Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

EZ A DIVAT Az Ultreaszeplyl ha&ználuiáráí Az UUraseptyl megfelelő esetben n jó, kiváló gyógyhatású, meg­ható gyógyszer. „Hála“ a régi írtó vállalatok szertelen prepa- iájának, nem utolsó sorban íiz- i érzékének, úgy került be a köz­latba, mint mindent gyógyító idaszer. Az ijlíraseptylnek még :csillapító tulajdonságot is ado- inyoztak. Az tlltraseptylt liatásn- r akkor alkalmazzuk, ha 1. a ^felelő betegségeknél, 2. megfe- ő adagban (pl. 10 kg-os csecse­inél 4 óránként fél tabletta), 3. sgfelelő ideig (3—5 napig) adjuk. Kis hatástalan adagokkal: l. a szervezetet gyógyérzékennyó zük (allergizáljuk), 2. a bakté- imokat ellenállóvá tesszük a szer- szemben, ú. n. „gyógyszerálló'“ A viselkedésről Több fiatal lányt hallottam naszkodni mostanában: „Nem tű­im, hogyan viselkedjek több leány több fiú társaságában, sem azt, gyan szórakozzak a fiúkkal tánc zben. Solcszor szinte irigylem azo- ■t, akik könnyedén tudnak beszél­tül, hogy úgymondjam, szórakoz­nak társaságukat” — mondja az yik kislány. Határozottan, a fiúk olyan lányok ellett nem szívesen tartanak ki, ■4, mikor szólnak hozzá, megszep- tn, valamiről nem szívesen beszél, ha véleményét kérik, többnyire ak „igen”, „nem”-mel válaszol. Ez :rp is helyes a lányok részéről. De szont helytelen az a véglet is, nikor egyik vagy másik kislány a rsaság középpontja igyekszik len- . Az ilyen lány előbb-utóbb köny- icn ellenszenvessé válhat. Egy eig bírja környezete, cla végiili.s ra-sztónak találják s igyekeznek kerülni. Hogyan viselkedjenek hát a lá­tok társaságban? Itt is, mint bár- >1, legfőbb dolog az egyszerűség, a izvetlenség. Helyes, ha ami kör- tezetében történik, minden érdek- Persze, túlzásokba itt sem sza- id esni. A fiúk, akikkel találkoz­ik, szintén fiatalok, érdeklődési irük tehát nagyrészt azonos lehet. >k közös beszédtéma akad egy fia- l fiú és egy fiatal lány számára, z üzemi munkáról, filmekről, szin- ’.rabokról, mindenkor meghallgat- itják egymás véleményét. Ha va- melyik fiatal, akár fiú, akár leány im ért valamihez, jobb, ha őszin- n bevallja azt, mintha hozzánem- téssel sokat akarna mondani. Vigyázni kell arra, hogy ha \etleg vitára kerül a sor ,ne vitáz­unk magunkról megfeledkezve, íját véleményünkkel sem helyes ásókat erősen befolyásolni. He es, hogy ha akár a fiúk, akár a nyok megfigyelik, partnerük mi- l beszél szívesen, milyen téma dekli őket, s igyekeznek azt fel­ünk Káros lehet a túlzott bizal- ság, bizalmaskodás. A lányok ■izzók meg jókedvüket akkor is, i olyan fiú kéri őket táncolni, aki zm éppen tetszik nekik. Ugyanis, j a fiúk észreveszik, hogy a lány ényszerűségből láncol velük, nem '.ívesen hívják el a legközelebbi al- alommal. törzsek kifejlődését elősegítjük. Nagy mérgező adagolással: 1. a vérképző szervek károsod­nak, csökken a vörös- és fehérvér­sejtek száma, súlyos kimenetelű vérszegénység fejlődik ki, 2. átala­kul a vörös vérfesték. a beteg szür­ke .szilvakék színű lesz, 3. sárgaság, fehérje vizelés, kanyaró-skarlátsze- rö kiütések ideggyuladós keletkez­het. Tekintettel a fentiekben elmon­dottakra, valamint arra, hogy fok halálos mérgezésről tudunk, ne él­jünk vissza az Uitrasepty! alkal­mazásával, ne ajánljuk boldog-bol­dogtalannak, persze ne szedjük mi magunk is hozzáértés nélkül „ön­gyógyítás céljából. Csakis orvosi tanácsra, adjuk, így ném érhet sem bennünket, sem gyermekeinket kel­lemetlen meglepetés. Dr. SZ. J. Mil k£szft!»!fts& «1 a fftz&sfttz? A szakácskönyvek ételleírása sok helyen utal az elkészítés idejére, különösen kiemelve a gyorsan ké­szülő ételeket. Ebben a részben te­kintetbe vesszük azt is, hogy mi is az, amit előre elkészíthetünk és csak az elkészítés munkájával szá­molunk. Az is sokat számít, hogy a gazdaasszonynak milyen nagy gya­korlata van a konyhatechnikai el­járásokban és az időbeosztásban. Gyorsan csak úgy tudunk dolgoz­ni, ha a szükséges nyersanyagok felhasználható állapotban rendelke­zésünkre állanak. Ezért szabad időnkben gondoskodjunk arról, hogy éléskamránkban legyen min­dig kész levesbevaló tészta, metélt, tarhonya, csőtészta, szitált morzsa és szitált liszt, néhány konzerv, sós­ka. lecsó (télen), zöldpetrezselyem, továbbá tisztított dió, néhány tojás, stb. Rántást is készíthetünk előre, főleg télre néhány hétre valót, úgy­szintén zsírbanpirított hagymát is tarthatunk üvegben iól lekötve. Nem veszít zamatából. Ez mind meg­könnyíti munkákat Viszont reggel, munkábaindulás előtt is elkészít­hetünk sok mindent: zöldségtisztí­tás és darabolás, tésztagyúrás, stb. A galuskatésztát, nem szabad elké­szíteni előre, mert megszíjasodik, de ennek a készítése különben1 sem ve«7 el sok időt, mert .erek össze ’•ell keverni. A fősőláda Ha olyan ételt akarunk előre el­készíteni, .ami több időt vesz. igény­be, használjuk a főzőládát (például babfőzelék, káposzta, gulyásleves főzésénél). A főzőláda otthon is el­készíthető egyszerű szerkezet. Egy jól zárható kis láda oldalait és tete­jének belső részét szénával kibélel­jük, benne egy fazéknyi helyet ha­gyunk. Az ételt reggeli készítéskor feltesszük a tűzhelyre s ha dolgozni megyünk, a forrásba levő edényt jól lezárva, lekötözve a főzőládába he­lyezzük, amit jó szorosan lezárunk. A forrásban lévő étel saját gőzében csaknem teljesen megpuhul és 8— 10 óra múlva is meleg. Megjegyzen­dő azonban, hogy a főzőláda hasz nálatánál az ételekben vitaminrori- csolás megy végbe, de ez fennáll akkor is, ha az elkészített ételeket újra melegítjük. Viszont a főzöládá- val ígéri sok fáradságot és tüzelő­anyagot takarítunk meg. Ezt láttak az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Megfejtésül beküldendő: vízszintes 1„ 35., 48. és függőleges 3., 11. és 32. m 1 t 3 4 5 6 7 8 9 10 1 t u wa S3 HOIHH 12 13 füll 14 15 ts: tili 16 17 18 isii ■uni Sun KÍSS 19 20 flHHH sm; 21 22 ü * 23 (24) Ü 25 26 m Miit»* Hi iff! Kiflii 27 HBHH Sis! BBPCI S3K3 í »*.* 28 29 30 £311 fCkl 31 32 ii 34 Hi: «■n li 35 ■ BV* •Su HKCB FIÍÍ 36 37 38 39 * *BS1 ■ »ESS ■ HW« BKH0 40 41 sann MSB aoSS 42 ■»a :fj: 43 44 ■ «■B nim ««>«■ «aki 45 46 47 BMKB Hitül» MMK*I ■KIC« 48 49 50 51 52 ZPÜI •JfiWiH UiC.l SH*H 53 CDS« SR HHBM 54 u HHES sa sw «IM "W" Vízszintes: t. A kiállításon bemutatott egyik szőlé­szeti újítás (tápiószelei). 11. Cukorgyártási melléktermék. 12. Hasításra használt egyszerű gép. 13. Tüzér csapalegység. 14. Könyvelési adat. i(j. Száirész 17 V:i lóh-ií; 19. Príma — jelzése. 21. Ilyen fa is van. de ez mm ±uza kőzet. 22. Híres betyár névjele. 25. Baranya meg vei község. 27. „Tiéd” betűi keverve. 28. Fontos nemzetközi találkozók városa. 31. Kézévé 1 el oh ív j a. 33. Angol hossz-mérték. 35. Ebből a Háziállatból sok szerepel a kiállításon. 36. ».Gyúrva” mássalhangzói. 37. A délidő (nevelővel). 40. „Tűzhalál” magánhangzói. 41. A függőleges 9. magánhangzók 42. „Igyunk” végtelenül (!) 43. Kis csapategység. 45. „Köt” mássalhangzói. 46. „Sín” betűi keverve. 48. Vz a kiállításon látott gép Is mpgkony- nyíti a mezőgazdasági munkát. 51. Bálja. 53. Lét. 54. A szerelem Istene a rómaiaknál — kiejtve. Függőleges: 1. Ezt a soronkovetkező munkát nem szabad elhanyagolnunk! 2. Uj len — ellentéte. 3. A kiállítás egyik mezőgazdasági gép­érdekessége (folyt, a függ. 23-ban). 4. Elavult kettős mássalhangzó. 5. Ezt ide -- ellentéte. (». Itt — ellentéte. 7. Hideg, havas időre mondjuk. 8. Azonos betűk. 9. Női név. 10. Tejtermék. 11. Ezek használatát és a gyártól a le* ma­liiig való útját is bemuiattáik a k ái r tásoo. (Hasonló nevű vállalatnál sze­rezhetők be). 15. 1 angoljai 18. Alant. 20. Vissza: ritka női név. 73. A függ. 3. folytatása. 26 ..........-kultúra = fü]dművelés. 29 . EMenállóbbá teszi, erősíti. 30. Csillagászati mértékegység (utolsó­előtti betűje duplázva). 31. Névutó. 32. Ebből az erőgépből Is sokat láthattunk a kiállításon. 34. Az iskolákban 10 napja kezdődött meg (névelővel). 38. E. G. R. 39. Színpadi tréfás dal — közismert francia szóval. 44. Kerek szám. 47. Hehettesítő szócska. 49. A. E. D. 50. Mutatószó. 52. Izmokat köti össze. Mulíheti rejtvényünk helyes megfejtése Arató-cséplő. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Permetezőgép. Magszárító, öt­mázsás sertést. Hclyesscn fejtették meg: Vakhal Margit, ifj. Kosaras Károly, Szabó Rozália Beseny­/V éháíiy nöp ínég — és Gábor L ’ hathónapos lesz. A gyerekre eddig is büszkéik voltaik a szülei, hát még ezután, amikor már ,.eszteindő‘’-vel tehet mérni élet­korát. Mert ugyetár, hat hónap az pontosan féteeztsrdő. ­Hí az ernber végig gondol ezen •a hatíiavi időtóivcin, elképed azon az iszonyú mennyiségű1 tanuimi- valón, melyet egy Ilyen kis em­berikének „át kell vennie.“ Néz­zük csak! Már pikkor is megállt' az eszem a csecsemő mérhetetlen intelli­genciáján, midőn először ízlel­gette az anyutejet. Egész nap tették ide, tették ameda, és vég­eredményben a pólyát mindig csak ugyanúgy kellett megfogni. De mikor azért emelték fel, hogy szoptatni vigyék, mindig meg­érezte. Akkor csak úgy mozgott a pólya a nígymama kezében, aki segített Gábor étkeztetésének adminisztrációjában. A tíz cérna- szál ujjacaka villogva cikázott a levegőben s a fiúcska orrán olyum hangok szuszmákoltak elő, mint mikor bármilyen teremt­mény szimatolni kezd. Sose akar­tam elhinni, de mindig azt haj­togatták, hogy egy ekkora parány még nem lát. Azért kételkedtem, mert miikor anyukája a pólyát maga felé fordította, Gábor ék­telen fejmozgatásba kezdett mindaddig, míg hatalmas cuppa­nóssal pontosan elkapta azt, emi- nek még a nevét sem tudta. H e hol vagyunk már azoktól az ősemiberi állapotoktól, mennyi tudás van már abbun a félesztendős kis kobakban. Sok­kal alaposabban él benne pél­dául az az élettani igazság, hogy az ember mindenevő. Tegyék csak Gábort közel a kiságy rá­csához. — megkóstolja. Ha öl­ben tartva az asztal mellett ülitek vele. addig mesterkedik, míg a térítőt meg nem kaparintja s akkor zurné! — be a szóiba. Tetszik neki nagyon a telefon- kagyló is. Idvezült mosollyal hall­gatja a búgását. nézegeti, tapo­gatja s átszellemült arccal kapná be, ha ki tudná akkorára látani a száját. . Igen szereti az irodalmat, lát­szik. hogy újságíró vér buzog benne. A múltkor azonban meg­sértett: — széttépdesett egy Nép­lapot s valamennyi oldalt, cikket mohó vággyal vette volna a szá­jába, csak pont azt a részt dobta le a földre megvetően, amelyen az én cikkemet olvashatta. Meg is bosszultam a sérelmemet: ami­kor anyukája kezembe nyomott egy féirúd csokoládét, hogy etes­sem meg vele Gábort, a sarkából azért is leharaptam . egyet. Feleségem sejthetett valamit, mert marikor visszajött, megkér­dezte: — Mindet odaadtad a gye­reknek? — Csuk nem gondolod? Erre elém tartott egy tükröt, s abban tényleg csalhatatlanul megláttam egy barna csokoládé­foltot az orrom hegyén, meg a szám sárikéban is. 0 fct tartottunk, hogy Gábor V' sokat okoskodott. Tudja azt is: ha egy dundi arcú', szemüve­ges bácsit iát, akin ráadásul fe­hér köpeny,, van, az num más. mint Szefeeni' doktor bácsi — mégpedig a rendelőben. Ez azért, fontos, mert részben róla veszi a mintát Gabika a hízásra, rész­ben pedig azért, mert az utcán repesve szerető barátja a doktor bácsinak, a rendelőben viszont időnként nézeteltérés térned kö­zöttük. Gábor egyrészt azt nem szereti, hogy a popsiját azzal a vékony fényes izével megszúrta a bácsi, — másrészt a doktor paj'ás is erősen kifogásolta, amiért Gábor miatt váltani kel­lett a fehér abroszt a kis asztal­kán... Érthető! Legnagyobb fejlődést a leány­zók irányában tanúsít Gabika. Mikor Jolika néni első ízben vitte be a bölcsőde egyik ragyogó szo­baijába, Gábor annál az üres ágy­nál kezdett irtózatos lelkesedés­sel kapálózni, ami mellett aranyos, pufók Zsuzsi ágya állt. Azóta elválaszthatatlan szomszé­dok és jószíwel segítik ki egy­mást. ha valamelyikük netalán unatkozna. Kölcsönösen találják fe! az újabbnál újabb hangokat, mint teszem fel: ■ .jmmmbbuuuu!, kbhhrbhii!, öhö-öhö-öhö, gigggöö- ööö!‘‘ — és így tovább. Sőt, ha valamelyiküknek dolga alkad, a másik addig illedelmesen félrefordui. 'Ttehát Gábor emberismerate is nagyot tágult. Tetszése sze­rint barátkozik ismerősökkel, is­meretlenekkel. A családban azon­ban nagy fejtörőt okozott. Meg­ismer már mindenkit, mosolyog, kuncog, kacag, ahogy kedve tartja, mikor hozzátartozóit meg­látja. Csupán érthetetlenül anyai nagyapjával nem rokonszenve­zett. Egy-egy családi összejöve­tel alkalmával versenyezve ciró­gatta, simogatta, csókolgatta va­lamennyi rokon, de mikor nagy­apa közeledett hozzá és mosoly­gott rá szelíd szemével, Gábor eikcmorcdott. Mozdulatlanul né­zett vele farkasszemet s ha egész közel jutott nagyapóhoz, kétségbe­esett síráshoz fogott, manakülés- szerűen fordult másfelé. Kezdetben már szegény nagy­apa valósággal eiszom oredva vo­nult ki a szobáiból, ahol Gábor tartózkodott, mert még nagy­mama se tűrte. — Menj már a gyerek közelé­ből, ne ríkasd meg, mert majd nem bírunk vele. Nagyapa fejcsóválva kiballa­gott. Félóra múltán megvígasz- talódva próbálkozott' ismét és legkedvesebb mosolyával leplezve szorongását, karját nyújtva igye­kezett unokájához. Gábor megint sivalkcdva tiltakozott. És hiába kísérletezett nagyapa hosszú he­tekig, az unoka nem fogadta ke­gyeibe. Í7 gyik utóbbi vasárnapon döntő l J fordulat állt be..Éppen nagy­papa következett a Gábor üd­vözlésében és reménytelen, kény­szeredett somolygássa'l lépkedett óvakodva az unoka irányába. Az meg újból komoly izgalommal emelte tiltakozásra két karocské- ját és gyorsítva vette a lélek- zetet, hogy sírásra fakadjon, amikor... ... amikor nagyapa alázatosan levette fejéről a régi mozdony- vezetői sapkáját. A kamrából jött s ott egy kicsit összeporoita. Nem akarta, hogy netalán por­szemek hulljanak a fiúcskára. Ekkor következett be a fordu­lat. Ahogy Gabi megpillantotta nagyapó szép fehér haját, meg­könnyebbült mosolyra fakadt. S azóta szent a béke. Az ócska fekete sapka volt az oka mindennek. Minthogy nagy­papa mindig a fején hordta, Gabika félelmetesen furcsának találta, hogy olyan simlédsres, szomorúszínű feketefeje legyen valakinek. Tóth István szög, Báród: Mihály, Győri Zoltán Cibak­háza, iij. Dávid üyörg; né Csépa, :íj. Filó Ferenc Csataszög, iíj. Rigó Ferenc Ho­mok, Borzák Lajos Jászivány, Kókai Sán­dor Jászalsószentgyörgy, Balta _ Rozália. Szabó Erzsébet. Major Miklósné, Utassy Ilona Jászapáti, ’ Zana Kálmán. Köntés Mi- hályné, Pásztor Pál, Berki Istvánná Jász- kisér, Drávucz Lafos, Lukács Istvánná Jászladány, Bene Erzsébet Jánoshida, Tő- sér Béláné Jászárokszállás, Németh Mik­lósné Jászfelsöszentgyörgy, Neller István­ná, Tóth Istvánná, Berze László Jászíény- szaru, Albert Viktória, Horváth Béla. Nyol- czas Mihály, Kövér Erzsébet, Iváriyi Kál­mán, Boros Vendel, Tóth Antal Jászbe­rény. ifj. Ga.ál Gézáné, Hídvégi Ilona, Híd­végi 'Gyula Kenderes, Suszter Margit Kun­hegyes, Gyarmati Imre, Tarjányi Mária, Szabina Mihály Kunmadaras Molnár Má­ria, Kerekes Anna, Dévai Rozália, Tóth Imre Kunszentmárton, Papp Zsigmond, Karsai Éva, Lovass Lajosné, Szabó János Kengyel, Simon Lajosné, Abri Istvánná. Zakariás Lajos, Téglást Jánosné, Törös Jánosné. Szabó Károlyné Veress Ida, Szűcs Ferenc Kisújszállás, Rocsa Alajosné, Németh Rebeka, Nagy István, Örsi Má­ria, Tóth Lajosné, Vígh Margit Karcag, Túrái Mihályné Martfű, Sinka Lajosné Mc- zöhék. I.ovas Lajosné. Ugrai Bálintné, Forgó Péter, Mozsár László Nagy Zoltán, Tóth Erzsébet Mezőtúr, Kerekes Júlia, öze Katalin Öcsöd, Horváth János, Szőke József Rákócziúi/alu, Gonda Lajosné, Sza­bó Imre, Csendes Csaba, Magi Imre. Tar- zárt Irén, Pénlck Miklós, Parti József, Vá- radi Alajos Molnár Lajosné, Székely Ti- borné. Fancsali! Béla, Pataki István, Pin­tér Jánosné, Fancsali Ferenc, Tolvaj Imre. Tolvaj Erzsébet, Mészáros Károly, Pir-z János. Jónás Mária, Fancsali Rozália. Zát- rok Júlia, Pusztai János, Bodor Mária. Patai Dezsőoé, Kiss János. Törőcsik Ilona, Menyhárt Józsefné, Sóskúti Ferenc. Túszai Józsefné, Garas Józsefné, Komáromi Zol­tán. Póta Iván, Fülöp Imre. Mezőlaki Mi­hály. Kerekes Sándorné Miklós Györgyné, Kollár Zoltán. Sz Ecseki Antal, Csanádi József, Szarnák Irén, Egyed Imre, Ki'éri Lajos, Susa Erzsébet. Csendes János, Aio- háesi Ervin. Gere Etelka. Pintér Géza, Varga Ágnes Pintér Ferencné Szolnok. Kátni Dorottya, Gressai Jánosné. Németh Gellert TiszasQIy, Lódi Gábor Tiszabura,-' Farkas Ilonka, Kovács Ilonka Tiszaroff, ifj. Nagy Jánosné Tiszakürt, Mező Margit­ka Tiszasas, Csatári Mária. Csitári Kata­lin Tiszaföldvár, Bíró Imréré, Baiári Pálné Tószeg, Halász Lajos Tiszaderzs. Pönkösli Erzsébet Kovács Márta. Mátyás Józsefné Tiszafüred, Székely! Mária Tisza- szer.ttmre, Kurdics Istvánné Tiszatenvő. Tóvizi Mária, Benedek Piroska Tis-müs- nöki, Simon Imre Ttirkeve, Bodnár Mária. Raieczki Ma-git, Ráczl Eszter. Raknod! Pál. Varró László. Szilágyi TiKorné, Hor­váth Ferenc, ifi. Tóth Gábor Tö-ökszent- miklós Pigniczki Ferencné. K. Tóth Bé'a Szplevénv, Molnár Imre SzandaszöMős, Ba­logh Regina. Lugosi Gáborné UJszász. ifj. Baditz Pál Miskolc. Kaszás Sándor Deb­recen, Tó*h Istvánné Budapest. Varga Mar­git Zagyvaréba*. Könyviufalmat kaptat: Albert Viktória Jászberény, Tarjányi Mária Kunmadaras, Lovas Lajosné Mezőtúr. Magi Imre. Vára- di Alajos Szolnok, Rajeczky Margit Török- szentmlklós. Beküldési határidő: minden péntek es­tig. Cím: Szolnokmegyei Néplap szerkesz­tősége, Szolnok Irodaház. HIRDESSEN a Szolnokmegyei NÉPLAP-ban!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents