Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 11(55 szeptember 4. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitóján Szalai B?la elvtársaf, az MDP Központi Vezetősége titkárává választotta A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége Szalai Béla elv­társat, a Központi Vezetőség Poli­tikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Vezetőség titkárává válasz­totta. (MTI). Nagy lózsefné elvtársnő az új könnyűipari miniszter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa saját kérésére felmen­tette Szalai Béla elvtársat a könnyűipari miniszter tisztsége alól. Könnyűipari miniszternek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Jó- zsefné elvtársnőt, az Országos Tervhivatal elnökének helyettesét vá­lasztotta meg. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE (Folytatás az 1-ső oldalról.) évi határodat óta. A kiállítás anya­ga — szarvasmarha állományunk «’’gjava — mindenesetre arról ta­núskodik, hogy mind a tenyésztett szarvasmarha fajtákban, mind a tenyésztés feltételeiben olyan lehe­tőségeink vannak, amelyeket ha ál­talában ki tudunk aknázni, szarvas- marha tenyésztésünk tej- és hús- Viozamát nagymértékben képesek ’leszünk növelni. A nyáron zárult -országos tejtermelési verseny, s a 'kiállításon bemutatott legjobb állo­mány egyaránt azt mutatja, hogy szarvasmarha tenyésztésünkben mind a műit évihez, mind a ko­rábbi esztedőkhöz képest határo­zott fejlődés van. Az egy éves te- .jelési ven* ínyben a legjobb gazda­ságok 4200 liter tejhozaimat érték el egy tehén átlagában, míg a leg­jobb tehenek versenyében az el­sőbbséget 11 500 liter tej három­száz napos termelésével érte el a Csc,bokapusztai Állami gazdaság 82. sp. Cukor nevű tehene. Ez a kiállítás híven tükrözi or­szágunk sertéstenyésztésének igen nagyarányú fejlődését. Maga az a tény, hogy jelenleg nagyobb a sertésállományunk, mint bármi­kor a korábbi időben, azt bizonyít­ja, hogy mind a sertéstenyésztés, mind a sertésállomány legfőbb ta- fcarmánybázisának, a kukoricának a termelése erőteljesen és egész­ségesen fejlődik. A kiállításon be­mutatott sertésállomány mind e mangalica-állományban, mind a fekete és fehér hús-sertés fajták­ban lényegesen magasabb színvo­nalat képvisel, mint az elmúlt évi kiállításon. Ezek a legkiemelkedőbb eredmé­nyed mezőgazdaságunk fiejlődésé- nek, amelyeket lehetne még to­vább is folytatni, azonban együtte­sen az összes eredmények sem fed­hetik el azt a tényt, hogy a jó eredmények mellett mezőgazdasá­gunkban még so>k területen komoly elmaradás van és az útmutató ha­tározatokban kitűzött célok elérése érdekében még nagyon sok erőfe­szítést kell tennünk. A kiállítás a legjobb eredmények bemutatásával és az ilyen eredmények elérését biztosító módszerek ismertetésével minden esetre arról tanúskodik, hogy szinte határtalan lehetőségei vannak mezőgazdaságunk további fejlesztésének és a megkezdett úton haladva képesek vagyunk a következő időszakban elérni mind­azokat a célokat, amelyeket máso­dik ötéves tervünk mezőgazdasá­gunk élé tűzött. Különösen van néhány olyan terü­lete mezőgazdaságunknak, ahol leg­nagyobbak a feladataink és ahol kü­lönösen áel kéll használni az élen­járók tapasztalatait és tovább keil fokozni azokat az erőfeszítéseinkét. amelyek a termelés legdöntőbb fel­tételeinek a megteremtését, állandó erősítését és fejlesztését szolgálják. Takarmánytermelésünk, a kuko­rica idei jó termése mellett is nagyarányú fejlesztést követel mind a szálas, mind a szemestakar­mány termelése Irrén, mind pedig a. takarmánynak való felhasználás tekintetében. Mezőgazdaságunk gépesítése te­rén a legfőbb feladatunk, hogy a mindnagyobb számban és mind- jobb minőségben rendelkezésre álló gépeink alkalmazását, teljes ki­használását sokkal gyorsabb ütem­ben javítsuk. Különösen nagy feladatnánk a ter­melés költségeinek csökkentése és a munka termelékenységének nö­velése. E téren ugyanis sokkal ke­vesebb eredménnyel dicsekedhe­tünk, mint a termés mennyiségét illetően. Azok az eredmények, amelyek­kel szocialista nagyüzemeink, ter­melőszövetkezeti gazdaságaink, gép­állomásaink és állami gazdasá­gaink ezen a kiállításon dicseked­hetnék, a legjobb érvek amellett, hogy egyénileg dolgozó parasztsá­gunk akkor cselekszik héiyesen, ha felismerve mezőgazdaságunk, pa­rasztságunk jövőjének ügyetlen le­hetséges útját — minél előbb a nagyüzemi társasgazdálkodás útjára lép. Ezekben a napokban fejezzük be az idei gabonatermés betakarítását, most kezdődik az ősziek betakarí­tása és előttünk állnak az őszi vetési munkák. A jövő évi termés alapjait most kell leraJcnunk, ál­lattenyésztésünk jövő évi hozamá­nak alapjaként most kell gondos­kodnunk olyan takarmánybázisról, amely biztos alapja lehet a nö­vekvő hozamoknak. A kiállítás ép­pen ebben a jövő évi termés szem­pontjából döntő időszakban bo­csátja mezőgazdaságunk dolgozói­nak a rendelkezésére mindazt a tanulná valót, amit eddigi eredmé­nyeinkből, tapasztalatainkból me­ríthetünk. Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításnak különösen fontos szerepe van abban, hogy a mezőgazdaság elé tűzött célok megvalósítását szolgálja, mind a távlati tervek megvalósítása, mind pedig különö­sen az 1956. évi termésünk meg­alapozásában. Ezért látogassák, ta­nulmányozzák minél többen mező- gazdasági dolgozóink közül a kiállí­tást, ismerjék meg élenjáró példáit, LAKNÉK KÁLMÁN, a Szolnoki Papírgyár vegyészmérnöke a mun­kásfiatalokkal ismerteti meg a Petőfi-iskola anyagát. A genfi értekezlet nagyjelentősé­gű napjaiban megyénk városaiban, községeiben esténként sokan ültek a rádiókészülékek mellett, hogy meghallgassák a négy államfő és a külügyminiszterek tanácskozásainak legfrissebb híreit. A jés;herényi vá­rosi békebizottság kezdeményezé­sére a „Jászság fővárosában“ is sok helyen szerveztek kollektív rádió­hallgatást. Ezeken több ezer ember vett részt. A dolgozók a tárgyalások ered­ményeit kisgyűléseken beszélték meg. Augusztusban a városban 200 ktegyűlésen vitatkoztak ipari mun­kás*, dolgozó parasztok és értel­miségiek a nagy értekezletről, el­mondták véleményüket, s megbe­szélték a következő feladatokat is. Ezek alapján állította össze a vá­egyéb tanulságait, hogy a jövő év­ben biztosan tovább fejlesszék azt, amit eddig elértek, s jelentős fejlő­dés következzék be minden téren, különösen azokon a területeken, ahol még ölmaradásiban vagyunk. Biztosra veszem, hogy a most megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás — híven ahhoz, amit a párt és állami vezetés feladatává tett — szolgálni fogja e célok el­érését — fejezte be beszédét Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. (MTI.) ILLÉNYI ELEMÉK pedagógus, a karcagi fiatalokat neveli haladó hagyományaink tiszteletére, pár­tunk szeretetére. rosi békebizottság a szeptemb"! rr.unkatervet is. Ebben a hónapban ugyancsak 200 kisgyfflésem arról 'beszélnek, hogy a genfi értekezlet után milyen feladatok várnak a munkásokra, dolgozó parasztokra. Leginkább az őszi vetések időbeni elvégzéséről folyik majd a beszél­getés. A kisgyűléseken megmagya­rázzák a dolgozó parasztoknak, hegy ennek a munkának a jó elvég­zésével nemcsak a jövőévi jobb termés előfeltételeit teremtik meg, de szorgalmas munkájukkal a bé­kemozgalom újabb sikereiért is küzdenek. Jászberényiben a kisgyűléseken kívül szeptemberben 10 béikegyűlést is rendez a békebizottság. Ezeken a nemzetközi helyzet legújabb fej­leményeiről tájékoztatják a város bákeharcosait. Az elmúlt hét nemzetközt esemé­nyei nyomán, ha nem is az érdeklő­dés homlokterében álló, de minden­esetre figyelmet érdemlő két ke­véssé ismert kérdést emelhetünk ki: a ciprusi kérdést és a szudáni kérdést. Cwrus szigete — a Szuezi-csatoma kulcsa. Ami­kor az angolok kiürítették a csotor- naövezetet, ide költöztették Közel- keleti főhadiszállásukat, új repülő­tereket és haditengerészeti támasz­pontokat építettek a sziget partjain. \ közel tízezer négyzetkilométemyi területű Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, közel a török és a szíriai parasztokhoz, a Földközi-tenger keleti medencéjé­ben a hajózási és légi utak fontos csomóDontia — mindez fokozza stratégiai fontosságát. A sziget lakossága valamivel több iránt félmillió: ebből mint négy- százezer görög és mintegy kilenc­venezer török nemzetiségű. A la­kosság túlnyomó többségét kitevő görögök annál hevesebben tiltakoz­nak az angol megszállók jelenléte ellen, minél több angol egységet dobnak át Szuezből. A görög la­kosság nemzeti önrendelkezést jo­got követel, hogy az autonómia birtokában egyesülhessen Görögor­szággal. Az angolok arra hivatkoz­nak, hogy Ciprus brit korona-gyar­mat. s így a sziget sorsa — őfelsé­ge kormányának belügye. Ciprus kérdésében éles ellentét támadt London és Athén között. Az angol­görög vitában az angolok maguk mellé állították Törökországot is, azon a címen, hogy a sziget lakos­ságának mintegy húsz százaléka török nemzetiségű. Ciprus a vi­szály almája az atlanti tömb­höz tartozó három ország. Anglia, Tö­rökország és Görögország között. A ciprusi görögöket súitó angol ter- rorinrtézkedések elleni tiltakozá­sul Görögország legutóbb nem vett részt a Földközi-tengeri NATO-hadgyakorlatokon. s valósá­gos jegyzék- és sa'tóháború tört ki a két ország között. A ciprusi válság ügyében Anglia kezdemé­nyezésére augusztus 29-én összeült a három érdekelt kormány képvi­selőinek értekezlete. A tanácsko­záson azonban az elsősorban érde­kelt fél: Ciprus lakossága nem képviselteti magát. A Ciprus nélkül Ciprusról tárgya- 1 ó tanácskozáson az angol kül­ügyminiszter kifejtette az angol álláspontot, de ennek alaptalansá­gát maga az értekezlet ténye vilá­gította meg: a görög külügymi­niszter visszautasította azt az ér­velést, hogy Ciprus jövője Anglia belügye — olyan érvelés ez, ame­lyet maguk az angolok cáfoltak meg azzal, hogy az angol-török-gö- rög nemzetközi értekezletet össze­hívták. A vita így jogi síkról stra­tégiai kérdésekre terelődött. Való­ban: sem az angol, sem a görög, sem a török kormánynak, sem. Cip­rus lakosságának jóléte, joga, jö­vője fáj, hanem összeütköző ha­talmi érdekeikről — a támasz­pontokról van szó. Nos, a gö­rög külügyminiszter — mint a lon­doni zárt tárgyalásról kiszivárgó értesülésekből kiderül — megígér­te, hogy a görög kormány Ciprus beolvasztása esetén biztosítja Ang­liának a Cipruson épített katonai támaszpontok korlátlan használa­tát, sőt az athéni kormány — mint Sztefanupulosz külügyminiszter mondotta — kész ezenkívül más katonai jogokat Is biztosítani Angliának a görög szárazföldön abban az esetben, ha megegyezés­re jutnak a ciprusi vitában. A tö­rökök ugyanezen értesülések sze­rint a jelenlegi helyzet fenntartá­sát akarják, vagyis lényegében az angol uralom fenntartását. Az amerikai sajtóból kiderül, hogy az Egyesült Államokat sem hagyja hidegen a ciprusi viszály. A New York Times szerint: ,.A Ciprus feletti hárcmotdalú vita íz­léstelen és teljesen felesleges. A hisztéria megmérgezi a szövetsé­gesek viszonyát és zavarhatja a Földközi-tenger keleti térségének hadászati egyensúlyát. A NATO dolga, hogy utasítsa tagállamait, hagyjanak fel a veszekedéssel.“ Ez a figyelmeztetés arra a ten­denciára utal, hogy a Cipruson vi­tatkozó hatalmak egyezzenek mag — a Ciprusiak bőrére. A szabadságszerető ciprusi nép azon­ban nem kér az ilyen megoldásból. Ciprus népe, amely a múltban nem egyszer ragadott fegyvert a török és az angol elnyomókkal szemben, mindinkább egyesíti erőit annak ér­dekében, hogy hazája ne legyen többé idegen gyarmat. Ez a cél Ciprus érsekétől a Kommunista Pártig közös harcra egye­síti a sziget hazafias közvéleményét. Szudán iövője valószínűleg az év végén népsza­vazáson dől el. A szudéni parla­ment a múlt héten egyhangú hatá­rozatot hozott a Szudán jövőjére vonatkozó kérdés népszavazásra bocsátásáról. Eddig a parlamenti döntésig hosszú út vezetett. Szudán, ez a mintegy két és félmillió négyzet­kilométernyi területű nagy ország ötvenhat esztendeje közös birtoka, kondominiuma volt Angliának és Egyiptomnak. A Felső-Nilus vidé­kén elterülő több mint hat millió lakosú ország felett angol-egyip­tomi uralom 1899-ben, az úgyne­vezett Máhdi-felkelés elfojtása után kezdődött. A közős angol­egyiptomi birtokon természetesen Angliáé volt a vezető szerep. Amióta azonban Egyiptom fel­mondta az angol-egyiptomi szerző­dést, mindent elkövet, hogy elő­mozdítsa Szudánnak Egyiptommal való egyesülését, Anglia pedig ez­zel szemben meg akarja tartani szudáni pozícióját, kiéleződtek a Szudánnal kapcsolatos angol-egyip­tomi ellentétek. Az 1953. február 12-én megkötött úgynevezett szu­dáni egyezményben Anglia és Egyiptom vállalta, hogy ..együtt­működik Szudán önkormányzatá­nak elősegítésére". Ezt az együtt­működést azonban a szóbanforgó kormányok sajátosan értelmezik. Minthogy Angliának kevés lehe­tősége van arra, hogy Szudánt to­vábbra is fennhatósága alatt tartsa, az angol politika azon fáradozik, hogy Szudán ne az Egyip­tommal való egyesülés, hanem a függetlenség mellett döntsön. Magától értetődik, hogy az angol uralkodó­körök nem a szudáni nép érdeké­ben, hanem a maguk befolyásának megőrzése érdekében akarják elő­mozdítani ezt a megoldást. Az el­múlt két esztendő eseményei arra mutatnak, hogy ez az angol törek­vés bizonyos sikerrel jár. Az egyip­tomi befolyást komoly mértékben csökkentették Szudánban. Ennek egyik legvilágosabb jele, hogy Iz­mail El Aszhari szudáni m Írsz ter­elnek, akit az egyesülés jelszavát hirdető Unionista Párt választási győzelme juttatott a kormány élé­re, ma már eltávolodott az egyip­tomi—szudáni unió eszméjétől. Ez­zel van összefüggésben a szudáni ügyek egyiptomi miniszterének, Szaleh Szalem őrnagynak a múlt héten történt leváltása. Szalem miniszter menesztése — mint er­re a Reuter egyik hírmagyarázója rámutatott — szudáni politikáié­nak kudarcával magyarázható. A szudáni parlament döntését, még Angliának és Egyiptomnak jóvá kell hagynia. Nagyon való­színű, hogy e kérdés újabb viták — és alkudozások sorozatát indítja meg az érdekelt felek között. Bár­milyen formában is kerüljön sor a népszavazásra, vagy a választások­ra, London, Kairó és Khartum egy­aránt megállapodott a nemzetközi ellenőrzés szüségességében. A nem­zetközi ellenőrző bizottság tagjai­vá Indiát, Pakisztánt, Jugoszláviát, Norvégiát, Svédországot, Svájcot és Csehszlovákiát kérik majd fel. A nemzetközi közvélemény érdeklő­déssel várja a népszavazást, amely bizonyára meghatározza majd Szu­dán nemzeti fejlődésének irányát. 'IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Olvasd, tanulmányozd a PÁRTÉPÍTÉS-t! Terjesszük pártunk sajtóját! A Központi Vezetőség 1955. évi június 7-i határozata célul tűzte ki a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, megszilárdí­tását, valamint a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. Ennek megvalósítása érdekében mozgósítani kell a termelőszövet­kezeti tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat. Az elért eredmények, munkamódszerek ismertetésével nagy se­gítséget ad a határozat megvalósításához megyénk sajtója. Ezért agi- tációs munkánkat úgy kell irányítani, hogy a többi tennivalókkal egyidőben a Szolnokmegye] Néplap rendszeres olvasóivá legyük dol­gozó parasztságunk nagyrészét, Végrehajtó bizottságunk ezért Néplap előfizetésgyűjtő verseny­re hívja o) megyénk valamennyi járási és városi pártszervezetének végrehajtó bizottságát, ezen belül párosversenyre Mezőtúr tsz város pártszervezetének végrehajtó bizottságát. b) A Harcos Termelőszövetkezet a megye 1000 kát. holdnál nagyobb területű termelőszövetkezeteit hívja versenyre, párosver­senyre pedig a mezőtúri Szabad Nép Termelőszövetkezetet. e) A Vörös Csillag, a Táncsics és a Dózsa Népe termelőszövet­kezetek a mezőtúri Béke, Haladás, illetve Bercsényi termelőszövetke­zeteket hívják párosversenyre a Szolnokmegye! Néplap olvasótábo­rának növelése céljából az alábbi pontok alapján: 1. Szeptemberben termelőszövetkezeteinkben, novemberben pe­dig egész Turkevón Néplap-agitációt tartunk pártvezetőségi tagjaink és legjobb népnevelőink mozgósításával. 2. Biztosítjuk, hogy — családokat véve alapul — termelőszö­vetkezeteink tagjainak 60 százaléka október 1-lg a Szolnokmegyei Néplap, vagy a Szabad Nép rendszeres olvasója, előfizetője legyen. Szövetkezeti tagjainkat meggyőzzük arról, hogy zárszámadáskor leg­alább 6 hónapra előre egyenlítsék ki az előfizetés} díjat, így bizto­sítjuk az előfizetés folyamatosságát, 3. Termelőszövetkezeteinkben a vezetők mutatnak ezen a té­ren példát. Elsősorban az igazgatósági tagokat, a pártvezetőségi tago­kat, a brigádvezetőket győzzük meg a rendszeres olvasás fontossá­gáról s az ő segítségükkel szervezzük a tagok közül az előfizetőket. Meggyőződésünk, hogy a rendszeres újságolvasáson keresztül dolgozó parasztjaink látóköre bővül, alaposabban megértik pártunk és kormányunk célkitűzéseit és sokkal öntudatosabban dolgoznak a határozatok hiánytalan megvalósításáért. Ilyenformán a sajtóagitá- cióra fordított munka bőséges gyümölcsöt hoz. Kérjük a járási és városi pártszervezetek végrehajtó bizottsá­gait, csatlakozzanak versenykihívásunkhoz. A verseny értékelésére a MDP Végrehajtó Bizottságának agitáció« és propaganda osztályát kérjük fel. Előre a pártsajtó olvasótáborának növeléséért I Turkeve, 1955. szeptember 3. A MDP Turkevei Végrehajtó Bizottsága. Augusztusban 200 kisgyülésen beszélgettek Jászberényben a genfi értekezlet eredményeiről i DISZ PROPAGANDISTÁK

Next

/
Thumbnails
Contents