Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

1935 szeptember 4. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A párttagok szorgalmazzák az őszi munkát Ax idei fiam másnak ígérkezik, mint a többi. A kukorica, s a többi most betakarításra kerülő növény­féleség későbben érik be, mint más­kor, s ezáltal hátráltatja az őszi ta­lajelőkészítést, vetést is. Emellett a termés jóval nagyobb lesz, több munka adódik vele. Termelőszövetkezeti pártszerveze­teinknek éppen ezért kell szorgal­mazó iok, hogy egyetlen nap sem vesszen kárba, jól kihasználjanak minden percet. A következő gazda­sági év jó- megalapozása mellett a példamutatás szempontjából is igen fontos az idejében végzett munka. A gabonabetakarítás idején jó pél­dával jártak elől termelőszövetke­zeteink. Nagyrészük már akkor tel­jesítette gabonabeadási kötelezett­ségét, amikor az egyéniek még az aratást végezték. Megerősödésük, előrelátó gazdálkodásuk, a nagy­üzemi termelés előnyeinek okos ki­használása tette ezt lehetővé. A saolnoki járás tsz-pártszer- vezeteinek zöme igyekszik az őszi munkák idején is felhasználni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Arra törekednek, hogy „széthúzzák” a munkát. Jelenleg ugyanis már, s még nincs olyan fontos munka, amely a szövetkezet egész erejét le­kötné. A kommunisták igyekeznek, hogy ezeket a napokat is jól ki­használják. Példamutatásukra, buz­dító szavukra a járás nyolc szövet­kezetében — így a zagyvarékasi Vörös Brigádban, az ujszászi Sza­badságban — már elvetették az őszi árpát. A besenyszögi Lenin TSZ-ben pedig már vetik a bükkö- nyös búzát; Magától értetődő, hogy ezek a szövetkezetek jobban tudják összpontosítani erejüket a kukorica s az egyéb termények betakarítá­sára, mint azok, amelyek „korai még a vetés” jelszóval hagyják, hogy összetorlódjon a munka. A tiszaföldvári Petőfi TSZ tagjai is megbánják majd a huza-vonát, egyszerre kell nekik a késlekedés miatt végezni a kukoricatörést, az őszi árpa- és búzavetést, a trágyá­zást, a lucemavetést stb. Márpedig ezek magukban is igen fontos, s nagy erőkifejtést igénylő tenni­valók. A megoldást váró feladatok ösz- szetarlódásának megelőzése mel­lett a termés átlag növekedés szem­pontjából igen fontos az idejében való talajelőkészítés, vetés. A járás termelőszövetkezetei az idei ter­mésnél is jórészt ennek köszönhet­ték, hogy járási átlagban 3 mázsá­val több búzát termeltek holdan­ként, mint az egyéniek. Helyen­ként még ennél is jobban kimutat­ható a szövetkezetek idejében vég­zett, jóminőségű munkából adódó fölénye. Besenyszögön például az egyéniek holdanként mindössze 4,2 mázsát értek el, az Erdei TSZ meg 9,5 mázsát. Hasonló számadatok bi­zonyítják járásszerte, hogy a szö­vetkezetek vetésnél szerzett más­félhetes előnye gazdagon gyümöl­csözött; Ax ősat munkák idejében való elvégzésénél nélkülözhetetlen a gépállomások segítsége. A gépállo­mások pártszervezeteinek éppen ezért kell szorgamaznáoik, hogy a traktorosok betöltsék hivatásukat, gyors és kifogástalan minőségű munkát végezzenek. A vezetőknek is gondolni kell arra, hogy a gép­állomás nem gépkölcsönző vállalat, hanem a mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos tényezője. A Tószegi Gépállomáson eredményes munkát végeznek a párttagok. Cél­tudatos munkájuk eredményeként éjjel-nappal hordják a trágyát s vontatók, az erőgépek jelentős ré­sze nyújtott műszakban dolgozik. A Szolnoki Gépállomás dolgozóinak egyrészét már nem fűti ilyen tett­vágy. Tíz erőgépük dolgozik a szan- daszöllősi Vörös Mező TSZ-ben s a tíz erőgép egy hét alatt nem tudott elvetni 25 hold őszi árpát. Helytál­lásról, a szövetkezet tűzön-vízen át való támogatásáról tehát ezek a traktorosok nem beszélhetnek. A következő napokban természetesen ők is kiküszöbölhetik a hírnevükön esett csorbát; A gépállomások szakembe­reinek különös gondot kell fordí­tani az újonnan alakult tsz-ek tá­mogatására. 11 új közös gazdaság első lépéseit kell segíteni a szolnoki járásban. A járási pártbizottság ve­zetői példamutatóan járnak el ezen a téren. Szakembereket küldenek a csoportokba, s ahol problémák me­rülnek fel, közgyűlést hívnak össze. Banáth, Balbinszfci, meg a többi elv­társ maguk munkálkodtak a kéte­lyek eloszlatásában. Emellett régi, tapasztalt tsz-elnököket kémek meg, hogy segítsenek az új csopor­tok gazdálkodásának kialakításá­ban. így látogat el Csótó elvtárs, a héki Táncsics TSZ elnöke a héki Augusztus 20 TSZ-be. A párttagoknak a járás veze­tőihez hasonlóan a magabiztosságot, az optimizmust kell növelni a tsz- tagokban, hogy azok teljes erővel, családtagjaikat is bevonva idejében végezzék el az őszi munkát, jövőévi termésük zálogát; Pár nap -- és kezdődik a kampány a Szolnoki Cukorgyárban EZÉVBEN szeptember 9-én kezdi meg üzemét a Szolnoki Cukorgyár. Az állami gazdaságok dolgozói, ter­melőszövetkezeteink tagjai és dol­gozó parasztságunk jó munkát vé­geztek, jó termést takarítottak be a gabonaneműekből s a becslések szerint cukorrépából is jó termést várhatunk. Igaz, az idei megkésett tavasz ki­tolta őszi kezdésünk idejét, hi­szen évek óta szeptember 1-én kezdtük meg a gyártást. így a 9 napos késés nagy feladatok elé ál­lítja a Cukorgyár dolgozóit, mert a veszteségmentes betakarítás érde­kében ezt a késést lehetőleg be kell hozni, hogy gyártási veszteségein­ket is ezzel egyidejűleg leszoríthas­suk. Gyárunk dolgozói jól felkészültek az üzemelésre. Ezt megmutatta a csütörtökön és pénteken megtartott üzemi próba is. A gyár tökéletesen kijavítva, készen áll az új termés feldolgozására. A becsületes mun­ka, az eredmény hamarosan mutat­kozni fog s megjelenik a dolgozók asztalán a fehér cukor. ÜZEMÜNK teljesítményét, jelentő­sen fokoztuk ezévben s ebben sok része van munkásaink, műszaki dolgozóink újításainak, észszerűsí- tésének. Egyrészt könyebbé tették a munkát, másrészt elősegítették elgondolásaikkal a cukor önköltsé­gének csökkenését is. Persze tenni­való is van még bőven. Legutóbb még 45 javaslatot kaptunk dolgo­zóinktól, melyek mind a termelé­kenység emelésére, a költségek csökkentésére, a balesetvédelemre vonatkoznak. A javaslatok érde­kessége, hogy nagy részét saját erőnkből, minden népgazdasági be­ruházás nélkül meg tudjuk valósí­tani; Pozsonyi Mihály pl. a nagy szi­vattyú szelepének átalakítására, Törőcsik István a karbantartás ol­csóbbá tételére, Nyári Tibor az energiafelhasználás csökkentésére, Fogarasi Ignác a répavágók telje­sítményének fokozására tett ja­vaslatot; Fadgyas Antal elgondolása sze­rint alkalmazhatjuk a Zsigmond- féle gyű j tódobot, mely aránylag nem nagy költséget igénylő beren­dezés, segítségével azonban a nehe­zen égő szenek is meggyujthatók és gazdaságosabban égethetők el. Egy­szóval mind a 45 javaslat értékes üzemünk technikai színvonalának emelése szempontjából; Á KORÁBB! évekhez viszonyítva egyébként is jobb feltételekkel kezd munkába üzemünk. A bepár- lás pl. jobb lesz, mert bepárlóbe- rendezésünk egy testét megemel­tük. Itt nagy segítségünkre volt Mézes Gyula újítása. Javaslatát al­kalmazva az iszapprés kereteket rekordidő alatt csiszoltuk meg. Utótermók kavaróink egy részét belső hűtéssel láttuk el; Ez jobb utóterméket s kevesebb melaszt je­lent. A szárazszelet gyártására új berendezést építettünk; Felállítot­tunk egy Diesel-motoros áramfej­le-ztőt. Egy hatalmas gépegység fel­állítása nem készül el üzemindulás­ra s addig külső áramot kell igé­nyelnünk. Szeretnénk, ha a TITÁSZ dolgozói biztosítanák a szeletszárító energiaszükségletét. Emellett a csatlakozó berendezést is el kell ké­szíteniük szeptember 9-re, mert üzemünk villamosenergiában sze­gény; A kampány sikere nagyrészt azoktól a dolgozóktól függ, akik csak most jönnek gyárunkba — mint ideiglenes munkások — s ve­lünk dolgoznak, míg csak le nem áll a gyár. Pártszervezetünk, üzemi bizottságunk és a vállalatvezetőség szeretettel várja ezeket a dolgozó­kat. Kérésünk hozzájuk az, hogy a biztonsági előírásokat szívleljék meg s tartsák be. Saját érdekük is ez. A tecihnoilógiai utasításokat szinte betűszerint kövessék, mert ezzel javul a minőség, kevesebb a gyár­tási veszteség, olcsóbb a cukor; Ne tűrjék meg a késést az igazolatlan mulasztást. Ha mégsem tudnának egy nap dolgozni, vagy pontosnak lenni, bizalommal keressék fel a vezetőséget s ők az üzem menetét figyelembe véve igyekeznek úgy segíteni nekik, hogy az üzem se vallja kárát. NEKÜNK cukorgyári dolgozók­nak, állandó és ideiglenes munká­soknak egyaránt az legyen a cé­lunk, hogy növeljük a termelékeny­séget, csökkentsük az önköltséget. KAR LÁSZLÓ igazgató Szolnok, Cukorgyár a Sikerrel alkalmazzák „vilianypásztor^-t a karcagi Szabadság TSZ legelőin Beadást szabotáló kulákot lepleztek le a tiszasasi dolgozó parasztok A tiszasasi tanácsházán jólismert alak Bagi La­jos, a „síró kulák”. 25 hold szántóföldön gazdálko­dik és még négy hold szőlője is van. Beadási köte­lezettségével mégis állandóan hátralékban van: ta­valyról például három mázsa sertéssel, 340 kiló vágó­marhával és 40 kiló baromfival maradt adós. A ta­nácsnál mindig arra hivatkozott, hogy nincs miből teljesítenie. A napokban a kulák felesége berúgott és része­gen azzal dicsekedett a faluban, hogy az egyik tanyá­jukon nagymennyiségű jószágot tartanak. A dolgozó parasztok felfigyeltek a kulákasszony fecsegésére és csakhamar fényt derítettek Bagi Lajos űzelmeire. A ravasz kulák jószágállományónak egy részét ugyanis azon a tanyáján vonta össze, amely már Csongrád megyéhez tartozik; A falu dolgozói, élükön a kulák szomszédjával, özvegy Barta Sándorné dolgozó parasztasszonnyal, tudomására hozták a tanácsnak észrevételüket. A dolgozók bejelentése alapján a végrehajtó bizottság megvizsgálta az ügyet és kiderült, hogy az említett tanyán 24 darab hatvan kilón felüli hízót, egy tehe­net és egy borjút, 36 kacsát és 28 libát, valamint két­száznál több baromfit tartott a kulák; A jószágok egyrészét a tanács azonnal lefoglalta és feljelentést tett az ügyészségen a beadást szabotáló kulák ellen, Jüa az olajhánipászokat ünnepli Szolnak Szülte elválaszthatatlanul hoz­zátartoznak már Szolnok mun­kástársadalmához az olajbányá­szok, csakúgy, mint a város ha­tárának képéhez a magsbanyúló acél fúrótornyok. Két éve sincs még, hogy az első munkáscso­port, — a Kőolajkutató- és Fel­táró Vállalat emberei tanyát ütöttek megyénkben s azóta egyik napról a másikra a fölből nőnek ki és tűnnek el újra a fú­rószerkezetek. Célratörő munká­jukkal felkutatják a föld mélyé­nek rejtek eit s kincset hoznak felszínre. Ma már rendszeresen, egyenletesen működik egy szol­noki olajkút s minden nap újabb szerencsét hozhat. Ma a bányászokat ünnepli az ország s Szolnok népe az olaj­kutatókat, eredményeiket. Meg kell mondani azt is, hogy dereka­san, munkával készültek erre a napra. Buda Ernő műszaki ve­zető, főmérnök és Magas István főgeológus irányításával sikeresen küzdötték le a nehézségeket bár nyászaink. Komoly munkát vé­geztek a termelékenység növe­lése, az önköltség csökkentése érdekében. Az egy év előtti álJ lapotokhoz képest közel négysze­resére emelték a fúróberendezé­sek teljesítményét s ma 8 beren­dezéssel is nagyobb előrehala­dást érnek el, mint azelőtt há­romszor annyival. Borsos János és brigádja két nap alatt szerein nek össze egy hatalmas acél fú­rótornyot, aminek azelőtt három­négy nap kellett. A bányásznapi készülődésben kiváló eredményt értek el a fúró- brigádok. 100 százalék alatt egyik sem teljesített. A Petróczi bri­gád Nagy Lajos fúrómesterrel az é!en 6 nap alatt 1200 métert fúrt s közben kétszer kellett csövez­niük, kétszer cementezniük. Az Eszenyi fúróbrigád 40 százalékkal szárnyalta túl tervét. Tovább sorolhatnánk még bá­nyászaink eredményeit a fúró- mérnökök és a geológusok nagy­szerű igyekezetét. A bányásznap alkalmával Szolnok megye dol­gozó népe további sikereket és jó szerencsét kíván, további sike­reket a vállalat minden munká­sának, mérnökének, műsziki dol­gozójának és alkalmazottjának. A szolnoki olajbányászok életéből A fúrószerkezet két kilométer mélyen dolgozik a föld felszíne alatt. Ilyen hatalmas mélységben minden méternyi előrehaladásért igen meg kell dolgozni. Rövidesen eldől kísérte-e a munkát a bányász „jó szerencse". A képen Eszenyi Dezső főfúrómester, Kiss Ferenc fő­fúrómester és Bere Lajos a kapcsoló dugattyúzó gumit cserélik a nyol­cas toronynál. A legizgalmasabb percek. A fúrásból feltör az olaj. A NEPFRONTBIZOTTSAGOK HÍREI TURKEVE — Ä városi népfront bizottság ülésen foglalkozott a szeptember 4-én kezdődő Vidám Vásár és Mezőgazdasági Kiállítás szervezési munkáival. A siker ér­dekében a bizottság felhívással for­dult a város lakosságához, * UJSZÄSZ. — Bálint Kálmán egyénileg dolgozó paraszt, a nép­front-bizottság elnöke, aki eddigi jó termelési eredményeiért a „Minta­gazda" kitüntetést kapta, szaktu­dását az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésével akarja gyarapítani. Ezért látogató csopor­tot szervez a népfront-bizottság tag­jaiból. * MEZÖHEK — A helyi tanács be­gyűjtési munkáját jelvilágosító munkájukkal és példaadásukkal nagymértékben segítették a nép- jront bizottság tagjai is. A munká­ban Rollcó Istvánná népfrontbizott­sági tag járt az élen. TÖRÖKSZENTMKLOS — Nyom­tató Ferenc 17 holdas középpa­raszt, a városi népfront bizottság tagja a törvényes beadási kötele­zettség teljesítése után 45 mázsa búzát adott el szabadfelvásárlási áron az államnak. KISÚJSZÁLLÁS — Dr. Borók Imre, a városi népfront bizottság elnöke a megyében elsőnek fejezte be az Országos Béketanács és a Ha­zafias Népfront által közösen ki­adott „Nem engedjük” című füzet terjesztését* * CSEPA — Laczkó József 7 hol­das egyénileg dolgozó paraszt, a megyei népfrontbizottság tagja, pél­dát mutat a mezőgazdasági mun­kák végzése terén. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére megfogadta, hogy az őszi árpát a jő termés ér­dekében korán elveti. Vállalásának eleget tett, őszi árpája már kelő­ben van. t Két hónappal ezelőtt érdekes kísérlet indult a karcagi Szabadság Ter­melőszövetkezet legelőin. Itt próbálták ki először a gyakorlatban az Agrártu­dományi Egyetem gépész- mérnöki tanszéke által szerkesztett elektromos szakaszhatárjelző készülé­ket, az úgynevezett „vil­lanypásztor’’-t. Jelenleg 160 növendék­szarvasmarhája legel a Szabadság TSZ-nek egy 40 holdas másodvetésű he­refüves legelőn. Naponta másfél holdnyí területet kerítenek be, itt őrzi a jószágokat — a szövetke­zet két pásztorának fel­ügyelete mellett — a „vil­lanypásztor’’. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, a kísérlet kitünően bevált: jobbon tudják hasznosí­tani a legelőket és teljesen megszűnt a jószágok elba rangolása. A karcagi „villanypász- tor”-nák igen sok csodá­ló ja akadt már eddig is. Különösen nagy népszerű­ségnek örvend a Szabad­ság TSZ pásztorai között. Nemcsak a nappali őrzés munkája lett könnyebb, de újabban éjszakára is be­kapcsolják az akkumulá- torolcat és így egy pásztor is el tudja látni az éjsza­kai felügyeletet. Az álla­tok úgy megismerték már a legelőjüket körülvevő vezeték érintésekor kapott gyenge elektromos ütést, hogy már nem is közeled­nek a drót felé. Sőt a kö­zelmúltban, amikor az ak­kumulátorok kimerültek és öt napig nem volt áram a vezetékben, a legelő jó­szágok éppenúgy kerülték a drótot> mint amikor áram keringett bennei

Next

/
Thumbnails
Contents