tartoznak, hanem az állandó, előrelátó munka alapjait jelentik. Néhány hete a gyár leg­jobb munkásai, mérnökei és mű­szaki dolgozói alaposan körülnéztek a gyárban és megállapították, hol van még javítani való; A vállalat, bár mennyiségi ter­veit rendszeresen teljesíti, sőt tűi is szárnyalja, nem tudja betartani a fajlagos anyagielhasználás nor­máját. Ez ®zt jelenti, hogy egy tonna kénsav előállításához több alapanyagot használnak fel, mint más hasonló körülmények között dolgozó vállalat. A berendezések meghibásodásából eredő leállás, a „füstölgés“, az elfolyás, a nyers­anya,gelszóródás és mindjén egyéb veszteség végeredményben a faj­lagos anyagfelhasználás mutaitójá-i ban tükröződik. Ezért most erre kéül irányulni az újítók munkájának. A napokban a kovandőrlő dolgozói pl. az anyagszállítás kérdéseivel foglalkoztak. Kiderült, hogy több hibát eredményesen ki tudnak kü­szöbölni. Eddig a beérkező nyers­anyagot a vagonból a sínek mellé szórták, ha nem tudták olkalmazni a vagonbuktatót; Majd felszedték innen és behordtók a kovandrak- tárba kétszeres munka volt ez, emellett sok anyag elporiódott, szó­ródott. esetleg meg is ázott Egy vagenfordító beiktatásával ei tud­ják érni, hogy a vagont egyenesen a raktárba gurítják. Innen automa­tikus berendezések továbbítják az anyagot az üzembe. Az utazás alatt béázott nagy nedwességfartalmú kovand számítására, a rosszul kiége­tett és még magas százalékban ként tartalmazó pörfc újbóli kiégetésére is adták javaslatot. Mindez jelen­tős lépés lesz ahhoz, hogy javít­sanak az anyagfelhasználáson; Az ötletek magukban azonban még nem sokat érnek. A gyár ve­zetősége igyekszik gyorsan dönteni felettük s amit léhót, meg is való­sítanak. A kettes számú kemencé­nél pl. már beszerelték a levegő befúvót. Ez meleg levegőt juttat sz alsó etázsra, ami javítja a be­rendezés hatásfokát, elősegíti a pi­rít jobb feldolgozását. Jelentős megtakarítást eredményez a Hum- boldt-k'emencéfcniál a biztonsági csap, az úgynevezett védősift fel­szerelése, amely elejét veszi a terelíkarok törésének. Ä dolgozók sok értékes, megvaló­sítható javasla/tot adtak. Ezek mind azt bizonyítják, hogy modern üzemben is korlátlan lehetőségek vannak a technika továbbfejleszté­sére, a gyártás tökéletesítésére. — Eddig mintegy 38 újítási elgondo­lás futott be, melyből 31 munká­soké; A műszaki érfeknsiégtől na­gyobb aktivitást várnék. Ök, akik) legjobban ismerik a gyártás bonyo­lult technológiáját, sok lehetőségéül kutathatnak még fel a termeié- kienység növelésére, a költségek csökkentésére. Csütörtökön a legfelsőbb válla­lati fórum az üzemi gyűlés tár­gyalja meg és határoz a beadott j avasiatok felett. Megbeszélik a Mi­nisztertanács határozatát is, amely az újítókat — jobban, mint eddig—i anyagilag is érdekeltté teszi a ter-i melésben. A gyár minden dolgozója segítse elő javaslatával az értekez­let munkáját, mely a további fej­lődés útjára viszi az üzemet. Amikor idom engedi, ellátogatok ismerőseim­hez, szomszédaimhoz s beszélgetés közben ér­deklődöm arról, ho­gyan teljesítik állam- iránti kötelezettségü- keU A minap özv. Molnár Lászlónéhoz kopogtat­tam be. Szó esett az ál­lati termékek beadásá­ról. Jóleső érzéssel vet­tem tudomásul, hogy özvegyasszony létére nem maradt adósa álla­munknak. Harmincki­lenc kilogramm hizott­é i gét. Pap Mátyás -felesé­gét figyelmeztette ar- * ra, hogy a baromfi, to- 1 jásbeadást határidő 1 m előtt teljesítse. hAz asszony dolga arról l gondoskodni, hogy ez- . zel se maradjunk adó- , sak” — mondotta Pap i Mátyás. A szajoli dol­gozó parasztok többsé­ge igyekszik rendezni ' állat és állati termék- i bői is beadását. Berényi Andrásné Szajol sertését társulás útján adta be. Míg megmutatta a beadási könyvét, arról beszélt, hogy amióta rendezte kötelezettsé­geit, nyugodt, megelé­gedett, Három hold földje után járó beadá­sát mind terményben, mind állat és állati termékben kiegyenlí­tette. Keresztesi Mihály, Hegedűs Lászlóné, özv, Kurdics Menyhértné is példásan teljesíti ál­lamiránti kötelezettsé­n szajol! dolgozó parasztok rendezik beadási kötelezettségüket

Next

/
Thumbnails
Contents