Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

1955 szeptember fO. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Révész Benjámin cibakházi traktoros 500 hold gépi vetésre tett vállalást A Cibakházi Gépállomás dolgozói ez évben jó munkát végeztek. Szor­galmukról, példamutatásukról elis­meréssel beszélnek a környék szö­vetkezeteiben. A számszerű ered­mények a vezetők és a traktorosok példamutatását dicsérik. A gépállo­más tavaszi tervét 127 százalékra, nyári tervét 114 százalékra teljesí­tette. A traktorosok most az őszi szántást, vetést segítik. Idáig 626 hold vetőszántást végeztek. Révész Benjámin zetoros, a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet­ben dolgozik. A kiváló gépállomási dolgozó megfogadta, hogy az idén ősszel 500 hold gépi vetést végez. Vállalása egyrészét már teljesítette, Néhány nap alatt a Lenin Termelő- szövetkezetben Zetor-vontatású 30 soros vetőgépével 82 hold őszi ár­Közeleg az ősz és a tiszakürti sző­lőskertekben érik a szőlő. Az idei esztendő nagyon kedvezett, a szor­galmas gazdálkodók bő termést ta­karítanak be. Az állam elegendő mennyiségű és kiváló minőségű ■per­metezőszert bocsájtott a dolgozó pa­rasztok rendelkezésére. Az eddigi becslések szerint a határ 1033 hold szőlőterületéről holdanként 16—20 hektoliter mustra számítanak a ter­melők átlagosan. A termelési bizottság és a mező- gazdasági állandó bizottság már ké­szül a nagy munka szervezett irá­nyítására. Megállapították, hogy az átvétel zökkenőmentes lebonyolítá­sa érdekében a Borforgalmi Válla­pát vetett; Jóminőségű, kifogásta­lan munkát végzett. Szorgalmának köszönhető, hogy a Lenin TSZ-ben az őszi árpát már elvetették. A ti- szainokai Szabadság TSZ tagjai is gépesítették a vetést. így ott is be­fejezés előtt áll ez a fontos kora­őszi munka. A Cibakházi Gépállomás trakto­rosai eredményesen segítik az egyé­nileg dolgozó parasztok többterme­lésre irányuló törekvését is. Az el­múlt napokban mintegy huszonöt egyénileg dolgozó parasztnak vé­gezték el a vetőszántást. Marticsek Pál cibakházi egyénileg dolgozó pa­raszt elismeréssel beszél a gépi ta­lajművelésről. Földjén 3 holdat szántottak a traktorosok, most már néhány nap múlva megkezdheti a vetést; latnál bajok vannak a fizikai mun­kaerővel A vállalatnak erről kell gondoskodnia elsősorban. A terme­lési bizottsági tagok kérték a ta­nács vezetőit, hogy járjanak el az il­letékeseknél, mert egy új átvevő­helyre lenne szükség Cserkeszöllőn. Ha Cserkeszöllőn felállítják az új átvevőhelyet, akkor szerződésben vállalt kötelezettségeiket még előbb teljesíthetik a dolgozó parasztok. Nagy a sürgés-forgás az egyénileg dolgozó parasztok házatáján is. Elő­készítik a hordókat. Egyes helyeken a korán érő szőlőket már szüretelik. Két hét múlva azonban a tiszakürti szőlőskertekben mindenütt megkez­dődik a szüret. A liisújsxáUúsi Új Élet TSZ elnöke Megyénk legkiválóbb pártmun­kásai, mezőgazdasági szakemberei cserélték fel az íróasztalt gyakor­lati munkával, hogy segítsék a ter- melőszövetqezetek gyorsabb előre­haladását. Az elmúlt hónapokban több száz kiváló szakember vállalt új beosztást. Cs. Bíró János, a Nagykunsági Állami Gazdaság egyik üzemegységének a vezetője volt. Ebben a hatalmas kollektív gazdaságban gazdag nagyüzemi szervezési tapasztalatokat szerzett. Most a kisújszállási Uj Élet Ter­melőszövetkezetben hasznosítja tu­dását. A tagok elnöknek választot­ták. Néhány héttel ezelőtt foglalta el új beoszíását s máris eredménye­sen dolgozik. Szüret előtt a tiszakürti szőlőskertekben „A nagy klinikák is megirigyelhetnék .. * — Rövid látogatás a megyei tanács kórházában — Orvos ismerőseim az elmúlt hó­napok során nem egyszer nekem- szögezték a kérdést: — Miért nem jön ki egyszer a kórházba? Olyan fejlődést tapasz­talhat, amiről érdemes írni. Tegnap aztán autóbuszra ültem és kimentem. Valamikor két évvel ezelőtt jártam itt s most meglepe­téssel szemléltem a bejárattól balra az új épületeket, ahová az őszhaj uszú kapus irányított A Röhtgen-sugár birodalmában A röntgenosztályra igyekeztem legelőbb. Itt dr. Bugyi Balázs osz­tályvezető főorvos kalauzolt. Az osztály épülete és felszerelése tel­jesen új s a főorvos érthető büsz­keséggel mutatta meg a röntgen- sugár birodalmát, mindenekelőtt pedig az auío-heliophus-t, a réteg­felvételező gépet. Nagy Erzsébet asszisztensnő éppen felvételt, készí­tett vele Blaskovics Mihály fűtő­házi dolgozó felsőkarjáról, msly törésgyanús volt; áA filmet a szomszéd szobáiban modem fényképészeti felszerelés segítségével igen gyorsan, alig 25— 30 perc a-latt előhívták s Blaskovics Mihály örömmel vitte a sebészetre, hiszen a lelet nem mutatott törést. Egy másik szobában normál diag­nosztikai készülék segítségével vizs­gálták a betegeket. A gyomorpana­szokkal jelentkezőknek itt egy kis konyhában főzik meg a bizmut- kását. Az egyik röntgengép egy kampó segítségével egészen kis gyermekek vizsgálatára is alkal­mas. A gyermeket zsákba teszik s a zsákot kampóra akasztják úgy, hogy az éppen a röntgensugarakat láthatóvá tévő ernyő mögött függ. Egy röntgengép összeállítása most folyik, ez a csontsebészetre kerül majd. Amikor ott jártunk. Pomázi Ilona asszisztenső B. J.-né nőgyógyá­szaira beutaltat sugározta éppen Grossmann magyar professzor vi­lághírű találmányával, a mélybesu. gárzó géppel, melynél jobbat mind a mai napig nem készítettek s melyből két darab áll a betegek rendelkezésére itt a szolnoki kór­házban. Igen érdekes, hogy a röntgensuga­rak káros hatásától báriumfalak, óiombetétes ajtók és ólomüveg-ab­lakok védik az itt dolgozókat.. . — Az osztály tovább fejlődik — mondotta búcsúzáskor dr. Bugyi Balázs. — Egy közelbesugárzó gé­pet is kapunk. Ennek a szerelése már folyik. Reméljük, hamarosan készen lesz. A bőrrák kezelésénél a rádium besugárzást pótolja majd. Három műtőterem a sebészeten A röntgenosztályról az összekötő folyosón keresztül a főépületbe mentünk át. A folyosók ttikörfé- nyesek, hófehérre lakkozottak az ajtók, szépen díszített társalgó-sar­kok teszik kellemesebbé a lába­dozó betegeiknek az ittartózkodást, gyorsabbá a gyógyulást. Meg is je­gyeztem dr. Lévay Károlynak, a kórház igazgató-főorvosának, mi­lyen szép a kórháznak ez a része. — A nagy budapesti klinikák is megirigyelhetnék — mondta, — különösen a három műtőt. Ha a tisztiasógn% van felsőfoka, a műtőben ezzel is találkozik az idekerülő beteg. A termekbe csak bemosakodva, hófehér köpenyben, ruhában, fehér gumicipőben lehet belépni. A látogató csak az elő­szobáig juthat el. Egy-egy pillan­tást azonban vetettünk a műtőler- mekbs. Kettőt — közöttük a csont- sebészeti műtőtermet is — éppen takarították. A középsőben vakbél- műtét folyt. A sterilizáló szobiban modern fertőtlenítőben zuhogott a víz, ide is beszivárgott az altatás­nál használt éter néhéz illata, a műszerszcba szekrényeiben katonás rendbe sorakoztatva várakoztak a műszerek, hogy az orvos gyógyító kezébe vegye őket. — Itt, ezekben a műtő termekben — mondotta dr. Lévay. Károly — éjszaka akkor is zavartalanul to­vább folytatható a műtét, ha a városban hirtelen megszűnik az áramszolgáltatás. — Egy automata azonnal átkapcsolja a világító lám­pákat és a villamos berendezéseket a műtők saját akkumulátor-tele­pére. «• Ötmillió forint Néhány perc múlva az igazgatói irodában ültünk s dr. Lévay Ká­roly a kórház fejlődéséről beszélt. — A röntgent és a műtőket mór látta. Nézze meg majd egy alka­lommal a véradó állomást is. Hin­nék csak a működése évente egy­millió forintba kerül. Havonta 110 liter vért konzerválnak itt s jövőre ezt a mennyiséget 200 literre növe­lik. Azt hiszem, a vérátömlesztés segítségével megmentett betegek tudhatnának legtöbbet beszélni ar­ról, hogy mit jelent ez az állomás a kórház életében. Aztán a szájsebészetről beszélt, ahol külön műtőterem van, fog- röntgenkászülék, két konzervatív kezelő szék s ahol dr. Dóra egé­szen egyedülálló műtéteket hajt végre. Nem is olyan régien például teljes fogsort készített minden híd és szájpadlás nélkül ügy, hogy a mű fogaikat az eredeti fogak helyére a csontba ágyazta be. — A szolnoki kórháziban soha nem volt idegosztály — folytatta. — Április óta már ez is működik dr. Sallay Lajos vezetésével. Húsz ágy áll itt a betegek rendelkezé­sére. Az urológiai osztály szerve­zése is most folyik. Egy részlege 38 ággyal már működik. Dr. Keserű Gyula irányítja itt a munkát. A fül-, onr-, gége-osztály új helyi­ségbe költözött s minden osztály fejlődött az elmúlt év során. S ennek a fejlődésnek a jellem­zésére néhány számadatot sorolt fel: tavaly még „csak“’ 454 ágya volt a kórháznak, az idén pedig 614 állt a gyógyulást várók rendel­kezésére. 1955-ben 12 millió forin­tos költségvetéssel dolgozik a kór­ház. Most készül az 1956. évi költ­ségvetés, amely a kórház működte­tésére, mindennapi állandó kiadá­saira 14 millió forintot irányoz elő. — Ebben azonban semmiféle be­ruházás nincsen benne. Az teljesen külön van. Az új építkezések, az új felszerelés legkevesebbet szá­mítva is ötmillió forintjába került államunknak. Sok ez, nasvon sok. Jövőre kórbonctani osztályt alakí­tunk ki, gyógyszertárt létesítünk, 1-30 személyes ebédlőt és kultúrter­met építünk a kórház dolgozóinak. Mér elbúcsúztam. Néhány szóra azonban még visszatartott. írjam meg, mordta, hogy ebben az új épületben már liften szállítják a fekvő betegeket, hegy hét új orvos­állást rendszeresítettek s ebből ket­tőt már be is töltöttek, hogy éppen reggel 400 kötetes könyvtáirat adott át a betegeknek, 10.000 forint ér­tékű könyvet. Kedves kép A kapu felé ballagtam az épü­letből kilépve. Két kislány állt bent a kapun belül, hálóingben és egy bárom éves kisfiú csíkos pizsa­mában. Kijöttek sétálni a parkba, a napfénybe, mert már lábadozók. A kapun kívül fiatalasszony állt. A piz.samás kisfiú édesanyja. Tisza- roffról jött, s látogatási idő nem lévén, csak így váltott pár szót fiacskájával. Az magasra emelte kezét s egyik ujját leszorítva kia­bálta: „Már csak négyet alszunk, aztán megyek haza .. Kicsattanó, piros arccal, vidáman készül a pöttöm gyerek hazafelé s ami a legfőbb — egészségesen! Ezért, a dolgozók, a gyermekek egészségéért fejlődik a megyei kór­ház, ezért lesz egyre korszerűbb, egyre gazdagabb a gyógyítás fegy­vereivel abból a sok-sok millió fo­rintból, mit államunk áldoz. rá. Péteri István Közérdekű közlemény A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága közhírré teszi, hogy a Szolnoki Városi Tanács 1955. évi június hó 24-én tartott rendes ülé­sén a köztisztaságról és a közegész­ségügyről tanácsrendeletet alkotott. A rendeletet a szolnoki városi ta­nács végrehajtó bizottságának tit­kárságán a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti. A MAVAUT közli A MAVAUT értesíti az utazókat, hogy a cukorgyári menetrendben feltüntetett azon járatokat, ame­lyek a Cukorgyár területére betér­nek, szeptember 15-től nem közle­kedteti. Ismerjük meg a termeieszövetkezelek alapszabályát Néhány szó a termelőszövetkezeteknek és a tagoknak nyújtott kedvezményekről A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alapszabálya a célokról és a feladatokról szólva a többi kö­zött a következőket mondja: „A ter­melőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szor­galmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésünk jövedelmezősé­gét s ezzel maguk és családjuk szá­mára jómódú, kulturált életet biz­tosítsanak”. Ezeknek a céloknak és feladatoknak megvalósítását a párt és az állam hathatósan segíti. Igen jelentősek a begyűjtési ked- vezmények. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjai háztáji gazdaságuk után tej- és borbeadást nem teljesítenek, baromfi- és tojás­beadási kötelezettségük pedig 40 százalékkal alacsonyabb, mint az egyéni termelőké. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási köte­lezettsége a meghatározott határér­téken belül a húsbeadásnál mint­egy 42 százalékkal, a baromfi­beadásnál 53 százalékkal, a tojásbe­adásnál 66 százalékkal, a tej beadás­nál 50 százalékkal, a borbeadásnál mintegy 40 százalékkal alacso­nyabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Érdemes tudni, hogy az állami tartalékföldeket, valamint az állami földalaphoz tartozó épületeket, a gazdasági eszközöket és egyéb va­gyontárgyakat az állam örök hasz­nálatra, ingyen adja a termelőszö­vetkezetek birtokába. Igen jelentős még, hogy a termelőszövetkezeti ta­goknak a földreform során jutta­tott és a közös gazdálkodásba bevitt földek és egyéb vagyontárgyak után a még fennálló fizetési kötelezett­ségeit az állam felfüggeszti. Ismeretesek a szerződéses terme­lési kedvezmények, az adókedvez­mények, a gépállomás által végzett munkák díjainak kedvezménye és a biztosítási kedvezmények is. Annál kevesebb egyénileg dolgozó paraszt tudja, hogy a szövetkezeti gazdák milyen szociális kedvezményekben részesülnek. Ismerkedjünk meg ez­zel is. A termelőszövetkezeti tagok és a családtagok havi 6 forint SZTK­díjat fizetnek. Ennek ellenében in­gyenes orvosi gyógykezelést, gyógy­szert, gyógyvizet és kórházi ápo­lást kapnak a szükség szerint. In­gyenes a termelőszövetkezeti tagok betegszállítása is. Ha az anya nem termelőszövetkezeti tag, de család­tagként dolgozik és legalább 80 munkaegységet, férje pedig 160 munkaegységet szerzett, akkor a férj jogán anyasági segélyben ré­szesül. Az anyasági segély az első gyermek után 400 forint, a második és minden további gyermek után 300 forint. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély megilleti akkor is, ha férje — katonai szolgá­lat, vagy bentlakásos tanfolyamon való részvétel miatt — a kötelező munkaegységet nem tudja teljesí­teni. A tsz-tag családi pótlékra is jogo­sult, ha legalább három 10 éven aluli gyermeke van, akiket saját háztartásában tart el. A családi pót­lék három gyermek után havi 144 forint, amely a további gyermekek után a jogszabályban megállapí­tott összeggel emelkedik. TSZ-TÄG0K aáZJU/ÜáN A homoki Béke Termelőszövetke­zetben gazdag termést takarítottak be az idén s a termelőszövetkezet tagjainak előlegként 6 és fél kiló búzát osztottak egy-egy munkaegy­ségre. Gődér János 30 mázsa, Ke­nyeres József 25 mázsa, Gáesi An­tal 30 mázsa búzát kapott. A 30 mázsa búza bőven fedezte a háztar­tási szükségletet és Gácsi Antal 15 mázsát szabadáron adott el az ál­lamnak. A kenyérgabona előlegen kívül 5 forint készpénzt is osztottak munlcaegységenként. Ezek a számok híven tükrözik, hogy a homoki Béke Termelőszö­vetkezet tagjai szorgalmas munká­juk eredményeként sokkal jobban élnek, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok. A községben átlagosan 7 mázsa búza termett az egyéni pa­rasztok földjén, a termelőszövetke­zetben pedig búzából 13 mázsás volt az idei átlagtermés. A begyűjtési állandó bizottság nálunk rendszeresen ülésezik. Is­mertetjük a legújabb rendeleteket és az állandó bizottsági te gok kér­déseire választ adunk. Ezekre az ülésekre a legjobban teljesítő dol­gozó parasztok közül három-négy gazdát szoktunk meghívni. Leg­utóbb. Csillag András és Vásári Sándorné volt a vendégünk. Csillag András megígérte, hogy ellátogat néhány hátralékos termelőhöz ás elbeszélget velük a beadási kötele­zettség teljesítéséről. 4Í6 szolnoki dolgozó paraszt teljesítette vállalását Szolnok város terme­lőszövetkezetei és egyé­nileg dolgozó paraszt­jai teljesítették gabona- beadási tervüket. Az állat és állati termékek begyűjtése terén még bőven van tennivaló, ötszázharminchárom termelő tett ígéretet ar­ra, hogy teljesíti e cik­kekből is beadását. Négyszáztizenhat dol­gozó paraszt váltotta valóra ígéretét. A ter­melőszövetkezetek kö­zül a Szabadság TSZ vezet. A város I., II. és 111. negyedévi állat és állati termék begyűjtési ter­vét sertésből 130, vágó­marhából 147, tejből 84, tojásból 81 és baromfi­ból 91 százalékra telje­sítette szeptember 1-ig. BALAJTI JANOS Szolnok Védekezzünk a baromfipestis ellen! A megye több helyén fellépett 3 ba- roratipesíis. Ez a tyúkfélék legveszedel. mesebb, néhány nap alatt elhullásra ve­zető fertőző betegsége. A járvány állat­ról-állatra terjed és ha nem tartjuk be a védekezési rendszabályokat, gyorsan át­terjed udvarról-udvarra is. így a baromfi­pestis rövid időn belül elpusztíthatja a község vagy város baromfiállományát és veszélyezteti a megye népgazdasági szem­pontbői is Igen nagyjelentőségű baromfi- tenyésztését. Miről ismerjük fel a baromfipestist? A beteg állatok szomorkodnak, étvágy­talanok. Orrukban, csőrükben nyálka gyü- lemlik fe! és emistt sokat trüsszögnek, nem tudnak az orrukon keresztül lélegze­tet venni, íejüket, nyakukat felfelé tartva, tátott csőrrel lélegzenek. A lélegzésük közben sípoló vagy szörtyőgfl hangokat hallatnak. A nehéz lélegzés miatt a taraj és az állebenyek sötétvörös vagy fekete­vörös színűvé válnak, majd hasmenés mu­tatkozik, végül az állatok elhullanak. — Gyakran görcsös állapot is észlelhető, ilyenkor a beteg baromfi teje és nyaka elcsavarodik és az új jak görcsösen össze­húzódnak, Máskor bénulás előzi meg az állat elhullását. A baromfipestist elsősorban a baromfi­pestisben beteg állat vagy ebben a be­tegségben elhullott vagy emiatt a beteg­ség miatt kényszervágott baromfi hullája, belsőszervei terjesztik. Az ember is ter­jesztheti a betegséget, ha a cipője, ruhája, kosara, stb. szennyeződik beteg baromfi váladékával, ürülékével, vérével. Hogyan védjük meg baromfi- állományunkat a baromfipestistől? Piacról ne vásároljunk tyükot vagy csir­két sem továbbtartásra, sem levágás cél­jára. Ha mégis veszünk vágóbaromfit, ak­kor azt ne engedjük . állományunk közé hanem minél hamarabb vágjuk le. A ba­romfi levágását olyan helyen kell végezni. ahová baromfi nem jár és ahol a vért fej lehet takarítani. A baromfi felbontásával és előkészítésével járó hulladékot (tollat, beleket, lábvégeket, stb.> égessük el. A húsok mosóvize is nagymennyiségben tar­talmazhat ragályanyagot, ezért a mosó­vizet ne öntsük az udvarra, hanem a pö- cegödörbe, vagy forralással tegyük ártal­matlanná. Ha vágott baromfit vásárolunk, azzal is ugyanilyen óvatosan kell eljárni. Továbbtartás céljára csak megbízható helyről vásároljunk baromfit, de azt is legalább 15 napra különítsük el a meg­lévő állománytól. A védőoltás megvédi a baromfit a pes­tistől. 8 hetesnél idősebb. Illetve jól ki­tollasodott csirke^ már eredményesen le­het oltani. Ezért senkiso mulassza ej a baromfiak évenkénti védőoltását. Mi a baromfitartó kötelessége baromfipestis fellépése esetén? 1) Ha a baromfiak között baromfipestisre gyanús beteget találunk, azonnal jelen­teni kell a községi tanácsnak és az ál­latorvosnak. 2) Ezzel egyidőben zárjuk el az összes baromfit: külön ketrecbe a betegeket és a beteggyanüsakat. külön az egészsé­geseket. 3) Beteg vagy beteggyanús baromfit el- adni vagy elajándéikozni sem élő, sem vágott állapotban nem szabad. 4) Ha baromfiállományunkban a betegség jelentkezett, az egészségesnek látszó ba­romfiakat is tilos eladni, vagy elaján­dékozni 5) BaromfihulMt ne adjunk oda sem ke regetőknek, sem kóbor személyeknek vagy kutyáknak, hanem ássuk el mé­lyen vagy elégetéssel semmisítsük meg 6) Védőoltás alkalmával ne vonjunk el az oltás alól egy baromfit se, hanem min­den megfelelő fejlettségű baromfit ol- tassunk be. 7) Az állatorvosnak a zárlatra és a fer­tőtlenítésekre adott utasításait a leg- pontosabban társuk meg. LEVELEK A BEGYŰJTÉSRŐL Legfontosabb tennivalónk az állat és állati termékek begyűjtése Most a legfontosabb tennivalónk az állat és állati termékek begyűj­tése, mivel a csépléssel egyidőben terményből 100 százalékig teljesítet­tük előirányzatunkat. A begyűjtési állandó bizottság tagjainak és a be­adásban élenjáró dolgozó parasz­tok segítségével fokozzuk a felvilá­gosító munkát, hogy hízott sertés­ből, vágómarhából és más cikkek­ből is teljesítsük tervünket. Somodi Éva Tiszaderzs

Next

/
Thumbnails
Contents