Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS, A-MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 215. szám # Ara 50 fillér 1955. szeptember 13., kedd f---------­Kö ssön tjük a kungyalui Zöld Mező TSZ tagjait, akik a kunszentmártoni traktoro­sok segítségével befejezték az őszi árpavetést, a mntfágykészítést és mélyszántást. L ~ -------------------­As idén 12 gépállomáson javul meg a vízellátás A megyében az idén is több mint negyedmillió forintot fordítanak a gépállomások a dolgozók szociális és kulturális körülményeinek a megjavítására. Ezt az összeget el­sősorban rádiók, könyvek, sport- felszerelések vásárlására, valamint jóléti célokra használják fel. Je­lenleg minden gépállomásnak van már saját könyvtára, összesen — mintegy 5000 kötet könyvvel. Valamennyi gépállomáson van rádió, sőt az idén megkezd­ték a brigádszállásokon is a rádiókészülékek felszerelését. A karcagi gépállomáson pél­dául minden brigádszálláson szól már a rádió. Á megye 14 gépállomásán elké­szült a korszerű kultúrterem is. a legtöbb helyen beépített szín­paddal. Élénk a sportélet is a gép­állomásokon; Ebben az esztendőben már hét nagy gépállomásnak van saját labdarugó csapata, megfele­lő sportfelszereléssel ellátva; Idén jelentős beruházások tör­ténnek a gépállomásokon a dolgo­zók munka- és életkörülményei­nek megjavítására. Jelenleg közel száz kétszoba-konyhás, fürdőszo­bás és kertes szolgálati lakás van már a gépállomásokon; Csaknem mindenütt elkészül­tek már a műhelyek mellett és pihenőépületekben a mos­dók és zuhanyozók. Régi problémájuk oldódik meg az idén a gépállomások dolgozó­inak. Az előző években sok helyütt zavar volt a vízellátás körül. Ez év­ben 12 gépállomáson fúrnak uj ku­takat és bővítik a vízvezeték há­lózatot. Három nagy gépállomá­son: Túrkevén. Törökszentmikló- son és Jászberényben víztornyot építenek A tízmillió felé közeledik hazánk lakossága A hazánkban a felszabadulás óta végbement gyökeres változá­sokat tükrözik a népmozgalmi mutatók is. A népesség száma ma csaknem félmillióval magasabb, mint az 1949. évi népszámlálás­kor volt. Az ötéves terv idősza­kában az ország lakossága mint­egy 460 ezerrel gyarapodott és száma 1955. június 30-án 9,808.000 volt. A lakosság számának gyors növekedését a népesedés igen kedvező alakulása eredményezte. Az elmúlt évben — 1938-hoz vi­szonyítva — az ezer lakosra jutó élveszületések száma 16%-kal emelkedett, a halandóság huszon­három százalékkal csökkent, a természetes szaporodás több mint kétszeresére nőtt, aránya pedig 1912 óta tavaly volt a legmaga­sabb. A halálozási arány alacso­nyabb volt, mint eddig bármikor. A házasságkötések aránya az elmúlt évben harminchét száza­lékkal haladta túl az 1938-ast. Az utóbbi évek házasságkötési ará­nya ugyancsak magasabb volt, mint 1911 óta — az első világhá­borút közvetlenül követő évek­től eltekintve — bármikor. A házasságkötési arány hazánkban ma magasabb, mint a legtöbb európai államban. (MTI). 200.000 forint jövedelem a dohányból A kunhegyesi Lenin Termelőszö­vetkezet ebben az évben 7 hold dohányt termelt. A helyesen kezeit dohányt a melegágyakból május 7-re kiültették a fejlett debreceni dohánypalántákat. Az ideiében vég­zett szorgalmas munkának meg is lett az eredménye. A környéken nem igen látni hozzá hasonló szép dohányt. Nem ritka az egy méter hosszúságú levél és a 160—170 cen­timéter magasságú tő sem. Tizen­két mázsa dohányt várnak holdan­ként. Ez a termésmennyiség mint­egy 180—200 ezer forintot és kö­rülbelül 170—180 ezer darab Kossuth cigarettát jövedelmez a tsz-nek; A termelőszövetkezet ve­zetői és tagjai saját példájukból győződtek meg arról, hogy kifizető a dohánytermelés; Ezért a követ­kező évben 10 holdra kötöttek ter­melési szerződést; Major Győző Tiszaroff.­Levél a napraforgó betakarításáról Szövetkezetünkben, az alattyáni Vörös Csillag TSZ-ben is elérkezett a kapásnövények beta­karításának ideje; Most legelső felada­tunk a napraforgó sze­dése; elcséplése. öz Ist­ván növénytermesztési brigádvezető már jó előre kérte a gépállo­más vezetőit, hogy a napraforgó csépléséhez gépet biztosítsanak; Úgy terveztük, hogy szeptember 7-én kezd­jük meg a napraforgó szedését; De ez csak terv maradt, még pedig nem a tsz-tagok, ha­nem a gépállomás hi­bájából; Az történt ugyanis, hogy a vado­natúj traktornak kiol­vadt a csapágya; 8-án reggelre a cséplő már ott volt területünkön, de nem volt hozzá haj­tóerő; Brigádvezetőnk a gépállomás igazgató­ját kereste, hogy mi­előbb kijavítsák a hiá­nyosságot; Fél nap telt el, mire egy közelben szántó traktort a nap- rafogó csépléséhez irá­nyítottak; Sok idő ve­szett kárba, mert a napraforgót addig nem szedhettük, amíg nem volt biztosítva a csép- lése. Azért írtam meg mindezt, hogy a gép­állomás vezetői okul­janak a megtörtént esetből s igyekezzenek mindenben segítségére lenni a termelőszövet- kezeteknek; Varga Mátyásné Vörös Csillag TSZ Alattyán A Palotási Állami Gazdaságban gépesítették a rizsbetakaritást Legutóbbi termelési értekezletün­kön megjutalmaztuk a nyári mun­kában kitűnt dolgozókat. Fejes Gáspár és Gyárfás Pál szerelő „ki­váló műszaki dolgozó“ jelvényt és oklevelet kapott. Fejes Zoltán Héja Máté és Farkas Lajos kcm- bájnosok, valamint Horváth Sán­dor és S. Pap Gáspár fogato- sok „kiváló dolgozó jelvényt" és oklevelet kaptak. A tehenészek kö­zül Detmény Ferenc, M'ajercsik László és Héja Mihály, a sertés- farm dolgozód közül pedig Kecső Pál, Szántai János és Szurmai Imre érdemelték ki az „élenjáró dol­gozó" oklevelet; Gazdaságunk to­vábbi húsz dolgozója kapott jutal­mat és kitüntetést jó munkája el­ismeréséül. Ezt a megbecsülést gazdaságunk dolgozói a munkában váló helyt­állásukkal, eredményeik fokozásá­val viszonozzák. Ezt igazolja a nyári mélyszántásban és a talaj- munkában elért eredmény. Laka­tos András traWorista 189. Maródi István pedig 170 százalékos telje­sítményével járult hozzá a jövőévi jó termés megalapozásához. Derék traktor istáink ezideig 1200 hold területet szántottak tol. Dicséret illeti Szűcs Ferenc traktorost, aki a mütrágyaszórás'ban 200 százalé­kos eredményével mutat példát társadnak. Folyik az istáliótrágya kihordása is. A gazdaság vontatója és tehergépkocsija éjszakai mű­szakban is dolgozik; Dalkó Benő gépkocsivezető csoportja különösen kitűnt ebben a munkában. Az őszi kalászosok vetése és a kapásnövények betakarítása mél- lett legfontosabb feladatunk a rizs aratása és cséplése. A kellő lét­számú munkerőrői már gondoskod­tunk: 1500 dolgozót szerződtettünk. Részükre ellátást és lakást biztosí­tunk. Munkásszállásaink már ké­szen várják dolgozóinkat* A rizs aratásánál is óriási jelen­tőségű a gépesítés. Ezért saját gép­parkunk kiegészítésére még további húsz kombájnt és 20 cséplőgépet biztosítottunk. Célunk az, hogy mi­nél gyorsabban és minél kevesebb szempergéssel takarítsuk be rizs­termésünket. Gazdaságunk dolgo­zóit az üzemi pártszervezet és a szakszervezet üzemi bizottságának segítségével mozgósítjuk a több- termelésre, az önköltség csökken­tésére. hogy minél sikeresebben biztosíthassuk a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Molnár Lajos igazgató. Palotási Állami Gazdaság. DOLGOZÓ PARASZTOK! A FELEMELKEDÉS, A JÓMÓD EGYEDÜLI BIZTOS ÚTJA A SZÖVETKEZÉS! Besenyőszögöt vasárnap avatták szövetkezeti községé Vasárnap Besenyszögön nagy ünnep volt, szövetkezeti napot tar­tottak. Azt ünnepelték, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége az elmqit hetekben fel­hagyott a régi gazdálkodási formá­val és szövetkezeti tag lett. Jelen­leg a besenyszögi határ több mint 70 százaléka termelőszövetkezeti birtok. A községi tanács elnöke üdvö­zölte a megjelenteket. — Nagy törtérxümi változást ün­nepelünk ma. Községünk egyénileg dolgozó parasztjai, a józan, előre­látó gazdálkodók belátták, hogy a felemelkedés, a jómód egyedüli biztos útja a szövetkezés. A már korábban megalakult közös gazda­ságok eredményes munkája min­dennél jobban igazolja, hogy a be­senyszögi határ meghódítására, ter­mővé tételére csak a korszerű és tudományos mezőgazdálkodás ké­pes — mondotta a többi között Szurmai elvtárs, a községi tanács elnöke. Az ünnepi nagygyűlésen Márczis Antal, a Földművelésügyi Minisz­térium termelőszövetkezeti főosztá­lyának vezeíője mondott beszédet. Bevezetőjében arról beszélt, hogy a párt és a kormány világosan megjelölte a mezőgazdaság fellen­dítésének útját. Ez az út a szövet­kezés. A példák tömkelegé tanú­sítja, hogy a közös gazdaságok egy- egy községben — Besenyszögön is —■ ezévben olyan gabonatermést takarítottak be, amelyre ember­emlékezet óta nem volt példa. Az országos eredmények is a szövet­kezeti gazdálkodás javára billen­nek. A számok tükrözik leghűbben és legtárgyilagosabban. hogy a kis- parcellás gazdálkodás elavult, ide­jét múlta, Marcsi* elvtára az idei gabona- termés eredményeiről szólva el­mondotta, hogy hazánk 'termelő- szövetkezetei búzából 10 mázsás átlagtermést takarítottak be hol­danként, az egyénileg dolgozó pa­rasztok viszont 9 mázsást. Három- milüó mázsával több termett volna, ha az egyénileg dolgozó parasztok is annyit termelnek, mint a szövet­kezeti gazdák. Annyit azonban nem termelhetnek, mert sem a gépeket, sem pedig a fejlett agrotechnikai eljárásokat a maguk kis gazdasá­gában nem alkalmazhatják olyan mértékben, mint a n/agy földtáblá­kon a szövetkezeti tagok. De nem­csak a kenyérgabona termelésben, az öntözéses gazdálkodásiban is kéz­zelfogható a nagyüzemi gazdálko­dás fölénye. Az ünnepi nagygyűlésen Márczis elvtárs nyomatékosan aláhúzta, hogy a párt és az állam ezután is minden segítséget megád a ter­melőszövetkezeteknek. Besenyszö­gön elsősorban a talajjavítás pro­blémája áll előtérben. A szövet­kezem gazdák ezekben a napokban már megkezdik a talajjavítási munkálatokat, mert ennek elvégzé­séhez minden anyagi eszközt ren­delkezésükre bocsátanak. Az ünnepi nagygyűlésen felszó­lalt Antadcz Mária, a besenyszögi Erdei Termelőszövetkezet párttit­kára is. — Aki figyeli eredményeinkéit, az látja, hegy egyre jobban élünk és szorgalmas munkánk nyomán, állandóan többet termelünk, mint az egyéni gazdák. Ami van, azt szívesen osztjuk meg az új belé­pőkkel. örommel fogadunk közénk minden földszrrető, szorgalmas embert, nem félünk Ettől, hogy sokán leszünk, nem félünk attól, hogy meg kell osztani javainkat. Ha több a munkáskéz, aldkór még nagyobb a jövedelem. Hívjuk azo­kat az egyénileg dolgozó paraszto­kat, akik még nem írták alá a belépési nyilatkozatot — mondotta. Szabó István elvtáms, a szolnoki járási pártbizottság első titkára a járás dolgozóinak üdvözletét tolmá­csolta és arról biztosította Besemy- szög szövetkezeti gazdáit, hogy már az első lépések megkezdésekor minden segítséget megkapnak a termeléshez, a munkaszervezéshez. Növelte a szövetkezeti nap fé­nyét az iskolaudvaron megrende­zett mezőgazdasági kiállítás, ame­lyet Kiss István elvtárs, a Lenin' TSZ fiatal és fáradhatatlan mező­gazdásza, szinte napok alatt szerve­zett meg. A kiállításon a község dolgozói saját szemükkel győződ­hettek meg arról, hogyan élnek a tsz tagok és miből mennyit termel­nek. A délután vidám szórakozással telt el. Besenyszög dolgozó pa­rasztjai lerakták az új alapjait és egy szebb, boldogabb életet formál­nak. Szekulity Péter. Jegyzetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításról Mikor a Mezőgazdasági Kiállítás területére léptem, még olyan el­képzeléseim voltak, hogy elindulok az elején, szépen, módszeresen körbe járom. Még azt is megszab­tam magamban, hogy hol, mennyi időt töltök. Aztán persze minden másképpen történt. Azzal kezdő­dött, hogy először a fejem kapkod­tam mindenfelé, aztán meg miár a lábaim is összevissza vitt. Sóhajtva állapítottam meg: túl sok „rend­kívüli" dolgot zsúfoltak itt egybe. Olyannyira, hogy a szegény ha­landó azt sem tudja először, hol is állapodjon meg. Aztán eljutottam a sertésekhez. Ez —• meg kell vallanom — egy­általán nem ment nehezen. Nagyon sokan mentek arra, s már messziről látni lehétett a „külön gyülekeze­teket.“ Ugyanis az olyan ,.aprócs­ka1’ hízót, ami öt mázsát nyom, érthető érdeklődéssel vették körül az emberek; Engem persze elsősor­ban a .mieink“, mármint a mi megyénk sertései érdekeltek. Azok a rendes, építeítt helyiségben vol­tak. S ahogy ide beléptem, mellém szegődött a szerencse Csatlós Pál eivtárs személyében. Csatlós elvtárs három és fél évig tanított Kun­szentmártoniban, mezőgazdasági szakember. Mikor megtudta, hogy Szolnokról jövök, nyomban segít­ségemre sietett. így sikerült „talál­koznom" a turkevei Harcos TSZ H. díjat nyert mangalica kocájá­val; Nyolc kismalaca éppen dögö- nyözte, nyilván egyszerre éheztek meg. A nyitott tetejű ól előtt már álltak egy páran. Olyan szaksze­rűen magyarázták egymásnak, hogy mivel is érdemelte ki az egyébként közömbösen heverésző sertés-m'ama a második díjat, hogy nyomban ki­találtam: nyilván a Harcos TSZ tagjai. Persze tévedtem. Mégcsak nem is a megyéből voltak, egysze­rűen megérdeklődték a dolgokat, mondván: érdemes a jó példából tanulni.­A sertések: után a tehenészetbe mentem; Itt meg kell állncm egy pillanatra. A kiállítás méltó bizo­nyítéka annak, hogy egy esztendő alatt milyen sokat fejlődött szarvasmarha tenyésztésünk. Az i idei kiállításon a tavalyihoz képesti 40 százalékkal több olyan tehén van, amely 5000 kilógrammniái több tejet ad évente. Az idén a rekordot a Csobokapusztai Állami Gazdaság Czukor nevű magyar pirostarka te­hene viszi. Czukor 300 napos lekto­rié alatt 11901 kg tejet adott. (Tavaly a kiállításon legmagasabb hozammal egy 9000 kg tejet adó tehén szerepelt.) Czukomak volt olyan napja, amikor 44,9 kg tejet adott! Nem csodálkoztam bizony egy percig sem, hogy fiatal gon­dozója, Bánvölgyi István olyan nagy szeretettel veszi körül; Az állatok után a gépeket keres­tem fel. Szinte lenyűgöző a tech­nikának az a nagyszerű ereje, amit a kiállítás mutat. Ahogy a gépe­ket néztem, innen is, onnan is fel­kiáltásokat hallottam. Az egyik nagyöajuszú parasztember, miikor az emelvényen álló M. 25 traktor teljesítőképességét magyaráztok neki, önkéntelenül felkiáltott: ilyen gép nincs is! Csak akkor szégyellő el magát, mikor a nevetés hallatára a fele­sége huzigálni kezdte a kabátja ujját, hogy: „Láthatja kend, hogy van, hisz itt áll a szeme előtt!“ A kiállításon első ízben szerepéi az idén 4 új magyar traktor-típus, egy 50 lóerős Diesel (Lánctalpas és három univerzál gép. Ezek közül az egyik az előbb említett M. 25. Ez a vontatástól kezdve a növény- ápolásig minden munkafolyamatot elvégez. Rövidesen megkezdik a sorozatgyártását. Két kisebb und- verzál M. 18. traktort is láttam. Az egyiknek a motorja hátrább van szerelve, s az első kerekek mögé lehet 'szerelni a növényé,póló munkagépet. így a traktorhoz elég egy ember is; Tömegesen vették körül az em­berek az űj magyar gépek közül Az éves terv felajánlásainak tel­jesítéséért kemény harc folyik az É; M. Szolnok megyei Téglagyá­ri Egyesülésének üzemeiben; Az elmúlt hónap során jó mun­kájával újra csak a mezőtúri te­lep dolgozói törtek az élre. Nyers téglából 18.4, égetettből 12.5 szá­zalékkal gyártottak többet; — A nyersgyártás túlteljesítéséből ere­dő téglamennyiség 8 családi ház felépítéséhez elegendő. A jó ered­a cukorrépaszedőt, amelyből a Mis­kolci Gépgyár az idén már 50 da­rafoot készít. A gép 10 óra Blatt 5 kát. holdról szedi fel a répát. Fel­szedi, utána megtisztítja a földtől, majd felvevő-szerkezete kocsiba rakja. Okos, nagyon okos gép ez is. Persze lehetetlenség lenne min­dent felsorolni, a magyar silókom­bájnt és a többit. Csak a gépek között napokat lehetne tölteni anél­kül, hogy mindent látna az em­ber. Mégis találkoztam egy emberrel, aki jóformán az egész kiállítás alatt egyetlen pavilonban töltötte az idejét, A Német Demokratikus Köztársaság pavilonja volt ez, ahol nagyon szép kiállítású, ragyogóan nikkele - zebt és szép kékre festett, gépek voltak. A pavilonba benéztem ér­kezésemkor is, mert láttam, hogy annyian vannak, alig lehet moz­dulná. Már akkor felfigyeltem an­nak az embernek áhitatos, mély­séges tiszteletet, bámulatot tükröző arcára. Mikor aztán hazafelé men­tem, ismét csiak ott láttam. Nem mozdult onnan — szinte odaszege- ződötfc S akkor vettem észre, hogy miközben a gépekéit nézd, nagyokat nyál. Mindent értettem! A pavilon­ban ugyanis „pincegazdasági gé­pek és készülékek1’ voltak látha­tok. Többek között egy 25 hekto­literes prés. Hát ezeket a gépeket őrizte a mi emberünk. Pedig a gé­pek nem is működteks., R. L mény elérésében külön dieséretet érdemelnek a be és kihordó bri­gádok; Az állandó adósok közé tartozik már május Óta a karcagi tégla­gyár: Közeledik az ősz; Ha a nyers­gyártásnál változás nem lesz és továbbra is csak 78—80 százalékos eredménnyel dolgoznak, az esős idő beálltával komoly nehézségeik lesznek; Téglagyáraink versenyében első a mezőtúri — utolsó a karcagi telep

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents