Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

ELSŐ LÉPÉSEK AZ ÜTŐN A tiszaderzsi XJj Barázda TSZ tagjai már kezdetben gondoskodnak az alapszabály szigorú megtartásáról A tiszaderzsi Ü.i Barázda TSZ tagjai ezév ok­tóber elsejével kezdik meg a közös gazdálkodást. A közös állatállomány részére azonban már össze­adták a szálas- és szemes takarmányt, meg az alom­szalmát, s ezt a közös istálló környékére már el Is szállították. — Képünkön: KISS JÄNOS cs felesége az új szövetkezet új tagjai a szalmakazlat rakják. Ahol a szövetkezeti ta­gok mindjárt a közös gaz­dálkodás kezdetén ügyel­tek az alapszabály betar­tására, s ennek következ­ményeként kialakult a jó közösségi szellem, meg­szilárdult a belső fegye­lem, ott jól működik és gazdag a tsz, jómódúak a tagok. Ahol viszont nem vették komolyan a közös­ség legfőbb alaptörvényét, ott legtöbbször évekig kel­lett küszködni, míg hely­reállt a rend s a tsz meg­erősödött. Mindezt jól tud­ják azok az egyénileg gaz­dálkodók, akik régóta fi­gyelik és most megkezdik az- újat. De nemcsak tud­ják, hanem okulnak is. Nem követik el azokat a hibákat, amelyek a fejlő­dést, az előrehaladást fé­kezik. Az alapszabály meg nem tartása legtöbbször nem a rosszindulaton mú­lott, hanem a járatlansá­gom A tiszaderzsi Uj Baráz­da TSZ tagjai már évek­kel ezelőtt belekósoltak az újfajta gazdálkodásba. A termelőcsoportok alapsza­bálya szerint működtek. Ez azonban nem sokban különbözött az egyéni gaz­dálkodástól. A tszcs tagok látták, hogy a fejlettebb forma előnyösebb és nem­rég átalakultak. Hogyan kezdték az első lé­péseket a már nagyjából ismert, de mégis új úton? Mit tettek, s mit tanultak a már működő tsz-ektől? Erre a párhetes közös munka ad választ. A köz­ség vezetőinek segítségé­vel nemrég egy olyan al­kalmas épülethez jutottak, ahol egyelőre elhelyezhe­tik a közös jószágállo- mánytj Az alapszabály meghatározza, hogy mit kell bevinni, s ennek meg­felelően — miután a közös istálló már megvan — az Uj Barázda TSZ vala­mennyi tagja október 1-ig beviszi á háztájit megha­ladó jószágot. Szeptember 5-én és 6-án hordták össze a közös állatállomány át- teleltetéséhez szükséges takarmányt, szénát, alom­szalmát és töreket. Mon­dani sem kell, hogy ez mi­lyen fontos lépés, hiszen az alaptörvény betartása máris jó hatással van a kollektívára. Kialakulóban az egész­séges, közösségi szellem. Az emberek egy akaraton vannak, Mikor az 6szi kalászosok vetéséről volt szó, egyöntetű hatá­rozatot hoztak a vetőmag beszállításához. A szüksé­ges vetőmagot tehát már összeadták. Ez szokvány­minőségű ugyan, de kicse­rélik az állammal minő­ségi vetőmagra. Miután a szükséges vetőmag együtt volt, a Tiszafüredi Gép­állomás erőgépeivel meg­kezdték a vetőszántást, majd a vetést. Tizenegy hold őszi árpát és 9 hold bükkönyt már földbe tet­tek. Az őszi árpa már bú­jik a földből. Segít a gépállomás A kunmadarast Uj Barázda TSZ és Arany Kalász TSZ tagjai most kezdik az első közös esztendőt, de nincs bizonytalanság, mert már az első lépéseiket is segítik. Az alakuló közgyűlés után a gépállomás mező- gazdasági szakembereinek közre­működésével elkészítették az üzem­tervet. Az Arany Kalász TSZ tagjai mindjárt szóvátették, hogy a maj­dani közös állatállomány áttelelte- tését, a bőséges takarmányalap megteremtésével kell biztosítani. Ezért másodnövényt kell vetni. A gépállomás vezetői eleget tet­tek a tagok kérésének és traktoro­kat küldtek a másodvetésü növé­nyek magágyának elkészítésére. Idáig nem is volt semmi baj, csak ott volt a bökkenő, hogy hiányzott a vetőmag, a köles és a rövidte­nyészidejű kukorica. A tagok nem tudták honnét beszerezni, de a község vezetői segítettek. A földművesszövetkezet kölcsönöz­te a szükséges mennyiséget. Szeptember 6-án gépállomásí ta­nácsülés volt s ezen Kis Bálint, az Arany Kalász TSZ elnöke is részt vett. Elmondta, hogy az őszi árpa­Kell a közös gazdaságba A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabálya kimondja, hogy a szövetkezetbe belépő dolgozó parasztok a közös gazdálkodásba vi­szik a földet, a gazdasági felszerelést, az összes igásállatokat és a ha­szonállatok egy részét. DRÄVUCZ JÓZSEF 9 holdas besenyszögi dol­gozó paraszt földjével és teljes gazdasági felszerelésével együtt lé­pett be a besenyszögi Zagyvamenti Termelőszövetkezetbe. Két szép lovát egyik ismerőse 15 ezer forintért meg akarta venni. DRÄVUCZ JÓZSEF azonban az alapszabályhoz ragaszkodott. Nem adta el a két lovat. Mint mondotta: kell a közös gazdaságba. így a tsz-r.ek már négy pár lova van. Képünkön: DRÄVUCZ JÓZSEF a tsz-be vitt lovaival. vetőmag beszerzésére kölcsönt sze­retnének felvenni. A gépállomási tanácsülésen résztvevő tapasztalt, régi szövetkezeti vezetők és a gép­állomás igazgatója meggyőzték Kis Bálint elvtársat a kölcsönök igény­bevételének helytelenségéről. „Az Arany Kalász TSZ tagjai nem áll­nak rosszul, van mindenük. Nem érdemes tehát adóssággal kezdeni az új közös évet. Ha kölcsönt vesz tek fel, azt vissza is kell fizetni” — mondotta a gépállomás igazgatója. Kis Bálint értett az okos szóból, megfogadta a tanácsai, s nem köl­csön, hanem csere utján biztosítják a vetőmagot. Nincs egyedül s magár ahagyatva a másik új mezőgazdasági termelő- szövetkezet, az Uj Barázda TSZ sem. A tsz-tagok korábban a terme­lőcsoportok alapszabálya szerint működtek. Abban az időben a ta­lajerő fenntartásával, a trágyázás­sal nem nagyon törődött senki. Most nyomban az átalakulás után megkezdték az istállótrágya kihor­dását. A gépállomás egy vontató­val segíti ezt a fontos munkát. Az Uj Barázda TSZ tagjai kezdik fel­ismerni, milyen nagy jelentősége van a gépesítésnek és már most ősszel minden lehető munkál a gép­állomással végeztetnek el. Ez lesz a fő biztosítéka annak, hogy már az első esztendőben növelhetik a ter­mésátlagokat. Az idén a kunmada­rasi termelőszövetkezetek holdan­ként 3 mázsával több búzát ter­meltek, mint az egyéniek. Ezt akar­ják elérni az Uj Barázda TSZ tag­jai is. A vetőszántást traktorokkal, a vetést 30 soros gépi voniatású ve tógépekkel végzik. Tavaly még ló­val, tehenekkel, vagy ökrökkel ve­tetteki Eiigusztus 30-től szeptember S-íg nvöScszázssyofc új belépővel gazdsgoflsak myúnk lermeiäszävetkezelei Az elmúlt héten augusztus 30-tól szeptember 6-ig nyolcszáznyolc egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az új be­lépők 3529 hold földdel gyarapítot­ták a közös gazdaságok területét. Tömeges belépések voltak a jászkiséri Kossuth TSZ-ben, ahol 6 nap alatt kilencvennyolc új belépőt vettek fel. Ebből huszonnyolc középparaszt, olyan tekintélyes gazdái?, mint Vattai István 18 holdas, Kálmán MiWós 14 holdas, C. Balogh Mihály 12 holdas dolgozó paraszt. A jász­kiséri Táncsics TSZ ötvenhat tag­gal, 328 hold földdel, a törökszent­miklósi Petőfi TSZ huszonegy tag­gal, 150 hold földdel gazdagodott. A szolnoki járásban két község — Besenyszög és Martfű — szövet­kezeti község lett. Jászfényszarun, Tiszafüreden és Besenyszögön egy- egy új mezőgazdasági tsz alakult. 1955. január 1-től szeptember 6-ig tehát 25 mezőgazdasági tsz és 19 tszcs alakult, tíz tszcs pedig át­tért a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerinti műkö­désre. Ez évben megyénk területén nyolc- ezerszázharminckét egyénileg dol­gozó paraszt hagyott fel a régi gaz­dálkodási formával és tsz tag lett. A nyolcezerszázharmincfcét gazdál­kodó 26,481 hold földdel növelte a közös gazdaságok területét. Négy- százkilencven tszcs tag 6844 hold földön már a tsz-ek alapszabálya szerint kezdi az új gazdasági évet. Legtöbb nem régen alakult tsz- ben a tagok száma néhány hét alatt megháromszorozódott. Az abádszalóki Béke TSZ taglét­száma tizenkettőről negyvenegyre emelkedett, A szászberek! Ezüst Kalász TSZ földterülete rövid né­hány hét alatt 86 hóidról 360 hold­ra nőtt. Kunszentmártonban, Tiszafüre­den, Tiszapüapökin, Ujszászon és rr.'ég 21 községben előkészítő bizott­ság működik. .Jelenleg 18 tszcs-ben pedig a fejlettebb formára való át­téréssel foglalkoznak. Az elmúlt hetekben alakult ter­melőszövetkezeteikben a legtöbb helyen már megkezdték a közös munkát. A kengyeli Rákosi Csilla­ga TSZ-ben a közös állatállomány részére új istállót építenek. Ugyan­csak Kengyelen a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai saját erejükből silógödröket készítenek. Tiszagyendán a libasori tanyaré­szen tizenhét középparaszt — Pe­tőfi TSZ néven — alakított mező- gazdasági tsz-t. Ott a hét elején kezdték meg a táblák kijelölését. A táblakijelölés után a gépállomá- si traktorok az őszi szántáshoz, ve­téshez fogtak, Jásshiséren tegnap I# alakult egy termelő• csoport Lapunk keddi szántában hírül adtuk, hogy vasárnap Jászkiséren Zöld Mező néven új termelőcsoport alakult. Az új csoport megalakulá­sának a hírére Nagy István egyé­nileg dolgozó paraszt és társai szin­tén elhatározták, hogy közös gaz­daságot alakítanak. Kedden este tartották az alakuló közgyűlést, Rákóczi TSZCS néven kezdik mű­ködésüket. Tizennégy tag 52 hold földet hozott össze. A szövetkezeti gazdák Nagy Istvánt választották vezetőjüknek. Szeretettel fogadták özv. KISS JÖZSEFNÉ három gyermekével és három hold földjével együtt lépett be a tiszaszentimrei Fehér Imre Termelőszövetkezetbe. A közös gazdaságban nagy szeretettel fogadták. Mindjárt megkérdez­ték tőle, hol szeretne a legszívesebben dolgozni. A kertészetbe kérte magát. BERCSÉNYI ALBERTNÉ, BARTHA KATALIN mindjárt meg is mutatja hogyan kell felfűzni a dohányleveleket, A nagy turkevei iermelőszövetkexctek patronálják a kisebbeket A turkevei határban 1951-lben számos nagy mezőgazdasági termelőszövetkezet és többszáz holdon gazdálkodó tsrmelőszövefkeze ti csoportok alakultak. A Vörös Csilláig, a Harcos, a Farkas Mihály TSZ óvek során országos hírnévre tett szert, növénytermelési, állat­tenyésztési eredményekben szintén az elsők között: halad. A Vörös Csillag, Harcos és a Farkas Mihály TSZ tagjai az áliám iránti kö­telezettség teljesítésében is élenjárnak. A kombájnok, aratógépek se­gítségével a megyében elsőnek fejezték be a betakarítást, s egyen­lítették ki állam iránti kötelezettségeiket; A város nagy termelőszövetkezeteinek fejlődésével azonfoen nem tartottak lépést a termelőszövetkezeti csoportok. Ezek lényegé­ben a táblás gazdálkodás ürügye alatt egyénileg gazdálkodtak, ter­méseredményeik pedig még jobb tatajadottságok mellett is jóval aiatta maradtak a tsz-ek ének. Különösen kirívó példa volt erre a Haladás TSZCS esete; A tszcs tagjainak jelentős része meg is elé­gelte ezt a visszamaradást, és idáig huszonötén határozták el, hogy a fejletteb gazdálkodást választják. Zöld Mező TSZ néven meg is alakították az új szövetkezetei, amely a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapszabályai szerint működik. Az új szövetkezet patroná- lását a legutóbbi gépállomási tanácsülésen a Vörös Csillag TSZ vál­lalta el, s a politikai munka megerősítésére a Vörös Csillag TSZ egyik jól képzett fiatal, de a közösségi munkában tapasztalt tagját, Vad elvtársat küldte, öt meg is választották a Zöld Mező TSZ párt- titkárául. A Vörös Csillag TSZ tagjai emellett a gazdasági tervek el­készítésébsn, a helyes vetésforgó kialakításában is segédkeznek, hogy a Zöld Mező Termelőszövetkezet a közös gazdálkodást az 1950—51-es évek nehézségeitől mentesen kezdhesse meg. A Vörös Csillag TSZ- hez hasonlóan a többi turkevei nagy szövetkezet szintén vállalta a kisebb termelőszövetkezetek, illetve termelőszövetkezeti csoportok po­litikai és gazdasági megsegítését,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents